Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2019. december 10., kedd

Képregény

A 7 legfontosabb képregény Stan Lee műhelyéből

2019. december 3.
Becsült olvasási idő: 7 perc

2018. november 12-én véget ért egy korszak, 95 éves korában elhunyt Stanley Martin Lieber, vagy, ahogy minden képregényolvasó ismerte, Stan Lee, aki alapjaiban reformálta meg a modern képregényről alkotott elképzeléseinket, szakadatlan munkájának, kreativitásának hála pedig nagyban elősegítője volt a manapság tomboló képregényfilmes őrület mögött álló művészeti bázisnak. Lee, akár egymaga, akár Steve Ditkoval, John Romitával, vagy Jack Kirbyvel együttműködve több tucat összetett, és emlékezetes karaktert alkotott meg több mint hét évtizedre rúgó pályafutása során, és számtalan örökzöld történet írója vagy ötletgazdája volt.

Bár az utóbbi évtizedekben már nem vett részt tevékenyen az akár 40-50 évvel korábban éppen általa létrehozott képregények történeteinek alakításában, öröksége mégis olyasmi, ami alighanem még sokáig érezteti majd a hatását a képregényiparon belül. Így aztán úgy gondoltuk, érdemes lenne feleleveníteni most 7 olyan történetet, mely valamiképpen mérföldkövet jelentett a képregénypápa karrierjében, vagy akár épp a képregények egyre nagyobb olvasóbázisra szert tevő közösségének mindennapjaiban.

Stan Lee, a Marvel atyja

Stan Lee, a Marvel atyja

Fantasztikus négyes, 1. szám (1961. november)

Martin Goodman, a Marvel egykori főszerkesztője állítólag egy golfjátszma után kérte meg Lee-t, hogy hozzon létre egy speciális szuperhőscsapatot, melyre addig nem volt még példa a fellendülőben lévő képregénypiacon. Lee Jack Kirbyt hívta segítségül, és ketten együtt sok száz oldalnyi jegyzetet termeltek, miközben a figurák eredettörténetének, és hátterének kidolgozásán fáradoztak. Végül rendet téve az ötletek közt a végső változatot négy karakterre csökkentették, négy űrhajósra egészen pontosan, akik egy kozmikus sugárzás következtében négy különböző szuperképességre tesznek szert. Az első szám, mely 1961. novemberében került az újságárusokhoz lényegében egy bemutatkozó a főszereplőknek, ahol felszínre kerülnek a képességek, és azok természetbeni használata, és nyugodtan kijelenthető, hogy ez a történet volt az, ami ezáltal alapjaiban változtatott meg mindent, amit addig akár a Marvel, akár a DC a szuperhősökkel csinált, és egyben új korszakot is nyitott.

Fantasztikus négyes, 1. szám (1961. november)

Fantasztikus négyes, 1. szám (1961. november)

A hihetetlen Hulk, 1. szám, (1962. május)

A zseniális tudósból a gammasugárzás révén őrjöngő zöld fenevaddá váló karakter Lee egyik személyes kedvence volt. Elmondása szerint ez az ő személyes Frankenstein-története, melynek fő inspirációját mégis Robert Louis Stevenson Dr. Jeckyl és Mr. Hyde különös esete című kisregénye szolgáltatta. Lee akkori állandó alkotótársával, Jack Kirbyvel karöltve dolgozta ki a karaktert, noha itt a főbb vonalak Lee fejében már régóta megvoltak, Kirby-t inkább csak arra kérte, hogy adjon megjelenést az ötleteinek. Szó szerint az első koncepciós rajzokon egy „szimpatikus szörnyeteget” kért a legendás rajzolótól. Az első lapszámban látott megjelenés még valóban túlságosan is emlékeztetett a Mary Shelley kultikus regényében leírt teremtményre (de leginkább a Boris Karloff által filmvásznon életre keltett változatára), és még nem zöld, hanem szürke színben meglehetősen furcsán is mutatott, ugyanakkor a történet, ahogy Lee megjelenítette a féktelen dühöt a jó szolgálatába állítva, a Marvel második nagy sikerét hozta alig egy éven belül a Fantasztikus négyes után.

A hihetetlen Hulk, 1. szám, (1962. május)

A hihetetlen Hulk, 1. szám, (1962. május)

Amazing Fantasy, 15. szám (1962. augusztus)

Ez már valóban egy legendás lapszám, az Amazing Fantasy sorozat záródarabja, ahol Lee egy rövid történetben gyakorlatilag a lap megszűnésének tétnélküliségével vezette be teljes mértékben új megközelítéssel bíró szuperhősét, a csodálatos Pókembert. Az esetlen tinédzser, Peter Parker szuperhőssé válásának története, az erejére való ráeszmélés, és a bizonyos aspektusaiban teljesen hétköznapi, és így a gyerekek számára könnyen azonosulható figura pedig hamarosan a világ legnépszerűbb szuperhősévé vált. Lee ezúttal egy gyermekkorában olvasott ponyvamagazinban látott, Pók nevű hős alakját kombinálta saját, a karakter eredetére vonatkozó elképzeléseivel, és az akkor a Marvelnél még viszonylag friss névnek számító Steve Ditkot kérte meg, hogy rajzolja fel a karaktert. A kiadó az utolsó lapszám fogyását csak közel fél évvel a megjelenés után kapta meg, és akkor derült ki, hogy az Amazing Fantasy 15. részét annyian vették, mint korábban soha, így már Martin Goodman sem zárkózott el tőle, hogy önálló sorozatot szenteljenek a hálószövőnek, a többi pedig már történelem.

Amazing Fantasy, 15. szám (1962. augusztus)

Amazing Fantasy, 15. szám (1962. augusztus)

Avengers, 1. szám (1963. szeptember)

Szuperhősöket csapatba állítani hamar a képregényírók szokásává vált az első Fantasztikus négyes történetét követő években, nem hiába akkoriban a DC is megalkotta a maga csapatát, ez lett az Igazság Ligája. Lee erre válaszul egy még nagyobb dobásra készült, a korábban már jól megalapozott, és önálló kalandokban látott hőseit kívánta egyetlen csapattá formálni. Az első történetben Loki, Thor fivére próbálja leigázni a Földet, a legnagyobb hősöknek pedig nincs más lehetőségük, mint egyesíteni erejüket, hogy legyőzzék Loki harcosait. Thor, Vasember, Hulk, Hangya és Darázs együtt indulnak harcba, aztán szépen sorra, a következő részekben logikus cselekményszálakat bevonva csatlakoznak hozzájuk a többiek. Rögtön a negyedik számban pl. Amerika kapitány, és az ő érkezésével Lee gyakorlatilag egyesítette a képregény aranykorának és ezüstkorának emblematikus szuperhőseit.

Avengers, 1. szám (1963. szeptember)

Avengers, 1. szám (1963. szeptember)

Fantasztikus négyes, 48-50. szám (1966. március-június)

A képregény- és Marvel-rajongók számára egyértelműen a valaha volt egyik legfontosabb, és legjobb történetként emlegetett The Galactus Coming című háromrészes epizód, mely egészen új szintre emelte a szuperhősképregényeket, és hatásukat a Végtelen háború című epizódokban is érezni lehetett később. A bolygófaló Galactus megjelenése mondhatni paradigmaváltást hozott alig néhány évvel a szuperhősképregények térnyerése után, hiszen hőseink ezúttal nem rosszfiúk, bankrablók, és egyéb, anyagi, vagy megszállott eszmerendszerből fakadó elmebetegek ellen küzdenek, hanem egy náluk jóval grandiózusabb hatalom ellen, ahol először vetül fel komolyan annak lehetősége, hogy alul maradnak a harcban. Ez a típusú veszély korábban idegenként hatott volna, Lee azonban épp a legjobbkor dobta be a váltást, mielőtt a hősök örökös győzelemhadjárata unalmassá vált volna.

Fantasztikus négyes, 48-50. szám (1966. március-június)

Fantasztikus négyes, 48-50. szám (1966. március-június)

X-Men, 1. szám (1963. szeptember)

1963 szeptembere különleges hónap volt a Marvel számára, hiszen a Bosszúállók első epizódján túl ekkor debütált egy másik szuperhőscsoport is, méghozzá a X-Men. Lee a későbbiekben sokszor nyilatkozott arról, hogy ekkoriban úgy érezte, teljesen kifogyott a szuperhős eredettörténetekből, holott a kiadó újabb és újabb sztorikat, sőt, hősöket és gonosztevőket várt volna tőle. Lee feltette magának a kérdést, lehetséges-e, hogy ismeretlenek szándékosan mutánssá tegyenek embereket. Fogott hát egy rakás fiatal karaktert, akik különleges képességekkel bírnak, többek közt Yul Brynner alakját felhasználva kiötölte Xavier professzor alakját, és Jack Kirby segítségével azt is kitalálta, miként lehet működőképes egésszé formálni őket úgy, hogy az némileg reakciót is mutasson az 1960-as években formálódó polgárjogi mozgalmakra is. Így alakult meg a professzor különleges diákok számára létrejött iskolája, és egy vadonatúj, ám az eddigiektől gyökerében mégis eltérő szuperhőscsapat.

X-Men, 1. szám (1963. szeptember)

X-Men, 1. szám (1963. szeptember)

Példabeszéd, 1-2 szám (1988)

Technikai szempontból sokan a francia képregénykirállyal, Moebiussal közösen készült, szérián kívüli, kétrészes Ezüst Utazó-történetet tartják Lee valaha volt egyik legjobbjának. Lee története, kiegészülve Moebius rendkívül egyedi, ám a sci-fi műfajában tőle megszokott rajzstílusával egészen új szintre emelte a szuperhőstörténeteket, jó adag vallásfilozófiai és társadalomszociológiai kérdést építve a mindössze kétrészes kikacsintásba. Mindössze egy évvel a Példabeszéd előtt jelent meg a DC gondozásában az Alan Moore és Dave Gibbons nevével fémjelzett Watchmen – Az őrzők, és sok kritikus szerint Lee és Moebius műve egyfajta választ ad arra a műre, és komolyabb hangnembe fordítja a Marvel korábban pusztán kalandorientált történeteit is. A Marvel szériáinak legfelnőttesebbre sikerült darabját ugyan a kiadó képregényeinek ősrajongói nem fogadták kitörő örömmel az eltérő hangnem hatására, ám mára egyértelműen a modern képregény egyik kuriózuma vált belőle.

Példabeszéd, 1-2 szám (1988)

Példabeszéd, 1-2 szám (1988)

Kapcsolódó cikkek

Frank Herbert: Dűne

2019. december 9.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 7. – Frank Herbert: Dűne

A sci-fi történetének egyik legkomplexebb mesterműve.

Nikola Tesla - Végtelen energia

2019. december 9.

Hírek

Musical érkezik a RAM Colosseumba Nikola Tesláról

Igen színesnek ígérkezik a 2020-as tavaszi színházi naptár is.

Milan Kundera

2019. december 9.

Hírek

Milan Kundera 90 évesen kapta vissza cseh állampolgárságát

Néhány hete ismét cseh állampolgárnak vallhatja magát a szerző.

Raymond Chandler (1888-1959)

2019. december 5.

Irodalom

A meggyötört ponyvakritikus, és a krimi pápája – 60 éve hunyt el Raymond Chandler

Nehéz természet, zaklatott élet, világhír és bűnügyi legenda.

Legutóbbi cikkek

Betiltott képregények a cenzúra árnyékában

2019. november 26.

Képregény

6 betiltott képregény, mely áldozatul esett a cenzúrának

Avagy, amikor a kilencedik művészet is kicsapja a biztosítékot.

Joker (ihletője Conrad Veidt)

2019. október 25.

Képregény

7 képregénykarakter, akiket valós személyekről mintáztak

A valóság bizony a képregényalkotók fantáziájába is beleszólt.

Képregény, mint komoly irodalom

2019. szeptember 10.

Képregény

5 képregény, mely bizonyítja, hogy a képregény is lehet komoly irodalom

Avagy a kilencedik művészet, és a harc az előítéletek ellen.

Valerian & Laureline

2019. augusztus 22.

Képregény

A retro űrkaland, melyből még George Lucas is inspirálódott – Valerian & Laureline

Jean-Claude Mézières és Pierre Christin kultikus sorozata a francia képregény legendája.

Facebook közösség