7 hírhedt bűnügy II. rész – Lezárt akták

// Szerző Kovács Krisztián
// Dátum 2018. július 2.

// Rovat Satöbbi

// Hozzászólás Nincs

// Címkék

Múlt héten foglalkoztunk 7 hírhedt megoldatlan bűnüggyel, és ígértük, hogy hozzuk Nektek a második részt, ahol olyan esetek kerülnek terítékre, ahol az élet, no meg a nyomozóhatóságok végül igazságot szolgáltattak az áldozatoknak. Szerencse, hogy neves, feltárt gyilkossági ügyeket könnyebb lenne felsorolni, a különböző országok kormányszervei meglehetős hatékonysággal derítik fel őket, így nekem is könnyű volt hét kirívó esetet kiválasztani.

Mind a hét eset megtörténtét megdöbbenéssel vette tudomásul a világ, ezt bátran kijelenthetjük, és talán egyetlen kivételtől eltekintve Hollywood is úgy vélte, ezek az esetek kiváló alapanyagok, így mindegyiknek emléket is állítottak olyan nagynevű rendezők, mint Steven Spielberg vagy Oliver Stone, és bár egy gyilkosság esetében happy endről nem beszélhetünk, ha a hatóságok pontot tesznek az ügy végére, mégis ad valamelyest megnyugvást a számunkra.

John Wayne Gacy, a gyilkos bohóc

Az amerikai kriminalisztika XX. század második felének talán egyik legborzalmasabb gyilkosságsorozata fűződött ennek a kövérkés, szabad hétvégéin Pogó bohócként gyerekeket szórakoztató férfinek a nevéhez. A KFC üzletlánc magas beosztásában álló, és fáradhatatlan munkát végző, házas embert először 1968-ban vádolta meg egy férfi nemi erőszakkal, a bíróság pedig elítélte, de jó magaviseletért 18 hónap után szabadult. Feleségével elhidegültek egymástól és elváltak, Gacy lecsúszott, és egy chicagói étteremben vállalt munkát szakácsként, de a gyanús üzelmekkel nem hagyott fel. Végül 1978-ban Joseph Kozenczak nyomozó saját gyanújának engedve házkutatást rendelt el a férfinél annak távollétében. Bár itt még nem találták meg a holttesteteket, Gacy-t szembesítették a házban talált nyomokkal, aki erre 33 gyilkosságot vallott be. Fiatal fiúkat, és férfiakat csábított el, miközben megkötözte őket, análisan közösült velük, aztán megfojtotta és elásta a testeket, vagy a közeli folyóba dobta. A rendőrség ezt követően ásni kezdett a férfi pincéjében, és rátalált a maradványokra. Végül az esküdtek mindössze két órás tanácskozást követően ítéletet mondtak, 21 gyilkosságért életfogytiglant, 12-ért halálbüntetést kapott, 1994 májusában végezték ki méreginjekcióval. Halála után megvizsgálták az agyát, de nem találtak elváltozást, ráadásul egyetlen személyiségprofil sem illett rá, így rejtély, hogy mi volt a pontos pszichológiai indítéka tetteinek. Gacy az antiszociális személyiségzavar tökéletes példája, a bíróságon ennyit mondott: „Az egyetlen, amiben bűnös vagyok, hogy engedély nélküli temetőt üzemeltettem.”

Gacy az első rabosítási fotóján, és Gacy, mint Pogo bohóc

Gacy az első rabosítási fotóján, és Gacy, mint Pogo bohóc Forrás: steemit.com

A Ronald Reagan-merénylet

Reagan színészből lett Kalifornia kormányzója, majd az Egyesült Államok republikánus elnöke, és alig két hónappal hivatalba lépése után a washingtoni Hilton Hotelből kilépve rálőtt John Warnock Hinckley. Az elnököt közvetlenül ugyan nem találta el, ám egy a közeli limuzin oldalán gellert kapott lövedék Reagan mellkasába és így a tüdejébe fúródott, néhány centire állva meg a szívétől. A merénylő továbbá megsebesítette James Bradyt, az elnök sajtószóvivőjét, aki ennek hatására tolószékbe kényszerült, valamint egy testőr, Timothy McCarthy és egy rendőr, Thomas Delahanty is megsebesült. Hinckley nem próbált elmenekülni, gyakorlatilag azonnal leteperték, és elfogták. A bíróságon azt vallotta, hogy a Robert de Niro főszereplésével készült Taxisofőr című film inspirálta, és az abban mellékszereplő Jodie Fosternek akart így imponálni. Hinckley régóta tervezte a merényletet, első célpontja Edward Kennedy szenátor, a második Jimmy Carter elnök volt, végül Reagannél kötött ki 1981. március 30-án. Ügyvédei elérték, hogy beszámíthatatlanságra hivatkozva felmentsék, így a St. Elisabeth Kórház elmegyógyintézetébe került, ahonnan csak 2017 nyarán szabadult. Az egyébként gazdag és befolyásos családból származó, zavart tudatú férfi már a merénylet előtt is a titkosszolgálat megfigyeltje volt, fegyvertartásért ült is néhány napot, és lelkes látogatója volt Reagan előadói körútjának is. A merénylet hatására az elnök biztonságáról gondoskodó szolgálat létszáma megduplázódott, és az őt ért lövedéktől kerekesszékbe kényszerült James Brady-nek köszönhetően szigorítottak a fegyvertartást szabályozó törvényeken is. Hinckley egy a lövöldözés előtt Jodie Fosterhez címzett levelében ezt írta: „Nem tudok tovább várni arra, hogy lenyűgözhesselek.”

A lövések utáni percek. A kupac alján Ronald Reagan

A lövések utáni percek. A kupac alján Ronald Reagan Forrás: rarehistoricalphotos.com

München

1972. szeptember 5-én hajnalban a Fekete szeptember palesztin terrorszervezet nyolc tagja behatolt az izraeli sportolók szálláshelyére az olimpiai faluban. Tizenegy túszt ejtettek, és a támadás során mindannyian életüket vesztették, a terroristák közül öten, valamint egy német rendőr is meghalt. A terroristák 234 Izraelben bebörtönzött társuk, valamint a hírhedt német Baader-Meinhof csoport tagjainak szabadon bocsátását követelték, ezen felül pedig szabad eltávozást Egyiptomba. Izrael semmilyen engedményre nem volt hajlandó, így a német külügyminiszter mindössze pénzt tudott felajánlani a túszejtők számára, akik nem érték be ennyivel. Azonban hiába született látszólag megállapodás a terroristák szabad elvonulásából, és biztosított hozzá a német állam egy Boeing 747-est, a tökéletesen gyakorlatlan német biztonsági szakértők túszmentő akciója káoszba és kudarca fulladt. Hozzá kell tegyük, a német állam nem volt felkészülve egy ilyen jellegű támadásra, tapasztalattal sem rendelkeztek ezen a téren, ráadásul, hogy Németország nyisson a világ felé, egyébként is kissé elhanyagolták a biztonsági intézkedéseket. A tapasztalatlan mesterlövészek, akik még sosem vettek részt ehhez hasonló éles bevetésen, még rádiókapcsolatban sem voltak az egység többi tagjával, szinte vaktában tüzeltek, és elhibázták a célt, aminek tragédia lett a vége, és hiába került három terrorista rendőrkézre, a túszok egyikét sem sikerült megmenteni. Mindezek után ráadásul a három életben maradt merénylőt is szabadon engedték egy Lufthansa gép másfél hónappal későbbi eltérítése miatt, ők pedig hősként tértek haza Líbiába. Bár a Moszad, az izraeli titkosszolgálat sosem ismerte el, köztudott, hogy az elkövetkező két évtizedben ügynökei egy szigorúan titkos akció keretében sorra levadászták azokat, akik részt vettek a támadás előkészítésében. A legnagyobb baj, hogy pletykák szerint olyanok is áldozatul estek a megtorlásnak, akiknek semmiféle közük sem volt Münchenhez.

Az izraeli sportolók szobája a túszdráma vége után

Az izraeli sportolók szobája a túszdráma vége után Forrás: www.bild.de

Az Éjszakai Lopakodó

Így nevezték Richard Ramirezt, a sátánista kézjegyéről ismert amerikai sorozatgyilkost, aki a 80-as években 13 embert ölt meg, és további 12-t megerőszakolt vagy megcsonkított. Ramirez apja rendőr volt, és igencsak mostohán bánt a gyerekeivel, aminek hála a fiú 10 évesen már marihuánás cigarettán élt. Gyilkos étvágya valamikor 12 éves kora táján éledt fel, mikor bátyja hazatért Vietnámból, és olyan fotókat mutatott neki, melyen vietkong férfiak és nők bombáktól és lövésektől megcsonkított, és vérben ázó holttestei voltak láthatóak. Később apja elől menekülve gyakran a temetőkben éjszakázott, vonzalma a halálhoz pedig egyre nőtt. 1984 áprilisáig kellett várni az első áldozatra, miután Ramirez a családja elől menekülve Los Angelesbe érkezett. Öt évig tartó ámokfutása valóban ámokfutás volt, féktelen és kegyetlen, garázdálkodása pedig azért is tarthatott ennyi ideig, mert a nyomozók az egyes gyilkossági esetek közt nem mindig találtak összefüggéseket, így még abban sem voltak biztosak, hogy sorozatgyilkosról van szó. Ennek is megvan az oka. Ramirez látszólag semmiféle sémát sem követett. Ölt fiatal nőket, idős asszonyokat, gyerekeket, erőszakoskodott mindannyiukkal, néhány helyen sátáni jelképeket hagyott, máshol nem, egyszer zsinórt használt, máskor lőfegyvert, megint máskor kést, vascsövet, vagy csavarkulcsot. Akadt, hogy hónapokig nem ölt, máskor egy este alatt háromszor is, három különböző helyen. Elfogása után 1989 szeptemberében ítélték halálra, és gázkamrát javasoltak. 23 évet töltött a halálsoron, eközben megházasodott egy rajongójával, végül 2013-ban rosszul lett, és hiába szállították kórházba, pár napra rá meghalt, állítólag krónikus kábítószer-használat és hepatitis C vírusfertőzés végzett vele. A tárgyalásán egyszer azt mondta: „Mindannyiunk kezében megvan az erő arra, hogy gyilkoljunk, de a legtöbb ember fél használni ezt. Azok, akik nem félnek ettől, az életet is kontroll alatt tartják.”

Az Éjszakai Lopakodó a tenyerébe vésett pentagrammal

Az Éjszakai Lopakodó a tenyerébe vésett pentagrammal Forrás: didyouknowfacts.com

9/11

Kétségtelenül az Egyesült Államok modernkori történelmének legsötétebb napja, amit szerintem senkinek sem kell bemutatni. Az Al-kaida radikális iszlamista terrorszervezet összehangolt akciójában négy utasszállító repülőgépet térítettek el, közülük kettő szeptember 11-én reggel háromnegyed kilenc és kilenc óra közt a Manhattan déli végén álló World Trade Center két tornyába csapódott, a harmadik géprablók által vezetett gép fél tíz után valamivel a Pentagonba zuhant, a negyedik gép pedig az utasok hősies ellenállásának hála egy pennsylvania-i mezőn csapódott be, távol az eredeti célpontjától. A két torony nagyjából ugyanaznap fél tizenegyre szerkezeti sérülései miatt összeomlott, az Egyesült Államok egész területén háromnapos repülési tilalmat vezettek be, a már levegőben tartózkodó gépeket pedig visszafordították, vagy a szomszédos Kanadába és Mexikóba irányították. A támadásoknak összesen közel 3000 ember esett áldozatul, közülük több mint 2500-an a két toronyban tartózkodtak a gépek becsapódásakor, majd a hosszú napokig tartó mentések idején további 400 tűzoltó és rendőr vesztette életét. Az egyiptomi Muhammad Atta reptéren ragadt poggyászából az FBI és a Nemzetbiztonsági Hivatal viszonylag hamar azonosította a terroristákat, a támadások kitervelésével pedig az Al-kaidát és személy szerint Osama Bin Ladent vádolta meg, a Pentagon pedig hamar utasítást kapott egy Irak elleni támadás megtervezésére, alig egy hónappal később pedig megkezdődött a George W. Bush által meghirdetett terrorizmus elleni háború első része, a harcok Afganisztánban. Közel tíz évvel, két elnöki ciklussal, megannyi harccal, áldozattal, és az Al-kaida egyes tagjainak kiiktatásával később az amerikai haditengerészet SEAL egysége Pakisztánban rajtaütött a terrorszervezet vezérén, és egy tűzharcban végzett vele.

A második gép becsapódása előtt közvetlenül

A második gép becsapódása előtt közvetlenül Forrás: whitegunpowder.com

A Lennon-gyilkosság

1980. december 8-án déltájban Mark David Chapman kijelentkezett a szállodájából, magához vette John Lennon Double Fantasy című lemezét, betért egy könyvesboltba, megvette a Zabhegyezőt, és elindult a Central Park nyugati oldalán álló Dakota-ház felé, ahol John Lennon és Yoko Ono lakott. Miközben Chapman a zenészre várt, összefutott Mia Farrow-val és Paul Simonnal a kapualjban, és a portással beszélgetett. Mikor Lennon kilépett, Chapman annyira megilletődött a lehetőségtől, hogy csak unszolásra tudott odamenni, dedikáltatni a kezében tartott lemezt. A későbbi merénylőről és áldozatról ekkor még közös fotó is készült. Lennon és Yoko elhajtottak, hogy tovább dolgozzanak legújabb lemezükön, mikor azonban visszatértek, Chapman már nem volt ilyen megilletődött. Megvárta, míg Yoko elmegy mellette, még rá is köszönt, aztán odaszólt Lennonnak, és ötször rálőtt, amiből négy golyó célt is ért, az egyik szétroncsolta a zenész aortáját. A kórházba szállítás közben meghalt, míg Chapman leült a padkára, elővette a Zabhegyezőt, és még akkor is olvasgatta, mikor a rendőrök kiértek. Bár a tárgyaláson az ügyvédei próbálták elérni, hogy beszámíthatatlannak nyilvánítsák, végül a kísérlet kudarcba fulladt, és hiába ismerték el, hogy Chapman valamiféle személyiségzavarban szenved, 1981-ben életfogytiglant kapott. Legutóbb 2016-ban kérte feltételes szabadlábra helyezését, de a bíróság ezt elutasította. A gyilkosság estéjén olvasgatott Zabhegyező első oldalára egyébként ezt írta: „Ez a vallomásom.”

Áldozat és gyilkos közös fotója

Áldozat és gyilkos közös fotója Forrás: rarehistoricalphotos.com

A Gianni Versace-merénylet

Gianni Versace, olasz divatgurut vélhetően mindenki ismeri saját divatmárkájáról. 1997. július 15-én épp hazaért volna a szokásos reggeli sétájáról Miami Beachen lévő villájába, amikor saját lépcsőjén kétszer fejbe lőtte egy Andrew Cunanan nevű férfi. A 27 éves félig filippínó, félig olasz férfit akkor már többrendbeli gyilkosságért több államban is körözték, az is csodaszámba ment, hogy egyáltalán szabadlábon van még. Cunanan ámokfutása ugyanazon év áprilisában kezdődött, három hónap alatt öt emberrel végzett, az első néggyel két hét alatt. Első két áldozatát Minneapolisban, a harmadikat Chicagóban, a negyediket New Jersey-ben ölte meg. Folyamatosan mozgásban volt, közben pedig neve és képe felkerült az FBI által a legkeresettebb tíz bűnöző listájára is. Azon a reggel Versace újságot venni ment ki egy közeli kávézóba, Cunanan pedig egészen a kapuig követte, majd mögé lépett, és kétszer fejbelőtte. A gyilkos holttestére nyolc nappal később bukkantak rá, öngyilkosságot követett el ugyanazzal a fegyverrel, amit Gianni Versace meggyilkolására is használt. A hatóságoknak nem volt tiszta, miért esett a választása épp a híres divatmogulra. Egyesek szerint ismerték egymás korábból a helyi meleg szubkultúrából, mások szerint Cunanan csak féltékeny volt, amiért környezete az ő homoszexualitását nem fogadta el, míg Versace az egyik leghíresebb meleg férfiként élt. A vizsgálatok szerint a férfi vélhetően pszichopata, vagy szociopata lehetett. A történtek igazi tragikumát mégis az adja, hogy Gianni Versace-nak akkoriban füldaganata volt, megírta végrendeletét, de aztán mindössze hat hónappal a gyilkosság előtt végül gyógyultnak nyilvánították.

Gianni Versace vére a villája előtti lépcső kövezetén

Gianni Versace vére a villája előtti lépcső kövezetén Forrás: www.thecrimemag.com

Vélemény, hozzászólás?

Legutóbbi cikkeink a témában