Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére!

2019. november 22., péntek

Irodalom

Irodalmi évtizedelő V. – 10 kiváló regény az 1920-as évekből

2019. október 18.
Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Jó látni, hogy Irodalmi évtizedelő sorozatunkat ennyire szeretitek, úgyhogy bár néhány hét most kimaradt az egyéb tartalmak miatt, ezúttal az ötödik résszel folytatjuk a szériát, és közel száz évet ugrunk vissza az időben, hogy szemügyre vegyük, milyen irodalmi trendek uralkodtak az 1920-as években, és melyek azok a sikerkönyvek a szépirodalomtól a szórakoztató irodalom zsánerjeiig, melyeket a mai napig érdemes kézbe venni; és bizony azt láthatjuk, hogy nem egy és nem két finoman szólva is nagy hatású, és maradandó alkotás született ezekben a gazdaságilag és társadalmilag is meglehetősen viszontagságos években.

Az 1920-as évtized ismét a talpraállásról szólt az első világháború után, Indiában Mahátma Gandhi elindítja polgári elégedetlenségi mozgalmát, a trianoni békeszerződéssel Magyarország elveszíti területének kétharmadát, Adolf Hitler börtönbe kerül, ahol megírja Mein Kampf című művét, Joszif Sztálin brutális módon leszámol Lev Trockijjal, bemutatják az első egész estés hangosfilmet, Alexander Fleming felfedezi a penicillint, megalakul a Szovjetunió, megszületik Gerald Durrel természettudós, Tony Curtis, és Darvas Iván, meghal Blaha Lujza, Harry Houdini és Claude Monet.

Irodalmi évtizedelő

Irodalmi évtizedelő

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (1925)

Kritikusai és pályatársai szerint az elveszett nemzedék jeles tagja pályafutása során egyetlen, igazi és értékes regényt írt, mely azonban a XX. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb, és legérzékenyebb műve is, melynek témája, a felszínes, üres és lelketlen, ám mégis csillogása miatt vonzó világ ábrázolásával, és kitűnő szereplőivel, rejtélyes főhősével igazi kuriózum. Örökérvényű témájának hála A nagy Gatsby tulajdonképpen bármelyik korban, akár napjainkban is játszódhatna, olyan tűpontos képet fest az arisztokrácia kicsinyes belső harcairól, és a külvilág felé mutatott álságos képmutatásáról. Nem hiába, az 1925-ös megjelenése óta a regény számtalan filmadaptációt kapott, a főhős bőrébe olyan Oscar-díjas kiválóságok bújtak, mint Robert Redford, vagy Leonardo DiCaprio, de a Fitzgerald műve színpadra is állt a Broadway-n.

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (1925)

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (1925)

Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől (1929)

Hemingway Fitzgerald kortársa, sőt, közeli ismerőse második regényével robbant be igazán az irodalmi köztudatba, és ez tette lehetővé számára, hogy a későbbiekben kizárólag az írásra koncentrálhasson. A Búcsú a fegyverektől az író önéletrajzi ihletésű első világháborús regénye, egy rendkívül tragikus végkifejletű, egy a fronton megsebesült amerikai önkéntes katona, és egy skót származású ápolónő beteljesült szerelmének története. A regény jelentőségét jól jelzi, hogy kétszer is megfilmesítették, olyan világsztárok főszereplésével, mint Gary Cooper, vagy Rock Hudson, és már 5 évvel eredeti, amerikai megjelenése után magyarul is megjelent Örkény István fordításában, azóta pedig legalább egy tucat hazai kiadást ért meg. Egyes kritikusai szerint ez az egyetlen, igazi regénye Hemingway-nek, minden egyéb inkább afféle felduzzasztott novella. (Hemingway életének külön rendezvényt szentelünk november végén az Európa Könyvkiadóval közösen, részletek ide kattintva.)

Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől (1929)

Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől (1929)

William Faulkner: A hang és a téboly (1929)

Hemingway mellett William Faulknert szokás a század első felének legjellegzetesebb amerikai írójaként emlegetni, aki minden létező irodalmi kitüntetést begyűjtött, így a Nemzeti Könyvdíjat, két Pulitzer-díjat, és az irodalmi Nobel-díjat is, holott barátja, Sherwood Anderson unszolására pusztán azért kezdett el írni, hogy az átmeneti pénztelenségén átsegítse önmagát. Bárhogy is történt, végül Faulkner lett az amerikai dél krónikása, aki olyanokat ihletett meg, mint Cormac McCarthy, A hang és a téboly pedig a szerző definitív műve, melyben ugyanazt a történetet négy szemszögből meséli el, fantasztikus ritmusú, szövevényes prózai stílusával, telis-tele jelképekkel. Faulkner, aki a második világháború táján már Hollywood egyik legfoglalkoztatottabb forgatókönyvírója volt, mesterművét már 33 éves korában megírta.

William Faulkner: A hang és a téboly (1929)

William Faulkner: A hang és a téboly (1929)

James Joyce: Ulysses (1922)

Az ír származású költő és kritikus 1922-es műve a XX. századi irodalom egyik legnagyobb hatású és legvitatottabb alkotása, gigászi, közel ezer oldalt felölelő regény, mely főszereplőjének, Leopold Bloomnak mindössze egyetlen napját meséli el. Hihetetlen részletességű, több, mint 30 ezer szóból álló szókinccsel rendelkező monumentális mű, mely tökéletes példája a tudatfolyam-jellegű írói technikának, és melynek kísérleti prózája a későbbiekben olyanokat ihletett meg, mint Thomas Pynchon, és David Foster Wallace. Az Ulyssest, bár számtalan országban betiltották, és olykor még a kritikusok is csak vakarták a fejüket miatta, 1999-ben még az évszázad regényének is megválasztották, sőt, a gyakorlatilag megfilmesíthetetlen regény három alakban is bemutatkozott a mozivásznon 1967-ben, 1982-ben, és 2003-ban is.

James Joyce: Ulysses (1922)

James Joyce: Ulysses (1922)

Robert E. Howard: Solomon Kane

A később Vörös árnyak címre keresztelt bemutatkozó történet a mindössze harminc évesen öngyilkosságot elkövetett Howard egyik emblematikus alakja Conannel, a kimmériai harcossal együtt. Howard, jóbarátjával, H. P. Lovecrafttal együtt a dark fantasy egyik legfontosabb írója, rövid, ám rendkívül termékeny pályafutása a fantasy írók elkövetkező generációinak jelölte ki a követendő utat. Az Úr útmutatásait követő puritán férfi izgalmas kalandjaiban a fekete mágia által életre keltett sátáni pokolfajzatok ellen küzd a tizenhatodik századi Angliától a távoli afrikai dzsungelek mélyéig. Howard rendkívül igényes irodalmi stílusával a fantasy és a horror határmezsgyéjén mozgott, és alakja rendkívül sokat tett érte, hogy a későbbi követők kezében komolyanvehető műfajjá váljanak választott zsánerei.

Robert E. Howard: Solomon Kane

Robert E. Howard: Solomon Kane

Franz Kafka: A per (1925)

Az irodalmi realizmus, és a fantasztikum kevés író műveiben keveredett annyira észrevétlenül, mégis hatásosan, mint a csehországi születési Kafkáéban. Az író, aki köztudottan erőteljesen érdeklődött a bordélyházak, és a pornográfia iránt, számtalan befejezetlen művet hagyott maga után, melyeket végül barátja, végakaratával szembemenve nem semmisített meg. Így maradhatott az utókorra többek közt A per című, eredetileg 1914-ben elkezdett regénye, melyben a szerző számtalan művéhez hasonlóan tökéletesen használja ki a groteszkben rejlő lehetőségeket, és ahogy Kafka minden írása, ez is alátámasztja írói hitvallását, vagyis, hogy a világunk működése végső soron az irracionalitáson alapszik. A per is megkapta a maga filmadaptációit, hiszen eleve óriási hatást gyakorolt a második világháború utáni nemzedékekre, Orson Welles rendezése Anthony Perkins-szel a főszerepben kiváló alkotást szült.

Franz Kafka: A per (1925)

Franz Kafka: A per (1925)

Dashiell Hammett: Véres aratás (1929)

Az idén már 125 éve született krimimágussal külön cikkben is foglalkoztunk, megvizsgáltuk, miként hozta létre a hard boiled műfajt, és nyitott új utakat a bűnügyi történetekben. Bár leghíresebb alkotása kétségkívül A máltai sólyom, egyesek szerint a leginkább műfajdefiniáló regénye mégis egyben legelső műve, az 1929-es Véres aratás. A fiktív Personville nevezetű kisvárosba tett kirándulás az amerikai szesztilalom idejének pontos krónikája, éjsötét bűnügyi sztori a város mocskának legmélyére merülve egy olyan világban, ahol nem létezik a lelkiismeret fogalma. Hammett fantasztikus korábrázolása miatt még Ernest Hemingway is korának egyik legkitűnőbb hangulatteremtő írójaként emlegette, és gyakorlatilag ez volt az a regény, mely alig pár száz oldalban összegezte, miről is fognak szólni az elkövetkező évek bűnügyi trendjei, mind az irodalomban, mind a filmvásznon.

Dashiell Hammett: Véres aratás (1929)

Dashiell Hammett: Véres aratás (1929)

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (1929)

Talán a valaha volt leghíresebb regény, amelyet az első világháborúról írtak, és melyet népszerűsége kapcsán gyakorlatilag minden létező nyelvre lefordítottak, aztán számtalan országban, többek közt hazájában is betiltottak, máshol kötelező olvasmánnyá tettek. Remarque regénye tökéletes emléket állít saját nemzedékének, azoknak a fiataloknak, akik munka- és élettapasztalat nélkül szerencsés esetben az iskolapadból, vagy az utcáról kerültek a frontra, melynek borzalmai nagyban befolyásolták még kiforratlan személyiségük alakulását, és akikből emiatt az átéltek az egymáshoz kötődő bajtársiasságon kívül gyakorlatilag minden emberi érzést kiöltek. Brutális, ugyanakkor végtelenül emberi regény, nem hiába, már eredeti megjelenése évében Benedek Marcell fordításában Magyarországon is kiadták, és azóta 12 különböző kiadása létezik már.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (1929)

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (1929)

Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes esetnaplója (1927)

Arthur Conan Doyle világhírű teremtményét, a popkultúra leghíresebb detektívjét senkinek sem kell bemutatni, a Sherlock Holmes esetnaplója pedig az utolsó, még az író életében megjelent novelláskötet, mely a kiváló nyomozó és hű társa rejtélyes történeteit gyűjtötte csokorba. Az írások 1921 és 1927 között születtek, már azt követően, hogy rajongói nyomásra Conan Doyle feltámasztotta volna kedvenc főhősét, és olyan kiváló történeteket tartalmaz, mint pl. A sussexi vámpír esete. A gyűjtemény idehaza önálló kötetben nem jelent meg, ellenben a Szukits Kiadó által néhány éve gigászi gyűjteményként közreadott Sherlock Holmes-gyűjteménynek tagja volt, és az eredeti kötetben megtalálható mind a tizenkét írás így magyar nyelven is elérhetővé vált. Miután Holmes kalandjai gyakorlatilag végig egyedülálló módon egységes színvonalat ütöttek meg, nincs ez másként ennél a csokorra való írásnál sem.

Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes esetnaplója (1927)

Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes esetnaplója (1927)

Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság (1926)

Christie regényei William Shakespeare művei, valamint a Biblia után a harmadik legtöbb példányban fogytak világszerte, szimpatikus és éleseszű nyomozói, mint Miss Marple, vagy Hercule Poirot nemzedékek szívébe lopták be magukat. Érdekes, hogy az 1926-os Az Ackroyd-gyilkosság még jóval a leghíresebb művek, a Gyilkosság az Orient Expresszen, a Halál a Níluson, vagy a Tíz kicsi Néger előtt született, és a később sok tucat regényt termelt írónő mindössze hatodik kötete volt, így is tökéletesen kiforrott, fordulatos történet, mely végül világhírt hozott az angol szerzőnek, leginkább igencsak meglepő, és minden korábbi bűnügyi történettől elütő végkifejlete miatt. Egyes kritikusok egyenesen a krimi mérföldköveként aposztrofálták, és nem elhanyagolható az sem, hogy az itt megjelent Caroline Sheppard mintegy előképét is képezte a hamarosan megszülető Miss Marple alakjának.

Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság (1926)

Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság (1926)

Kapcsolódó cikkek

Zacher Gábor a Betépett álmodozók című előadáson /Fotó: Bärlein Martin/

2019. november 22.

Tudomány

Szex, drog, rock&roll és Zacher – Cukormáz nélkül

Betépett álmodozók világáról, hatásairól, és történelméről

Harrison Ford és Buck

2019. november 22.

Hírek

Harrison Forddal jön Jack London leghíresebb regényének adaptációja

A vadon szava CGI-támogatott feldolgozást kapott.

J. D. Barker a modern krimi klasszikusát alkotta meg

2019. november 21.

Hírek

Befejeződik a modern krimi egyik legfontosabb regénytrilógiája

Barker trilógiája még a magyar olvasók közt is óriási sikernek örvend.

Krasznahorkai László nyerte a Nemzeti Könyvdíjat

2019. november 21.

Hírek

Krasznahorkai László regénye nyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat

A Nobel- és a Pulitzer-díj után a harmadik legrangosabb irodalmi kitüntetés.

Legutóbbi cikkek

Az irodalom őrült tudósai

2019. november 19.

Irodalom

7 hátborzongatóan őrült tudós a szórakoztatóirodalom berkeiből

Vékony a határvonal a zseni és az őrült közt, és nagy az átjárás.

Világhírű tényirodalmi remekek

2019. november 14.

Irodalom

7 tényirodalmi könyv, mely a leghíresebb regények népszerűségével vetekszik

Avagy nem kell feltétlenül magasirodalomnak lenni a világhírnévhez.

Robur magazinok licit alatt

2019. november 11.

Irodalom

A Galaktika kistestvére – 35 éve indult a Robur magazin

A Galaktika, és a Kockás után ismét nosztalgiázunk egyet.

A népszerű regénynek magyarul is legalább három kiadása létezik

2019. november 7.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 5. – Michael Crichton: Az Androméda-törzs

Egy műfajteremtő regény, mely új utakat nyitott a sci-fiben.

"Világ"-irodalom

2019. november 4.

Irodalom

9 regény, melyet szívből gyűlöltek kedvenc íróink

Avagy az irodalmi közélet csörtéi az irodalom nagyágyúi közt.

Facebook közösség