Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2019. december 11., szerda

Irodalom

10 legendás kalandregény, mely megszerettette velünk az olvasást

2019. szeptember 26.
Becsült olvasási idő: 7 perc

Nemrég hosszabb cikkben emlékeztünk megy a gyermekkorunk olvasmányélményeit meghatározó Delfin-könyvek sorozatról, melynek során már pedzegettük, mennyiben járultak hozzá a Rószaszegi Miklós sorozatszerkesztő által rendkívüli alapossággal válogatott kötetek az irodalom szeretetéhez. Nos, alighanem a kalandregény az a formátum, mely az én generációmat képes volt berántani az olvasás ezerszínű világába, így aztán úgy gondoltam, érdemes lenne összeszednem azokat a műveket, melyek meghatározó jelentőséggel bírtak a könyvek szeretete felé vezető utamon.

Alig hinnénk, de későbbi tematikáját tekintve viszonylag kezdetleges formában a kalandregény már az ókortól jelen volt az egyre terebélyesebbé váló irodalmi palettán, ám valahol az 1605-ben Miguel de Cervantes Saavedra által írt Don Quijote regényben nyerte el a manapság ismert formájának alfapontját. Ez a rendkívül fordulatos, cselekményes műfaj nem hiába nyerte meg magának fiatalok generációit, hiszen jól elkülönültek benne a jók és a rosszak, a főhősök kalandjai során átélt izgalmak pedig könnyedén elhitették velünk, hogy belőlünk is válhatnak hősök.

A Nautilus és az óriás tintahal

A Nautilus és az óriás tintahal

Jules Verne: Nemo kapitány

Vernét bátran nevezhetjük a sci-fi egyik atyjának is, 1870-es, talán valaha írt leghíresebb regénye, és annak főhőse pedig a popkulturális kánon egyértelmű részévé vált, szerzője pedig valamiféle látnokká azzal, ahogy páratlan éleslátással előre megjósolta a jövő nagy találmányait. A Nautilus és kapitányának története azonban jóval több, mint egy egyszerű kalandregény, melynek értékét nem csak a Vernétől megszokott gazdag ismeretterjesztő jelleg növeli, hanem a szárazföldi társadalomból kiábrándult, és önmagát páriává tevő férfi tragédiája is, aki talált magának egy sokkal jobb, sokkal békésebb világot, melyet foggal-körömmel védelmez a betolakodóktól. Nem hiába, a Nemo kapitány Hollywood számára is kiváló alapanyag, legalább négy, változó színvonalú adaptációja létezik, a leghíresebben többek közt James Mason, Kirk Douglas és Peter Lorre játsszák a főszerepeket.

Jules Verne: Nemo kapitány

Jules Verne: Nemo kapitány

Sir Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ

Conan Doyle nevét a legtöbben egyértelműen az általa kitalált, és a világ leghíresebb nyomozójának számító Sherlock Holmes-történetekről ismerik, holott írt ő Holmes alakján túl is néhány kiváló történetet, közülük a leghíresebb egyértelműen Az elveszett világ, mely a Challanger professzor kalandjainak szentelt sorozata első darabja. Gyakorlatilag egy két kisregényből álló mű, melyben a professzor és kalandortársai kalandjait élhetjük végig egy látszólag letűnt korban, a dinoszauruszok világában. Conan Doyle ezen történeteinek talán nem tett olyan jót az öregedés, mint a Holmes-sztoriknak, ettől függetlenül is cselekményes és izgalmas darabok, melyek jól mutatják be, hogy 1912-ben miként képzelték el a gondolkodók az őshüllőket a kezdetleges kutatások és leletek alapján, és milyen fantáziák mentén látták az együttélés, vagy még inkább a túlélés lehetőségét.

Sir Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ

Sir Arthur Conan Doyle: Az elveszett világ

Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a majomember

Gyerekkoromban rengetegszer adta a tévé a Johnny Weissmüller főszereplésével készült fekete-fehér Tarzan-sorozatot, a hihetetlen népszerűségű, eredeti Burroughs-regényekhez csak később volt szerencsém. Burroughs a szó jó értelmében véve igazi ponyvaíró volt, számolatlanul ontotta magából a regényeket, Mars-sorozata tizenegy, leghíresebb hősének, Tarzannak szentelt szériája pedig összesen 28 regényt ért meg haláláig. A majomember történetei az egykor szűkölködő közrendőrből kényelmes életet élő szabadúszó írót csináltak, akit bár olykor kifejezetten bíráltak néha kifejezetten pongyola, és gyerekes stílusa miatt, pályája csúcsán az Egyesült Államok legolvasottabb írójának számított, leginkább a dzsungelben nevelkedett Tarzannak köszönhetően, aki még a ponyva keretein belül is remekül tette fel, és olykor meg is válaszolta az ember és a természet törékeny egyensúlyának kérdéseit.

Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a dzsungel ura

Edgar Rice Burroughs: Tarzan, a dzsungel ura

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán

Ki ne olvasta volna a Bőrharisnya-regényeket gyerekként, vagy ha mégis, hát biztosan látta a kitűnő filmadaptációt Daniel Day-Lewis-zal a főszerepben. Sólyomszem, Csingacsguk vagy fia, Unkasz története a 18. századi angol és francia gyarmatosítók harcába keveredett őslakosokkal még manapság is aktuális, holott először 1826-ban jelent meg nyomtatásban. A magyar kiadás idén pótolt vele kapcsolatban egy óriási hiányosságot, hiszen az elmúlt évszázadban idehaza csupán erősen megkurtított változatban jelenhetett meg, amit a Park Kiadó tett jóvá Cooper eredeti szövegének kiadásával, ugyanakkor még a korábbi verziók is igazi kultuszkönnyvé váltak a magyar ifjúság körében. Igazi örökérvényű már-már naivan romantikus alkotás ez, korának teljes mértékben megfelelő kimért tempójával, és sokak szerint legalább akkora amerikai klasszikus, mint amilyen az Elfújta a szél, vagy a Moby Dick.

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán

James Fenimore Cooper: Az utolsó mohikán

Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai

Tekintve, hogy volt szerencsém személyesen is ott állni Mark Twain háza előtt, ahol két leghíresebb műve, a Tom Sawyer kalandjai, valamint annak hat évvel későbbi folytatása született, ez a regény különösen kedves nekem, pedig elsőként a képregényváltozatához volt szerencsém. Érdekes, hogy a korabeli kritikák kifejezetten humortalannak, és túlságosan sterilnek könyvelték el Twain regényét, számtalan könyvtár kifejezetten alantasnak titulálta, és kitiltotta a polcairól, számomra gyerekként sokkal inkább egyet jelentett Huck és Tom élete a szabadsággal, mint bármilyen egyéb olvasmányom. Ők ketten csak éltek bele a világba, ám közelről sem céltalanul, és sosem rettentek vissza, ha valami jót kellett tenni, mert a betyárbecsület, és a tisztesség bármilyen csínynél előbbrevaló volt. Ernest Hemingway egyenesen úgy fogalmazott: az egész XX. századi amerikai irodalom a Huckleberry Finn kalandjaiból eredeztethető.

Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai

Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai

Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Ha már emlegettük a Delfin-könyveket, az egyik legféltettebb darabom volt Stevenson kalóztörténete. A skót író 1883-ban jelentette meg könyvalakban, és az egyik leghíresebb ifjúsági regény kerekedett Jim Hawkins, a kalandokon át az elrejtett kincset kereső hajósinas történetéből, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kalózokról máig egyfajta romantikus kép éljen a fejünkben a valóság nyers igazságával ellenében. Nem hiába, a regénynek csak magyarul másféltucat különböző kiadása létezik, és persze számtalan filmfeldolgozás, vagy továbbgondolás, köztük a Disney 2002-es A kincses bolygója. A romantikus kalandtörténetek egyik prototípusa, és valódi klasszikusa, melynek érdekessége, hogy Stevenson sok más kiváló műve mellett tulajdonképpen kizárólag fia kérésének engedelmeskedve kezdett bele a regény megírásába, ugyanakkor ez hozta számára az egyik legnagyobb sikert is.

Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Robert Louis Stevenson: A kincses sziget

Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Defoe 1719-ben megjelent regénye manapság ugyan már nem feltétlenül könnyű olvasmány, ám olyan sztori, mely önmagában külön tematikát hozott létre: a robinzonádokat. Robinson Kreutznaer 28 évet felölelő története, melyet egy Trinidadhoz közeli lakatlan szigeten töltött magányosan, vélhetően Alexander Selkirk történetét meséli el, aki valóban eltöltött négy évet egyedül egy elhagyatott szigeten, Defoe pedig olyan páratlanul kitűnően szőtt belőle E/1-es történetet, hogy már első évben négy különböző kiadást ért meg népszerűsége miatt. Manapság is a valaha volt legtöbbször kiadott könyvek közé tartozik, és erejét jól jelzi, hogy még a korabeli, meglehetősen szőrszálhasogató irodalmi kritika is kifejezett becsben tartotta a kortársaktól eltérően jóval egyszerűbb nyelvezete ellenére is. Robinson Crusoe már Nemo kapitányhoz hasonlóan a popkultúra egyértelmű részévé vált.

Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Jack London: A vadon szava

John Griffith Chaney, azaz művésznevén Jack London egyik leghíresebb műve 1903-ban jött ki a nyomdából, és a klondike-i aranyláz idejéről mesél, középpontjában egy jámbor, szelíd Buck nevű kutyával, aki visszatéve a vadonba kell, hogy boldoguljon, és megvívja az életben maradáshoz szükséges mindennapos csatákat. London művészetén mindvégig jól érezhető volt Stevenson és Kipling hatása, és saját, szocialista beállítottsága is, regényein keresztül hangoztatta, milyen átalakulások lennének szükségesek az emberi társadalmakban, éppen ezért sokszor állatok szemén át láttatta az emberi gonoszságot, és gyarlóságot. A világutazó London, aki megfordult élete során Japánban, Ausztráliában, és a Hawaii-szigeteken is, számos önéletrajzi elemet szőtt a műveibe, így bár azok első látszatra a korszak megszokott ifjúsági regényeinek tűntek, valójában sokkal szemléletesebben beszéltek a társadalomról.

Jack London: A vadon szava

Jack London: A vadon szava

H. Rider Haggard: Salamon király kincse

A klasszikus kalandregények egyik prototípusa, egy olyan főhőssel, Allen Quatarmainnel a középpontban, aki aztán a XX. század első felében számtalan ponyvaírót ihletett meg, és aki nélkül egészen biztos, hogy Indiana Jones sem létezne abban a formában, ahogy mi ismerjük. Haggard több tucat regényt írt élete során, de nem csak, hogy Quatarmain Afrika egy fiktív országában tett kalandja hozta meg számára a hírnevet, de gyakorlatilag máig ez a legtöbbször hivatkozott művei is, mely számtalan, jóval kevésbé színes és sikeres filmfeldolgozást is megélt, melyekben feltűnt Richard Chambarlain és Patrick Swayze is. Haggard legendás művének alapja is valahol Stevenson történeteiben keresendő, hatása pedig Burroughs Tarzan-regényeiben érhető tetten, gyakorlatilag megalkotva a kalandregények egyik legfontosabb elegyét: kincsek, miszticizmus, romok és egzotikus tájak.

H. Rider Haggard: Salamon király kincse

H. Rider Haggard: Salamon király kincse

Karl May: Az Ezüst-tó kincse

Bármelyik Winnetou-történet ideférne, de most azt hoztam, melyet én először olvastam May-tól, az írótól, aki soha életében nem járt az amerikai vadnyugaton, és aki ennek ellenére nem csupán a környezetet, de az azt benépesítő karaktereket is olyan hitelességgel keltette életre, hogy azt egy született amerikai sem csinálta volna különbül. May közel 4 tucat regényt szentelt a távoli vadnyugatnak, többet közülük Winnetou és Old Shatterhand különös barátságának, mely megjelenik Az Ezüst-tó kincsében is. Hamisítatlan kalandregény, mai fejjel is jóleső, igazi retró-olvasmányélmény, melyet May a tőle megszokott precízséggel épített fel. Itt nincs egyetlen mondatnyi túlírás sem, minden egyes szó a cselekmény kibontakozását szolgálja, mely egyben az egyik legjobb és legfeszesebb indiános regénnyé is teszik a művet.

Karl May: Az Ezüst-tó kincse

Karl May: Az Ezüst-tó kincse

 

Kapcsolódó cikkek

Frank Herbert: Dűne

2019. december 9.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 7. – Frank Herbert: Dűne

A sci-fi történetének egyik legkomplexebb mesterműve.

Nikola Tesla - Végtelen energia

2019. december 9.

Hírek

Musical érkezik a RAM Colosseumba Nikola Tesláról

Igen színesnek ígérkezik a 2020-as tavaszi színházi naptár is.

Milan Kundera

2019. december 9.

Hírek

Milan Kundera 90 évesen kapta vissza cseh állampolgárságát

Néhány hete ismét cseh állampolgárnak vallhatja magát a szerző.

Raymond Chandler (1888-1959)

2019. december 5.

Irodalom

A meggyötört ponyvakritikus, és a krimi pápája – 60 éve hunyt el Raymond Chandler

Nehéz természet, zaklatott élet, világhír és bűnügyi legenda.

Legutóbbi cikkek

Frank Herbert: Dűne

2019. december 9.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 7. – Frank Herbert: Dűne

A sci-fi történetének egyik legkomplexebb mesterműve.

Raymond Chandler (1888-1959)

2019. december 5.

Irodalom

A meggyötört ponyvakritikus, és a krimi pápája – 60 éve hunyt el Raymond Chandler

Nehéz természet, zaklatott élet, világhír és bűnügyi legenda.

William Golding: A legyek ura

2019. november 29.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 6. – William Golding: A legyek ura

Egy regény, mely felforgatta a teljes irodalmi világot őszinteségével.

Regények, melyek a jövőbe láttak

2019. november 25.

Irodalom

7 regény, melyet talán te is ismersz, és melyek megjósolták a jövőt

Nem Jules Verne az egyetlen, aki külön éleslátásról tett tanúbizonyságot.

Az irodalom őrült tudósai

2019. november 19.

Irodalom

7 hátborzongatóan őrült tudós a szórakoztatóirodalom berkeiből

Vékony a határvonal a zseni és az őrült közt, és nagy az átjárás.

Facebook közösség