5+1 világhírű író, akik tudósként kezdték

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2018. november 15.

Becsült olvasási idő 7 perc

Létezik egy pszichológiai álláspont, mely szerint, aki egy specifikus területen rendkívüli tehetséggel bír, az nagy valószínűséggel másban is tehetséges. Nem hiszem, hogy jelen listánk alanyai tisztában voltak ezzel a tétellel, és vélhetően leginkább azért, mert tudományos pályafutásuk, és irodalmi tevékenységük mellett erre már vélhetően úgysem maradt volna idejük. Ami viszont tény, hogy mindannyian idővel megtalálták a tökéletes csatornát arra, miként adják át saját tudásukat játékos formában a lehető legszélesebb közönségnek.

Stephen King azt állította egyszer, hogy az író arról írjon, amit lát, és amihez ért, ő értelemszerűen ezért állított regényei 80%-ban írót a történet központi alakjának szerepébe, mert ennek a szakmának a velejáróit ismerte a leginkább behatóan. Összességében elmondható egyébként listánk szereplőiről, hogy miután mindannyian előbb voltak tudósok, mint írók, később írásaikban természetesen megjelent az általuk képviselt tudományág, és ezáltal mintegy szószólóivá is válhattak saját területüknek, illetve egy izgalmas történetbe ágyazhatták azt a tudást, melyet tovább akartak örökíteni.

Isaac Asimov

Asimov kétségtelenül a világ egyik legismertebb sci-fi írója, az Alapítvány-Birodalom-Robot történetek több ezer évet felölelő átgondolt, és magával ragadó történetfolyam. Népszerűsége idehaza is töretlen, a Robot-történetek, vagy az Alapítvány-trilógia számtalan kiadást megért, és ahogy az lenni szokott, írói sikerei elhomályosították tudományos karrierjét. Asimov kezdetben a zoológia iránt érdeklődött élénken, de elborzasztották a boncolásos állatkísérletek, így végül a kémiánál állapodott meg, doktoriját pedig már a két tudományág kombinációjaként biokémiából szerezte 1948-ban. A második világháború alatt három évet töltött a haditengerészet kutatólaborjában Philadelphiában, a háborút követően kimagasló fizetésért vállalta el a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karának kutatói állását, miközben folyamatosan tartott ismeretterjesztő előadásokat a diákoknak, ám 1958-ban felmentették állásából, mert az írásból fakadó népszerűségének hála elhanyagolta kutatási feladatait. Innentől kezdve bár időszakos jelleggel részt vett kutatási projektekben, élete az írásról szólt, ami abban is meglátszik, hogy több, mint 500 címet publikált pályafutása során. Barátja Arthur Obermayer tett még egy kísérletet, hogy visszacsábítja Asimovot a tudományos kutatás területére, és felkérte a DARPA-rakétavédelmi projektben való részvételre, de Asimov ezúttal is nemet mondott.

Isaac Asimov

Isaac Asimov Forrás: www.lyricalpens.com

Robin Cook

Cook, akit orvosi krimijeiről ismernek, és aki lényegében új zsánert teremtett a műfajon belül legelső, Kóma című regényével, maga is orvos, sőt, még manapság, mikor sokszorosan díjazott, és világszerte 400 millió példányban elkelt bestseller-szerzőnek számít is sokkal inkább orvosként, mint íróként hivatkozik saját magára. A Magyarországon is többször megfordult Cook a Columbia Egyetem Orvostudományi karán végzett, majd posztgraduális képzést a Harvardon folytatott, sebésznek és szemésznek tanult, majd nem sokkal az iskolák elvégzése után az amerikai haditengerészet SEALAB-programjának keretében a USS Kamehameha Polaris-rakétákat hordozó tengeralattjáró fedélzetére került, mint orvos. Két évet szolgált itt, majd a Cousteau Társaság kötelékébe került, ahol a névadó szorgalmazására, valamint saját tapasztalatai miatt a vérgáz élettani hatásainak kutatását végezte. Ebben az időben írta rezidensi élményeiből első életrajzi ihletésű regényét, A gyötrelem évét, mely csúfosan megbukott. Cook ezt követően tudományos alapossággal vizsgálta meg a legnagyobb bestsellerek tematikáit és eszköztárát, és végül így írta meg a Kómát, mely, ahogy fentebb is írtam, új zsánert teremtett a krimi műfaján belül.

Robin Cook

Robin Cook Forrás: play.google.com

Arthur C. Clarke

Az idén 10 éve távozott sci-fi író legenda jelentősége csak Isaac Asimovhoz, és Frank Herberthez mérhető, ami a tudományos-fantasztikumot illeti. Ha Clarke nem tesz semmit, csak megírja a 2001 Űrodisszeia című regényt, és segít Stanley Kubricknak elkészíteni az adaptációt, már kultikus íróként emlegetnénk, Clarke azonban ennél jóval többet tett. És, mint kortársa Asimov, ő is tudósként kezdte a pályát. Clarke a második világháború után matematikából és fizikából szerzett diplomát, és már ekkor, egészen korán az űrkutatás és az űrutazás propagálói közé tartozott. Miután a háborúban védelmi radar rendszerek szakembereként dolgozott, sokat tett a geostacionárius műholdak fejlesztésének szorgalmazásáért, számos esetben végzett kalkulációkat az űrkutatás elterjedésének technológiai és társadalmi következményeiről, a témában több tucat cikket írt, és olyan találmányokat előlegezett meg, mint az űrlift, vagy a tablet. 1969. július 20-án a CBS stúdiójában kommentálta élő egyenesben az Apollo 11 leszállását, és innentől a tudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb vezéralakjává vált. Kései éveiben is számtalan közügyet támogatott, felszólalt a gorillák élőhelyének, valamint az óceánok védelmének érdekében is. A 2001 Űrödisszeia sikerét követően már nem volt szüksége rá, hogy tudósként ténykedjen, így minden idejét az írásnak szentelte, legyen szó tényirodalomról, vagy regényírásról. Munkássága megkoronázásaképp a királynő 2000-ben lovaggá ütötte.

Arthur C. Clarke

Arthur C. Clarke Forrás: business.financialpost.com

Fred Hoyle

Hoyle talán listánk nagyközönség számára relatív legismeretlenebb neve, ám tudományos munkásságában ő érte el kétségtelenül a legnagyobb sikereket. Hoyle matematikát hallgatott Cambridge-ben, majd egy az Egyesült Államokban tett tanulmányút során eldöntötte, hogy csillagásznak tanul tovább, és 1958-ra már a csillagászat professzorának számított, ő alapította a Cambridge-i Csillagászati Intézetet, melynek első igazgatói posztját is betöltötte. Hoyle kimagasló szakmai eredménye a csillagok nukleoszintézisének megfogalmazása, mely elmélet szembement az Ősrobbanás-elméletével, emiatt pedig természetesen számtalan kritikát fogalmaztak meg vele szemben. Hoyle életében számos közismert, és elfogadott elmélettel ment szembe, ilyen volt Einstein relativitás-elmélete, melyet Jayant Narlikar indiai asztrofizikussal karöltve igyekezett más szemszögből megközelíteni, ám kudarcot vallott, illetve határozottan elutasította az élet kialakulásának tekintetében az abiogenezis fogalmát is. Hoyle számtalan regénye olvasható magyar nyelven, a legtöbb még a Móra Kiadó Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában látott napvilágot, mint a Joe Elliottal közösen jegyzett Androméda című regény. Hiába karrierjének ellentmondásai, Hoyle-t a mai napig feltétlen tisztelet övezi, ennek kapcsán 1972-ben lovaggá is ütötték, és még vagy egy tucat tudományos díj tulajdonosának vallhatta magát.

Fred Hoyle

Fred Hoyle Forrás: bbc.com

J. R. R. Tolkien

Tolkien neve számunkra a világ valaha volt egyik legjobb fantasy történetét, A gyűrűk ura-trilógiát, és a Középföldéhez kapcsolódó további történeteket jelenti, ám az író is azok táborát erősíti, akikről a tudomány is megemlékezik. Talán észrevettétek, mennyire kidolgozottnak és részletesnek tűnik Zsákos Frodó történetében pl. a tünde-nyelv. Nem véletlen, hiszen az alkotó már életében neves filológusnak számított, az Oxfordi Egyetemen előbb az angolszász, majd később az angol nyelv és irodalom professzora volt, miután pedig már egészen fiatalkorától fogva tanulmányozta a különböző nyelveket, mint a latin vagy a gót nyelvet, történeteiben szinte magától értetődően talált ki később újabbakat, mint amilyen a már említett tündék nyelve, vagy épp A gyűrűk urában is megjelenő mordori fekete beszéd. Tolkien másik kedvelt területe, mely szintén megmutatkozik műveiben, a mitológia témaköre, melyben ugyan nem szerzett egyetemi tisztséget, ám autodidakta módon folyamatosan végezte kutatásait, főleg az északi-mitológiák kapcsán. E két terület összessége végül olyan egyedi kombinációt alkotott, melyből a születő művek újra felépítették azt a mítoszt, melyből aztán a fantasy irodalom egyes irodalmi alakjai a mai napig táplálkoznak, és tulajdonképpen Stephen King művészetétől a Trónok harcán át a Harry Potterig rengeteg történetet megihletett.

J. R. R. Tolkien

J. R. R. Tolkien Forrás: pinterest.com

+1 Michael Crichton

Egy korábbi cikkben a Jurassic Park, a Westworld és a Vészhelyzet atyját az irodalom Elon Muskjának neveztem, és nem hiába. Crichton folyton nyughatatlan természete jó adag maximalizmussal és szkepticizmussal társult, és írói zsenialitása is éppen ebben gyökerezett. 14 éves korában már cikket írt a The New York Times-ba, és 24 évesen biológiai antropológiából diplomázott, dolgozott Boston Városi Kórházában, és részt vett egy poszt-doktori ösztöndíjban, bár végül nem járta ki saját engedélyét az orvostudomány gyakorlásához, hiszen addigra már megjelent első, komoly kritikai visszhangot kiváltott regénye, Az Androméda-törzs. Crichton ezzel mintegy megteremtette a techno-thriller műfaját, és védjegyévé vált, hogy amiről írt, abból a tudományágból tulajdonképpen szakértővé képezte magát, így bár hivatalosan nem volt tudós, sokan az egyik legokosabb írónak tartották. A tudományterületek, melyekben elmélyült pályája során pl. a mikrobiológia, a nanotechnológia, a génsebészet, a globális felmelegedés, a kulturális antropológia, a jelbeszéd, a pszichológia vagy a kvantumfizika. Regényeinek alapossága miatt a XX. század második felének egyik legolvasottabb szerzője lett. Regényein kívül nevéhez fűződik számtalan film, akár rendezőként, akár forgatókönyvíróként, sorozatötletek, videojátékok és számtalan produceri munka. 2008-as halála a modern szórakoztató irodalom egyik legnagyobb vesztesége volt.

Michael Crichton

Michael Crichton Forrás: www.promotions.hu

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

5 diktátor, aki írónak képzelte magát

Rejtélyes írók a XX. századból

A science fiction irodalom valóra vált jóslatai

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

Michael Crichton

Satöbbi Tudomány

2018. november 15.

5+1 világhírű író, akik tudósként kezdték

Orvos, biokémikus, fizikus, csillagász, és filológus, akik mind bestsellereket írtak.

Feynman hozzáállása a mai tudóspalánták számára is példaértékű

Satöbbi Tudomány

2018. november 9.

Egy zseniális, Nobel-díjas különc – 100 éve született Richard Feynman

Harminc éve nincs köztünk a XX. század egyik legnagyobb koponyája.

Dr. Czeizel Endre

Satöbbi Tudomány

2018. október 30.

A XX. század második felének 5 kiváló magyar koponyája

A matematikus, a geológus, a kémikus, a pszichológus és a genetikus

Facebook