Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2020. január 19., vasárnap

Irodalom

A szerkesztőség 10 kedvenc könyve 2019-ből

2019. december 23.
Becsült olvasási idő: 7 perc

Sosem szerettünk toplistázni, nem igazán hiszünk benne, kivéve, ha szigorúan szubjektív szempontok, és egyéni ízlés alapján állítjuk fel a sorrendet, és mi is általában csak az év vége környékén teszünk mégis kivételt. Összeszedtük tehát az idén magyarul megjelent regények közt a számunkra legkedvesebbeket, hátha ezáltal némi ötletet tudunk majd adni nektek is arra vonatkozóan, milyen könyvekkel érdemes eltölteni egy-egy álmosabb estét majd a két ünnep közötti pihenőidőben.

Szerencsére a magyar könyvszakma megjelenések terén 2019-ben sem szűkölködött igazi kiválóságokkal. Tulajdonképpen minimum 30-as listát tudtunk volna írni, ajánlva nektek a legfinomabb irodalmi darabokat, de úgy jött ki végül a lépés, hogy a 10-es lista is meglehetősen sokszínű lett, hiszen szerepel rajta krimi, disztópia, fantasy, a jelen nagy amerikai regénye, és persze a magyar könyvpiac egyik adóssága is a 2000-es évek egy legfontosabb Pulitzer-díjas remekével.

A szerkesztőség 2019-es kedvencei

A szerkesztőség 2019-es kedvencei

10. Rafael Chirbes: A parton

A 2015-ben elhunyt spanyol szerző utolsó befejezett munkája a legutóbbi gazdasági világválság sújtotta Spanyolország mindennapos depressziójába kalauzol el bennünket. A megjelenése után nem sokkal kultikussá érett kötet egy rothadástörténet, mely a főszereplőnkön, az apjával élő hatvasas férfi monológjain át világít rá a kapitalizmus örökös pénzorientáltságának végeláthatatlan útvesztőire, melyben bóklászva még a viszonylagos jómód felszíne alatt is csupán egy szikrára van szükség ahhoz, hogy minden örökre összeomoljon. A gyermekkorát főleg árvaházakban tengető író minden bizonnyal saját élményeinek kálváriáját is belefogalmazta a regénybe, mely így összességében egyetlen pillanatra sem engedélyezi a reményt az olvasójának. Még úgyis az év egyik legjobb regénye, hogy depresszív hangulata valósággal beeszi magát az bőrünk alá.

Rafael Chirbes: A parton

Rafael Chirbes: A parton

9. Margaret Atwood: Testamentumok

34 év után rendkívüli embargó mellett jelent meg az idén 80 éves Margaret Atwood legendás regényének, A szolgálólány meséjének a folytatása idén ősszel. A Testamentumokon erősen érződik, hogy csak felerészben a szerző érdeklődése miatt, felerészben rajongói nyomásra íródott, ami miatt olykor talán önkéntelenül is felüti a fejét a Szolgálólány fanservice, ugyanakkor Gileád 15 évvel az eredeti regény cselekménye után játszódó története még mindig rendkívül érdekes, színes, és ugyanakkor magában hordozza mindazt a fojtott hangulatot, mely már az első regény világát is olyan egyedivé tette. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy bár Atwood vélhetően képtelen gyenge regényt írni, a Testamentumok három fő történeti szála, és elbeszélőjének sztorija messze nem egyformán érdekes, emiatt az egész regény némileg eklektikus, kevésbé van egyensúlyban, ám még így is mestermunka, ami nagyban köszönhető Atwood elképesztő mesélőtehetségének.

Margaret Atwood: Testamentumok

Margaret Atwood: Testamentumok

8. Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

Egy regény, melyet vélhetően soha többé nem olvasok majd el. A cselekmény legalábbis egy része, vagy bizonyos momentumai alighanem már a spoileres címből is kikövetkeztethetőek, ennél fogva nem könnyű, sőt, olykor kínosan nehéz olvasmány, amit az írónő elmondása szerint megírni legalább ilyen nehéz volt. Péterfy-Novák Éva regénye túlzások nélkül a legrosszabb emberi rémálmokba merül alá, amikor pedig megtudjuk, hogy az író négy évet áldozott az életéből erre a kötetre, ráadásul javarészt megtörtént esetek beszámolói alapján írta, a helyzet csak rosszabb lesz. Mindezek mellett a koncepció, és a mondanivaló abszolút univerzális, a családi mintakövetés tragédiája, a megnyomorított gyermeki lelkek rehabilitációja mind olyan téma, melyek generációs problémákat jelentenek Magyarországon gyakorlatilag hosszú évtizedek óta, Péterfy-Novák pedig mégis képes volt a témához kívülállóként közelíteni, ami ugyan nem mindig tesz jót a regénynek, de így is földhöz vág néhány tabut.

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz

7. R. F. Kuang: Mákháború

Az ősz egyik legjobban várt fantasy megjelenéséről többször is írtunk már korábban az oldalon. „A regény nem pusztán egy gyötrelmes felemelkedéstörténet, sokkal komplexebb, izgalmasabb történet egy rendkívül magával ragadó, már-már egzotikus környezetben, szépen kidolgozott háttérbe helyezve, melyből kiválóan érződik a távol-keleti, kínai életfelfogás lenyomata.” Aztán még ezt: „Epikus, nagyívű, mozgalmas, ugyanakkor minden ízében mai, miközben teljesen újraértelmezi a napjainkra szuperhatalommá váló Kína történelmét.” És valóban, a Mákháború szépen illeszkedik abba a sorba, melyet az utóbbi években látunk kiteljesedni a korábban harmadik világnak nevezett országok írói közösségeiben, ahol olyan fantasy mesék születnek, melyek már régen szakítottak a tolkieni hagyományokkal, ugyanakkor képesek felnőtt módjára gondolkodni saját világunk társadalmi, pszichológiai, politikai, vallási, vagy etnikai problémáiról, és elég bátrak hozzá, hogy reagáljanak is rá.

R. F. Kuang: Mákháború

R. F. Kuang: Mákháború

6. Moskát Anita: Irha és bőr

Korábban ezt írtuk a regényről: „Moskát Anita egyértelműen „a” magyar fantasy író, a Bábel fiai, és a Horgonyhely is újat, változatosat, megfoghatatlanul eredetit hozott a zsáner hazai olvasóinak világába, ám saját, rendkívül egyedi látásmódját, és kimunkált univerzumát harmadik regényében járatta a csúcsra. A sztori egy látszólag képtelen alapötletből indul ki, Húsvét-napján az állatok némelyike elkezdett bebábozódni, ha pedig túlélték a folyamatot, furcsa antropomorf lényekként éledtek újjá. Az egyértelműen fantasztikus, némileg weird alapötletből aztán egy egészen komplex, számos társadalmi, fiziológiai, lélektani kérdést érintő, fájóan aktuális regény kerekedik, ahol szó esik a faji szegregációról, az alapvető szocializációs folyamatok hatásairól, és módszereiről, az emberség mibenlétéről, a gyűlölet és a kirekesztés sokrétűségéről, és személyes dühünk megéléséről is. Megkapó és elgondolkodtató történet vélhetően az egyik legjobb magyar kortárs írótól.

Moskát Anita: Irha és bőr

Moskát Anita: Irha és bőr

5. Jeroen Olyslaegers: Védőr

A kortárs flamand irodalom egyik legjobb tollú szerzője sokat díjazott kötetében egy már-már elhasználtnak tűnő irodalmi toposzhoz, a második világháború témaköréhez nyúl, ám olyan egyéni látásmódból teszi mindezt, kiragadva egy érzékletes, ám keveset hivatkozott momentumot, érzésvilágot, hogy azzal mégis valami teljesen újat kreál. Az erkölcsileg helyes döntésekről szól Véderő című regénye, melyeket karaktereinknek Belgium náci megszállása alatt kell meghozni, avagy nem meghozni. Fontos regény, mert felteszi a kérdést, vajon mennyiben hibásak azok az átlagemberek, akik pontosan tudtak a háttérben zajló borzalmas machinációkról, ám elfordították a fejüket, ahelyett, hogy felemelték volna a hangjukat. Vajon hibáztathatóak-e, hogy családjuk, vagy saját testi épségük védelmében lemondtak az igazságról? Vajon ők csak passzív és tehetetlen szemtanúk, vagy a végrehajtó hatalom néma szimpatizánsai?

Jeroen Olyslaegers: Védőr

Jeroen Olyslaegers: Védőr

4. J. D. Barker: A hatodik éjszaka

Végéhez ért J. D. Barker idehaza is elképesztő népszerűségnek örvendő krimi-thriller-trilógiája, melyről azt írtam korábban, hogy új alapokra helyezte a modern bűnügyi regényt. Barker egy, talán még az első két részt is felülmúló szövevényes történetet tár elénk zárásként, ez a zárás pedig egyszerre kielégítő az előző részekben felvetett kérdések után, másrészt borzalmasan nyugtalanító. Észveszejtő sebességgel pörgő krimi, logikus, és követhető, ugyanakkor megjósolhatatlan fordulatokkal dolgozó elképesztően összetett történet, melyről azt gondolom, és remélem, hogy ugyanazt jelenti majd egyszer visszanézve a bűnügyi irodalomnak a 2010-es évek végén, mint amit A bárányok hallgatnak jelentett az 1980-as évek utolsó éveiben. Barker pedig egy szárnyaló és kegyetlen fantáziával megáldott szerző, aki természetes módon épít a pszichothriller, a krimi, és a horror hagyományos kereteire, de nem rest tágítani is azokat.

J. D. Barker: A hatodik éjszaka

J. D. Barker: A hatodik éjszaka

3. Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

Amikor megtudtam, hogy megjelenik A föld alatti vasútért Pulitzer-díjjal jutalmazott Colson Whitehead legújabb regénye is magyarul, szinte már előre garantáltam volna neki a dobogót az év végi listán, és lám, a számításom bejött. Whitehead új regényében még az előzénél is érzékenyebb témához nyúl, egy borzalmas bűneset tényeit vette alapul a sztori kibontásához, és egy sodró lendületű, és végtelenül nyomasztó, megrázó, sokkoló történetet tár elénk a kis Elwood Curtis borzalmas megpróbáltatásain keresztül egy bestiális javítóintézet falai közt töltött évei alatt. Whitehead elképesztően tudatos író, biztos kézzel vezeti végig az olvasót a hangulatok végtelen tárházán, mégis a rémségek közepette sem érezzük az öncélúság nyomát sem. A szerző saját származására is reflektálva már nem először vesézi ki a faji elnyomás miértjeit, és igyekszik hatni a századközepi Amerika társadalmi lelkiismeretére, de ilyen erős, ilyen naturális formában talán még sosem tette meg ezt korábban.

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

2. Garth Risk Hallberg: Ég a város

Listánk második helyezettje egy valódi amerikai nagyregény, és nem csak formáját, történetét, de még méretet tekintve is. A korábban újságíróként is dolgozó Garth Risk Hallberg bemutatkozó műve a maga több, mint ezer oldalával, sok tucat szereplőjével, rengeteg történésével igazán mozgalmas kirándulás az 1970-es évek New Yorkjába, amikor Amerikai végleg elveszítette ártatlansága maradékát is. Hallberget e regénye kapcsán sok kritikus nevezte meg Jonathan Franzen írói örökösének, és bár ezt még korai lenne kijelenteni, kétségtelen, hogy koherens, és végtelenül olvasmányos mű született a kezei közt, tökéletesen megidézett korszellemmel, ezerarcú szereplőgárdával, művészeti és kulturális elmélkedések tömkelegével. Szerelmes levél személyes hibáinkhoz, az azokkal való szembesüléshez, az alapvető emberi érzésekhez, az elvesztett ártatlansághoz, és magához New York városához is.

Garth Risk Hallberg: Ég a város

Garth Risk Hallberg: Ég a város

1. Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai

Egy pillanatig sem volt kétséges, hogy mely regény végez majd a 2019-es lista élén. Ha Hallberg művére azt mondtam, szerelmes levél New Yorkhoz, akkor Chabon regénye óda a képregény aranykorához, a második világháborúban kis híján elsodort amerikai fiatalsághoz, és a felnőtté válás olykor kínzó ambícióihoz. A Kavalier és Clay nem egészen 20 évet felölelő története egy megkapó, és megrendítő vízió egy egymáshoz minden körülmények közt ragaszkodó, és egymás mellett kiálló unokatestvérpárról, de több, mint 800 oldalon át képes hiteles képet festeni a korai képregényipar kizsákmányoló, és az értéket olykor elítélő magatartásáról, a háborús helytállásról, a másság társadalmi kirekesztéséről, a tetteik következményeiről, de még a holokauszt közelségének elfogadásáról is. Bár a regény eredetileg közel húsz évvel ezelőtt jelent meg – és elnyerte a Pultizer-díjat – idén végre Magyarországra is elért, jött, látott és győzött, így a szerkesztőség szerint egyértelműen ez 2019-ben az év regénye.

Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai

Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai

Kapcsolódó cikkek

Saját kötetei közt

2020. január 17.

Irodalom

A bűnügyek koronázatlan királynője – 130 éve született Agatha Christie

A kiapadhatatlan fantáziájú nagyasszony, aki nélkül a krimi nem lenne ugyanaz.

T. S. Eliot munka közben

2020. január 17.

Hírek

A Nobel-díjas költő T. S. Eliot közel ezer levelét oldották fel a titkosítás alól

Irodalomtörténészek egyenesen az évtized eseményének nevezték a levelek nyilvánosságra hozatalát.

A karácsonyi időszak sikerkönyvei idehaza

2020. január 17.

Hírek

Karácsonykor Frei Tamás, és Pablo Escobar özvegyének könyvéből vásárolták a legtöbbet

Nagyot mentek még a humoristák regényei, és persze Margaret Atwood is idehaza.

Christopher Tolkien (1924-2020)

2020. január 16.

Hírek

Elhunyt Christopher Tolkien, J. R. R. Tolkien fia, és irodalmi hagyatékának kezelője

Ezzel végleg lezárult egy korszak, és sajnos pont került Középfölde történelmének végére.

Legutóbbi cikkek

Saját kötetei közt

2020. január 17.

Irodalom

A bűnügyek koronázatlan királynője – 130 éve született Agatha Christie

A kiapadhatatlan fantáziájú nagyasszony, aki nélkül a krimi nem lenne ugyanaz.

A magyarul megjelent Mitchell-regények

2020. január 14.

Irodalom

Transzcendencia és sablonmentes önismétlés – 50 éves David Mitchell

Egy író, aki mindig ugyanazt a regényt írja meg, mégis utánozhatatlan.

Legendás magazinok a szórakoztatóirodalom hőskorából

2020. január 9.

Irodalom

5 legendás ponyvairodalmi magazin az Egyesült Államokból

A szórakoztatóirodalom melegágya a szórakoztatóirodalom aranykorából.

Raymond Chandler: Hosszú búcsú

2020. január 7.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 7. – Raymond Chandler: Hosszú búcsú

Egy vérbeli krimi, mely tulajdonképpen elsősorban nem is krimi.

Facebook közösség