Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2019. december 15., vasárnap

Film

Mi rejtőzik a könyv vs. film vita hátterében, és van-e egyáltalán miről vitatkozni?

2019. szeptember 13.
Becsült olvasási idő: 8,5 perc

Manapság ritkaságszámba megy, ha egy nagy költségvetésű film új ötletet visz vászonra. Egyre sűrűbben jelenik meg remake, reboot és regényfeldolgozás. Ennek okait már pedzegettük a streamszolgáltatókról szóló cikkünkben. Sokszor felmerül, hogy a könyv vagy a könyv alapján készült film-e a jobb. Rengeteg oka van annak, hogy ez egy sehova nem vezető, feleslegesen kreált narratíva. Ezekről szeretnék bővebben beszélni.

A továbbiakban a filmek és a könyvek alatt, a történetmesélő, szórakoztató, művészi jellegű alkotásokat értem és nem a lexikont vagy az ismeretterjesztő filmet. Egyáltalán nem azért, mert nem lennének fontosak, csupán ezek olyan objektív tartalmak, amik emiatt kevés vitára adnak okot, hiszen szimplán tényeket közölnek, amik pedig az esetek nagy részében nem képezik vita tárgyát.

Könyv vs. Film

Könyv vs. Film

Az olvasás világa

Egy velünk élő, őseinktől hozott beidegződés, hogy az olvasás a műveltség alapja. Ez teljesen érthető, hiszen a könyvnyomtatás és a filmkészítés között több, mint 400 év telt el. A könynek, írott szövegnek a funkciója Gutenberg találmánya előtt, bonyolult, fáradtságos, költséges előállításukból fakadóan valóban tartogattak egy olyan, a közember számára elzárt tudást, ami jogosan képzett egyenlőségjelet a könyv és a tudás között, főleg, ha hozzávesszük azt is, hogy akkoriban a dekódolásukhoz kellő specifikus tudás sem volt hétköznapos. Persze a könyvnyomtatás és a Lumiére-fivérek által megalkotott kinematográf után még évtizedek kellettek, hogy elterjedt, már-már hétköznapinak mondható technológiákká legyenek. Azonban a kinematográf feltalálása óta eltelt nagyjából 120 év, így jogosan kérdőjelezhető meg a könyvek monopóliuma a tudás megosztás területén. Hibás feltételezés lenne azonban, ha úgy tekintenénk az írott szövegekre, mint a filmek elődjére. Természetesen lehet olyan tengely alkotni, ahol ez igaz, de fogyasztói élmény és alkotói folyamat szempontjából összehasonlíthatatlanok.

Könyv vs. Film

Könyv vs. Film

Egy regény olvasása során személyesen megszólítottnak érezhetjük magunkat, még ha nincs is konkrétan ilyen jellegű kiszólás az olvasottakban. A mesélő, legyen az a főszereplő vagy egy harmadik fél, kialakít egy érintettség érzetet bennünk. Mivel az olvasás egy egyszemélyes tevékenység, így már a formátumából eredően leválaszt minket a fizikai valóságról és behúz egy absztrakt térbe. Két ember közötti, írott formában megvalósuló kapcsolatról beszélünk tulajdonképpen, hiszen mind a fogyasztás, mind az alkotás egy-egy embert kíván. Természetesen vannak kivételek itt is, de ez elég ritka, főleg regényeknél. Az, hogy van egy lektor, egy szerkesztő, egy grafikus és egyéb kisegítő stábtagok a végeredményen az esetek nagy részében nem sokat változtat. Míg egy könyv megírása kitartást, komplex gondolkodást, kreativitást feltételez, úgy a befogadása is ugyanezen attribútumokat követeli meg, hogy létrejöjjön a kívánt hatás.

Az olvasó részéről ezek valójában passzív készségek, hiszen mindenki el tud képzelni egy zöld mezőt, de a kreatívabb olvasóközönség tovább gondolhatja és a szerző által leírt tájat a saját elképzeléseivel egészíti ki. Ez egy kulcsmomentum, ha regényt olvasunk. Van lehetőség tovább gondolni. Egyszerűen lehetetlen olyan aprólékosan leírni egy adott személyt, helyzetet, tárgyat, tájat, hogy azt élvezetes legyen olvasni, viszont ne hagyjon lehetőséget a személyre szabásnak. Emiatt pont olyan lesz a pozitív karakter, amilyennek mi képzelünk, vagy gondolunk egy pozitív személyt és a negatív karakter is hasonlóképpen fog testet ölteni a fantáziánkban. A szerzők egyedi stílusát adja többek között az is, hogy mennyire részletekbe menően adnak leírást. Innentől érdekes az a kérdés, hogy ki a jó író, aki sok, vagy aki kevés támpontot ad. Itt találkozik valójában a két fél (író és olvasó) személyisége. Az már ízlés kérdése, hogy ki, mit szeret jobban. Habár keretrendszerbe van szorítva minden író, hiszen a fizikai térben csak szavak által kommunikál, valójában ez a megkötés csak hangsúlyosabbá tesz minden leírt vagy éppen le nem írt szót.

Könyv vs. Film

Könyv vs. Film

A mozgókép világa

Ha egy film alkotójáról beszélünk, akkor rendszerint ez alatt a rendezőt értjük. Ez egyrészről érthető is, hiszen a rendező felel a stábért. A rendező utasítja a színészeket és az ő fantáziájának a szüleménye az elkészült darab. Egyértelműen ő áll a produkciós csapat élén, ha a művészi kivitelezést nézzük. Ez azt jelenti, hogy minden felelősség az övé, minden döntés az ő közreműködésével kell, hogy létrejöjjön. Azonban az elfelejtődik, hogy ő egy piramis csúcsán van és nem ő képezi egyedül a piramist. Egy írott műnél egyértelmű, hogy, ami oda van írva az a szerző tollából, billentyűzetéből származik (a lektorálás, szerkesztés stb. elhanyagolható szerepet játszik a legtöbb esetben).

Egy rendező viszont egy csapat vezetője. Nehéz róluk egy egységként beszélni, hiszen rendezője válogatja, hogy milyen metódussal készül a filmje. Ahogy például Tarantino, úgy sok más rendező is a saját írását preferálja. Ez egy kockázatos húzás, hiszen a kettő alkotási tevékenység valahol logikusan összekapcsolódik, viszont ez egy szorosabb ragaszkodást eredményez az elképzeléshez, amit írás közben kigondolt. Annyiszor átrágja fejben a történetet a konkrét megírás előtt, közben és utána, hogy nehezebben tántorítható el, kevesebb mozgásteret enged a filmen dolgozó további művészeknek. Természetesen annak az alkotónak, aki egy kész forgatókönyvet vesz át és visz tovább, neki is kialakul egy kép a fejében, hogy miként képzeli a megvalósítást, de nagyobb eséllyel enged beleszólást a kivitelezésbe. Nyilván egy jó rendező mindkét esetben bízik azok szakmai tudásában, akikkel dolgozik és teret is hagy nekik. Így vagy úgy, de a film elkészülése mögött egy csapat áll. Rengeteg kisebb és nagyobb tényező befolyásolja a végeredményt.

Habár az olvasás és a filmnézés válthatnak ki ugyanolyan érzelmeket, az út, amíg elérnek odáig, lényegesen eltérő. Míg egy regény a szavakon keresztül teremt meg egy világot, hiszen a fizikai térben az az egyetlen eszköze, addig a mozgókép hatása ennél lényegesen bonyolultabb. Attól függetlenül, hogy tulajdonképpen olvasás alatt és filmnézés közben is képekről gyűjtünk információkat, hiszen a fantáziánkban kialakult képek váltanak ki érzelmi reakciót nem a konkrét papírra vetett szavak értelmezése, annak a képnek a kialakítása viszont különböző folyamatok eredménye. Egy állókép is válthat ki érzelmi reakciót az elrendezése, színvilága, minősége, tartalma, kontextusa eszközeivel. Egy filmalkotás azonban ezeknél sokkal több rétegben létesít kapcsolatot a befogadóval. Egy adott pillanatban egyszerre érzékeljük a képet, a színészek verbális üzenetét, illetve a non-verbális üzenetét, metakommunikációs üzenetét.

Jobb esetben ezekhez illeszkedik a filmzene. Zenemű hallgatása alapvetően képes hasonlóan mély érzelmi reakciók gerjesztésére. Egy filmnél azonban a zene az alapvető hangulatán kívül is képes egyéb hatáskeltésre, például ahogy az Eye of The Tiger a Rocky óta, a jelentéséből kiforgatva általában vígjátékokban van használva. Persze manapság ez egy elég olcsó és elcsépelt húzás, de alapvetően arra épít, hogy arról a számról mindenki egyből Rocky komoly és kemény jelenetére asszociál és anélkül tudnak párhuzamot húzni Stallone karaktere és az aktuális film szereplői között, hogy ezt a zenén kívül bármivel kifejeznék. Tehát a film egy vizuális és audiális élmény, kontextusba ágyazva.

Könyv vs. Film

Könyv vs. Film

Érdemes az összehasonlítás?

Azon felül, hogy a film egy összművészeti alkotás, sokkal szorosabb kapcsolata van a technológiával, mint bármilyen másik művészeti ágnak. Az egyik legkönnyebben kritizálható szegmens hiszen rengeteg olyan eleme van, amit akár objektíven is meg lehet ítélni. Széles közönségnek alkotnak, a befogadása nem igényel semmilyen képzettséget azon túl, hogy nem árt, ha olyan nyelven nézzük a filmet, amit értünk vagy legalább felirat van hozzá. Egy regényt nagyjából a történetvezetése és az üzenete alapján lehet kritizálni, de ezek javarészt inkább szubjektív álláspontok. Van, aki azt élvezi, ha egy író hosszan, szépirodalmi stílusban, egyedi hasonlatokkal, részletesen mutat be egy tájat több oldalon keresztül, de van, aki a pörgős, cselekményközpontú, fordulatos műveket szereti. Természetesen az irodalomban is lehet objektív álláspontot megfogalmazni, de ez már inkább művészetfilozófiai kérdés. Egy filmnél abból a szempontból egyszerűbb a helyzet, hogy rengeteg olyan összetevője van, amit igenis lehet objektíven megítélni.

Az operatőri munka, a vágások, a színészi játék, a speciális effektek, a filmzene hatásai, a forgatókönyvírói munka stb. A filmkritikákban ezeket szokták boncasztalra tenni és a végletekig kielemezni. Azt viszont ne felejtsük el, hogy a végeredmény egy művészi alkotás, aminek az egyik végén az alkotók csoportja van, a másik végén pedig a befogadó. Minden filmnek, minden nézővel külön, személyes kapcsolata van. Más emberek vagyunk, így más előélettel ülünk be ugyanarra a filmre. Ugyanazt az élményt várni egy filmtől, mint amit egy regénytől kaptunk, biztos csalódáshoz vezet.

Regényolvasás közben az aktuális világ, amiben játszódik a történet, szinte teljesen a képzeletünk szüleménye és az író ennek csak alig pár százalékát – jó esetben a fontos részeit – taglalja, a többi a mi feladatunk. Egy film azonban nem hagy a fizikai megtapasztalásban kérdéseket. Emiatt azt gondolhatnánk, hogy kevesebbet ad egy film, hiszen nekünk nem marad szerepünk a fogyasztása közben, de ez nagyon nem így van. Sokkal nagyobb a felelőssége a filmkészítőknek, mivel az így felszabadult energiákat le kell kötniük valahogy. Kell adni olyan kapaszkodókat, amik lefoglalják az agyunkat, amíg a film világában barangolunk.

Könyv vs. Film

Könyv vs. Film

Amikor esetleg arról vitatkozunk, hogy a könyv volt jobb vagy a film, tulajdonképpen arról vitatkozunk, hogy amit én, az olvasó, elképzeltem, azt a rendező és a filmes stáb nem úgy képzelte el. Az esetek nagy részében a könyvet nem tudja felülmúlni a film, hiszen a korábban elmondottak alapján sokkal személyesebb a viszony. Manapság ez azért igaz hatványozottan, mert egy könyv elolvasása jelentősen több időt vesz igénybe, mint egy film megnézése. Jelenleg az időráfordítás egy olyan ár, amit mindenki megbecsül, hiszen folyamatos időzavarban vagyunk. Filmet könyvvel összehasonlítani tipikusan az almát-körtével esete. Teljesen más művészeti ágak, amik között csak kis részben van átfedés, működésük is alapvetően eltérő, ahogy a céljuk is. Nem az a lényeg, hogy valami milyen formát ölt, hanem maga a tartalom. Semmi gond azzal, ha a könyv jobban tetszik, mint a film, csak ne alkossunk belőle mindenkire vonatkozó szabályt és ne jelentsük ki azt, hogy a film nem jó.

Kapcsolódó cikkek

Gabriel García Márquez (1927-2014)

2019. december 13.

Irodalom

A beskatulyázhatatlan mágikus realista – 5 éve hunyt el Gabriel García Márquez

Érdekességek a világ legolvasottabb spanyol nyelvű írójának életéből.

Filmtörténelmi sorsfordító filmek

2019. december 12.

Film

7 halhatatlan film, mely megváltoztatta a filmkészítést

Filmtörténelmi remekek, melyek megújították a művészetet.

Jön a remake

2019. december 11.

Hírek

Úgy fest, tényleg remake készül a Reszkessetek, betörők! című filmből

Minden idők legkultikusabb karácsonyi kedvence sem kerülhette el a sorsát.

7 ország, 7 modern fantasy

2019. december 11.

Irodalom

7 zseniális, modern fantasy regény 7 különböző országból

Ambiciózus vállalkozások eltávolodva Tolkien örökségétől.

Legutóbbi cikkek

Filmtörténelmi sorsfordító filmek

2019. december 12.

Film

7 halhatatlan film, mely megváltoztatta a filmkészítést

Filmtörténelmi remekek, melyek megújították a művészetet.

Apocalypto (2006)

2019. december 4.

Film

Hollywood-i akták 6. – Apocalypto

Hollywood fenegyerekének magnum opusa a történelem mélyére.

Sir Laurence Olivier

2019. november 27.

Film

A színészkirály tündöklése – 30 éve hunyt el Sir Laurence Olivier

A művész, akinél senki sem értette jobban Shakespeare-t.

Az aranykor legendás eposzai

2019. november 21.

Film

10 legendás, történelmi kalandfilm Hollywood aranykorából

Avagy egy kor, amikor a történelmi eposzok uralták a piacot.

Elfeledett horrorfilmek a 80-as évekből

2019. november 20.

Film

8 elfeledett horrorfilm a 80-as évek VHS-korszakából

Kevéssé ismert „remekek”, mely nem mindig érdemtelenül lettek elfelejtve.

Facebook közösség