Facebook logó Instagram logó YouTube logó

2019. október 21., hétfő

Film

7 társadalmi jelenség, melyet a popkultúra előre megjósolt

2019. szeptember 19. Becsült olvasási idő: 6,5 perc

A jövő, úgy látszik, kalkulálható. Ki ügyesebben, tehetségesebben gondol bele a jelen eseményeinek jövőbeli hatásaiba, ki kevésbé, és nem egyszer fordult elő, hogy egy-egy regény, vagy film, esetleg tudományos értekezés már-már kísérteties pontossággal látta előre a jövőt. Bár eleinte úgy véltem, érdemes tartózkodnom a „jóslat” kifejezéstől, most mégis bátran használom, ez ugyanis nem valamiféle spirituális következtetés, hanem száraz tényeken alapuló kalkuláció és a puszta alkotói fantázia kreatív energiájának találkozása, mely valami egyedit és előremutatót hozott létre.

Persze, az alábbi művek nagyobbik része sokkal inkább egyfajta játék, hiszen ennek enged teret a kibontakozásra a művészet, vízióink megjelenítésének, véleményünk kifejezésének, és ha nem élnék a jóslat szóval, akkor azt mondanám, mindaz, amiről itt olvasni fogtok, sokkal inkább valóban egyfajta véleménynyilvánítás, mely megmutatja nekünk, mit gondoltak az alkotók saját idejük társadalmi és tudományos jelenségeiről, mert gyakorlatilag éppen ez az, mely aztán leképezte nekik a felvázolt jövőképeket.

A popkultúra jóslatai

A popkultúra jóslatai

Mátrix: a születés természetes folyamatának mesterséges befolyásolása

Kicsit talán kacifántos a megfogalmazás, de emlékeztek arra a részre a Mátrix első részéből, amikor Morfeusz megmutatja a jövőt Neonak? A végtelen mezőkre, melyen az emberek már nem születnek, hanem termesztik őket? Húsz évvel ezelőtt az egyik legrémisztőbb disztópiának tűnt, mely sosem következhet be, és Neo is hasonló pánikkal reagált rá, holott a film elkészültének idején Dolly, az első testi sejtből klónozott gerinces élőlény már 3 éves volt. 2017-ben aztán jött a hír, hogy amerikai tudósok olyan mesterséges méh kifejlesztésén munkálkodnak, mely hosszútávon a súlyosan koraszülött babák esélyeinek növelését segítené elő. A kísérletek több mint három éven át koraszülött bárányokon folytak, a szakembereknek pedig tökéletesen sikerült reprodukálniuk az anyaméhben lévő környezetet és a méhlepény funkcióit, ami lehetővé teszi a tüdő és más szervek kifejlődését. Tavaly aztán többen, köztük a projektet vezető Alan Flake, a Philadelphiai Gyermekkórház sebésze már arról beszélt, nem kizárt, hogy hamarosan a fogantatástól a szülésig végigvezethető lesz ez a folyamat mesterséges környezetben.

Mátrix és a termesztett emberek

Mátrix és a termesztett emberek

Háborús játékok című film, és William Gibson Neurománc című regénye: kiberháború

A Háborús játékok, bár gyakorlatilag ifjúsági filmről beszélünk, az egyik legszemléletesebben mutatja be a hidegháborús szembenállás hatásait, és azt a vékony határvonalat, melyet a két nagyhatalom igyekezett nem átlépni. A számítógépes hálózatok által kirobbantott nukleáris háború, vagy épp a legendás Neurománc című regényben felvázolt internetszerű kapcsolat még több évvel magának az internetnek a születése és elterjedése előtt születtek (érdekesség, hogy mindkét mű 1983-ban látott napvilágot), éppen ezért borzongató disztópiát jelentett egy olyan virtuális hatalom létezése, melyre az ember nem mindig lehet befolyással. Mint később kiderült, John Badham filmje és Gibson regénye a jövőt látta előre, hisz egy részét manapság pontosan tudjuk, a másik részét sejtjük, a harmadikat elképzelni sem merjük annak, miként zajlik a hadviselés a színfalak mögött akár egyetlen puskalövés nélkül is, virtuális hálózatok szövevényes rendszerén át.

Neurománc, és a hálózat

Neurománc, és a hálózat

A Truman-show: a valóságshow-k térhódítása

Jim Carrey ezzel a filmmel bizonyította igazán, hogy nem csupán egy gumiarcú nevettető, de komoly, drámai alakításokra is képes, és ez volt az a film, mely megmutatta az elkövetkező közel két évtized egyik vezető kereskedelmi televíziós trendjét, a valóságshow-k térhódítását. Ugyan korábban is léteztek már hasonló szériák (az amerikai Survivor akkor már igen régóta futott), ám a valóságshow-k egyik alfája, a Big Brother is csak egy évvel a film előtt indult el egy alapvetően George Orwell 1984 című regényén alapuló ötletből. Azóta pedig nem igazán van megállás, ha kizárólag a magyar csatornákon látható műsorokat nézzük, akkor is legalább egy tucat különböző sorozatot tudunk sorolni a Való Világtól a Love Island-ig, és a különböző celebek mindennapi életét bemutató szériákig, ugyanakkor mára azért érezhető némi hanyatlás az újabb és újabb próbálkozások népszerűségében, ez azonban csak részben magyarázható a TV-nézés szokásrendszerének átrendeződésével. Tény, ami tény, a produkciók azon szociológiai kísérlet jellege, mely eredetileg létrehozta őket, már rég nem létezik.

A Truman-show és a valóságshow-k térhódítása

A Truman-show és a valóságshow-k térhódítása

John Brunner Zanzibár című regénye: Detroit elnéptelenedése

Brunner korának egyik legsokoldalúbb, és legnépszerűbb sci-fi írója volt, akit leginkább könnyedebb hangvételű írásairól ismert az amerikai tudományos-fantasztikumot kedvelő közeg, és gyakorlatilag első komolyan lélegzetvételű műve volt az 1968-as Zanzibár című regény, mely ugyan elnyerte a Hugo-díjat, ám igazi népszerűségre csak a történetben felvázolt epizódok valóra válása környékén tett szert. Brunner meglehetősen komplex, és sűrű olvasnivalót hozott létre, de gyakorlatilag tökéletesen megjósolta az egykor az autógyártás ipari központjának számító Detroit teljes csődjét. És valóban, a hanyatlás már valamikor a 60-as éve végén elindult, de csak a 2008-as válság pecsételte meg végleg a város sorsát, mely 2013-ban jelentett csődöt, és az egykori nyüzsgő metropolisz a maga 4,5 millió lakosával bizonyos kerületeit tekintve látszólag szellemvárossá változott, a népességszám pedig mára 680 ezerre apadt. Brunner nem csupán erre hibázott rá, megérezte az elharapódzó terrorcselekmények növekvő számát, vagy például Kína szuperhatalommá válását is.

Egy elhagyatott detroiti koncertterem

Egy elhagyatott detroiti koncertterem

A hálózat csapdájában című film: adatlopás

Manapság, amikor minden a GDPR és a hozzá hasonló adatvédelemmel kapcsolatos szabályozások, no meg a Facebook Cambridge Analytica-botrányához hasonló rémhírek körül forog, és személyes adataink megosztása, online felületeink szinkronizálása mindennapi életünk részét képezi, talán furcsán hangzik, hogy egy közel 25 éves film tökéletesen előre látta mindezt. 2019-ben gyakorlatilag a fejlett országok lakosságának nagyobbik hányada bír valamiféle online jelenléttel, de a film elkészültekor még alig 18 millió amerikai rendelkezett személyi számítógéppel, és ezen gépek nagyobbik része sem csatlakozott a még szárnyait bontogató, és útját kereső világhálóhoz. Manapság ráadásul hackernek lenni sem jelent túlzottan speciális tudást, egy tehetségesebb, és főleg szorgalmasabb főiskolás tinédzser is képes lehet rá, amint azt láthattuk nemrég a fővárosi tömegközlekedési online jegyrendszer esetében, vagy épp a hollywoodi sztárok telefonját feltörő, és azok pucér képeit meglovasító, majd a világ elé táró fiatalok ténykedésében.

A hálózat csapdájában

A hálózat csapdájában

Dennis L. Meadows A növekedés határai című kötete: világgazdasági válságok sora

Meadows professzor a New Hampshire Egyetem Politikai és Társadalomtudományi Kutatóintézetének korábbi igazgatója volt, aki 1972-ben adta közre meglehetősen pesszimista, vagy a későbbi fejlemények tükrében, tűpontos realista munkáját. A neves kutató szerint az ember termelői és fogyasztói tevékenysége olyan brutális növekedést eredményez az energia- és nyersanyagigények területén, hogy annak egyensúlyát a világgazdaság huzamosabb ideig képtelen lesz fenntartani, ami miatt gazdasági válságok egész sorát vetítette előre. Számításai a kötet megjelenését követő évben máris elkezdtek valóra válni, hiszen 1973 októberében kirobbant az első olajválság, melyet aztán 1979-ben követett a második. Alig telt el aztán tíz év, 1987. október 19-én, a Fekete Hétfőn megtörtént az amerikai tőzsde legnagyobb zuhanása, de hasonlóan tartós esés következett be 1990-ben, és 2000-ben is, legutóbb pedig 2008 októberében, és ha hinni lehet a híreknek és kalkulációknak, lassan nyakunkon a következő.

Pánik a tőzsdén

Pánik a tőzsdén

Videodrome című film: videomegosztók megjelenése

Többször is említettük nektek korábban David Cronenberg egyik korai, meglehetősen szürreális horrorgyöngyszemét 1983-ból, a VHS-korszak kellős közepéből. A James Woods főszereplésével készült film egy a nézők kegyeit kereső kábeltévé tulajdonosról szól, aki bármit bevet a céljai elérése érdekében. A filmben látható videók mind kétes forrásból származnak, és leginkább valamiféle szexuális ingert igyekeznek kiváltani, a legalantasabb ösztöneinkre próbálnak hatni, miközben a megjelenő tartalommal kapcsolatban semmiféle jogi, erkölcsi, vagy etikai szabályok nem kötik a megosztókat, és ennél fogva a tartalom rémületesen gyorsan nyer teret, holott meglehetősen amatőr kivitelezésű. Bár a YouTube-ra nem lehet azt mondani, hogy alulszabályozott lenne, kétségtelen, hogy a mai napig számtalan hasonlóságot mutat a Videodrome elborzasztó víziójával, mely egyben megjósolta a meglehetősen alacsony szintre redukálódó morális és erkölcsi magatartást, és az ingerküszöb folyamatos és drasztikus esését is.

Videodrome a videomegosztók előtt

Videodrome a videomegosztók előtt

Kapcsolódó cikkek

John Le Carré: Ügynök a terepen

2019. október 20.

Hírek

A világpremierrel egy időben érkezik magyarul John Le Carré új regénye

A kémregények keresztapja ezúttal aktuális problémákat is feszeget.

Irodalmi évtizedelő

2019. október 18.

Irodalom

Irodalmi évtizedelő V. – 10 kiváló regény az 1920-as évekből

10 év 10 remek regény a gazdasági világválság évtizedéből.

Egy másik életben /Forrás: papageno.hu/

2019. október 18.

Film

A karma utolér, avagy kritika az Egy másik életben című filmről

Egy eredeti koncepció, egy felemás megvalósítás.

Umberto Eco: Óriások vállán

2019. október 17.

Hírek

Posztumusz esszékötet jelenik meg magyarul Umberto Eco-tól

Három évvel az író halála után irodalom kuriózum érkezik válogatott esszéiből.

Legutóbbi cikkek

Egy másik életben /Forrás: papageno.hu/

2019. október 18.

Film

A karma utolér, avagy kritika az Egy másik életben című filmről

Egy eredeti koncepció, egy felemás megvalósítás.

2001: Űrodüsszeia

2019. október 15.

Film

Hollywood-i akták 4. – 2001: Űrodüsszeia

Porondon a filmtörténelem legtöbbet elemzett sci-fi története.

The Big Bang Theory

2019. október 11.

Film

Nagy bummból nagy reccs – Az Agymenők, és a sitcom alkonya

Idén májusban véget ért a The Big Bang Theory című sorozat.

Donnie Darko

2019. október 9.

Film

10 legendás filmklasszikus, mely csúnyán elhasalt a mozipénztáraknál

Filmek, melyek a büdzséjük ellenére sem találtak utat a nézők szívéhez.

Bohemian Rhapsody vs. Rocketman

2019. október 7.

Film

Párhuzamos életek, avagy miért hitelesebb film a Rocketman a Bohém rapszódiánál?

Az életrajzi musicalek reneszánszának két zászlóshajóját vetettük össze.

Facebook közösség