Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2019. december 11., szerda

Film

9 hírhedt film, mely óriási siker lehetett volna, de végül sosem készült el

2019. november 15.
Becsült olvasási idő: 7,5 perc

Hollywood telis-tele van legendákkal. Olykor olyan legendákkal is, melyek valójában nem léteznek, és soha nem is léteztek. No, de hogyan képes kultikus státuszba emelkedni egy film, ha valójában el sem készül? Talán éppen ez adja az álomgyár pikantériáját, és olyankor egy-egy meg nem valósult projekt nagyobb hírnevet szerez, mint amekkora sikert arathatott volna, ha eljut a mozivásznakra, amennyiben pedig egy-egy adott projekt Werner Herzog, Stanley Kubrick, vagy David Lynch szerelemgyerekét jelenti, szinte garantált a hírnév.

Jelenleg állítólag több tízezer kész forgatókönyv kering a hollywoodi producerek irodái közt, vagy épp pihen azok íróasztalfiókjában, olykor nem is értjük, hogy azok, melyeket végül bemutatnak, milyen logikus indok alapján kerülhettek a mozikba, mert minőségük ezt nem támasztja alá. Ezzel szemben itt van most 9 műremek, melyeknél véleményünk szerint garantálható lett volna a siker, és melyek végül Hollywood történetének csupán színes és érdekes széljegyzetét képezik egy-egy világhírű rendező karriertörténetében.

Legendás el nem készült filmek

Legendás el nem készült filmek

Napóleon (rendezte volna: Stanley Kubrick)

Kubrickból így is kevesebbet kaptunk, mint amennyit szerettünk volna. Az immáron 20 éve elhunyt zseniális rendező olyan filmeket adott a világnak, mint a Mechanikus narancs, a 2001 Űrodüsszeia, a Ragyogás, vagy az Acéllövedék, ugyanakkor legnagyobb szabású projektje sosem készült el. Kubrick pechje is, hogy a nagyszabású kosztümös produkciók divatjának lecsengése után akarta elkészíteni monumentális, és rendkívül aprólékos filmjét a hírhedt francia császárról. Kubrick el is kezdte az előkészületeket, első körben egy 147 oldalas forgatókönyvet tett le az asztalra az MGM-nél, kölcsönvett 30 ezer statisztát a román hangseregből, átfogó kutatásokat végzett a korabeli terepviszonyokkal kapcsolatban, hogy a csatákat valóban autentikus módon jeleníthesse meg, ráadásul olyan színészeket vett fel a produkcióba, mint Laurence Olivier, Alec Guiness, Ian Holm és Audrey Hepburn, de végül kiderült, hogy a produkció elkészítéséhez mai árfolyamon számolva legalább 100 millió dollárra lenne szükség, ami akkoriban elképzelhetetlen költség volt, úgyhogy az MGM végül kihátrált Kubrick tervei mögül, más pedig nem volt hajlandó megvásárolni a jogokat. Steven Spielberg 2011-ben Kubrick eredeti vázlatai alapján tett egy kísérletet egy minisorozatra adaptálásban, de végül ez sem járt sikerrel.

Stanley Kubrick a Ragyogás forgatásán

Stanley Kubrick a Ragyogás forgatásán

Mexikó meghódítása (rendezte volna: Werner Herzog)

A legendás német rendező, akinek többek közt az Aguirre, Isten haragja, valamint a Fitzcarraldo című filmeket köszönhetjük, szintén nagyköltségvetésű filmként képzelte el álomprojektét, melyben az aztékok szemszögéből mesélte volna el az európai kolonizációs folyamatokat. Herzog végül nem készült el időre a forgatókönyvvel, de egy részletes vázlatot leadott a stúdiónak, az azonban nem látott benne fantáziát, így visszadobta. A rendező megpróbálkozott független filmként elkészíteni a Mexikó meghódítását, de miután ragaszkodott hozzá, hogy autentikus helyszíneken forgasson, egyszerűen nem volt elég pénz annak megvalósítására, azt pedig a rendező élből elutasította, hogy egy ilyen volumenű alkotás stúdióban forogjon. Herzog a későbbiekben hangulatát tekintve el nem készült filmjét épp a fentebb is említett Aguirre, Fitzcarraldo, valamint az 1987-es Cobra Verde vonalán helyezte el, ezt az atmoszférát használta egyébként James Gray is a Z elveszett városa című filmjénél, maga az alapötlet pedig egyértelműen megjelenik Mel Gibson talán legjobb rendezésében, az Apocalypto-ban, igaz, ott a maja kultúrára vetítve.

Werner Herzog (balra) a Fitzcarraldo forgatásán

Werner Herzog (balra) a Fitzcarraldo forgatásán

Ronnie Rocket (rendezte volna David Lynch)

Lynch a Radírfej című filmje után tervezett egy még annál is szürreálisabb történetet filmre vinni, mely egy törpenövésű rocksztárról szólt volna, aki az elektromos áramot használja új dalok alkotására, és akiről kiderül, hogy nem az ő az egyetlen, ám mások ugyanezt a képességüket fegyverként alkalmazzák. A tipikusan elborult Lynch-es alapötlet minden egyes nagyjátékfilmje elkészülte után újra és újra felmerült következő filmtervként, de amikor már eljutott volna a tervezés fázisába, rossz ómenként a stúdió épp tönkrement, vagy megszűnt, így járt Lynch az American Zoetrope, Francis Ford Coppola cégével, és a Dino De Laurentiis Entertainment Grouppal is. 2013-ban egy interjúban Lynch úgy emelgette a Ronnie Rocketet, mint egy a fejében folyamatosan fennálló, lehetséges következő filmtervet, ám a rendezőzseni szerint a városok arculata is olyan markáns változáson ment keresztül az ötlet megszületésétől eltelt évtizedek alatt, hogy manapság már nem tudná kifejezni vele ugyanazt, mint amit a hetvenes évek végén szeretett volna. Gyakorlatilag ez alapján egészen biztosnak tűnik, hogy Lynch ezen terve vélhetően sosem valósul most már meg.

David Lynch és Frank Herbert a Dűne forgatásán

David Lynch és Frank Herbert a Dűne forgatásán

Frankenstein (rendezte volna David Cronenberg)

Az elborult víziók egyéni hangú mestere, David Cronenberg, akinek A légy, a Videodrome, vagy a Meztelen ebéd című filmeket köszönhetjük, a 80-as évek vége felé merült fel rendezőként a kanadai producer, Pierre David fejében. A film címe eleve nem a később Kenneth Brannagh által rendezett „Mary Shelley’s Frankenstein” címet kapta volna, hanem a „David Cronenberg’s Frankesteint”, jelezve, hogy itt sokkal inkább egyfajta újragondolásról lenne szó, semmint konkrét adaptációról. Cronenberg állítólag erősen elgondolkodott Pierre David felajánlásán, aki kizárólag vele tudta volna elképzelni a filmet, leginkább A légy sikerén és egyéni hangján felbuzdulva. Cronenberget ekkoriban rengeteg párhuzamos projektben foglalkoztatták, melyek aztán végül nélküle készültek el, ilyen volt többek közt a Total Recall – Az emlékmás, de Cronenberg végül olyan mértékben megváltoztatta a Philip K. Dick által írt alapot, hogy a stúdió nem kért belőle. A rendező így végül sem ezt, sem a Frankenstein-filmet nem készítette el, utóbbiról később azt nyilatkozta, lehet, hogy nem is lett volna értelme, hiszen ő már megcsinálta a saját maga Frankenstein-moziját, a címe A légy.

David Cronenberg és Jeff Goldblum A légy forgatásán

David Cronenberg és Jeff Goldblum A légy forgatásán

A sötétség mélyén (rendezte volna Orson Welles)

Az Aranypolgár, és A gonosz érintése rendezője nem hiába kultikus alak az amerikai filmművészetben, és számomra kifejezetten fájó pont, hogy egyik kedvenc regényem, Joseph Conrad A sötétség mélyén című művét nem vihette vászonra. Welles az 1942-es, az Az Ambersonok ragyogása című filmjének akarata ellenére újravágott változata miatt átmeneti alkotói válságba süllyedt, melynek közepette kvázi terápiás jelleggel készítette volna el a saját maga Conrad-adaptációját. Több legenda is kering Welles viszonyáról A sötétség mélyén című regényhez, több kortársa később azt állította, hogy tulajdonképpen ez volt az első forgatókönyv, melyet életében írt, még jóval az Aranypolgár ötletének megszületése előtt. Állítólag a stúdió már az előkészületi fázisban sem értett egyet Wellessel abban, hogy valóban Afrika dzsungeljében forgassanak, és azt követelték, hogy Marlow kapitány utazása egy allegória legyen a fasizmusra. Welles sosem tűrte jól a kreatív nézetkülönbségeket, így végül hiába írt meg egy 165 oldalas forgatókönyvet, végül kihátrált a projektből, és csupán egy rádiójátékot készített Conrad regényéből. Azt nem tudni, hogy Welles mit szólt ahhoz, ahogyan végül Francis Ford Coppola a Vietnámi-háború keretei közé adaptálta az akkor már több, mint 70 éves művet.

Orson Welles (jobbra)

Orson Welles (jobbra)

Gershwin (rendezte volna Martin Scorsese)

Már a cím alapján kitalálható, hogy a Taxisofőr, a Dühöngő bika, a Nagymenők, a Casino, vagy A tégla, illetve a hamarosan bemutatásra kerülő The Irishman rendezője minden idők egyik legjobb amerikai zeneszerzőjének életrajzát vitte volna vászonra. A forgatókönyv elkészült, az a Paul Shrader jegyezte, aki a kultikus Taxisofőrt is írta, majd végül John Guare, a Burt Lancaster főszereplésével készült Atlantic City című film írója dolgozta át. Ahogy Scorsese később nyilatkozott róla, a Warner Bros-szal nem értettek egyet a film kiadásainak megtérülésében, sőt, amikor a rendező elkezdte volna a castingot, a stúdió azt mondta, sokkal szívesebben látnának egy életrajzi mozit inkább Dean Martinról. Az már csak tetézte a gondokat, hogy az átdolgozott forgatókönyv már magának Scorsese-nek sem tetszett, pedig a szereplőválogatásra igazán nagyvonalú tervei voltak. John Travoltát állítólag már kiválasztották Frank Sinatra szerepére, de szintén terveztek Jim Carrey-vel és Tom Hanks-szel is. Sem az álomszereposztás, sem a film nem valósult meg végül, és látva Scorsese utóbbi években párhuzamosan futtatott projektjeit, vélhetően már nem is fog.

Robert de Niro és Martin Scorsese a Dühöngő bika forgatásán

Robert de Niro és Martin Scorsese a Dühöngő bika forgatásán

Kaleidoszkóp (rendezte volna Alfred Hitchcock)

A félelemkeltés mestere néhány sikertelenebb alkotást követően ebben a filmjében tért volna vissza a Psycho hangulatához, hiszen egy New Yorkban nőkre vadászó nekrofil sorozatgyilkosról szóló filmet tervezett, ám egy ilyen merész ötletet az éppen megbukott Szakadt függöny című filmje után nem mert bevállalni a stúdió. Pedig Hitchcock mindent elkövetett, hogy tető alá hozza a projektet, a forgatókönyv megírására még magát Robert Bloch-ot, a Psycho íróját is felkérte, de miután abban a korábban még egyetlen filmjében sem látható mértékű erőszakábrázolás lett volna, a stúdió hallani sem akart róla. A rendező végül akkor vetette el végleg az ötletet, mikor megmutatta a szkriptet barátjának, a francia új hullám jeles képviselőjének, François Truffaut-nak, aki maga is azt mondta rá, hogy az erőszak túlzó, zavaró és öncélú benne. Hitchcock persze önmagához hűen nem hagyta veszni a teljes forgatókönyvet, és bizonyos hangulati elemeket átmentett belőle, melyek végül az 1972-ben bemutatott Téboly című mérsékelten sikeres, és keveset emlegetett filmjében öltöttek testet.

Alfred Hitchcock a Madarak forgatásán

Alfred Hitchcock a Madarak forgatásán

Leningrád: A 900 nap (rendezte volna Sergio Leone)

A Volt egyszer egy vadnyugat kultikus olasz rendezője a 80-as évek elején befejezett, Volt egyszer egy Amerika című filmje után kezdett el komolyabban foglalkozni a már korábban kitalált második világháborús filmterve ötletével. Ez a második világháború keleti frontjára vezényelte volna a nézőt, és egy ott ragadt fotóriporter útját mutatta volna be, aki beleszeret egy orosz nőbe az ostrom alatt, és végül együtt próbálnak kijutni az egyre inkább rommá váló városból. Bár Leone végül sosem írta meg a forgatókönyvet, a vázlatot elkészítette a filmhez, sőt, a nyitójelenetről többször is beszélt, és azt pontosan úgy írta le, mint pl. a Volt egyszer egy vadnyugat nyitányát: egy hosszú, vágás és narráció nélkül a zenével kommunikáló snittként. Állítólag a film végül kis híján mégis megvalósult, Leone-nak már előkészített szerződése volt egy amerikai-orosz koprodukcióra, ám kettő nappal a találkozó előtt szívinfarktust kapott, és meghalt. Jean-Jacques Annaud, aki korábban a Sean Connery főszereplésével készült A rózsa nevét rendezte, azt állította, Leone szerette volna, ha ő rendezi meg a filmet, de végül sem ez a film, sem Giuseppe Tornatore, a Cinema Paradiso rendezőjének alkotása nem valósult meg Leone eredeti alapanyaga alapján. Az alapötletet egyébként később a vegyes fogadtatásban részesült Ellenség a kapuknál című film dolgozta fel.

Sergio Leone

Sergio Leone

Dűne (rendezte volna Alejandro Jodorowsky)

Minden bizonnyal a filmtörténelem leghíresebb meg nem valósult alkotásáról beszélünk, mely többek közt a zseniális szemléletvilágú chilei rendező megalomániájának is köszönhetően esett kútba. Pedig az elképzelés szenzációs volt. Jodorowsky egy órákon át hömpölygő szürreális vízióként képzelte el Frank Herbert 1965-ös legendás regényét, a Dűnét, mely a sci-fi történet egyik vitathatatlan alapköve. Az alkotógárda névsora egészen álomszerű, Jodorowsky a látványtervek elkészítésére a népszerű, francia képregényalkotót Moebius-t kérte fel, valamint H. R. Gigert, aki többek közt az Alien xenomorphjait is tervezte, a főbb szerepekben feltűnt volna Mick Jagger, Orson Welles, valamint a császár szerepében Salvador Dalí, a film pszichedelikus zenéjéért pedig a Pink Floyd felelt volna. Sokak szerint – és ezt a nézetet az idén már a 90 éves Jodorowksy is osztja – a Dűne, ha elkészül, megváltoztatta volna a filmekről, és a filmnézésről alkotott elképzeléseinket, és ez lett volna minden idők legjobb sci-fi mozija is. Az már más kérdés, hogy egy el nem készült filmről ilyesmit kijelenteni minimum felelőtlenség, az pedig bátran kijelenthető, hogy már csak a Dűne eredetileg tervezett 14 órás játékideje is próbára tette volna még a Sátántangón szocializálódott nézőközönség idegeit is.

Alejandro Jodorowsky

Alejandro Jodorowsky

Kapcsolódó cikkek

Mad Max: A harag útja

2019. december 9.

Hírek

Elkészülhet a Mad Max: A harag útjának folytatása

2015 egyik óriási közönségkedvence végre folytatódhat.

Akik már nem öregszenek meg

2019. december 8.

Hírek

A Gyűrűk Ura rendezője dokumentumfilmet készített az első világháborúról

Egy igazán egyedi és kuriózumnak számító kezdeményezés az Oscar-díjas rendezőtől.

Jön a Halálos iramban 5

2019. december 5.

Hírek

Mel Gibson és Danny Glover is visszatér a Halálos fegyver ötödik részében

A 80-as évek egyik kedvenc haver-zsarufilmje is folytatódhat hamarosan.

DiCaprio és De Niro végre egy filmben

2019. december 5.

Hírek

Tömeggyilkosságról szóló filmben játszik együtt Robert de Niro és Leonardo DiCaprio

A rendezői székbe pedig szintén egy rendezőlegenda ül majd.

Legutóbbi cikkek

Apocalypto (2006)

2019. december 4.

Film

Hollywood-i akták 6. – Apocalypto

Hollywood fenegyerekének magnum opusa a történelem mélyére.

Sir Laurence Olivier

2019. november 27.

Film

A színészkirály tündöklése – 30 éve hunyt el Sir Laurence Olivier

A művész, akinél senki sem értette jobban Shakespeare-t.

Az aranykor legendás eposzai

2019. november 21.

Film

10 legendás, történelmi kalandfilm Hollywood aranykorából

Avagy egy kor, amikor a történelmi eposzok uralták a piacot.

Elfeledett horrorfilmek a 80-as évekből

2019. november 20.

Film

8 elfeledett horrorfilm a 80-as évek VHS-korszakából

Kevéssé ismert „remekek”, mely nem mindig érdemtelenül lettek elfelejtve.

Facebook közösség