Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2020. január 19., vasárnap

Film

Hollywood-i akták 6. – Apocalypto (2006)

2019. december 4.
Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Mel Gibson számtalan tekintetben Hollywood legendája. Ikonikus szerepek fűződnek a nevéhez, elég hacsak a Mad Max, vagy a Halálos fegyver filmeket vesszük alapul, ugyanakkor kiváló és alapos rendező, aki egyszer a megtörtént eseményeket elferdítve megalkotja minden idők egyik legszebb történelmi drámáját, máskor a történelmi hitelességet a végsőkig fokozva állít ki tanúsítványt saját megszállottságáról, amikor pedig nem dolgozik, leginkább botrányos viselkedésével, és ellentmondásos kijelentéseivel, vagy függőségeinek megnyilvánulásával vesz részt a bulvármédia mindennapos krónikáiban.

Gibson, noha szigorúan nézve messze nem egy Stanley Kubrick-féle látnok, még csak nem is egy Martin Scorsese-féle zseniális iparos, de kétségtelen, hogy ha szenvedélye úgy hozza, olykor minőségben bőven képes legyőzni a fenti legendák egy-egy alkotását is, a történelmi produkciókhoz pedig igen érzékeny kézzel, és borzongatóan bátor naturalizmussal képes viszonyulni, ami viszonylag rövid rendezői filmográfiája ellenőre is generációja egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé teszi az öntörvényű egykori akcióhőst. A Hollywood-i akták hatodik epizódjában Gibson legjobb rendezése, az Apocalypto.

Apocalypto (2006)

Apocalypto (2006)

A kezdetek

Gibson Farhad Safinia forgatókönyvíró segítségével készítette el 2003-ban a nagy port, és óriási vallási botrányt kavaró Krisztus-filmjét, A passiót, mely naturalisztikus jeleneteivel egyesek szerint olykor kevéssé különbözött egy véres és kegyetlen horrorfilmtől. A két alkotó megérezte a potenciált a dramaturgia erejében valahol a negatív reakciók erdeje mögött, és már akkor megtervezték következő filmjük vezérfonalát, mely egy kíméletlen hajsza története lett volna, ábrázolásmódjával tökéletesen szembemenve a kor divatos és egyre inkább felfutóban lévő CGI-orgiáival. Hosszas huzavona után végül úgy gondolták, hogy az azték, vagy a maja kultúra lenne a legmegfelelőbb közeg a történet elmélyítésére, és végül a végső hanyatlás bemutatása körüli koncepció lehetősége miatt utóbbira esett a választásuk.

Gibson és Safinia éveket töltött kutatással könyvtárak és levéltárak mélyén, hogy feltérképezzék a mezoamerikai társadalmi viszonyokat, teremtés és pusztulás-mítoszokat tanulmányoztak, és különböző szent szövegeket vettek sorra, mint amilyen a Popul Vuh is. Gibson – miután az egyébként Oscar-halmozó A rettenthetetlen című filmje elég kemény kritikákat kapott, amiért semmibe vette a történelmi tényeket – ezúttal semmit sem bízott a véletlenre. Felkérte Richard D. Hansent, az Idaho Állami Egyetem régészeti tanszékének adjunktusát, és a maja kultúra elismert szakértőjét, hogy legyen a produkció esze, és gyomlálja ki a forgatókönyv és a koncepciós anyagok azon részeit, melyek nem követik hűen a valóságot.

Apocalypto (2006)

Apocalypto (2006)

A hitelesség mindenekfelett

Többek közt Hansen javaslatai mentén kezdett a stáb forgatási helyszínt keresni. Első körben Guatamala és Costa Rica esőerdejére esett a választás, ám a helyszínek bejárása során egyértelművé vált, hogy kevés a természetes fény és a hely a túlságosan sűrű növényzet miatt, ami lehetetlenné tenné a forgatást, így a munkálatok végül teljes egészében Mexikóban zajlottak, a maja várost pedig Veracruz határában építették fel. Gibson két dolog ragaszkodott szenvedélyesen: egyrészt előírta, hogy a casting során kizárólag ismeretlen, vagy amatőr színészek kaphatnak lehetőséget. Ezen a területen odáig merészkedett, hogy a maja uralkodót alakító férfit például a közeli kikötőben dolgozó dokkmunkások közül választotta ki a szerepre.

A másik fontos tényező az eredeti maja nyelv használata volt. Gibson már A passió esetében is ragaszkodott hozzá, hogy teljes mértékben héber nyelven forgassa a filmet, ahogy akkor, úgy most is a fő elgondolás ezzel kapcsolatban az volt, hogy ezáltal a néző sokkal könnyebben helyezkedik majd bele a történetbe, ha pedig ismert színészeket sem lát a vásznon, ez a hatás csak fokozódik. Mindezek felett a produkción egy egész csoport svéd jelmeztervező és művész dolgozott, akik feladata az eredeti maja tárgyak kézzel készült replikáinak előállítása volt az autentikus hatás kedvéért. Gibson mindazt a törekvést, amit A passióval elkezdett, alighanem itt járatta igazán csúcsra.

Apocalypto (2006)

Apocalypto (2006)

Gibson jó bolond

A James Horner zenéjével megtámogatott történet – bár a forgalmazó, a Touchstone Pictures tartott tőle némileg – megkaphatta a legmagasabb korhatármegjelölést, és végül 40 millió dolláros végső költségvetésével 2006. december 8-án került a mozikba, a kritika pedig többnyire pozitívan fogadta. Még azok is, akik eltúlzottnak találták A passió naturális és véres képsorait, holott az Apocalypto sem finomkodott, pusztán Gibson ezúttal képes volt a leforgatott anyagot dramaturgiailag megfelelő arányban, és öncélúságtól mentesen felhasználni. Furcsa egybeesés – egyesek szerint nem is véletlen feltétlenül – de Gibsont épp fél évvel a bemutató előtt kapták ittas vezetésen, ekkor tette a sokat hivatkozott antiszemita kijelentéseit is, mely valamiképpen mégis jól sültek el a premier kapcsán.

Az emberek kíváncsiak voltak a filmre, a The Michael Medved Show-ban „zsigeri látványfilmnek” nevezték, a The New York Times úgy fogalmazott „Gibson bolond, de ezzel a filmmel is bizonyította, hogy a m bolodunk.” Ennél is ékesebben beszélnek a filmről Hollywood nagyjainak reakciói: Quentin Tarantino szerintremekmű, az év legjobbja”. Robert Duvall így nyilatkozott róla: „a legjobb film, amit az elmúlt 25 évben láttam.” Martin Scorsese: „Csodálom az Apocalypto-t az őszinteségéért, és azért, ahogy bemutatja a filmkészítés hatalmát és művésziességét.” Spike Lee pedig néhány évvel a bemutatót követően az általa összeállított, minden idők legnagyobb hatású filmjeit tömörítő listájának élbolyába helyezte.

Apocalypto (2006)

Apocalypto (2006)

Egy hanyatlástörténet

Az Apocalypto sikere, és ereje vélhetően abban áll, hogy számtalan aspektusból képes bemutatni egy egyszerű ember egyszerű történetén keresztül egy egész civilizáció több rétegben végbemenő, komplex hanyatlását, ami önmagában nyugodtan nevezhető történetvezetési stílusbravúrnak is. Mindezek mellett Gibson megtalálta a megfelelő áthallást a maja birodalom összeomlása, valamint a jelen társadalmi közegünket mozgató problémakörök közt, ami annak ellenére teszi aktuálissá a kérdést, és mesél őszintén az emberi hozzáállás sivárságáról, hogy a történet közel 500 évvel jelenkorunk előtt játszódik.

A maja apokalipszis, ahogy Gibson Richard D. Hansen segítségével megalkotta, egyértelműen a társadalmi és politikai korrupcióra, valamint az ebből fakadó ökológiai összeomlásra vezeti vissza a birodalom végnapjait, ami a tényeket látva akkor is bekövetkezik, amennyiben az európai ember nem száll partra az amerikai kontinensen, a belső hanyatlás azonban persze így nagyban megkönnyítette a konkvisztádorok dolgát. A fakitermelések, az építkezések, az ebből fakadó környezeti átalakítások, a kezeletlen túlnépesedés, az esőerdő önző kizsákmányolása, és a természettel szembeni alázat teljes hiánya mind olyasmi, mely ötszáz évvel később is jelen van a világban, így Gibson remeke azonnal univerzális üzenetté válik adrenalintól fűtött történetén túl is.

Apocalypto (2006)

Apocalypto (2006)

Gibson már csak Gibson

Bár az Apocalypto-t manapság is Gibson legjobb filmjeként értékelik, és közel harminc különböző díjra jelölték, persze témája miatt nem kerülhette el a történész szakma kritikáját sem, és páran ennek kapcsán rosszmájúan megjegyezték, Gibson már csak Gibson, utalva ezzel arra, hogy pár helyen a dramaturgia kedvéért ferdített a történelmi tényeken, így pl. az emberáldozatokat bemutató jelenetekben sokkal inkább az aztékokra jellemző fogásokat mutatta be, a The Washington Post pedig megjegyezte, mennyire torzít a film a maják erőszakos, szadista ábrázolásával. Nem segített a megítélésen az sem, hogy Gibson egy tévéinterjúban párhuzamot vont a film erőszakossága, valamint a regnáló Bush-kormányzat agresszív közel-keleti politikája közt.

Gibson később aztán egyetlen mondatban megfogalmazta a film célját: „bemutatni, hogy a civilizáció nem a fehér emberrel kezdődött.” Kijelentése a korábbi antiszemita megnyilvánulások miatt meglehetősen furcsán hangzott, ugyanakkor jelentősége már nem sok volt. Mindegy, miként értelmezzük, az Apocalypto-t a maga naturális képeivel, izgalmas történetével és lenyűgöző látványvilágával az egyik legkevésbé nyilvánvaló sikerfilm (120 millió dollárt termelt 40 milliós költségvetése után), bizonyíték Mel Gibson bátorságára, és arra, hogy Hollywood nem csupán a felesleges feldolgozások, és unalmas folytatások terepe.

Kapcsolódó cikkek

Anne Frank

2020. január 16.

Hírek

Egyszemélyes operaváltozatban debütál Anne Frank naplója az Operettszínházban

Egyszerű színpadképpel február 15-én érkezik a szívszorító előadás az Raktárszínház színpadára.

Johnny Depp a Minamata című filmben

2020. január 16.

Hírek

Johnny Depp idén jó filmben is játszik, csak senki sem tud róla

Hiába a kiváló alapsztori, a stúdió egyszerűen nem talál nemzetközi forgalmazót.

A legendás Gene Hackman

2020. január 15.

Film

9 felejthetetlen alakítás az idén 90 éves Gene Hackmantől

Hollywood egyik legnagyobb legendája immáron 15 éve nyugdíjba vonult.

2019-ben rekordévet zártak a mozik

2020. január 15.

Hírek

Soha nem termeltek még annyi bevételt a mozik, mint 2019-ben

Streaming ide vagy oda, a moziba járás intézménye nem látszik kikopni a szórakozási lehetőségek közül.

Legutóbbi cikkek

A legendás Gene Hackman

2020. január 15.

Film

9 felejthetetlen alakítás az idén 90 éves Gene Hackmantől

Hollywood egyik legnagyobb legendája immáron 15 éve nyugdíjba vonult.

Bizarr Disney-eredetek (Forrás: rebloggy.com)

2020. január 13.

Film

A valóság véresebb, mint hitted – 5 Disney mese eredete, amely kész horror

A tündérmesék közel sem olyan tündériek, mint hittük…

Kelly hősei

2020. január 13.

Film

Hollywood-i akták 8. – Kelly hősei (1970)

Brian G. Hutton legendás humorú filmje, igazi legendákkal a fedélzeten.

Bűnügyi filmek, megtörtént események alapján

2020. január 8.

Film

9 izgalmas bűnügyi film, mely megtörtént esetet dolgoz fel

A bűn, mint ihletforrás, és a XX. századi amerikai kriminalisztika.

Christopher Nolan, a hollywoodi látványmester

2020. január 5.

Film

Christopher Nolan, a hollywoodi látványmester – Zseni, vagy egyszerű iparos?

Hatások, és innováció az Eredet és A sötét lovag rendezőjének karrierjében.

Facebook közösség