Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2020. január 19., vasárnap

Képzőművészet

Lopott műkincsek – 6 világhírű festmény, melynek holléte máig rejtély

2020. január 10.
Becsült olvasási idő: 6 perc

Nemrég mi is beszámoltunk róla, hogy egy igencsak lehetetlen helyen egy olasz kertész merő véletlenségből megtalálta Gustav Klimt 22 évvel ezelőtt ellopott Egy hölgy arcképe című portréját, mely igazi szenzációt keltett Olaszországban, sőt világszerte, így úgy gondoltuk, ez kiváló apropó, hogy megvizsgáljuk, mely világhírű festmények várják a mai napig becsületes megtalálójukat. A lista egészen hihetetlen, hiszen olyanokat is találunk rajta, akik alapjaiban határozták meg a képzőművészet elmúlt évszázadait.

A műkincslopás nem csupán a filmekben tűnik veszélyes, de jövedelmező bűnténynek. Onnantól, mikor 1911-ben egy Vincenzo Peruggia nevű látogató megkísérelte ellopni a párizsi Louvre-ból Leonardo da Vinci világhírű Mona Lisáját, a nácik második világháborús műkincsrablásain át a világhírű képzőművészeti alkotások meglovasítása manapság is virágzó üzletnek tűnik, és a feketepiac egyik legfontosabb szegmensét teszik ki. A most következő festmények is vélhetően ennek, nem pedig egy megszállott gyűjtő birtoklási vágyának estek áldozatul, és még manapság is kérdéses, merre találjuk őket.

A Mona Lisa a Louvre-ban

A Mona Lisa a Louvre-ban

Vincent Van Gogh: Váza és virág

Avagy Mákvirág, merthogy gyakorlatilag országonként, és művészeti galériánként eltérő, hogy hol, milyen névvel illetik a világhírű holland festő művét, melyet 2010 augusztusában loptak el a kairói Mohamed Mahmoud Khalil Múzeum tárlatából. A mindössze 64*54 centiméteres képről azt feltételezik, hogy Van Gogh nagyjából három évvel az öngyilkossága előtt festhette. Mai becsült értéke közel 50 millió dollár, éppen ezért nem is ez volt az első alkalom, hogy meglovasították. Először 1977-ben ugyaninnen tűnt el, majd tíz évvel később került elő egy kiterjedt kutatás eredményeként Kuvaitban. A 2010-es rablás esetén az elkövetők még arra is figyeltek, hogy eltereljék a hatóságok figyelmét, ugyanis jól látható helyre csempésztek egy másolatot a festményből a Kairói Nemzetközi Repülőtér egyik termináljához is, ám kiderült róla, hogy olcsó hamisítvány. A festmény lelőhelye ma is ismeretlen.

Vincent Van Gogh: Váza és virág

Vincent Van Gogh: Váza és virág

Pablo Picasso: Le Pigeon aux Petits Pois

A XX. század egyik leghíresebb festőművésze 1911-ben álmodta vászonra a művet, melynek szintén 2010-ben veszett nyoma a párizsi Musée d’Art Moderne de la Ville épületéből négy másik társával együtt, mindegyik a kiváló francia művész alkotása volt. Az öt mű becsült értéke festményeként nagyjából 100 millió dollár, vagyis ez volt minden idők egyik legnagyobb értékű műkincsrablása is. A hatóságok szerint az elkövető egyedül volt, a festményeket nem szikével vágták ki a keretből (ahogy az ilyen rablásoknál szokás), hanem módszeresen vették ki a teljes vásznat, a tettes pedig csak egy törött lakatot, és egy törött ablakot hagyott maga mögött. Alig egy évvel később a francia hatóságok őrizetbe vettek egy fiatal férfit, aki magára vállalta a festmények ellopását, és állítása szerint menekülés közben mindent egy szennyvízcsatornába dobta, ahol megsemmisültek, de a vallomás több helyen sem stimmelt, így a Picasso-műveket ma is eltűntként tartják nyilván.

Pablo Picasso: Le Pigeon aux Petits Pois

Pablo Picasso: Le Pigeon aux Petits Pois

Caravaggio: Nativity with St. Francis and St. Lawrence

A valaha volt egyik legtermékenyebb művész művei manapság a legértékesebb festmények listáján szerepelnek, emiatt rengetegszer kísérelték meg ellopni őket. Jelen alkotást 1969-ben lovasították meg a Szicília szigetén lévő palermói San Lorenzo oratóriumból, ahol az oltár felett lógott. Miután a festmény nagysága közel hat négyzetméter, így a hatóságok csoportos akcióra gyanakodtak, különösen, amikor a nyomok feltárásakor világossá vált, hogy a művet módszeresen emelték ki a keretéből, ami nem kis munkával járhatott. A Caravaggio-festmény holléte ma sem ismert, de persze több teória is szárnyra kapott róla az évek során, az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a szicíliai maffia megbízásából történt a bűntény, megint mások szerint azonnal külföldre csempészték, ahol vélhetően egy milliárdos gyűjtő falán lóg ma is; de azt is pletykálták, hogy egy 1980-as földrengésben egy hasonló festményt láttak elpusztulni.

Caravaggio: Nativity with St. Francis and St. Lawrence

Caravaggio: Nativity with St. Francis and St. Lawrence

Raffaello: Egy fiatal férfi portréja

A vélhetően 1513 környékén festett darab a második világháborús náci műkincslopások egyik leghíresebb darabja, melynek holléte azóta is kérdéses. Művészettörténészek szerint a festményen szereplő fiatal férfi maga a festő lehetett. A portrét eredetileg már 1939-ben el akarta kobozni a Gestapo, de azt Augustyn Józef Czartoryski herceg több társával együtt kimentette a Czartoryski Múzeumból, ám a németek később így is ráakadtak. Előbb Berlinbe, később Drezdába, aztán Adolf Hitler személyes gyűjteményébe került Linz városába. A nagyközönség utoljára 1940-41 környékén láthatta, amikor Krakkóban, a Wawel kastélyban lévő magántárlat része lett, de innentől minden feljegyzés megszűnik a portréval kapcsolatban. 2012-ben téves hírek kaptak szárnyra azzal kapcsolatban, hogy egy az osztrák hegyekben lévő bányában ráakadtak a festmény nyomára, de a hír végül kitalációnak bizonyult.

Raffaello: Egy fiatal férfi portréja

Raffaello: Egy fiatal férfi portréja

Claude Monet: Charing Cross Bridge és Henri Matisse: Reading Girl in White and Yellow

A világhírű francia művész 1899 és 1904 között festette híres londoni Charing Cross Bridge sorozatát, mely a nevezett hidat különböző időpontokban és nézetekben ábrázolja. Matisse festménye 1919-ben készült. A Monet-sorozat egyik darabját, és Matisse portréját egyaránt 2012-ben lopták el Rotterdamból a Kunsthal Múzeumból több társukkal együtt. Ez volt Hollandia történetének egyik legnagyobb műkincsrablása. A bűncselekményért nem sokkal később egy csoport román tolvajt ítéltek el, akik vallomásukban szilárdan állították, hogy a festményt, és a többi eltulajdonított, nagy értékű műtárgyat mind a csoportvezető anyjának kályhájában égették el, mikor érezték, hogy a hatóságok hamarosan eljutnak majd hozzájuk. A vizsgálatok során a kályha átkutatása közben festéknyomokat találtak a hamuban, ám nem tudtak elég mintát venni egy igazán átfogó vizsgálathoz, így bár vélhetően a Matisse és a Monet valóban megsemmisült a tűzben, a festményeket továbbra is eltűntként tartják nyilván.

Henri Matisse: Reading Girl in White and Yellow (fent) és Claude Monet: Charing Cross Bridge (lent)

Henri Matisse: Reading Girl in White and Yellow (fent) és Claude Monet: Charing Cross Bridge (lent)

Kapcsolódó cikkek

A piramis, és mögötte a Louvre 816 éves kastélya

2020. január 16.

Hírek

Továbbra is a párizsi Louvre a világ leglátogatottabb múzeuma

2019-ben is több ember zarándokolt el a múzeumba, mint Magyarország teljes lakossága.

Képregények bűnügyek

2020. január 16.

Képregény

Képregényes bűnügyek – 7 szövevényes vagy épp borzongató krimi képregény

A kilencedik művészet és a bűnügyi irodalom kreatív keresztezése.

Magyarul is jön a Transmetropolitan

2019. december 29.

Hírek

Kultikus cyberpunk képregény jelenik meg a Könyvfesztiválra

Óriási képregényes adósságot pótol a zseniális kivitelű kiadványairól ismert Fumax Kiadó.

A megkerült Gustav Klimt-portré

2019. december 16.

Hírek

Olasz kertész találta meg a 22 éve ellopott Gustav Klimt-portrét

Senki sem számított már rá, hogy előkerül a 60 millió eurós műremek.

Legutóbbi cikkek

Roy Lichtenstein

2019. november 12.

Képzőművészet

Amerika legrosszabb művésze a pop-art királya – Roy Lichtenstein művészete

Szőke nők, replikák, és egy teljesen új irányvonal a művészetekben.

Ray Harryhausen

2019. október 17.

Képzőművészet

Ray Harryhausen, és az álomgyár szörnyeinek tengere

A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

2015-ös kiállítás a Honvéd Főparancsnokágon

2019. szeptember 20.

Képzőművészet

A gyógyszerész, és a Napút álmodó – 100 éve hunyt el Csontváry-Kosztka Tivadar

Az egyik legnagyobb magyar festőművész a Közel-Kelet bűvöletében.

Művészet és pszichológia

2019. augusztus 30.

Képzőművészet

5 zseniális festőművész mentális betegségeik árnyékában

Avagy működhet-e katalizátorként az életüket megnehezítő tragédiák sora?

Facebook közösség