Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2019. december 10., kedd

Irodalom

Világirodalmi krónikák 6. – William Golding: A legyek ura

2019. november 29.
Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Akadnak regények, melyekkel egészen különleges úton kerül kapcsolatba az ember, hogy aztán egy életre meghatározzák az olvasáshoz való viszonyát. Valamikor – talán hat-nyolc éves lehettem – átsétáltam édesanyámék szobájába az éjszaka közepén, mikor ők már aludtak, de a tévé még bevilágította a szobájukat, és egy nagyon különös, fekete-fehér filmbe botlottam, ahol ágyékkötős, félpucér gyerekek rohangáltak egy szigeten. Talán, ha tíz, gyerekszemmel viszonylag eseménytelen percet néztem meg, mielőtt szüleim véget vetettek a rögtönzött matinénak, és mára az emlékből jobbára csupán egyfajta baljós érzés maradt meg.

Évekkel később olvastam egy interjút Stephen Kinggel, akinek akkor minden létező kötetét beszereztem a spórolt zsebpénzemből, és aki a kérdésre, miszerint mely világirodalmi regényt irigyelt a szerzőjétől, gyakorlatilag habozás nélkül rávágta egy angol úriember nevét, és első regényének címét. Gondoltam, ha King valakit irigyel, az vélhetően a világ egyik legjobb írója. Így került végül a kezemben a regény, mely már első lapjain visszaidézte bennem annak a fekete-fehér filmnek az évekkel korábbi emlékét. Világirodalmi krónikák sorozatunk hatodik részében William Golding lenyűgöző regénye, A legyek ura.

William Golding: A legyek ura

William Golding: A legyek ura

Kánonpozíció

A legyek ura esetében bátran elmondhatjuk, hogy vitathatatlanul a XX. század egyik legfontosabb regénye, bátor témaválasztása, egyszerű nyelvezete, meghökkentő képei, szívbemarkoló lélekábrázolása, és leginkább kíméletlen őszintesége az emberi faj ösztönvezérelt természetéről bőven felemeli olyan kiváló regények mellé, mint George Orwelltől az 1984, Marcel Proust és Az eltűnt idő nyomában, vagy épp John Steinbecktől az Érik a gyümölcs. Igyekeztünk most összegyűjteni néhány érdekességet a regény keletkezéséről és arról a fantasztikus útról, melyet végigjárva ma már egyértelműen a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusaként emlegetjük.

No, de miről is szól a regény? Golding művében egy csapat gyermek szenved repülőgépszerencsétlenséget egy lakatlan szigeten. Élelmes fiúkról lévén szó, azonnal elhatározzák, hogy mi a teendő, hogy elősegítsék megmenekülésüket, ám nincs teljes egyetértés a csapaton belül. A srácok egy része tüzet rakna, hogy őrizze a lángot, és így a füstjeleket követve kimenekíthessék őket, mások inkább vadászni indulnának, hogy legyen élelmük arra az esetre, ha mégis huzamosabb időt kell eltölteniük a sűrű dzsungel és a homokos tengerpart ölelésében. A vita eldöntéséhez a fiúk vezetőt választanak maguknak, Ralph és Jack közül végül előbbire esik a választás, ám ahogy azt sejtjük is, mindez nem végleges, és tulajdonképpen csak az első momentum az izgalmak és tragikus, olykor embertelen események felé vezető úton.

Az idős szerző

Az idős szerző

Lassú siker partot most

Golding 40 éves korában kezdte írni A legyek urát, az első vázlatot befejezéséről egészen pontos adataink vannak, saját feljegyzései szerint 1952. október 2-án, 16:00-kor végzett vele. Lánya elmondásai alapján elkeseredett küzdelem volt a kiadáshoz vezető út: „Furcsa, de a könyvvel kapcsolatos legkorábbi emlékeim nem is feltétlenül a könyvvel kapcsolatosak, hanem a néha felbontás nélkül apámnak visszaküldött kiadói csomagokkal. Minden egyes visszakapott kézirat rettenetesen fájt neki.” Merész témaválasztása, és főleg a bemutatott korcsoport alapján (akkoriban gyermekekről szóló könyvek esetében jobbára a megcélzott korcsoport is az ifjúság volt) a legtöbb kiadó vagy nem látott benne fantáziát, vagy inkább veszélyesnek ítélte meg. Golding összesen 21 visszautasítást kapott, és végül mindössze 60 fontért adta el a kiadás jogait.

1954 elején a londoni illetőségű Faber & Faber kiadó vállalta, hogy piacra dobja a regényt, amihez többek közt a neves költő, T. S. Elliott közbenjárása szükségeltetett, aki merész látomásként jellemezte az elsőkönyves író remekét. Ennek ellenére a kiadó érezhetőn nem hitt benne, a kevés reklámnak és kiajánlásoknak köszönhetően a kötet kis híján elsikkadt, és a megjelenését követő első évben összesen 4662 darabot adtak el belőle. A legyek ura szerencséje, hogy rendkívül sok kritikus asztalára eljutott – ha rendkívül lassan is – de egyre többször bukkant fel irodalmi szemináriumokon, kerekasztal beszélgetéseken, művészeti fórumokon, aminek köszönhetően az elkövetkező 7 évben viszont összesen 65 000 példány talált gazdára belőle.

Illusztráció a kötethez

Illusztráció a kötethez

Amerika meghódítása

Saját kiadójának lektora vacaknak, unalmasnak és értelmetlennek, tökéletesen abszurd történetnek titulálta a kéziratot, és Angliában valóban nehezen talált rá a közönség, ezzel szemben szókimondó és olykor brutális sztorija az Egyesült Államokban egyébként is fellendülni látszó horrorregények piacának hála óriási sikert aratott. Bár Golding eredetileg a régi angol, gyarmatosítások idejében született kalandregények paródiájaként írta meg a művet, ennél sokkal többet is tett. Az önmagát született optimistának valló író egy rendkívül pesszimista művet tett le az asztalra, mely tökéletesen bemutatta, hogy az embert az állattól valójában csupán a társadalmát keretbe foglaló szabályrendszer választja el, a falak leomlásával pedig visszatér a sötét középkor, és csupán az evolúció ereje uralkodik a kasztok kialakulása és fenntarthatósága felett.

Persze ez még mindig csupán a felszín, Golding mesél a hatalomvágyról, az emberi impulzusokról, melyek a hatalomhoz való viszonyunkat irányítják, ösztönök és tudatosság szerepéről, ember és vallás, valamint hit kapcsolatának szükségességéről. Golding egész műve olyan, mint egy Philip Zimbardo-féle pszichológiai kísérlet, ami talán még ki sem veri a biztosítékot, ha nem gyermekek lennének a főszereplői. Az író látszólag semmiféle irodalmi, etikai szabályszerűséget nem vett figyelembe, a gyermekeket, vagyis az ártatlanság szinonímáit rántotta le a lélek pokolbéli mélységeibe, az ő alakjukon és tetteiken keresztül azonban sokkal inkább mesél a társadalmak gúzsba kötő erejéről, mely szabályok és törvények által elnyomott lélek olyan ösztönszerű felszabadulásban részesül azok megszűnésével, amit a regényben is olvashatunk.

Az első kiadás borítója

Az első kiadás borítója

Az írói szeretet elmúlása

Hosszútávon Golding egyértelműen A legyek ura sikerének köszönhette, hogy főállású íróvá válhatott, sőt, a később, bár az 1983-ban a szerzőnek ítélt irodalmi Nobel-díj indoklásban nem említik szó szerint a kötetet, a megfogalmazással egyértelműen utalnak rá, hogy az elismerés kiváltója nagymértékben a szerző első műve: „Regényeiért, melyek a realisztikus elbeszélőművészet szabatosságával és a misztikum diverzitásával és univerzalitásával megvilágítják az emberiség helyzetét a mai világban.” Különös, hogy mindezek mellett, bár Golding is remekműnek érezte megírásakor, az évek során hihetetlen módon eltávolodott a műtől.

Az író 1972-ben újraolvasta a regény – állítólag megjelenése óta akkor először – és azt mondta, öt csillagból maximum egyet adna neki, leginkább azért, mert unalmasnak, túlságosan nyersnek, történetét tekintve pedig középszerűnek találta, sőt, egy ízben egyenesen viccnek nevezte, hogy regényét irodalmi klasszikusnak tekintik. Akárhogy is, A legyek ura elképesztő hatást gyakorolt a későbbi írógenerációkra, és nem csak rájuk, hiszen Stephen Kingen túl számtalanszor és számtalan formában feldolgozták egyéb művészeti ágak képviselői is.

Az 1963-as filmadaptáció

Az 1963-as filmadaptáció

Hatása a popkultúrára

A regény több kultikus bandát is megihletett, dalba foglalta többek közt a U2, a The Offspring, és az Iron Maiden is, de létezik három filmadaptációja, a leghíresebb és legjobban sikerült 1963-ból; Nigel Williams 1996 júliusában színpadra állította Londonban, a BBC pedig rádiójátékot készített belőle 2013-ban. Jelenleg az Egyesült Államokban ez az egyik olyan regény, melynek betiltását máig a legtöbbször követelték azzal az indokkal, hogy negatívan befolyásolja az ifjúság szexuális, szociális és pszichológiai fejlődését. Ezzel szemben a kritikusok folyamatosan dicsérik Golding éleslátását.

Marc D. Hauser kritikus 2006-os könyvében például így fogalmazott: „Ez egy lebilincselő történet, amit Anglia minden iskolájában tanítani kellene, aki pedig valaha biológiát, közgazdaságtant, pszichológiát vagy filozófiát akar tanulni, számára kötelező olvasmánnyá tenni.” Golding regényét az elmúlt évtizedekben minden létező lap és fórum beválasztotta a világirodalom legnagyszerűbb regényei közé, ott van a TIME, a The New York Times, a BBC, és az Amerikai Könyvtárak Szövetségének legfontosabb művei közt is.

Nemrég ráadásul felmerült egy újabb filmadaptáció ötlete is, mely csavarna egyet a történeten, és fiúk helyet lányokkal képzelné el a szigeten ragadt csoport életét. Hogy ennek van-e létjogosultsága, arra maga Golding adott választ egy interjúban még a 80-as évek elején, mikor ugyanerről faggatták. Azt mondta: „Ez nőkkel nem történhet meg. Ostobaság a nők részéről azt állítani, hogy egyenrangúak a férfiakkal. Valójában magasan a férfiak felett állnak.

Kapcsolódó cikkek

Frank Herbert: Dűne

2019. december 9.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 7. – Frank Herbert: Dűne

A sci-fi történetének egyik legkomplexebb mesterműve.

Nikola Tesla - Végtelen energia

2019. december 9.

Hírek

Musical érkezik a RAM Colosseumba Nikola Tesláról

Igen színesnek ígérkezik a 2020-as tavaszi színházi naptár is.

Milan Kundera

2019. december 9.

Hírek

Milan Kundera 90 évesen kapta vissza cseh állampolgárságát

Néhány hete ismét cseh állampolgárnak vallhatja magát a szerző.

Raymond Chandler (1888-1959)

2019. december 5.

Irodalom

A meggyötört ponyvakritikus, és a krimi pápája – 60 éve hunyt el Raymond Chandler

Nehéz természet, zaklatott élet, világhír és bűnügyi legenda.

Legutóbbi cikkek

Frank Herbert: Dűne

2019. december 9.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 7. – Frank Herbert: Dűne

A sci-fi történetének egyik legkomplexebb mesterműve.

Raymond Chandler (1888-1959)

2019. december 5.

Irodalom

A meggyötört ponyvakritikus, és a krimi pápája – 60 éve hunyt el Raymond Chandler

Nehéz természet, zaklatott élet, világhír és bűnügyi legenda.

Regények, melyek a jövőbe láttak

2019. november 25.

Irodalom

7 regény, melyet talán te is ismersz, és melyek megjósolták a jövőt

Nem Jules Verne az egyetlen, aki külön éleslátásról tett tanúbizonyságot.

Az irodalom őrült tudósai

2019. november 19.

Irodalom

7 hátborzongatóan őrült tudós a szórakoztatóirodalom berkeiből

Vékony a határvonal a zseni és az őrült közt, és nagy az átjárás.

Facebook közösség