Oscar-díjas alakítások Oscar-díj nélkül

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2018. május 18.

Az a tény, hogy az Akadémia sem tévedhetetlen, nem tőlem hangzott el először, és nálam kevésbé szofisztikáltan is megfogalmazták ezt már sok százezren a bolygón. Hogy ezek a tévedések érdekből, vagy politikai nyomásra, általános unszimpátiára, vagy pusztán csak a véletlennek köszönhetően következnek be, a végeredmény tekintetében szinte mindegy is, de kétségtelen tény, hogy az itészek döntései, különösen a meglehetősen üres Kaliforniai álom díjesője után minimum megkérdőjelezhetők.

A dolog persze nem most kezdődött, és számtalan esetet sorolhatnánk (későbbi cikkekben majd fogok is), amikor adott ítéleteknél csak a szemöldökömet emelgettem, és azt kérdeztem magamtól, vajon ugyanazt a filmet láttuk-e a tisztelt kollégával. Tulajdonképpen ezen felbuzdulva állt össze ez a kis lista is. Egyelőre csak az 1990-es évek elejéig mentem vissza, és sorra vettem néhány olyan alkalmat, amikor megítélésem szerint igazságtalan ítélet született. Utólag ennek ugyan már a világon semmi jelentősége, de néhány pillanatig elmerenghetünk rajta, ha akkor az a bizonyos színész veheti át az aranyszobrot, vajon mennyiben alakult volna másképp a saját karrierje, és mennyiben nézne ki másképp Hollywood mai sztártérképe, ami a legkeresettebb és legelismertebb neveket illeti.

Joaquin Phoenix, mint Commodus császár (Gladiátor)

Joaquin annak idején a kevésbé tehetséges Phoenix testvérként indult útjára, majd bátyja, River 1993-as halála után szinte a padlóról kellett felállnia, hogy aztán a 2000-es év egyik legnagyobb kasszasikere, a Gladiátor pszichopata császárjának szerepében kis híján rögtön a csúcsra érjen. Phoenix elementáris erejű alakítást nyújt, amikor csak vásznon van, megfeszülsz a székben, olyan végtelenül hűvös és kiszámíthatatlan, mint Commodus, aki semmitől sem riad vissza, hogy megtartsa hatalmát. Phoenixet jelölték Oscarra, de abban az évben Benicio del Toro nyerte el a szobrot a Traffic mellékszerepéért, ugyan nem érdemtelenül, de ha engem kérdeztek, alakítása még csak egy lapon sem említhető Phoenixével. A sors iróniája, hogy bár jelölése az azóta eltelt 18 évben is akadt (A nyughatatlan, és a The Master), de díjra egyiket sem sikerült váltania.

Joaquin Phoenix közel tíz éve egyszer már tervezett visszavonulni a színészettől, végül meggondolta magát

Joaquin Phoenix közel tíz éve egyszer már tervezett visszavonulni a színészettől, végül meggondolta magát Forrás: moviemezzanine.com

Jennifer Jason Leigh, mint Daisy Domergue (Aljas nyolcas)

Jason Leigh a 90-es évek elején keresett karakterszínésznek számított, legjobb filmje talán az 1992-es Egyedülálló nő megosztaná című nyugtalanító thriller volt, amiért bezsebelte az MTV Movie Awards-ot, aztán bár feltűnt rövidebb szerepekben viszonylag ismertebb filmekben is, mint a Kárhozat útja, vagy A gépész, de különösebb visszhangot egyik sem vert. Aztán jött 2015, mikor Quentin Tarantino szereplőket keresett készülő westernjéhez. Tarantinónak eleve szokása újra csatasorba állítani kifakulóban lévő színészeket, akiket más rendezők lejártnak tekintenek, ezt tette annak idején John Travoltával, aztán Michael Madsennel és Kurt Russellel is, majd jött az Aljas nyolcas, és Jennifer Jason Leigh, aki kitett magáért az alpári, agresszív banditanő szerepében. Soha előtte még csak az Oscar-jelölésig sem jutott el, a díj azonban ezúttal is elmaradt. Ezt pedig nem csak az alakítás erőssége miatt nehezményezem, hanem azért is, mert ugyan Alicia Vikander, a meglehetősen unalmas és kissé céltalan A dán lány című film egyetlen értékelhető momentuma, mégis Leigh már csak közel harminc éves pályafutása megkoronázásaként is megérdemelte volna.

Kurt Russellel, épp mielőtt fordulatot vesz a film

Kurt Russellel, épp mielőtt fordulatot vesz a film Forrás: www.nytimes.com

Leonardo DiCaprio, mint Arnie Grape (Gilbert Grape)

Tudom, DiCaprio végül a Visszatérőért megkapta az aranyszobrot (hozzáteszem, messze nem ez volt élete legjobb alakítása), és ezzel lezárult a Leo-féle Oscar-lobbi, de mi történik akkor, ha ez a kivételes tehetség már első jelölését díjra váltja. Ez ugyanis 1993-ban történt, a mindössze 19 éves DiCaprio a Gilbert Grape című moziban játszotta a címszereplő fogyatékos öccsét olyan beleéléssel és hitelességgel, hogy zsenialitásához és tehetségéhez nem férhetett kétség. A díj elmaradása főleg a győztes szeméje miatt különösen fájó, hisz bármennyire is tisztelem és kedvelem Tommy Lee Jones-t, mind színészi, mind rendezői munkássága miatt, A szökevény-beli alakításáért egész egyszerűen nem értem, miért adtak neki szobrot. Talán kárpótolni akarták a két évvel korábbi elmaradásért, amikor a JFK mellékszerepéért sokan őt várták? Azért is furcsa a döntés, mert abban az évben egészen kiváló alakítások versenyeztek, ott volt Ralph Fiennes a Schindler listájával, és Pete Postlethwaite az Apám nevében mellékszerepével is.

Johnny Depp alakítása egészen elhalványult az öccsét alakító DiCapriónak hála

Johnny Depp alakítása egészen elhalványult az öccsét alakító DiCapriónak hála Forrás: blikk.hu

Robert Downey Jr., mint Charlie Chaplin (Chaplin)

Az egyik legfájóbb tévedés. Richard Attenborough filmjében ugyanis a 90-es évek végére totális drogfüggővé váló Robert Downey Jr. még egy koncentrált fiatal és feltörekvő tehetség, aki nem egyszerűen eljátszotta a vásznon a világ egyik legnagyobb nevettetőjét, hanem konkrétan eggyé vált vele. Bátran egymás mellé tehetitek Chaplin eredeti filmjeit, és Downey Jr. alakítását, szinte tökéletes másolatai egymásnak, és az ember meg sem mondaná, melyikük valódi és melyik másolat. Abban az évben egyébként Al Pacino vitte el a díjat, ez viszont egyértelműen egész addigi karrierjének szólt. Hiába kiváló az alakítása a vak ezredes szerepében, már rág járt volna neki a szobor az olyan filmekért, mint a Sebhelyesarcú, a Portyán, a Kánikulai délután, vagy épp a Serpico. Robert Downey Jr.-t alighanem kárpótolta az élet, a Marvel-filmuniverzumnak és Vasember szerepének hála ma Hollywood egyik legjobban fizetett színésze, noha díjat azóta sem sikerült nyernie, és jelölni is csak egyszer jelölték, a Trópusi viharért, még 2008-ban.

A hasonlóság egészen kísérteties

A hasonlóság egészen kísérteties Forrás: actoroscar.blogspot.hu

Jake Gyllenhall, mint Lou Bloom (Éjjeli féreg)

És akkor elérkeztünk a számomra legszomorúbb tévedéshez, ami olyannyira elmaradás, hogy Jake Gyllenhall 2015-ben nemhogy a díjig, de még a jelölésig sem jutott az év magasan egyik legjobb alakításával. Az Éjjeli féreg személyiségzavaros Lou Bloomja, ahogy pókerarccal köti a maga mocskos üzleteit a média cápáival, magával ragadó és egyben nyugtalanító alakítás, az egyik pillanatban tartasz tőle, a másikban legszívesebben orrba vernéd, és épp ettől tökéletes, hogy ilyen szélsőséges érzelmeket képes kiváltani a nézőből. Abban az évben Eddie Redmayne A mindenség elmélete Stephen Hawkingjáért kapta az aranyszobrot, messze nem érdemtelenül, noha, ha már a jelölteket nézzük, a magam részéről inkább adtam volna Michael Keatonnak a Birdmanért. Az viszont, hogy Gyllenhall – aki kétségtelenül korunk egyik legjobb fiatal férfi színésze az olyanokkal együtt, mint Tom Hardy, vagy Benedict Cumberbatch – még csak jelölésig sem jutott, egyértelműen bizonyítja számomra azt, amit egyébként is tudunk. Az Akadémia egyáltalán nem tévedhetetlen, és ha téved, olykor igen komoly baklövéseket követ el.

Lou Bloom alakja megérne egy pszichológiai elemezést

Lou Bloom alakja megérne egy pszichológiai elemzést Forrás: www.theatlantic.com

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

Vélhetően a valaha volt egyik legjobb filmrendező

Álláspont Filmművészet

2018. december 7.

Őrület és a zsenialitás határán – 90 éve született Stanley Kubrick

Egy rejtőzködő zseni, akit még Orson Welles és Akira Kurosawa is dícsért.

Macskafogó

Álláspont Filmművészet

2018. december 3.

A Macskafogó 6 értelmezési rétege

Időtálló, kultikus remek, ezerszínű komplexitással, értelmezési körrel.

1996. Oscar-díj, végállomás

Álláspont Filmművészet

2018. november 29.

Nicolas Cage pokoli karrierútja az Oscar-díjtól a B-kategóriáig

Elementáris lejtmenet Hollywood egyik legígéretesebb aranyifjújától.

Facebook