Facebook logó Instagram logó YouTube logó

2019. október 21., hétfő

Film

Indiana Jones különös kapcsolata Dagobert McCsippel és James Bonddal

2019. március 5. Becsült olvasási idő: 7 perc

Mindenki inspirálódik valahonnan, a művészvilág mai összetétele gyakorlatilag az elmúlt kétszáz év hatásainak egyfajta különleges és ezerszínű olvasztótégelye, amelyből mindenki, szemrehányás nélkül markolhat, amit és amennyit csak akar. Mára eljutottunk odáig, hogy gyakorlatilag minden, ami a művészetben újnak számít, valamilyen korábban már felbukkant jelenség újra- vagy átértelmezése, vegyítése, és variálása, amivel egyébként ideális esetben az ég egy adta világon semmiféle probléma sincs. Ha a végeredmény még önmagában is egyedi, múltbéli kikacsintásai pedig érdekesek és izgalmasak, akkor legalább olyan értéket képvisel, mintha valami merőben új jött volna létre.

Nincs ez másként a filmvilágban sem, ráadásul a film egy különleges műfaj a tekintetben, hogy zenei, irodalmi és egyéb képzőművészeti hatásokat is kiválóan épít be saját világába, és jelenít meg a filmvásznon. Hogy mindjárt egy példát mondjunk, talán nem is hinnétek, hogy a filmtörténet egyik leghíresebb kalandora, a sármjáról, cinikus humoráról és intelligenciájáról híres Indiana Jones hány különböző és olykor egészen meglepő előképpel büszkélkedhet, melyek azonban az alkotók, George Lucas és Steven Spielberg által bevallottan is kiindulópontjai voltak a híres régész-kalandor megalkotása körüli eszmecseréknek.

Állítólag az 5. rész forgatókönyve már kész van

Állítólag az 5. rész forgatókönyve már kész van Forrás: imgur.com

1930-as évekbeli irodalmi ponyvahősök

Indiana Jones egyik könnyedén azonosítható eredője, melyre gyakorlatilag már a főhős ruházata is egyfajta utalás, egyértelműen az 1930-as évekbeli puhafedeles ponyvakrimik szikár hősei. Az olyan hardboiled krimiírók, mint Dashiell Hammett, Raymond Chandler, James M. Cain, vagy épp Edgar Wallace a magányos hős nagyvárosi archetípusát teremtették meg azzal a szűkszavú, éles eszű, cinikus, a szép nők láttán könnyen elcsábuló, és a vitás kérdéseket olykor ökölcsapásokkal rendező, az eltántoríthatatlanul az igazság nyomában loholó magánnyomozó alakjával. Ez a típus tökéletes előképe Indiana Jones-nak, és hogy a párhuzam egyértelmű legyen, arra Lucas és Spielberg még Indy kosztümjének szimbolikájával is rátesz egy lapáttal, a professzor fejében ugyanis ugyanúgy ott van az elmaradhatatlan puhakalap, mint ahogy ott volt Philip Marlowe, vagy Sam Spade esetében is.

Utalás az ponyvahősökre

Utalás az ponyvahősökre Forrás: imdb.com

A szuperkém, a kalandor és a professzor

Amennyire inspirációt jelentettek a hardboiled krimik hősei, olyannyira inspirációs forrás Ian Fleming legendás alakja, és a popkultúra leghíresebb titkosügynöke, James Bond, leginkább hajmeresztő menekülései, és akciói által, noha maga Fleming teremtménye is erőteljesen építkezik a Marlowe-féle detektív alakjára, bár náluk jóval durvább és fegyelmezetlenebb jellem, aki, ha kell, az emberöléstől sem riad vissza, és gyakran semmiféle törvényt sem tisztel. Indiana Jones éles eszének, régészettel szembeni végtelen szenvedélyének előképe továbbá egyértelműen a Sir Arthur Conan Doyle Az elveszett világ című regényében felbukkanó Challanger professzor. A professzor nem egy Sherlock Holmes-i típus, mondhatni agresszív tudományos elkötelezettséggel bír, de kevésbé analitikus, sokkal inkább ösztönszerű jellem, akárcsak Indy, ráadásul forróvérű, és olykor igencsak meggondolatlanul cselekszik, amivel ki is vívja a társai haragját.

Szintén idekívánkozik egy egészen egyértelmű inspiráció, mondhatni tökéletes filmes karakteri áthallás, melyet Lucas és Spielberg is elismert Az elveszett frigyláda fosztogatóinak audiokommentárjában. Az 1954-es, Az inkák titkai című kalandfilmben Hollywood egyik nagy legendája, Charlton Heston keltette éltre Harry Steele-t, akinek esetében a párhuzamot egyesek a két ötletgazda pofátlan plágiumának titulálták, hiszen Indy öltözetét tekintve (elég csak a barna bőrdzsekire gondolni), gyakorlatilag megegyezik Steele-lel. Bár jellemvonásaikban némileg eltérnek, Indy valamicskével talán lágyabb Steele-nél, de még néhány kritikus is megjegyezte, valóságos csoda, hogy Sydney Boehm, és Ranald MacDougall, az 1954-es film forgatókönyvírói nem követeltek jutalékot Spielbergtől saját ötleteik használatáért.

Ki ne látná a hasonlóságot Charlton Heston és Harrison Ford jelmeze közt?

Ki ne látná a hasonlóságot Charlton Heston és Harrison Ford jelmeze közt? Forrás: imdb.com

Történelmi elődök

Indiana Jones hiába kerül kapcsolatba olykor misztikus és túlvilági erőkkel, alapvetően mindezt egy nagyon is száraz, és kész tényekre épülő tudományág képviselőjeként teszi, és éppen ez a különös ellentmondás adja a filmek pikantériáját, és egyediségét. Éppen emiatt nyilvánvalóan szükség volt olyan, valós történelmi és tudományos előképekre is, akikből Indy földhözragadt, emberi és szakmai oldala tudott táplálkozni. Ezek a lehetséges inspirációs források ugyan soha nem nyertek megerősítést Lucas, vagy Spielberg részéről, ám így is meglehetősen egyértelműek, ha jobban szemügyre vesszük az alakok közti kapcsolatot.

Az egyik ilyen Percy Harrison Fawcett, brit régész, akinek életéről és kalandjairól néhány éve nagyköltségvetésű mozi is készült Robert Pattinson és Charlie Hunnam főszereplésével, és aki azzal vált ismerté, hogy számtalan expedíciót vezetett az Amazonas-medence burjánzó zöld poklába, ahol Z elveszett városát kereste, míg az egyik ilyen út alkalmával a dzsungel örökre el nem nyelte. Fawcett alakjára rögtön az első film, Az elveszett frigyláda fosztogatói intrója is utal, ahol Indy egy csapdákkal teli veremből a dzsungel közepén akar meglovasítani egy kézzel faragott aranyszobrot. A kettejük közti kapcsolatot tovább erősíti a Sean Patrick Flannery által játszott ifjú Indiana Jones sorozat, ahol kiderül a fiatal Indy katonai múltja, mely kísértetiesen hasonlít Fawcettéhez, ráadásul az Indy-franchise alatt futó regénysorozat írója, Rob McGregor még az egyik regényében (Indiana Jones és a Hét fátyol) is összeeresztette a két kalandort.

A másik felfedező, aki szintén a Dél-amerikai és Közép-amerikai kultúrák elhíresült kutatója volt, Hiram Bingham, aki 1911-ben bevonult Machu Picchu romjai közé, ezzel mintegy igazolva a civilizált világnak, hogy a legendás város létezik. Kettejük közt a kapcsolat Indiana Jones híres ostora lehet, amivel hősünk olykor emberfeletti mutatványokat végez akár sziklás hegyoldalakon is. Nos, Bingham azért tudott olyan kiemelkedő lenni a Peru lankás-hegyvidékes részén végzett kutatásait illetően, mert kitűnő hegymászónak bizonyult, és meglehetősen magabiztosan ment bele még a legkétesebb helyzetekbe is.

Hiram Bingham, Machu Picchu felfedezője, Indy egyik tudományos előképe

Hiram Bingham, Machu Picchu felfedezője, Indy egyik tudományos előképe Forrás: wikipedia.org

A zsémbes, milliárdos kacsa

Dagobert McCsip alighanem mindannyiunk számára ismerős, én még annak a generációnak a tagja vagyok, aki a vasárnap délutáni matinékon várta az öreg kalandor kacsa és unokaöccsei legújabb kalandjait. És, hogy mi köze Dagobert bácsinak Indiana Jones-hoz? Nos, Indy történetei meglehetősen sötét, már-már thrillerbe hajló kalandok lennének, ha egy fontos adalék hiányozna a képletből. Ez pedig nem más, mint a filmsorozat egyedi, olykor cinikus, olykor kimondottan vitriolos humora. Carl Barks képregényrajzoló 1948-ban hozta létre Dagobert alakját a már futó Donald kacsa sorozatban, a vén, háklis nagybácsi azonban egyedi, maró és olykor már-már a sértegetés határán álló humorának hála hamar nagy népszerűségre tett szert, és önálló sorozatot kapott.

George Lucas gyerekként rajongott Dagobert bácsi egzotikus kalandjaiért, és kincsvadászataiért, versengéséért a gonosz, fondorlatos és mindenre elszánt Glomgolddal. Utóbbi egy rendkívül kétszínű, Dagobertet olykor látszólag madzagon rángató, manipulatív és számító gaz(kacsa)ember volt, akinek ezen jellemvonásai megtalálhatóak mind a négy Indiana Jones-film főgonoszában, sőt, az a tulajdonságuk, hogy a kincs gyakorlatilag kizárólag a pénzügyi nyereség miatt érdekli őket, és elutasítják annak mindenféle eszmei értékét, szintén hasonlatosság teszi őket a szakállas Glomgoldhoz.

Dagobert bácsi, Indy egyik fő ihletadója

Dagobert bácsi, Indy egyik fő ihletadója Forrás: imdb.com

A sornak sosincs vége

Sean Connery, aki Indy apját, az idősebb Henry Jones-t játssza az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című harmadik epizódban elárulja nekünk, hogy milyen nevetséges név az Indiana és az Indy, hiszen ők a kutyájukat hívták így. Nos, ez egy valós történet, George Lucasnak az 1970-es években volt egy alaszkai malamutja, akit Indynek hívott, a kalandor régész innen örökölte a később emblematikussá váló és rendkívül jól csengő becenevét. Mindazonáltal Indiana Jones eredetsztorija itt még nem ér véget, hosszan sorolhatnánk azokat a további hatásokat, akikből alakja táplálkozik.

Ott van pl. C. L. Moore 1930-as években futó sci-fi ponyvasorozatának főhőse Northwest Smith, de ugyanígy említhető H. Rider Haggard főhőse Allen Quatermain, aki felfedezi Salamon király kincsét, vagy épp a brit kalandor Frederick Albert Mitchell-Hedges, akinek nevét az általa meglelt kristálykoponya is őrzi. Egy szó, mint száz, nagyjából két tucatnyi különböző hatás összesen, mely végül valami egészen egyedit, látványosat, akciódúsat, és ötleteset alkotott együtt, és minden nyilvánvaló hatása dacára is képes volt megújítani a kalandfilm műfaját. Ezért is írtam fentebb, hogy nem a hatás számít, hanem annak következetes és egyedi felhasználása, ennek a kritériumnak pedig Lucas és Spielberg hőse tökéletesen megfelelt.

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

A cinikus magánhekus – 120 éve született Humphrey Bogart

A zsoldos felfedező rejtélyes élete – Henry Morton Stanley kalandjai

Igaz történet alapján – Mi a valóság a filmes fikció mögött?

Kapcsolódó cikkek

Egy másik életben /Forrás: papageno.hu/

2019. október 18.

Film

A karma utolér, avagy kritika az Egy másik életben című filmről

Egy eredeti koncepció, egy felemás megvalósítás.

David Fincher és Gary Oldman együtt dolgozik

2019. október 18.

Hírek

Gary Oldman lesz a főszereplője David Fincher új, életrajzi filmjének

A Hetedik és a Zodiákus rendezője több mint 5 év után készít mozifilmet újra.

Ray Harryhausen

2019. október 17.

Képzőművészet

Ray Harryhausen, és az álomgyár szörnyeinek tengere

A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

Watchmen

2019. október 17.

Hírek

Egyelőre megoszlanak a kritikák az HBO Watchmen-sorozata kapcsán

Óvatos optimizmussal várjuk David Lindelof legújabb sorozatát.

Legutóbbi cikkek

Egy másik életben /Forrás: papageno.hu/

2019. október 18.

Film

A karma utolér, avagy kritika az Egy másik életben című filmről

Egy eredeti koncepció, egy felemás megvalósítás.

2001: Űrodüsszeia

2019. október 15.

Film

Hollywood-i akták 4. – 2001: Űrodüsszeia

Porondon a filmtörténelem legtöbbet elemzett sci-fi története.

The Big Bang Theory

2019. október 11.

Film

Nagy bummból nagy reccs – Az Agymenők, és a sitcom alkonya

Idén májusban véget ért a The Big Bang Theory című sorozat.

Donnie Darko

2019. október 9.

Film

10 legendás filmklasszikus, mely csúnyán elhasalt a mozipénztáraknál

Filmek, melyek a büdzséjük ellenére sem találtak utat a nézők szívéhez.

Bohemian Rhapsody vs. Rocketman

2019. október 7.

Film

Párhuzamos életek, avagy miért hitelesebb film a Rocketman a Bohém rapszódiánál?

Az életrajzi musicalek reneszánszának két zászlóshajóját vetettük össze.

Facebook közösség