7 különleges sztori a labdarúgó-világbajnokságok történetéből // Ecto:[Polis]

7 különleges sztori a labdarúgó-világbajnokságok történetéből

// Szerző Kovács Krisztián
// Dátum 2018. június 12.

// Kategória Satöbbi

// Hozzászólás Nincs

// Címkék

Tekintve, hogy vészesen közeleg az oroszországi világbajnokság kezdő sípszava, úgy döntöttünk, mi is felelevenítünk néhány érdekességet az 1930 óta datálódó történetből. Az, hogy ezt a négyévente megrendezésre kerülő egy hónapos seregszemlét a szakma legszívesebben a futball ünnepeként emlegetni, nem véletlen. Jelen állás szerint 32 csapat, 64 mérkőzésén a világ legjobbjai lépnek pályára, és mérkőznek meg egymással a labdarúgás történelmének legpatinásabb és legrégebbi nemzetközi sorozatában.

Persze ritkán fordul elő, hogy a viadal kizárólag a sportról szól, az esetleges szabálymódosításokat (pl. videóbíró bevezetése) általában hangos viták övezik, a közvélemény tart a huligánok rendbontásaitól, és általában születik néhány olyan ítélet is játékvezetői részről, melynek láttán a világ egyik fele bundát kiállt. Összeszedtünk most is néhány példát, amikor nem a foci volt a középpontban, akad köztük kínos, érdekes, elkeserítő és végtelenül szomorú is.

Már csak négy nap az első oroszországi mérkőzésig

Már csak négy nap az első oroszországi mérkőzésig Forrás: www.ebru.co.ke

Az életéért küzdő Zaire

1974-ben Nyugat-Németország rendezte, és nem csak rendezte, de Gerd Müller vezérletével az NSZK válogatottja meg is nyerte a tornát, a döntőben Hollandiát verve 2-1-re. A tornára Afrikából Zaire válogatottja is kvalifikálta magát (akkor először és utoljára), az ország regnáló diktátora, Mobutu Sese Seko pedig jelezte a csapatnak, nem bánja, ha nem nyerik meg rögtön a vb-t, de ne merjenek szégyent hozni rá. A zairei játékosok láthatóan a futball alapfogásaival sem igazán voltak tisztában, ennek eredményeképp kettőt kaptak a skótoktól, és kilencet Jugoszláviától. Ez utóbbi addig a vb-k történetének legsúlyosabb veresége volt. A diktátor ezen felbuzdulva Németországba utazott, és átvette a szövetségi kapitányi tisztséget, majd úgy küldte pályára válogatottját a címvédő Brazília ellen, hogyha 3 gólnál nagyobb arányú vereséget szenvednek, kivégezteti őket. Brazília végül 3-0-ra nyert, így a zaireiek békében visszatérhettek hazájukba.

Jairzinho Zaire válogatottja ellen a sorsdöntő mérkőzésen

Jairzinho Zaire válogatottja ellen a sorsdöntő mérkőzésen Forrás: pinterest.com

Rossi, a bundakirály

1980-ban Olaszországban kipattant a később Totonero néven elhíresült bundabotrány, melynek keretében közel kéttucat játékost vádoltak meg és ítéltek el azzal, hogy eladtak első és másodosztályú meccseket, köztük a legsúlyosabb büntetést, 3 év eltiltást Paolo Rossi kapta, de végül mérsékelték, így két év kihagyás után elutazhatott az olasz válogatottal az 1982-es spanyolországi világbajnokságra. Rossit afféle közellenségként kezelték, aki megcsúfolta a futball hagyományát és a versengés tisztaságát, ő azonban csattanós választ adott. A világbajnokság egyik sorsfordító meccsén mesterhármast ért el, így győzték le az olaszok a Zicóval és Socratéssel felálló brazilokat 3-2-re. Rossi még további három gólt lőtt a tornán, kettőt az elődöntőben, egyet pedig a döntőben, így segítve hozzá Olaszországot a harmadik világbajnoki címéhez. Azt az Olaszországot, mely két évvel korábban majdnem hogy kiátkozta őt.

Az eltűnt trófea esete

1930 és 1970 közt a világbajnokságok résztvevői a Jules Rimet-kupáért küzdöttek, egy vándortrófeáért, melyet négy évig mindig az a csapat őrzött, mely elnyerte, és mely a világbajnokság ötletadójáról kapta a nevét, és a győzelem istennőjét ábrázolta. A szabályok szerint, aki háromszor megnyeri a vb-t, örökre megkapja a kupát, melyet a Pelé, Carlos Alberto, Jairzinho, Tostao és Rivellino fémjelezte Brazília 1970-ben a mexikóvárosi Azteca-stadionban, Olaszország 4-1-es legyőzésével meg is tett, így hozzájuk került a Rimet-trófea. 1983. december 20-ig őrizték a brazil labdarúgó-szövetség székházában, amikor váratlanul nyoma veszett. Az éjjeliőrt reggel megkötözve találták meg, később Pelé a televízió képernyőjén kérte a rablókat, hogy szolgáltassák vissza, de a legendás kupa sosem lett meg, elrablói vélhetően beolvasztották, legalábbis ez a legnépszerűbb teória.

Pelé és a Jules Rimet-trófea

Pelé és a Jules Rimet-trófea Forrás: www.fifamuseum.com

Maradona fennakad a rostán

Az 1986-os világbajnokság argentin zsenije utolsó világbajnokságára érkezett 1994-ben az Egyesült Államokba. Argentína bivalyerős keretével a végső győzelemre pályázott, Maradona mellett ott volt Batistuta, Caniggia, Simeone és Redondo is, sokan várták őket a döntőbe, ám valami megtört a csapatban, amikor a Nigéria ellen 2-1-re megnyert meccs után a csapatkapitány fennakadt a doppingellenőrzésen, mert a szervezetében ephedrin jelenlétét mutatták ki. Persze azonnal eltiltották, noha ő maga a mai napig tagadja, hogy szándékosan használt volna serkentőszereket, állítása szerint egy energiaitalból került a szervezetébe. A megroppant csapat az utolsó csoportmeccsen 2-0-ra kikapott a Hristo Stoichkov vezette bolgároktól, majd a nyolc közé se jutottak be, mert a nyolcaddöntőben Georghe Hagi és a román válogatott állta útjukat. Maradona ezeket a meccseket már napszemüvege mögé bújva a lelátóról figyelte.

A végzetes öngól

1994-ben Kolumbia válogatottjára mindenki a torna lehetséges meglepetéscsapataként tekintett, ám a dél-amerikaiak hamar elbizonytalanították a rajongókat. Az első meccsen, Pasadenában 3-1-re kikaptak a románoktól, így a második csoportkörben a hazai közönség előtt rendkívül lelkesen játszó Egyesült Államok válogatottja ellen kellett volna javítaniuk. A kolumbiaiak védelmének oszlopos tagja volt Andrés Escobar, akit a vb után az AC Milan szerződtetett volna, és aki a meccs 35. percében szerencsétlen ért a labdához, így az a lábáról a saját kapujába csorgott. Kolumbia 2-1-re kikapott, és ezzel már biztos volt, hogy nem jut tovább a csoportjából. Két héttel később, már odahaza Medellínben, egy bár parkolójában egy társaság belekötött az öngólja miatt, melynek végeredménye az lett, hogy Humberto Munoz Castro 12 lövéssel meggyilkolta a védőt. Escobar koporsóját 120 ezren kísérték, 2002-ben pedig szobrot állítottak a tiszteletére. Szomorú érdekesség, hogy gyilkosa jó magaviselete miatt 2005-ben szabadult, és azóta is szabadlábon van.

Rejtélyes rosszullét a döntő előtt

Az 1998-as világbajnokság fináléjában összejött a mindenki által a torna előtt is áhított álomdöntő. A házigazda Franciaország Zinedine Zidane vezérletével, mindössze két gólt kapva jutott a döntőbe, Brazília pedig a tornán kiváló formában futballozó Ronaldo játékának hála többek közt Hollandián túljutva várta az utolsó párizsi estét. Azóta sem tudni, mi történt a Fenomenóval a meccs előtt, a legnépszerűbb teória szerint epilepsziás rohamon esett át, és kétségtelen, hogy már a brazilok szokásos kézfogós bevonulásakor is enerváltnak és zavartnak látszott, szinte csüngött az előtte lépkedőn. Legjobb játékosuk gyengélkedése érezhetően megtörte a brazilokat, akik rendkívül óvatosan, és elképzelés nélkül játszottak, a nagy lelkesedéssel rohamozó francia csapat tulajdonképpen átgázolt rajtuk, a győzelmük egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben, Zidane kettőt, Petit egy gólt vállalt, Franciaország pedig első és azóta is egyetlen alkalommal nyerte meg a világbajnokságot.

Ikonikus kép a Fenomenóról a döntő után

Ikonikus kép a Fenomenóról a döntő után Forrás: www.fourfourtwo.com

A világ leghíresebb fejese

Zidane nyolc évvel később is főszereplő volt, de szerepét még csak össze sem hasonlítani a párizsi döntőt látottal. Franciaország nyögvenyelős csoportmeccsek után három nagy csapatot, Spanyolországot, Brazíliát és Portugáliát is kiejtve jutott a döntőbe, a francia aranygeneráció utolsó esélye volt, hogy világeseményről aranyéremmel távozzon. A másik ágon a végig kiegyensúlyozott olaszok masíroztak a döntőig néha szerencsével, néha erőből, de semmiképpen sem érdemtelenül. A döntő – tulajdonképpen a francia sikerrel zárult 2000-es Európa-bajnokság fináléjának visszavágója – kiegyenlítetten zajlott. A 110. percben aztán jött a csattanó. Materazzi annyira feldühítette a franciák csapatkapitányát, hogy Zidane mellkason fejelte. A mozdulat eredménye piros lap lett. Zidane már a világbajnokság előtt jelezte, hogy akkor lép pályára utoljára, amit be is tartott, vagyis a világ egyik legjobbja kiállítással zárta a karrierjét. Hogy Materazzi pontosan mit mondott Zidane-nak, talán sosem derül ki, noha számtalan teória forog közkézen, a legnépszerűbbek szerint az olasz védő Zidane lánytestvérére tett megjegyzéseket. Nincs is jelentősége, annak azonban igen, hogy a tizenegyesrúgásoknál büntetőt hibázó David Trezeguet-nek is köszönhetően végül Olaszország szerezte meg negyedik világbajnoki címét.

Vélemény, hozzászólás?

Legutóbbi cikkeink a témában