2019. május 20., hétfő

Michael Crichton hatása a popkultúrára, avagy túl a Jurassic Parkon

Kovcs Krisztin
Kovács Krisztián
2019. január 7.

Kevés nyughatatlanabb, sokrétűbb és különösebb alakja volt a XX. század második felében virágzó popkultúrának, mint az amerikai születésű Michael Crichton. Az író, akinek idehaza kevesen tudták, hogy kell pontosan kiejteni a nevét, és amely név ugyanúgy meghatározó módon hangzott a filmművészet, a szórakoztatóirodalom, és a 90-es években új lángra kapó és új utakat próbálgató televíziós szériák világában, és amelyre mindezeken felül még a legkülönbözőbb tudományágak képviselői is bólintottak.

Crichtont 2008 novemberében, 10 évvel ezelőtt ragadta el a gégerák egy különösen agresszív formája alig néhány hónap alatt, és bár a nevén nyerészkedő kiadók azóta kihoztak három, ingadozó minőségű posztumusz kötetet is tőle (amiket ő nem hiába nem adott közre korábban), hiánya pedig fájó, de hatása a popkultúra különböző területeire továbbra is megkérdőjelezhetetlen, így aztán úgy voltunk vele, itt az ideje végignézni, hol érhető tetten mindez a legpontosabban.

A Félelemben című regény dedikálásán 2004-ben

A Félelemben című regény dedikálásán 2004-ben Forrás: www.hollywoodreporter.com

Irodalmi zsáneralapítás

Tom Clancy-vel együtt nyugodtan kijelenthető, hogy a techno-thriller képében új műfajt teremtettek, és bár kétségtelenül kettejük közül Clancy életműve egységesebb, mégsem emlegetik a mai napig annyi helyen, mint Chrichtonét. Első, 1969-ben megjelent regényével, Az Androméda törzzsel eleve új irányvonalat jelölt ki a science fiction számára. A korábban Asimov, Herbert, Heinlein vagy Clarke nevével fémjelzett műfaj a cselekményt a távoli jövőbe, vagy még távolabbi világok felszínére helyezte, a társadalmi berendezkedések és technológiai fejlettség szintje pedig érezhetően több ezer év távlatában is a mai kor viszonyai közül volt eredeztethető, ami joggal domborította ki a történetek fickiós jellegét, semmint a tudományost, hiába munkálkodtak tudósírók a műveken.

Crichton fordított a dolgon, Az Androméda törzs cselekményét a mába helyezte, és olyan tudományos hátteret kreált hozzá, egy földönkívüli vírus mutálódása köré, hogy abba még a kor gyakorlott infektológusai sem tudtak belekötni. Crichtont nagyban segítette végzettsége, az orvosi pálya, és az orvoslás eredményeinek logikus továbbgondolása, de ahogy Kuczka Péter is sejtette már a regény első magyar kiadásának utószavában, Crichton ezzel valóban új utakat nyitott a sci-fi irodalomban.

Crichton regényei megjelenésükkor szinte mindig az eladási listák első helyén nyitottak

Crichton regényei megjelenésükkor szinte mindig az eladási listák első helyén nyitottak abookwormsguidetomovies.wordpress.com

A regény egész pályáját és törekvéseit meghatározta, innentől lényegében minden művét egy-egy adott tudományos probléma köré építette fel, így úgy születtek sci-fi remekek a kezei alatt, hogy azokat a tőzsgyökeres sci-fi írók nem is igazán tekintették annak, hozzátéve persze, hogy ő maga sem akarta, hogy sci-fi írónak bélyegezzék. Crichton műveiben, ha használ is sci-fi toposzokat, azoknak is sokkal inkább a tudományos oldalát domborítja ki, semmint a fikciósat, emiatt hatnak történetei olyan zsigeri hitelességgel. A Kongóban a jelbeszédet, és az etológiát, A gömbben a földönkívüli élettel való találkozást, az Őslényparkban a géntechnológiát, a Gyilkos napban a videomanipulációt és az etikettet, a Zaklatásban a szexuális bántalmazás jogi hátterét és a virtuális valóságot, az Idővonalban az időutazást és a középkor társadalmi életét, a Prédában a nanotechnológiát, míg a Félelemben című regényében a globális felmelegedés témakörét járja körbe tudósokat megszégyenítő alapossággal.

Filmművészeti mérföldkövek

Crichton 15 regényt adott ki saját neve alatt, nem számítva a három posztumusz kötetet, és lényegében 1-2 kivételtől eltekintve mindegyik megkapta a maga filmadaptációját, szélesebb rétegekhez juttatva el írói törekvését, ezen filmek némelyike pedig manapság már igazi kultikus kedvencnek számít. A tavaly immáron 25 éve bemutatott Jurassic Parkot említeni sem szükséges, a film újraélesztette a dinoszauruszok és a paleontológia iránti érdeklődést, és velem együtt számtalan kissrác meghatározó filmélményévé nőtte ki magát. De persze ugyanígy ide kívánkozik a Gyilkos nap, A nagy vonatrablás, vagy épp A gömb és Az elveszett világ is.

Az életmű egy része

Az életmű egy része Forrás: pinterest.com

Két film mindenképpen kiemelendő Crichton filmes terméséből, hiszen a tehetsége messze nem korlátozódott az irodalom területére. Eleve regényeit is olyan gyorsan pörgő stílusban írta meg, melynek hála az oldalak történései szinte filmkockaként peregtek a szemünk előtt, ám az adaptációkon túl is akad két említésre méltó alkotása. 1973-ban megírta, és saját forgatókönyvéből megrendezte a Feltámad a vadnyugat cím filmet, a legendás Yul Brynnerrel a főszerepben, mely egészen egyedi és addig nem látott egyvelegét adta a western és a sci-fi műfajoknak, nyakon öntve egy tisztességes adag társadalomkritikával, melynek érvényességére jellemző, hogy az HBO negyven évvel az eredeti film után sorozat formájában élesztette újjá Crichton egyedi vízióját.

A másik ilyen alkotás az 1996-ban Bill Paxton főszereplésével született film, a Twister, mely a félelmetes forgószelek pusztításán át élesztette újjá az 1970-es években reneszánszukat élő katasztrófafilmek műfaját. A Twister hatására és annak nyomdokain haladva született meg mindössze néhány éven belül a Dante pokla, az Armageddon, a Tűzhányó, vagy épp a Deep Impact és A mag, melyek a legkülönfélébb módokon döntötték romba a világot, vagy épp annak egy szegletét.

A Jurassic Park promófotói

A Jurassic Park promófotói Forrás: www.michaelcrichton.com

Sorozatreneszánsz

Sorozatfronton a 90-es évek első fele az X-akták és a Twin Peaks visszhangos sikeréről szólt, nem hiába, a maga nemében mindkét széria egyedülálló a maga nemében, előbbi kiválóan ötvözte a paranoid összeesküvéselméleteket és a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel témáját egy ötletes sci-fi krimibe ágyazva, utóbbi pedig egyszerűen a sorozattörténelem leghangosabb mindfuck sztoriját kínálta a nézőknek. Ebbe a közegbe érkezett a Crichton ötletéből táplálkozó Vészhelyzet című sorozat.

Crichtonnak több oldalról is kiváló alapanyaga volt a megyei kórház sürgősségi osztályát bemutató széria ötletéhez. Eleve, ahogy fentebb is említettük, ő maga is orvos, bár sosem praktizált, másrészt az orvoskrimi filmek alfáját Robin Cook Kóma című regényéből éppen ő maga rendezte meg Michael Douglas főszereplésével még 1978-ban. A Vészhelyzet a maga Crichtontól megszokott pörgős stílusában szimpatikus szereplőkkel népesítette be saját világát, és a kórházsorozatok origopontját teremtette meg. Olyan szériák sarjadtak ki Crichton eredeti ötletének megvalósításán, mint a Grace klinika, a Dokik, a Kés/Alatt, a Doktor Addison, vagy épp a Doktor House. Persze mindegyik hozzáadott némi saját ízt, de az alapvető gondolat egy és ugyanaz.

A Jurassic Park a popkultúra egyik legnagyobb nevévé tette

A Jurassic Park a popkultúra egyik legnagyobb nevévé tette Forrás: www.michaelcrichton.com

Az író, akit mindenki a sajátjának tekintett

Ha mindez nem volna elég, érdemes végignézni a listát, hány szervezet választotta tiszteletbeli tagjának, és hány különböző díjat zsebelt be pályafutása alatt. A teljesség igény nélkül kétszer kapta meg a krimiírók legrangosabb kitüntetését, az Edgar-díjat, a Vészhelyzetért George Foster Peabody és Emmy-díjjal tüntették ki, 1994-ben neki ítélték oda az Academy of Motion Picture Arts and Sciences Technical Achievement Awardot, melyet azok az emberek kapnak, akik a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a filmes technológia fejlődéséhez.

Mindezek mellett tagjává választotta a PEN, a Harvard University, a Gorilla Foundation, a Directors Guild of America, mely Hollywood legnagyszerűbb és leghíresebb filmrendezőt tömöríti egybe, a Los Angeles-i Művészeti Múzeum, ezen felül pedig a People magazin beválasztotta az 50 legragyogóbb híresség közé, a Jurassic Park sikere után pedig az amerikai paleontológusok közös megegyezéssel róla neveztek el egy frissen felfedezett dinoszauruszfajt, a Crichtonsaurus bohlini-t.

Crichton mind a film, mind az irodalom területén jelentőset alkotott, regényei komplett műfajokat határoztak meg a The New York Times bestsellerlistájának első helyén tanyázva, és bár természetesen ő sem volt tévedhetetlen, és nem vált minden arannyá, ami kikerült a kezei közül, karitatív tevékenysége, tudáséhsége, és lenyűgöző személyisége miatt alakja a mai napig hiányzik a popkultúra palettájáról.

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

Amerikai krimi újratöltve – Michael Connelly bűnös világa

Tiltott irodalom, avagy 10 regény, mely áldozatul esett a cenzúrának

A science fiction irodalom valóra vált jóslatai

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

A Neurománc 1984-ben műfajt teremtett

Álláspont Irodalmi teóriák

2019. április 16.

Az MI-k és a noir ízű neonvilág – William Gibson és a cyberpunk

Az ember, aki megírta a Neurománcot, és ezáltal a mi saját jelenünket.

A popkultúra egyik legnépszerűbb mítosza

Álláspont Irodalmi teóriák

2019. április 1.

A nincstelen, szörnyteremtő novellista – H. P. Lovecraft kultusza

Egy szerző, aki nem érhette meg művei kultikus státuszát.

Javítás közben a Francia história egyik készülő kötete felett

Álláspont Irodalmi teóriák

2019. március 25.

A nagy ötletek, és különös történetek mestere – 15 éve hunyt el Robert Merle

Egy szerző, aki egyetlen kategóriába sem illik, és akit mégis milliók olvasnak.

Facebook