2019. szeptember 15., vasárnap

Irodalmi évtizedelő IV. – 10 kiváló regény az 1930-as évekből

Kovács Krisztián
Kovács Krisztián
2019. szeptember 6.

Becsült olvasási idő: 7 perc

Irodalmi évtizedelő sorozatunk a negyedik részéhez érkezett, és ahogy a 3. epizódban ígértük, ezúttal elhagyjuk a korábban tartott kronológiai sorrendet, és bóklászunk egy kicsit a XX. század korábbi évtizedeiben. Választásunk elsőként az 1930-as évekre esett, ahol megint a lehető legváltozatosabb palettáról válogattunk, és megállapítottuk, hogy sok szempontból ez a néhány év bizonyos irodalmi zsánerek bölcsőjeként is szolgált, ráadásul ezúttal két nagyhatású, és legendás magyar regényt is tudunk mondani Nektek.

Az 1930-as évek már egy újabb közelgő világégés hangulatát hordozták. A Szovjetunióban létrehozták a GULAG-rendszert, megrendezték Uruguay-ban az első labdarúgó világbajnokságot, Sztálin megkezdte a nagy tisztogatást, lezajlott a spanyol polgárháború, Adolf Hitlert kancellárrá választották, elindult az első budapesti trolijárat, kitört a gazdasági világválság, Roosevelt pedig meghirdetette a New Deal-t, megkezdődött a második világháború, megszületett Jurij Gagarin és Leonard Cohen, és meghalt Marie Curie és József Attila. Az irodalmi termelés pedig nem állt meg.

Irodalmi évtizedelő, 1930-as évek

Irodalmi évtizedelő, 1930-as évek

P. Howard: Az elveszett cirkáló (1938)

Az első, 1938-as megjelenésű Piszkos Fred-történetet a Nova Irodalmi Intézet adta ki. Rejtő Jenő regénye véleményem szerint esszenciája mindannak, amiért szeretjük az írót, és az elmúlt évtizedek alatt semmit sem veszített fényéből, és humora frissességéből, ami meg is látszik, hiszen 23 különböző magyar nyelvű kiadás létezik jelenleg belőle. Rejtő pofátlanul briliáns és olvasmányos stílusban képes sablonokkal játszani, és úgy gyártja őket újra, hogy azzal egy már-már szürreális, groteszk, mégis követhető, és rettenetesen szórakoztató történetet hoz létre, melyet egyedi és eredeti figurák egész sora népesít be. Romantika, kaland és humor minden mennyiségben, utánozhatatlan párbeszédekkel és helyzetekkel mely úgy teremt tökéletesen új irányt, hogy közben a korabeli hősökről szóló kalandtörténetek műfajparódiájaként is működik.

Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló

Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló

Margaret Mitchell: Elfújta a szél (1936)

Valaha a Biblia után a második legolvasottabb regény volt a világon, és egyben tragikusan fiatalon, autóbalesetben elhunyt írónőjének egyetlen megjelent munkája, melyet hosszú-hosszú évekig tartó kutatás előzött meg. Mit lehet mondani egy ekkora klasszikusról, melyet, hacsak Victor Fleming filmje kapcsán is, de gyakorlatilag mindenki ismer? Már csak az adatok is beszédesek, az amerikai polgárháború alatt játszódó monumentális szerelmi eposzt 27 nyelvre fordították le, máig több mint 30 millió példányban kelt el világszerte, írója pedig 1937-ben megkapta érte a Pulitzer-díjat. Nem csupán a háború, de a rabszolgatartás, a szerelem, a halál, a családi örökség, és saját gyökereink tiszteletben tartásának is részletes krónikája ez, egy fantasztikus leírásokkal, érzékletes cselekménnyel operáló gigászi mű, és a XX. század egyik legfontosabb regénye.

Margaret Mitchell: Elfújta a szél

Margaret Mitchell: Elfújta a szél

Raymond Chandler: A hosszú álom (1939)

Dashiell Hammett megalkotta a hard boiled krimi műfaját, Raymond Chandler pedig ha lehet, még mocskosabbá tette azt. Kultikus nyomozójának, Philip Marlow-nak szentelt A hosszú álom című regényében minden ott van, amit a korabeli krimikről, és magáról Chandlerről is tudni kell, és illik, és ha azt mondjuk, hogy a noir krimit Hammett és A máltai sólyom indította útjára, akkor itt teljesedett ki igazán, és megerősítette azt, amit azóta már egyértelműen tudunk: hogy a hard boiled műfajnál messze nem a rejtély, a titok, és annak leleplezése az első, sokkal többet számít a korszellem, a hangulat, no és persze a főhős karaktere. Mert itt bizony nincsenek egyértelmű hősök, Marlowe épp csak annyiban lóg ki a többi simlis közül, hogy ő az igazságot keresi, míg mások elfednék azt, ám ugyanolyan gyarló ember, ám éppen ezért könnyű azonosulási felületet ad az olvasónak, aki ezzel a művel Chandler legjobb regényét veheti a kezébe.

Raymond Chandler: A hosszú álom (Örök álom)

Raymond Chandler: A hosszú álom (Örök álom)

Szerb Antal: A Pendragon legenda (1934)

A kötet fülszövegében azt írják, hogy a regény Szerb Antal szerteágazó érdeklődésének, és sokoldalú tehetségének sajátos kifejeződése, ennél jobban pedig nehéz is lenne összefoglalni ezt a rendkívül eredeti műfajkavalkádot, melyet 1934-ben közreadott a Magvető Kiadó. A Pendragon legenda egyértelmű Szerb Antal főműve, annak az írónak a regénye, aki korábban elemzéseket írt a legfontosabb angolszász írókról, és amit ott magába szívhatott, visszakacsint ránk a regény oldalain. Több kritikus egyenesen a posztmodern előfutárának nevezte, és a műnek, mely bőven megelőzte a stílus klasszikusát, Umberto Eco A rózsa neve című regényét, holott rendkívül nehéz bekategorizálni, hiszen egyszerre elmélkedés, bűnügyi regény és a kísértethistória, mindnek a paródiája, melyet egyébként írója egyszerűen a filológiai detektívtörténetnek nevezett. A regényt közel egy tucat nyelvre fordították le, filmadaptációjában pedig Darvas Iván és Latinovits Zoltán brillírozott.

Szerb Antal: A Pendragon legenda

Szerb Antal: A Pendragon legenda

Dalton Trumbo: Johnny háborúja (1939)

Az egyik legmegrázóbb olvasmányélményem a rendkívüli népszerűségnek örvendő, aztán az 1950-es évek kommunistaüldözései során kegyvesztetté váló Oscar-díjas hollywoodi forgatókönyvíró, Dalton Trumbo remeke, aki pályafutása során még Magyarországon is megfordult. Leghíresebb regénye még feketelistára kerülése, és kiátkozása előtt született, egészen elementáris erejű, olykor bizarr, máskor kifejezetten ijesztő, de óriási erejű regény, melyben két szál fonódik láthatatlanul egybe, a háború előtti John, és a betegágyon vegetáló, magatehetetlen John élete és gondolatai. Trumbo rendkívül szuggesztív módon érzékelteti velünk főhősünk kilátástalan állapotát, ahogy kezek és lábak nélkül, vakon és süketen fekszik az ágyban, gondolatai és élesen váltakozó lelkiállapota elevenedik meg a lapokról félelmetes realitással.

Dalton Trumbo: Johnny háborúja

Dalton Trumbo: Johnny háborúja

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient Expresszen (1933)

A világ leghíresebb krimiírónőjének talán leghíresebb, és egyben egyik legjobb regénye is az 1930-as évtized szülötte. Christie a kor hírhedt, máig feltáratlan bűnügyét, a Lindbergh-bébi elrablását és meggyilkolását veszi alapul műve kiindulópontjához, és egy olyan sokrétű, izgalmas, és rejtélyes kamaradrámát eszközöl belőle a megrekedt luxusvonat bezárt utasai közt, mely máig nem veszített fényéből, nem hiába kapott számtalan filmfeldolgozást is. Rendkívül csavaros történet a pergő észjárású Poirot nyomozása, melynek során mindenkiről kiderül valami, amit el akart hallgatni, és eltemetni mélyen, ahogy pedig egyre több információ birtokába kerülünk, hirtelen vészjósló gyorsasággal robogunk egy olyan átütő végkifejlet felé, mely még kedvenc sztárnyomozónkat is komolyan megviseli rémes mivoltával.

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen

Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen

Robert Graves: Én, Claudius (1934)

Az önmagát elsősorban költőnek tartó angol tudós, és műfordító karrierje leghíresebb darabja mégis egy regény, mely a Római Birodalom egyik legviszontagságosabb, több generációt átölelő történetét tárja fel előttünk. Az elbeszélő, Claudius meséli el nekünk Augustus, Tiberius és Caligula történetét, utóbbi bukását, és saját maga felemelkedését egy politikai intrikákkal teli családi drámán keresztül, melyből tökéletesen átjön az ókor brutális hangulata, a mindennapos veszély, a cselszövéstől való félelem, és a rendkívül ingatag bizalom. Különös, hogy bár Graves folyton azt hangoztatta, regényeket kizárólag azért ír, mert jól fizetnek, más motiváló erőt számára nem tartogatnak, mégis ez a történet hozta neki a legnagyobb sikert, éppen ezért még megjelenése évében megírta hozzá a folytatást is a nem kevésbé sikeres, Claudius, az istent.

Robert Graves: Én, Claudius

Robert Graves: Én, Claudius

C. S. Lewis: A csendes bolygó (1938)

Lewis neve leginkább a Narnia-krónikái ciklusa, és a Gyűrűk Ura írójához, J. R. R. Tolkienhez fűződő barátsága miatt lehet ismerős. Kozmikus trilógia-sorozatának első kötete az 1938-ban megjelent A csendes bolygó, mely bár természetesen kora gyermekcipőben járó bolygó- és űrkutatási ismereteit használja fel, de mégis magával ragadó módon idézi fel, és fejleszti tovább a Jules Verne és H. G. Wells által lefektetett alapvető sci-fi toposzokat, ráadásul olyan időtálló témát jár körbe, mely gyakorlatilag a mai napig részét képezi a tudományos-fantasztikus kánonnak, azaz, miért is létezik az ember, és miért olyan, amilyen. Jólesően idelista szocialista körkép, gyönyörű leírásokkal teli igazi lírai hangvételű mű, melynek metafizikai kérdésköreiből – ha nagyon mélyre ásunk – talán még James Cameron Avatarja is merített némileg.

C. S. Lewis: A csendes bolygó

C. S. Lewis: A csendes bolygó

H. P. Lovecraft: Az őrület hegyei (1936)

Lovecraft egyik leghíresebb, 1936 februárjától áprilisáig a Weird Tales magazinban folytatásokban megjelent története olyan kisregény, mely a saját maga által kreált, ám csak követői által elnevezett Cthulhu-kultusz mitológiáját egészen új irányba vitte el, és egy megemelkedett tartalmat adott neki. Ez volt ugyanis a szerző egyik első műve, mely a korábban csak a természetfelettiben gyökerező történeteit tudományos oldalról igyekezett megközelíteni, tette mindezt úgy, hogy számtalan akkoriban divatosnak és felkapottnak számító tudományos elméletet dolgozott bele a két, évmilliók óta lakatlan városban bóklászó kutató történetébe. A kisregény manapság már a dark fantasy egyik legfontosabb alapvetése, nem hiába, évről-évre felmerül a pletyka, hogy film készül a félresikerült, hátborzongató antarktiszi expedíció sztorijából.

H. P. Lovecraft: Az őrület hegyei

H. P. Lovecraft: Az őrület hegyei

John Dos Passos: USA-trilógia (1930, 1932, 1936)

A portugál származású amerikai író leghíresebb műve az USA-trilógia, mely egy olyannyira egybefüggő történetfolyam, melyet képtelenség külön regényekként értékelni, ezért hát mi is egynek és egésznek vettük. Dos Passos érdekes kísérletet tesz, tizenkét szereplő történetét meséli el különböző fiktív narratívákban, melyek bár nem könnyítik meg az olvasását, sőt, helyenként legalább olyan nehézzé teszik, mint James Joyce Ulysses-e esetében, de végül tökéletesen átfogó képet adnak az Egyesült Államok a XX. század első felében produkált társadalmi és történelmi fejlődéséről. Nem hiába a regény jelenleg a 23. helyet foglalja el minden idők legfontosabb amerikai regényeinek listáján, és olyan műveket és szerzőket inspirált a későbbiekben, mint a népszerű sci-fi író, John Brunner és Zanzibár című regénye, vagy az irodalmi Nobel-díjat visszautasító Jean-Paul Sartre A szabadságról című műve.

John Dos Passos: U.S.A. trilógia

John Dos Passos: U.S.A. trilógia

Címkék:

Kapcsolódó cikkek

Larsson (balra) és Lagercrantz

2019. szeptember 13.

Hírek

Végleg lezárul Stieg Larsson tetovált lányának története

Larsson eredetileg 10 kötetet tervezett Salander történetével, de végül nem lesz annyi.

Könyv vs. Film

2019. szeptember 13.

Film

Mi rejtőzik a könyv vs. film vita hátterében, és van-e egyáltalán miről vitatkozni?

Az örök vita, melyben az igazság nem ott van, ahol gondolnánk.

2019. szeptember 11.

Hírek

Kelet-Ázsia inspirálta fantasy jön szeptember végén az Agave Könyvektől

Többszörös díjnyertes sorozat nyitódarabja a mindössze 23 éves írónőtől.

Legutóbbi cikkek

A TV és tévézés evolúciója

2019. szeptember 12.

Film

Streamszolgáltatók, avagy a sorozatok reneszánsza

A TV nézés evolúciójától a Netflix térhódításának okaiig és hatásaiig.

Ugyanaz a karakter, ezer színben, megunhatatlanul

2019. szeptember 11.

Film

A jóságos pofonosztó, és a szerencsés dilettáns – 90 éves lenne Bud Spencer

A magyarok 3 éve elhunyt barátjára és tisztelőjére emlékezünk.

Képregény, mint komoly irodalom

2019. szeptember 10.

Képregény

5 képregény, mely bizonyítja, hogy a képregény is lehet komoly irodalom

Avagy a kilencedik művészet, és a harc az előítéletek ellen.

Facebook