Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére!

2019. november 15., péntek

Irodalom

Irodalmi évtizedelő III. – 10 kiváló regény az 1970-as évekből

2019. augusztus 21.
Becsült olvasási idő: 7 perc

Irodalmi évtizedelő sorozatunk a harmadik részéhez ért, és hogy ne legyünk túlságosan kiszámíthatóak, úgy döntöttünk, a IV. epizód már nem kronologikus sorrendben követi majd az előzeket, és kicsit bolyongunk majd az időben és így a múltban. Előtte azonban az eddig kitaposott ösvényt egyelőre el nem hagyva ezúttal az 1970-es évek irodalmi termését vettük célba, és ahogy eddig, úgy most is alighanem rendkívül változatos listát sikerült összeállítanunk, melyben ugyanúgy ott vannak a kibontakozóban lévő posztmodern, a beat, vagy a horror és a sci-fi irodalom remekei is.

Az 1970-es évek megint számtalan fontos történelmi eseményt hozott. Tragikus túszdrámába torkollott a müncheni olimpia, pályára állították az első űrállomást, a Szaljut 1-est, a Washington Post két újságírója kirobbantotta a Watergate-botrányt, amibe belebukott Richard Nixon amerikai elnök, kitör az iráni forradalom, Khomeini ajatollah hatalomra jut, II. János Pál néven pápáva avatják a lengyel Karol Wojtylát, megjelenik az Intel első mikroprocesszora, akárcsak az első Nike-cipőkollekció, Elton John, a Queen és a KISS a csúcsra ér, meghal Mao Ce-Tung és Latinovits Zoltán, és mozivászonra kerül az első Csillagok háborúja film. Az irodalom pedig ahogy eddig, termeli a maga remekeit.

Irodalmi évtizedelő 3. epizód

Irodalmi évtizedelő 3. epizód

Thomas Pynchon: Súlyszivárvány (1973)

Az örök rejtőzködő író nem csupán a 70-es évek, de véleményem szerint a komplett amerikai posztmodern egyik legnehezebb és legkomplexebb művét alkotta meg a Súlyszivárvány képében. Egy korábbi cikkünkben ezt írtuk róla: „sűrű és lírai prózája, több száz szereplőt mozgató rendkívül összetett szövege és cselekménye, gyakorlatilag a posztmodern ifjúkorának összefoglaló tanulmánya, egy regény, melyben az ellentmondásos kettősség tudatos narratíva, és melyben tudományos témák egész garmadáját tekinthetjük át meglepő szakmaisággal a pszichológiától kezdve az összeesküvés-elméleteken át a ballisztikáig (…) itt sem találkozhatunk konzisztens módon felépített cselekménnyel, a regény nem is annyira regény, mind inkább irodalmi szöveg, tele hajmeresztő ötletekkel, látszólag tökéletesen oda nem illő momentumokkal és karakterekkel, több oldalt kitevő tudományos és spirituális fejtegetésekkel, mindez nyakon öntve egy jó adag hidegháborús paranoiával.”

Thomas Pynchon: Súlyszivárvány

Thomas Pynchon: Súlyszivárvány

Stephen King: A ragyogás (1977)

A popkultúra legnépszerűbb írója a modern horror történetének egyik legnagyszerűbb, legfélelmetesebb és legemblematikusabb regényét alkotta meg a Panoráma Szállóban rekedt háromtagú család történetén át. A héten kerül majd fel az oldalra egy  King életművének legjaváról szóló toplista, ahol így jellemeztük a művet: „A szintén számtalan szimbólummal áthatott regény annak összegzése, milyen vékony jégen táncol minden függőséggel bíró ember, és tanúsítvány azok életének nehéz körülményei előtt, akik egy ilyen, szenvedélyeinél fogva labilis ember mellett kénytelenek élni az életüket a mindennapok normalitását színlelve, önmaguknak is folyamatosan hazudva (…) A Panoráma Szálló mintha csak maga Jack Torrance megtestesülése, vagy énjének meghosszabbítása lenne, és a végére gyakorlatilag eggyé is válnak.”

Stephen King: A ragyogás

Stephen King: A ragyogás

Alex Haley: Gyökerek (1976)

Az egykori újságíró, Alex Haley 1976-os gigászi műve a történelmi családregény és a tényirodalom különös egyvelege, egy egészen egyedi hibrid, mely visszaás a XVIII. századi rabszolgakereskedelem vonatkozásaiig, és onnan követi nyomon saját családjának évszázadokat felölelő hányatott élettörténetét. Megkapóan realista vallomás, történelmi regény, egyben korrajz, olyan mű, melyet a témában azóta is csak megközelíteni lehetett, és amit számtalan író tart a faji szegregációt legszélesebb mélységeiben bemutató irodalmi műnek. A Gyökerek ereje alighanem kettősségében is rejlik, mert pontosan ugyanúgy olvasható családregényként, mint dokumentarista történelemkönyvként, mindkét esetben megrázó, és megkapóan realista, ugyanakkor Kunta Kinte története egyáltalán nem könnyen befogadható olvasmány, de garantáltan megtapad annak a lelkében, aki ad neki egy esélyt.

Alex Haley: Gyökerek

Alex Haley: Gyökerek

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban (1971)

Jack Kerouac kortársa 1971-ben adta ki magnum opusát, ezt a drogos delíriumban fuldokló road tripet, ami maga is olyan, mintha egy távcsövön át figyelnénk a szerző egyszer tompán lüktető, másszor eszeveszett sebességgel száguldó paranoiás gondolatait. Thompson egyedi kísérlete, hogy saját élményeit, kábítószeres látomásait, és fantáziáját vegyítse és gyúrja egyetlen összefüggő történetté, mindezt a lehető legpontosabb és legcinikusabb társadalomtörténeti összefüggések közepette. A Félelem és reszketés megint csak nem könnyű olvasmány, bőven érezni rajta az említett Jack Kerouac és a beatirodalom hatását, a kialakulóban lévő posztmodern próza előszelét, valamint az 1970-es évek amerikai társadalmának mindennapos cinizmusát, és az amerikai álomból való végtelen és végleges kiábrándultságot egyaránt, és mintegy szerelmeslevél is egyben a virágkorát élő drogkultúra valóságához.

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak (1979)

Adams legendás műve az abszurd legabszurduma, úgy minőségi tudományos-fantasztikus irodalom, hogy egyben a teljes műfaj paródiája is, a valaha írt egyik legelegánsabb görbetükör egy komplett irodalmi zsáner előtt, a posztmodern teljes irodalmi eszköztárának rendkívül finomhangolt felhasználása mellett. A történet egy minden lehetséges szempontból őrült utazás, tele elmebeteg karakterekkel, akik vagy a világmindenséget akarják megmenteni, vagy alaposan meggazdagodni. Bár voltak próbálkozások korábban is a sci-fi és a humor összekötésére (pl. Robert Sheckley részéről), Adams volt az első, aki a tipikus és sajátságos angol humort ötvözte a galaxison átívelő sci-fi kalanddal, melyet aztán további négy résszel toldott meg, így hozva létre a leghíresebb öt részből álló „trilógiát.” Manapság gyakorlatilag vallásos tisztelet övezi a regényt a sci-fi rajongók részéről, és a popkultúra szerves részét képezi.

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak

Kertész Imre: Sorstalanság (1975)

Egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjasunk gyakorlatilag ezen művének köszönheti a 2002-es stockholmi sikert. A Sorstalanság a nácizmus, az antiszemitizmus, és a magyar szocializmus tapasztalatainak önéletrajzi ihletésű műve, ami egészen szokatlan hangvétellel, merőben más irányba viszi el a történetet, mint amit alapvetően egy a náci haláltáborok mindennapjairól szóló regénytől elvárna a laikus olvasó. Kertész rendkívül nehéz, és súlyos hangulatú műve komor lidércnyomásként ábrázolja a holocaust borzalmait, miközben egy fiatal zsidó fiú szemszögén át újítja meg a zsidókérdés végső megoldásának narratíváját, és talán azért is hat sokak számára furcsán, mert szakít mindennemű klisével, melyet korábban láthattunk, vagy olvashattunk. Címét, és így központi témáját ugyanakkor meglehetősen metaforikus létfilozófiai kérdésként közelíti meg, ennek köszönhetően pedig még inkább megfoghatatlanná válik az olvasó szeme előtt.

Kertész Imre: Sorstalanság

Kertész Imre: Sorstalanság

William Peter Blatty: Az ördögűző (1971)

William Friedkin filmadaptációja a mai napig az egyik leghátborzongatóbb, leghatásosabb horrorfilm, melyet zsánerében egyedüliként 10 Oscar-díjra jelöltek. A film rendkívül hű a regényhez, nem csoda, hisz írója végig ott bábáskodott az adaptáció fölött, és a forgatókönyvet is ő maga írta. Blatty regénye azért is kiemelkedő, mert számtalan hatást ötvöz észrevehetetlenül és kiválóan, egy bűnügyi regény toposzait csempészi egy kőkemény, és jéghideg pszichológiai horror keretei közé, miközben a háttérben valójában egy közel tragikus családi drámát olvasunk. Mindezek mellett nem rest némileg belemenni a vallásfilozófia kérdésköreibe, és Blatty – merthogy ő eredetileg jóval könnyedebb hangvételű regényeiről volt ismert – megfelelő mértékű humort is csempészett a borzongató kulisszák közé, amitől a megszállt fiatal lány, és a segítségére siető két ördögűző története veszít némileg rendkívül baljós atmoszférájából is.

William Peter Blatty: Az ördögűző

William Peter Blatty: Az ördögűző

Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával (1972)

A sci-fi egyik vitathatatlan nagyágyúja már a 2001 Űrodüsszeia sikerén túl, némi tudományos kitérő után ezzel a regénnyel tért vissza választott zsánerébe, és karrierje talán legegyöntetűbb sikerét aratta. A Randevú a Rámával az ismeretlen megismerhetőségének, és az ember által a tudomány eszközeivel is leküzdhetetlennek tűnő korlátainak és erre tett erőfeszítéseinek krónikája. Clarke elképesztő érzékkel tárja fel a regény elején megjelenő, Naprendszerünkön átúszó gigászi idegen tárgy minden egyes szegmensét a tudós szemüvegén át, eközben pedig parádésan rajzolja fel a megváltozott Föld XXII. századi társadalmi és szociológiai hátterét, miközben egy már-már szemtelenül optimista képet fest egy idegen civilizációval való találkozás lehetőségéről. Nincs ellenségeskedés, nincs harc, csupán a megismerés, és elfogadás szabadsága és vágya. Nem hiába, a regény megjelenését követően elnyerte a legrangosabb sci-fi kitüntetéseket, így a Nebula-, a Locus-, és a Hugo-díjat is.

Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával

Arthur C. Clarke: Randevú a Rámával

Tom Wolfe: Az igazak (1979)

Az idén májusban elhunyt egykori amerikai újságíró rendkívül sokrétű egyéniség volt, és korának egyik legünnepeltebb írója, aki képes volt a történelmi tényekből észrevétlenül izgalmas és letehetetlen regényeket írni, miközben óriási hangsúlyt fektetett a társadalmi korrajz, valamint a karakterek személyiségének részletes kibontására is. Ugyan pályája csúcsának legtöbben a Hiúságok máglyája című művét tartják, számomra a legemlékezetesebb az amerikai űrhajózás Mercury-programjában résztvevő pilóták és űrhajósok előtt tisztelgő Az igazak. Wolfe részletesen körüljárja a témát, bemutatja a pilóták, sőt a pilótfeleségek mindennapjait, olykor ugyan kissé didaktikusan ismételgetve pályájuk tanulságait, és némileg túlozva áldoz a heroikus ábrázolásmód oltárán, ám tökéletesen rávilágít, mennyire mindennapos élet-halál harcot jelentett az űrkorszak kezdetén a legújabb technikák tesztelése, és milyen elképesztő áldozatot hoztak azok, akik részt vettek és részt vehettek benne.

Tom Wolfe: Az igazak

Tom Wolfe: Az igazak

James Clavell: A sógun (1975)

A brit-amerikai író a második világháborúban a japánok ellen harcoló összevont amerikai csapatok tagja volt, ekkoriban szippantotta be a Távol-Kelet misztikus tradíciókra épülő világa. 1975-ben írta meg a nevével fémjelzett Ázsia-saga első kötetét A sógun címmel, mely egy több mint ezer oldalon át hömpölygő katonai, politikai, társadalmi szálakat egyaránt megmozgató monumentális történelmi regény az 1600-as évek feudális Japánjában. Bár sokan titulálták Clavellt egyszerű ponyvaírónak, és stílusát tekintve, van is benne valami, kevés ponyvaíró képes ilyen mélyen rétegelt társadalmi tablót festeni egy számára idegen ország kultúrájáról, egy sok száz oldalon át is letehetetlenül izgalmas és fordulatos történetbe csomagolva. Nem hiába, A sógun nemzetközi bestseller lett, a megjelenését követő 15 évben világszerte 15 millió példányt adtak el belőle, Clavell pedig további fél tucat, lazán összefüggő, de legalább ennyire parádés folytatást írt hozzá a későbbiekben.

James Clavell: A sógun

James Clavell: A sógun

Kapcsolódó cikkek

A szülő-gyermek forradalom

2019. november 15.

Hírek

Riporter és szexuálpszichológus a szülői kötődésekről

Hogyan változtassuk hatékonnyá a szülő-gyermek kapcsolatok mindennapjait?

Néhány éven belül William Gibson adaptáció érkezhet

2019. november 14.

Hírek

Az Amazon sorozatot készít a kultikus Neurománc írójának sci-fijéből

William Gibson a sci-fi legendás alakja, végre sorozatformátumban is bemutatkozhat.

Világhírű tényirodalmi remekek

2019. november 14.

Irodalom

7 tényirodalmi könyv, mely a leghíresebb regények népszerűségével vetekszik

Avagy nem kell feltétlenül magasirodalomnak lenni a világhírnévhez.

Testamentumok

2019. november 14.

Hírek

Decemberben érkezik magyarul A szolgálólány meséjének folytatása

Az elmúlt évek egy legnagyobb sikert aratott sorozata magyarul is folytatódik.

Legutóbbi cikkek

Világhírű tényirodalmi remekek

2019. november 14.

Irodalom

7 tényirodalmi könyv, mely a leghíresebb regények népszerűségével vetekszik

Avagy nem kell feltétlenül magasirodalomnak lenni a világhírnévhez.

Robur magazinok licit alatt

2019. november 11.

Irodalom

A Galaktika kistestvére – 35 éve indult a Robur magazin

A Galaktika, és a Kockás után ismét nosztalgiázunk egyet.

A népszerű regénynek magyarul is legalább három kiadása létezik

2019. november 7.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 5. – Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Egy műfajteremtő regény, mely új utakat nyitott a sci-fiben.

"Világ"-irodalom

2019. november 4.

Irodalom

9 regény, melyet szívből gyűlöltek kedvenc íróink

Avagy az irodalmi közélet csörtéi az irodalom nagyágyúi közt.

Sir Arthur Conan Doyle

2019. október 30.

Irodalom

A rejtvénymester – 160 éve született Sir Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes atyja

Legendás teremtményét mindenki ismeri, de vajon ismeritek-e a legendás írót?

Facebook közösség