Az elveszett nemzedék fia – Ernest Hemingway mítosza mai szemmel

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2018. november 12.

Becsült olvasási idő 8 perc

Ernest Miller Hemingway azon kevés írók egyike, akik jelentősége nem pusztán irodalmi mércével mérve jelentős. Novella- és regényírói hagyatéka, újságírói, haditudósítói működése, hedonista életvitele, és a XX. század első felének viszontagságos történelmi eseményeiben való részvétele valósággal mítoszt épített alakja köré, és bár irodalmi tematikái ma már nem feltétlenül állják meg a helyüket, alakja ma is a század legjelentősebb írói közé emeli, holott immáron 57 éve, hogy véget vetett az életének.

Hemingway élete kétlem, hogy különösebb kronológiai bemutatást igényelne, művei többek közt a Sükösd Mihályhoz hasonló irodalomtörténészeknek hála Magyarországon is töretlen népszerűségnek örvendenek, több életműkiadást megértek, életéről filmek készültek és esszékötetek íródtak, elemezve prózájának alakulását, és életének viszontagságait, én pedig most kísérletet teszek arra, hogy megvizsgáljam, miként fest Hemingway alakja mai szemmel, és vajon miért maradhatott ennyire szerves része a popkultúrának, hosszú évtizedekkel legjelentősebb művei megszületése után?

Valahol Afrikában

Valahol Afrikában Forrás: www.biography.com

A Hemingway-mítosz

Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha.” – Az öreg halász és a tenger unalomig ismételt és koptatott idézete, mintegy a szerző ars poeticája tulajdonképpen előrevetítette azt a mítoszt, mely halála után alakja körül kialakult. Az Afrikában nagyvadakra vadászó, Kuba partjainál kardhalat hajkurászó, Spanyolországban bikaviadalokat látogató, két világháborúban is harcoló, és a spanyol polgárháborút végigtudósító író a férfiasság, a bátorság és vakmerőség megtestesítője.

Középső fia, az idén 90. életévét betöltött Patrick Hemingway, apja életművének gondozója sokat tett érte, hogy a már az író életében szárnyra kapott történetek mítoszként éledjenek újjá és kapjanak szárnyra annak halála után. Nagyrészben ez a feltétlen törekvés tehet arról, hogy Hemingway-jel foglalkozni a mai napig izgalmasnak hat, csak az elmúlt 5-6 évben két életrajzi film is született róla, az egyikben a kiváló Clive Owen alakította a legendás szerzőt, míg kortársaival, amilyen John Steinbeck, William Faulkner, vagy épp J. D. Salinger, messze nem foglalkozik ennyit a popkultúra.

Tegyük azt hozzá, hogy Hemingway alakját elsősorban nem irodalmi ténykedése tartja még mindig az érdeklődés fókuszpontjában, hanem az a már-már eszményített hedonizmus, ami fiatalok egész generációjának jelentett követendő példát, és izgalmas lehetőségeket. Ők a kalandot látták, a folyton utazó, nyughatatlan író figuráját, aki a whisky mellé gin-t kér kísérőnek, és akit nem kötnek a társadalmi konvenciók. Ha létezett valaha tökéletes, és igazán fals definíciója a „művész” fogalmának, hát a szótárakban erre Hemingway arcképe mellett találhattunk rá.

1960-ban bikaviadalon Spanyolországban

1960-ban bikaviadalon Spanyolországban Forrás: www.spokesman.com

Hemingway, az ember

Sükösd Mihály kimondja Hemingway világa című életrajzi kötetében, hogy az író a szó szoros értelmében véve nem lehetett jó ember, és erre maga Patrick Hemingway is rávilágított már nem egy tévéinterjúban. Ha csak a száraz tényekhez ragaszkodunk, Hemingway négyszer nősült, lényegében következő felesége majdnem mindig szeretőként kezdte, ő maga pedig egyik házasságából ugrott a másikba, miközben ünnepelt íróként persze könnyen szerzett magának nőt, és kortársai beszámolói szerint is hölgyek tucatjai adták kézről-kézre Hemingway hálószobájának kilincsét.

Legendáriumához hozzátartozik az ital. Ha elolvassátok a Szigetek az áramlatban, vagy a Fiesta című regényeit, az oldalakról patakzó alkoholtól az olvasás végére valósággal megszédül, vagy éppen megszomjazik az ember. Hemingway kitűnően fotódokumentált élete számtalan képén látjuk egy pohár ital társaságában, és fiának, Patricknek is egyik első benyomása és emléke róla, hogy mindig érezte rajta az erős szesz szagot.

Alakjának velejárója egyfajta az élethez való felelőtlen hozzáállás is, gyermekeit, feleségeit és barátait zokszó nélkül hagyta hátra az Egyesült Államokban, hogy afrikai szafarikon vegyen részt (ide egyébként fiai is többször elkísérték), vagy épp bekapcsolódjon a világháborúba, ahol Robert Capa Kissé elmosódva című háborús beszámolója alapján akadt pillanat, amikor vészesen közel került a halálhoz. Ebből a magatartásból fakadnak betegségeinek, és sérüléseinek szinte beláthatatlanul hosszú listája: túlélte a vérhast, a lépfenét, tüdőgyulladást, alkoholizmusa miatt magas vérnyomástól és cukorbetegségtől sújtottan élt, egy mozsárágyú kis híján letépte a lábát, kétszer zuhant le repülőgéppel, betört a koponyája, és megégett a teste a balesetben, és túlélt három autóbalesetet is.

1939-ben munka közben

1939-ben munka közben Forrás: time.com

Köpni az elvárásokra, és figyelni az életet

Ez a lázadó hozzáállás a mítosz igazi alapköve. Hemingway amerikaiként Kubába költözött, Fidel Castroval barátkozott, saját hajójával német tengeralattjárókra vadászott, írótársait hergelte, nem ritkán keveredett részeg verekedésbe, ha álláspontját másképp nem tudta érvényre juttatni, ha pedig valaki nem értett egyet vele, vagy megsértette egy nem kívánatos kritikával, azzal vélhetően többet az életben nem állt szóba.

Sükösd is megjegyzi, hogy bár Hemingway kétségtelenül nem lehetett jó ember, kiváló művész volt abban az értelemben, hogy mindig éberen figyelt. Figyelte a környezetét, az embereket, kortársai szerint úgy tűnt, mint aki már fejben fogalmazza élményeit a következő írásába, és bár irodalmi témái, a bikaviadalok, az afrikai vadászatok, vagy a háborús kalandok, és a féktelen ivászat mára alaposan megkoptak, és olykor nehézkessé teszik regényeinek olvasását, az elvitathatatlan, hogy tűpontos megfigyelései máig élővé és lélegzővé teszik ezeket a műveket. A jéghegy-elv mentén készülő szikár stílusú művek pedig inkább segítik az élmény befogadását, és maradandóvá tételét, ugyanakkor tökéletesen autentikusnak hatnak, leginkább az író módszere miatt, hiszen, ahogy ő fogalmazott: “Írj részegen, szerkessz józanul!”

Feleségével, Pauline Pfeifferrel 1934-ben, megérkezve New Yorkba

Feleségével, Pauline Pfeifferrel 1934-ben, megérkezve New Yorkba Forrás: www.bostonherald.com

Irodalmi és popkulturális hagyaték

Hemingway 1934-ben írt egy listát, fiatal, feltörekvő íróknak címezve olyan műveket szedve csokorba, melyek őt magát megtanították az írói mesterségre, ám az általa teremtett puritán és egyszerű, ám rendkívül hatásos módszertan szintén megannyi későbbi, neves szerzőre volt hatással. A teljesség igénye nélkül fontos hatásaként jelöli meg a Nobel-díjas írót Stephen King, Jack Keroauc, John Updike, Cormac McCarthy, Chuck Palahniuk vagy épp Paul Auster.

Hemingway legtöbb regényét már életében megfilmesítették, így járt a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger, vagy A Kilimandzsáró hava, melyekben a kor legnagyobb hollywoodi sztárjai tették tiszteletüket, mint Spencer Tracy, Gary Cooper, Burt Lancaster, vagy Gregory Peck, és nagyjából fél tucat ingadozó minőségű, és életének különböző időszakait bemutató életrajzi film, és három tucat életrajzi kötet készült róla.

Alakját romantikus regények, és krimiírók használták fel saját regényeikben Naomi Woodtól Michael Palinig, és még Ungvári Tamás is írt egy Hemingway háborúja című, rövidke fikciós regényt az író kubai kalandjai és egy kitalált nyomozásról, és akkor még meg sem említettük a Clive Owen-féle filmet, vagy épp a három évvel ezelőtti Hemingway in Cuba című mozit.

Hemingway ajánlója

Hemingway ajánlója Forrás: bbc.com

Fotelban ülve nem lehetsz legenda

Ezt az egyetemi művészettörténet tanárom fogalmazta meg, és ebben az egy mondatban tetten is érhető Ernest Hemingway egész élete. Abban a korban, melyben ő élt és alkotott, nem lehettél egyszerre férj és példás családapa, és a század egyik legnagyobb hatású írója egy személyben, de ez még nem is definiálja tökéletesen a törekvéseit. Hemingway hitt benne, hogy az írónak nem elég a fantázia, hogy látnia, átélnie szükséges mindazt, ami később a regényei oldalaira kerül, máskülönben amit tesz, nem több egyszerű hazugságnál.

A hazugság pedig a gyávaságból fakad, ő maga pedig egész életében irtózott tőle, hogy valaha is gyávának bélyegezzék, így bár nem gondolom, hogy élete bármilyen szempontból is követendő példa lehet, de éppen amiatt, hogy mindig a dolgok elébe ment, hihetetlenül érzelmes, és mindenekelőtt hiteles krónikásává vált a XX. század első felének. Ahogy a Francis Macomber rövid boldogsága című novellájában írta: „…bátor ember háromszor ijed meg az oroszlántól: egyszer, amikor megpillantja a nyomát, egyszer, amikor meghallja a hangját, és egyszer, amikor szemközt találja magát vele.” Ő utóbbi volt, mégsem futamodott meg.

Ha pedig már azt mondtam, Hemingway élete milyen részletesen dokumentált, akkor álljon itt egy kis galéria, ami jól szemlélteti miként élt a „Papa”.

1944-ben a világháborúban, a Robert Capa által viccesnek nevezett szakállal, ami öreg korára a védjegye lett

1944-ben a világháborúban, a Robert Capa által viccesnek nevezett szakállal, ami idős korára a védjegye lett Forrás: etautz.com

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: billdownscbs.blogspot

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: charivari.blog.hu

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: theatlantic.com

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: vanityfair.com

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: longreads.com

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: www.cowboysindians.com

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: www.grailed.com

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: www.bookstr.com

Ernest Hemingway (1899-1961)

Ernest Hemingway (1899-1961) Forrás: www.nytimes.com

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

10 kiváló háborús regény, melyet frontot megjárt katonák írtak

Rejtélyes írók a XX. századból

Tiltott irodalom, avagy 10 regény, mely áldozatul esett a cenzúrának

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

Verne művei a mai napig nem veszítettek népszerűségükből

Álláspont Irodalmi teóriák

2018. október 29.

Jövőlátó fotelkalandor – Jules Verne kulturális hatásai

Összeszámlálhatatlan irodalmi és kulturális hatás egy egyszerű francia embertől

Marquez kivételesen saját regényének olvasása közben

Álláspont Irodalmi teóriák

2018. augusztus 16.

Mit árulnak el világhírű írókról kedvenc regényeik?

A mi kedvenceink, és a mi kedvenceink kedvencei, avagy ráhatások az irodalomban.

Álláspont Irodalmi teóriák

2018. augusztus 13.

10 szépirodalmi mű, mely sci-finek se utolsó

Fantasztikus elemek és toposzok a világirodalom nagyjainak remekeiben.

Facebook