Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2019. december 15., vasárnap

Film

A 7 kedvenc filmünk a 120 éve született Alfred Hitchcocktól

2019. január 25.
Becsült olvasási idő: 5 perc

Stílus az, amikor önmagunkat utánozzuk” – röviden így fogalmazta meg saját, a borzongató téma, az egyedi látvány és a megfelelő struktúrát zseniálisan összefogó munkásságát a XX. század egyik legjelentősebb filmrendezője. Alfred Hitchcock lassan negyven éve nincs köztünk, ám életműve, művészi hitvallása, technikai újításai, korszakalkotó narratív eszközei olyan iskolát teremtettek, melyekből a filmipar a mai napig képes táplálkozni, hisz olyan kiválóságok nevezték meg egyértelmű hatásukként, mint a szintén legendás Stanley Kubrick.

Hitchcock 1899-ben látta meg a napvilágot, hosszú, ám következetes útja vezette el végül ahhoz a kultikus légkörhöz, mely ma is körbe lengi a nevét, olykor féktelen zseni, aki új irányt szab a feszültségteremtés jövőjének, máskor idegesítő őrült, aki az idegösszeroppanás határáig hajszolja színészeit. Mint ember, talán nem szívesen ültünk volna vele egy asztalhoz, de mint filmrendező, művei manapság is előkerülnek, és még igen sokáig virítanak majd a filmtörténelem halhatatlan alkotásai közt. Ezúttal az általunk leginkább kedvelt hét filmjével emlékezünk meg róla.

Alfred Hitchcock (1899-1980)

Alfred Hitchcock (1899-1980) Forrás: imdb.com

Hátsó ablak

Személyes kedvencem a rendezőtől, és egyben az első Hitchcock-film, amit életemben láttam. Vonzalmam a kamaradrámákhoz itt valósággal lubickol a lábtörés miatt tolószékhez kötött kiváló fotóriporter történetében, akinek egyetlen szórakozása, hogy a szomszéd lakásokban élők mindennapjait figyeli, mígnem egyik este gyanús mozgást vesz észre, mely talán egy gyilkosságot igyekszik leplezni. James Stewart egészen kiváló a tettre kész, ám mégis helyhez kötött riporter karakterében, aki képtelen kilépni szerepéből, és egyetlen pillanatra is letenni a munkát. A film másik főszerepét Hitchcock kedvenc színésznője, Grace Kelly kapta, aki mint másutt, ezúttal is kiváló és bájos a határozott nő szerepében, aki próbál némi gyengédséget előcsalni a szeretett férfiból. Érdekesség, hogy Hitchcock a teljes bérház belső udvarát felépíttette a film kedvéért, és mint minden „Hitch”-féle alkotás, ez is az ember egyik legalapvetőbb hibájára igyekszik rávilágítani, ezúttal arra, mennyire nem adjuk meg egymásnak a személyes térhez való jogot.

Hátsó ablak

Hátsó ablak Forrás: imdb.com

Szédülés

A másik nagy kedvenc, és egyben egyetemes klasszikus, összességében is Hitchcock egyik legkerekebb és mindenképpen legátgondoltabb műve mind a központi rejtélyt, a film végi fordulatot, vagy az egész filmet belengő baljós atmoszférát tekintve, mellyel nyugtalanító módon haladunk lassanként egy tragikus végkifejlet felé. Érdekes, hogy a bemutatása idején nem aratott sikert, pedig vérbeli pszichodrámáról beszélünk, melyben kamerakezelést tekintve számtalan újítást használtak, olykor egészen szürreális és meghökkentő beállításokat, amikre úgy fest, a közönség nem volt felkészülve. James Stewart tériszonyának bemutatásához használt technikák iskolát teremtettek, számtalan későbbi rendező másolta őket a 70-es, sőt, a 80-es években is, nem hiába jelölték a legjobb látványterv Oscar-díjára, egy 2002-ben megtartott szavazáson pedig összességében a legnépszerűbb és a legjobb amerikai filmek listájának második helyére sorolták, mindössze Orson Welles Aranypolgára előzte meg.

Szédülés

Szédülés Forrás: imdb.com

A kötél

Kétségkívül nem Hitchcock egyik legtöbbet emlegetett alkotása ez az 1948-as kamaradráma, de az biztos, hogy az egyik legegyedibb hangulatú, és legeredetibb műve, Patrick Hamilton színművének filmes átdolgozása. Az alaphelyzet, vagyis a tökéletes, motiváció nélküli bűntény elkövetésének gondolata majd kibontása végig fenntartja a feszültséget, hiszen az elkövetők bármelyik pillanatban lebukhatnak, miközben a ládába zárt holttest körül sürögnek a vendégek. A film kitűnő érzékkel mutatja be egy letűnt kor arisztokráciájának mindennapjait, akik élete olyannyira üres és a felszínes máz alatt tökéletesen semmitmondó, hogy már csak egy gyilkosságban találnak megfelelő szórakozást maguknak, és akik nincsenek felkészülve a gyilkossággal járó pszichológiai nyomásra. Hitchcock első színes filmje igaz történetet dolgoz fel, és bár nem emlegetjük annyit, időtállló remek.

A kötél

A kötél Forrás: imdb.com

Észak-északnyugat

Különös film az 1959-es Észak-Északnyugat, gyakorlatilag híján van a Hitchcocktól megszokott feszültségteremtéssel kapcsolatos eszközöknek, bár lehet, korrektebb megfogalmazás, ha azt mondom, eltolva jelenik meg ezek fókusza. Cary Grant karaktere tévedésből egy kémjátszma kellős közepébe csöppen, ahol hiába bizonygatja, hogy ő nem az az ember, akiről szó van, Hitchcock pedig olykor már-már burleszkfilmbe illő vígjátékelemeket sző a történetbe, ennélfogva nagyon nehéz pontosan meghatározni a műfaját, hisz gyakorlatilag a rendező ezzel a saját, kiforgatott James Bond filmjét készítette el. Ez a film mutatta be az egyik leghíresebb üldözéses akciójelenetet a filmtörténetben, mely azóta szintén a popkultúra részévé vált. A könnyedebb hangvétel, a szimbólumok csekély száma, vagy a mélyebb mondanivaló hiánya természetesen nem vált a film rovására, sőt, sokan éppen emiatt ezt tartják a Hitchcock életmű egyik legfontosabb darabjának.

Észak-északnyugat

Észak-északnyugat Forrás: imdb.com

Madarak

A film, amiben a feszültségkeltés mestere igazán kiélhette azon tulajdonságát, melyről saját titulusát kapta. A sztorit eleve egy megtörtént esemény ihlette, 1961-ben a Monterey-i öbölben egy mérgező algától megvadult madárraj támadt emberekre. Hitchcock fogta ezt az eseményt, kombinálta Daphne du Maurier kisregényével, és beletette az általa teremtett filmes keretbe, ezúttal már egyedi módon használva a maszkolás technikáját, igazi és műmadarakat egyaránt bevetve a támadások felvételei során. Itt érvényesült talán leginkább Hitchcock népszerű mondása, miszerint úgy kell bánni a színészekkel, mint a barmokkal, mert csak így kezelhetőek megfelelően. Nos, ez olyannyira kiválóan sikerült, hogy a támadási jelenetek felvételénél kis híján az őrületbe kergette Tippi Hedren színésznőt, aki ugyanakkor kijelentette azt is, hogy Hitchcocktól kb. három év alatt megtanulta azt, amihez egyébként tizenöt évre lett volna szüksége. Kétségtelen az is, hogy a rendező filmjei közül ez áll legközelebb a horror műfajhoz.

Madarak

Madarak Forrás: imdb.com

Az ember, aki túl sokat tudott

James Stewart újabb kiváló alakítása, Hitchcock ezúttal saját, 1934-es filmjét forgatta újra, leginkább azért, mert túlságosan bízott az eredeti alapanyagban, és nem akarta, hogy egy lelkes amatőr munkájaként emlékezzenek rá. A film egy idillinek induló, ám lassan rémálomba fulladó marokkói nyaralás történetét meséli el igen hatásos zenei aláfestéssel. Hitchcocknál egyébként is jól megfigyelhető, hogy némafilmes múltja miatt mennyire meghatározó a hangosfilmjei zenei vonala, gyakorlatilag ez önmagában növeli a jelenetek feszültségét, de itt mindez új szintet kapott, amit jól jelez, hogy a filmzene Doris Day jóvoltából elhozta az Oscar-szobrot is, míg a Cannes-i Filmfesztiválon Hitchocockot Arany Pálmára jelölték e műnek köszönhetően. Jelentőségéről elég annyit mondanunk, hogy 1997-ben Jon Amiel Bull Murray főszereplésével leforgatta a film kvázi paródiáját Az ember, aki túl keveset tudott címmel.

Az ember, aki túl sokat tudott

Az ember, aki túl sokat tudott Forrás: imdb.com

Psycho

A végére hagytuk a filmet, mely talán a leginkább hozzájárult Hitchcock legendájához. A Robert Bloch regénye nyomán készült alkotás, különösen forgatásának körülményei miatt igazi sikersztori, a karakterek, az eszközök, az alakítások, a zene, a ködös, vészjósló atmoszféra gyakorlatilag a később pszichológiai thrillerként emlegetett zsáner alapjait teremtette meg. Hitchcock egy televíziós stábbal, igen alacsony költségvetéssel dolgozott, mondhatjuk, hogy a producerek nem igazán hittek a film lehetséges sikerében, a sztorit túlságosan durvának és obszcénnak tartották, a rendezőt pedig megszállottnak, amiért ennyire ragaszkodik hozzá. Bár a kritikai fogadtatás kezdetben langyosnak bizonyult, a közönség hamar rákapott a film ízére, és szinte minden vetítés előtt hosszú sorok kígyóztak a jegypénztáraknál. A Psycho mára hivatkozási alap, filmtörténeti mérföldkő, és filmművészeti tananyag, készült belőle paródia, sőt, balul elsült remake is, de hiába telt el lassan 60 év az elkészülte óta, ma is ugyanolyan hatásos és zsigeri darab. Gondoljunk bele, milyen hatást érhetett el akkoriban.

Psycho

Psycho Forrás: imdb.com

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

Az idén már 15 éve nyugdíjas Sean Connery legjobb filmjei

Őrület és a zsenialitás határán – 90 éve született Stanley Kubrick

A Macskafogó 6 értelmezési rétege

Kapcsolódó cikkek

Filmtörténelmi sorsfordító filmek

2019. december 12.

Film

7 halhatatlan film, mely megváltoztatta a filmkészítést

Filmtörténelmi remekek, melyek megújították a művészetet.

Jön a remake

2019. december 11.

Hírek

Úgy fest, tényleg remake készül a Reszkessetek, betörők! című filmből

Minden idők legkultikusabb karácsonyi kedvence sem kerülhette el a sorsát.

Mad Max: A harag útja

2019. december 9.

Hírek

Elkészülhet a Mad Max: A harag útjának folytatása

2015 egyik óriási közönségkedvence végre folytatódhat.

Akik már nem öregszenek meg

2019. december 8.

Hírek

A Gyűrűk Ura rendezője dokumentumfilmet készített az első világháborúról

Egy igazán egyedi és kuriózumnak számító kezdeményezés az Oscar-díjas rendezőtől.

Legutóbbi cikkek

Filmtörténelmi sorsfordító filmek

2019. december 12.

Film

7 halhatatlan film, mely megváltoztatta a filmkészítést

Filmtörténelmi remekek, melyek megújították a művészetet.

Apocalypto (2006)

2019. december 4.

Film

Hollywood-i akták 6. – Apocalypto

Hollywood fenegyerekének magnum opusa a történelem mélyére.

Sir Laurence Olivier

2019. november 27.

Film

A színészkirály tündöklése – 30 éve hunyt el Sir Laurence Olivier

A művész, akinél senki sem értette jobban Shakespeare-t.

Az aranykor legendás eposzai

2019. november 21.

Film

10 legendás, történelmi kalandfilm Hollywood aranykorából

Avagy egy kor, amikor a történelmi eposzok uralták a piacot.

Elfeledett horrorfilmek a 80-as évekből

2019. november 20.

Film

8 elfeledett horrorfilm a 80-as évek VHS-korszakából

Kevéssé ismert „remekek”, mely nem mindig érdemtelenül lettek elfelejtve.

Facebook közösség