Michael Crichton hatása a popkultúrára, avagy túl a Jurassic Parkon

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2019. január 7.

Becsült olvasási idő 6 perc

Kevés nyughatatlanabb, sokrétűbb és különösebb alakja volt a XX. század második felében virágzó popkultúrának, mint az amerikai születésű Michael Crichton. Az író, akinek idehaza kevesen tudták, hogy kell pontosan kiejteni a nevét, és amely név ugyanúgy meghatározó módon hangzott a filmművészet, a szórakoztatóirodalom, és a 90-es években új lángra kapó és új utakat próbálgató televíziós szériák világában, és amelyre mindezeken felül még a legkülönbözőbb tudományágak képviselői is bólintottak.

Crichtont 2008 novemberében, 10 évvel ezelőtt ragadta el a gégerák egy különösen agresszív formája alig néhány hónap alatt, és bár a nevén nyerészkedő kiadók azóta kihoztak három, ingadozó minőségű posztumusz kötetet is tőle (amiket ő nem hiába nem adott közre korábban), hiánya pedig fájó, de hatása a popkultúra különböző területeire továbbra is megkérdőjelezhetetlen, így aztán úgy voltunk vele, itt az ideje végignézni, hol érhető tetten mindez a legpontosabban.

A Félelemben című regény dedikálásán 2004-ben

A Félelemben című regény dedikálásán 2004-ben Forrás: www.hollywoodreporter.com

Irodalmi zsáneralapítás

Tom Clancy-vel együtt nyugodtan kijelenthető, hogy a techno-thriller képében új műfajt teremtettek, és bár kétségtelenül kettejük közül Clancy életműve egységesebb, mégsem emlegetik a mai napig annyi helyen, mint Chrichtonét. Első, 1969-ben megjelent regényével, Az Androméda törzzsel eleve új irányvonalat jelölt ki a science fiction számára. A korábban Asimov, Herbert, Heinlein vagy Clarke nevével fémjelzett műfaj a cselekményt a távoli jövőbe, vagy még távolabbi világok felszínére helyezte, a társadalmi berendezkedések és technológiai fejlettség szintje pedig érezhetően több ezer év távlatában is a mai kor viszonyai közül volt eredeztethető, ami joggal domborította ki a történetek fickiós jellegét, semmint a tudományost, hiába munkálkodtak tudósírók a műveken.

Crichton fordított a dolgon, Az Androméda törzs cselekményét a mába helyezte, és olyan tudományos hátteret kreált hozzá, egy földönkívüli vírus mutálódása köré, hogy abba még a kor gyakorlott infektológusai sem tudtak belekötni. Crichtont nagyban segítette végzettsége, az orvosi pálya, és az orvoslás eredményeinek logikus továbbgondolása, de ahogy Kuczka Péter is sejtette már a regény első magyar kiadásának utószavában, Crichton ezzel valóban új utakat nyitott a sci-fi irodalomban.

A Jurassic Park a popkultúra egyik legnagyobb nevévé tette

A Jurassic Park a popkultúra egyik legnagyobb nevévé tette Forrás: www.michaelcrichton.com

A regény egész pályáját és törekvéseit meghatározta, innentől lényegében minden művét egy-egy adott tudományos probléma köré építette fel, így úgy születtek sci-fi remekek a kezei alatt, hogy azokat a tőzsgyökeres sci-fi írók nem is igazán tekintették annak, hozzátéve persze, hogy ő maga sem akarta, hogy sci-fi írónak bélyegezzék. Crichton műveiben, ha használ is sci-fi toposzokat, azoknak is sokkal inkább a tudományos oldalát domborítja ki, semmint a fikciósat, emiatt hatnak történetei olyan zsigeri hitelességgel. A Kongóban a jelbeszédet, és az etológiát, A gömbben a földönkívüli élettel való találkozást, az Őslényparkban a géntechnológiát, a Gyilkos napban a videomanipulációt és az etikettet, a Zaklatásban a szexuális bántalmazás jogi hátterét és a virtuális valóságot, az Idővonalban az időutazást és a középkor társadalmi életét, a Prédában a nanotechnológiát, míg a Félelemben című regényében a globális felmelegedés témakörét járja körbe tudósokat megszégyenítő alapossággal.

Filmművészeti mérföldkövek

Crichton 15 regényt adott ki saját neve alatt, nem számítva a három posztumusz kötetet, és lényegében 1-2 kivételtől eltekintve mindegyik megkapta a maga filmadaptációját, szélesebb rétegekhez juttatva el írói törekvését, ezen filmek némelyike pedig manapság már igazi kultikus kedvencnek számít. A tavaly immáron 25 éve bemutatott Jurassic Parkot említeni sem szükséges, a film újraélesztette a dinoszauruszok és a paleontológia iránti érdeklődést, és velem együtt számtalan kissrác meghatározó filmélményévé nőtte ki magát. De persze ugyanígy ide kívánkozik a Gyilkos nap, A nagy vonatrablás, vagy épp A gömb és Az elveszett világ is.

Crichton regényei megjelenésükkor szinte mindig az eladási listák első helyén nyitottak

Crichton regényei megjelenésükkor szinte mindig az eladási listák első helyén nyitottak abookwormsguidetomovies.wordpress.com

Két film mindenképpen kiemelendő Crichton filmes terméséből, hiszen a tehetsége messze nem korlátozódott az irodalom területére. Eleve regényeit is olyan gyorsan pörgő stílusban írta meg, melynek hála az oldalak történései szinte filmkockaként peregtek a szemünk előtt, ám az adaptációkon túl is akad két említésre méltó alkotása. 1973-ban megírta, és saját forgatókönyvéből megrendezte a Feltámad a vadnyugat cím filmet, a legendás Yul Brynnerrel a főszerepben, mely egészen egyedi és addig nem látott egyvelegét adta a western és a sci-fi műfajoknak, nyakon öntve egy tisztességes adag társadalomkritikával, melynek érvényességére jellemző, hogy az HBO negyven évvel az eredeti film után sorozat formájában élesztette újjá Crichton egyedi vízióját.

A másik ilyen alkotás az 1996-ban Bill Paxton főszereplésével született film, a Twister, mely a félelmetes forgószelek pusztításán át élesztette újjá az 1970-es években reneszánszukat élő katasztrófafilmek műfaját. A Twister hatására és annak nyomdokain haladva született meg mindössze néhány éven belül a Dante pokla, az Armageddon, a Tűzhányó, vagy épp a Deep Impact és A mag, melyek a legkülönfélébb módokon döntötték romba a világot, vagy épp annak egy szegletét.

A Jurassic Park promófotói

A Jurassic Park promófotói Forrás: www.michaelcrichton.com

Sorozatreneszánsz

Sorozatfronton a 90-es évek első fele az X-akták és a Twin Peaks visszhangos sikeréről szólt, nem hiába, a maga nemében mindkét széria egyedülálló a maga nemében, előbbi kiválóan ötvözte a paranoid összeesküvéselméleteket és a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel témáját egy ötletes sci-fi krimibe ágyazva, utóbbi pedig egyszerűen a sorozattörténelem leghangosabb mindfuck sztoriját kínálta a nézőknek. Ebbe a közegbe érkezett a Crichton ötletéből táplálkozó Vészhelyzet című sorozat.

Crichtonnak több oldalról is kiváló alapanyaga volt a megyei kórház sürgősségi osztályát bemutató széria ötletéhez. Eleve, ahogy fentebb is említettük, ő maga is orvos, bár sosem praktizált, másrészt az orvoskrimi filmek alfáját Robin Cook Kóma című regényéből éppen ő maga rendezte meg Michael Douglas főszereplésével még 1978-ban. A Vészhelyzet a maga Crichtontól megszokott pörgős stílusában szimpatikus szereplőkkel népesítette be saját világát, és a kórházsorozatok origopontját teremtette meg. Olyan szériák sarjadtak ki Crichton eredeti ötletének megvalósításán, mint a Grace klinika, a Dokik, a Kés/Alatt, a Doktor Addison, vagy épp a Doktor House. Persze mindegyik hozzáadott némi saját ízt, de az alapvető gondolat egy és ugyanaz.

2002-ben a Harvard University-n

2002-ben a Harvard University-n Forrás: wikipedia.com

Az író, akit mindenki a sajátjának tekintett

Ha mindez nem volna elég, érdemes végignézni a listát, hány szervezet választotta tiszteletbeli tagjának, és hány különböző díjat zsebelt be pályafutása alatt. A teljesség igény nélkül kétszer kapta meg a krimiírók legrangosabb kitüntetését, az Edgar-díjat, a Vészhelyzetért George Foster Peabody és Emmy-díjjal tüntették ki, 1994-ben neki ítélték oda az Academy of Motion Picture Arts and Sciences Technical Achievement Awardot, melyet azok az emberek kapnak, akik a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a filmes technológia fejlődéséhez.

Mindezek mellett tagjává választotta a PEN, a Harvard University, a Gorilla Foundation, a Directors Guild of America, mely Hollywood legnagyszerűbb és leghíresebb filmrendezőt tömöríti egybe, a Los Angeles-i Művészeti Múzeum, ezen felül pedig a People magazin beválasztotta az 50 legragyogóbb híresség közé, a Jurassic Park sikere után pedig az amerikai paleontológusok közös megegyezéssel róla neveztek el egy frissen felfedezett dinoszauruszfajt, a Crichtonsaurus bohlini-t.

Crichton mind a film, mind az irodalom területén jelentőset alkotott, regényei komplett műfajokat határoztak meg a The New York Times bestsellerlistájának első helyén tanyázva, és bár természetesen ő sem volt tévedhetetlen, és nem vált minden arannyá, ami kikerült a kezei közül, karitatív tevékenysége, tudáséhsége, és lenyűgöző személyisége miatt alakja a mai napig hiányzik a popkultúra palettájáról.

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

Amerikai krimi újratöltve – Michael Connelly bűnös világa

Tiltott irodalom, avagy 10 regény, mely áldozatul esett a cenzúrának

A science fiction irodalom valóra vált jóslatai

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

Crichton regényei megjelenésükkor szinte mindig az eladási listák első helyén nyitottak

Álláspont Irodalmi teóriák

2019. január 7.

Michael Crichton hatása a popkultúrára, avagy túl a Jurassic Parkon

Egy ember, aki megszámlálhatatlan területre gyakorolt hatást.

Valahol Afrikában

Álláspont Irodalmi teóriák

2018. november 12.

Az elveszett nemzedék fia – Ernest Hemingway mítosza mai szemmel

Háborús hős, hedonista író, a férfiúi bátorság zászlóvivője és öröksége.

Verne művei a mai napig nem veszítettek népszerűségükből

Álláspont Irodalmi teóriák

2018. október 29.

Jövőlátó fotelkalandor – Jules Verne kulturális hatásai

Összeszámlálhatatlan irodalmi és kulturális hatás egy egyszerű francia embertől

Facebook