A XX. század második felének 5 kiváló magyar koponyája

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2018. október 30.

Becsült olvasási idő 8 perc

Szent-Györgyi Albert, Neumann János, Teller Ede vagy Szilárd Leó nevét vélhetően és remélhetőleg mindenki ismeri, a XX. század derekának sorsfordító pillanatainak tevékeny részesei voltak, nélkülük talán nem fedezik fel a C-vitamint, vagy épp a személyi számítógépek korai darabjait, és az atomenergia hasznosulása sem lenne vélhetően ennyire kiaknázott akár negatív, akár pozitív értelemben.

Manapság is akadnak, akadtak azonban olyan kiváló tudósaink, akik talán névleg azt a státuszt sosem érik el, mint a nagy elődök, ám munkásságukat megismerni érdemes, sőt ajánlott, hiszen mindannyian fontos kérdések megválaszolásával, kutatással és ismeretterjesztéssel töltik, és töltötték a mindennapjaikat. Összeszedtem most 5 kiváló koponyát a magyar tudományos élet elmúlt 40-50 évéből, 5 szakembert 5 különböző tudományterületről, akik egy része szerencsére a mai napig aktív tagja a közéletnek. Íme!

Nem fogyunk ki kiváló szakemberekből

Nem fogyunk ki kiváló szakemberekből Forrás: www.ut.ee

Czeizel Endre, orvos-genetikus

Czeizel 1935-ben született Budapesten. Az eredetileg történésznek készülő fiú a kitűnő érettségi után apja javaslatára fordult az orvoslás felé, és felvételizett a Semmelweiss Orvostudományi Egyetemre. 1956-ban, forradalmi szerepvállalása miatt a pártbizottság megakadályozta, hogy munkát kapjon az egyetem oktatói karában, így végül a János Kórház szülészetén kezdte meg pályáját. Czeizel kezdetben a terhes nőktől vett vérmintákon végzett epidemológiai szűrővizsgálatokat, és tulajdonképpen ez volt az, ami végül a genetika területére vezette. 1969-től Dániában, 1971-től az Egyesült Királyságban vett részt a területet érintő továbbképzéseken, hazaérkezése után pedig belefogott saját kromoszómavizsgálataiba, mely a terhesség során keletkező genetikai elváltozásokat vizsgálta. Ennek kapcsán született egyik legnagyobb újítása az 1980-as évek elején, mikor feltételezte, hogy a terhesség alatt folsav adagolásával megelőzhetők az idegcső-elzáródással járó zavarok. Összesen több mint 5500 párt vont be a vizsgálatba, ami kimutatta, hogy a kezelésen átesett csoportban egyetlen fejlődési rendellenesség sem történt, míg a kontrollcsoportban hat darab is. Ennek hatására manapság az Egyesült Államokban már a lisztbe is folsavat kevernek, köszönhetően Czeizel kutatásainak. A kiváló genetikus 2003-ban vonult nyugdíjba, 2015-ben hunyt el.

Dr. Czeizel Endre

Dr. Czeizel Endre Forrás: life.hu

Mérő László, matematikus

Mérőt manapság talán leginkább önálló, tudományelméleti előadásairól, és igencsak tetemes publicisztikájáról ismerik, pedig hosszú, és máig tartó tudományos pályafutása alatt számtalan folyamatosan aktuális problémával foglalkozott. Mérő 1974-ben végzett az ELTE matematikus szakán, majd 1980-ban megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa címet. Saját bevallása szerint azért választotta ezt a pályát, mert a matematika mindig is jól ment neki. A különböző algoritmusok vizsgálata egészen pályakezdőként kezdte érdekelni, és már a nyolcvanas évek elején részt vett a mesterséges intelligenciakutatás programjaiban. Kutatási területe később kibővült pszichológiai vonatkozásokkal, játékelmélet, döntési folyamatok, emberi gondolkodás és pszichofizika témakörökkel. Az 1980-as évek végétől a mesterséges intelligencia vonalán haladva a Phone2Play Számítástechnikai Fejlesztő Rt-nél dolgozott alapítóként, és számtalan amerikai és japán cég számára fejlesztettek telefonos videójátékokat, többek közt, jóbarátjával, Rubik Ernővel karöltve. 2000-es pszichológia habilitációja után leginkább gazdaságpszichológiával foglalkozott, coachként számtalan multicég megbízásából tart előadásokat, és ekkor már nagyjából 12 külföldi egyetem foglalkoztatta vendégoktatóként. Első kötete Észjárások címmel 1989-ben jelent meg, szellemes stílusa és egyedi gondolatai hamar népszerű szerzővé tették itthon és külföldön egyaránt. Jelenleg az ELTE és a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem oktatója. (Mérő Lászlóval nemrég mi is interjúztunk számtalan izgalmas téma érintésével, a beszélgetést itt olvashatjátok el.)

Dr. Mérő László

Dr. Mérő László Forrás: mandiner.hu

Oláh György, kémikus

Az 1927-es születésű Oláh György talán a lista legnívósabb neve, a később világszerte ismert vegyészprofesszor 1949-ben doktorált kémiából, hogy aztán a híres Zemplén Géza kutatási asszisztense lehessen, ám az 1956-os forradalom után elhagyni kényszerült az országot, ahonnan előbb Kanadába, majd az Egyesült Államokba települt, ahol 1971-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. A Dél-kaliforniai Egyetem oktatójaként választották meg a Los Angeles-i érdekeltségű Loker Szénhidrogénkutató Intézet igazgatójává. Fő kutatási területe a karbokationok előállítására és tanulmányozására fókuszált, melynek hatására új, a korábbinál magasabb oktánszámú üzemanyagok kifejlesztésére nyílt lehetőség, ráadásul azok létrehozásához is kidolgozott egy a korábbinál jóval gazdaságosabb módszert. Nem mellesleg az ő nevéhez fűződik a direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozása is, mely hosszútávon a globális felmelegedés problémájára is egyfajta megoldást nyújthat. A kutatás során elektromos áram tárolására tették alkalmassá a metanolt, mely így a hagyományos akkumulátoroknál nagyobb hatásfokkal tudott működni, alternatívát adva a kétütemű motorok felváltására. Tudományos munkásságát a Svéd Tudományos Akadémia is elismerte, és 1994-ben neki ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. Oláh egész pályafutása alatt tartotta a kapcsolatot magyar kutatótársaival, és számtalanszor látogatott haza tudományos konzultációkra, előadásokra, konferenciákra. 2017-es halála után végakarata szerint a Fiumei úti Sírkertben helyezték örök nyugalomra, búcsúztatóján a hazai tudományos élet legjava részt vett.

Dr. Oláh György

Dr. Oláh György Forrás: delmagyar.hu

Juhász Árpád, geológus

Juhász 1935-ben született, és hosszú pályafutása alatt talán az ország tudományos ismeretterjesztői tevékenységének fő élharcosává nőtte ki magát. 1957-ben végzett az ELTE geológia szakán, és egy évvel később a Magyar Természettudományi Múzeumnál helyezkedett el, az 1960-as évektől pedig mindent megtett a geológia tudományának népszerűsítéséért, melyet egy idő után már a Magyar Televízió szerkesztőjeként is megtehetett. 1974-től jelentek meg publicisztikái tudományos lapokban, többek közt a Mi világunk sorozatban, melynek szerkesztője is volt. Szakmájának hála beutazhatta a világot, nagyjából 110 országban járt élete során, és ezeket az utazásokat mind-mind a tudományos ismeretterjesztés szolgálatába állította. Lényegében minden egyes helyen, ahol megfordult, filmet is forgatott, leginkább a különböző illetékes nép- és embercsoportok szokás- és hiedelemvilága érdekelte. Kései karrierje alatt nem egyszer szólalt fel a klímaváltozás megállításáért, többek közt a Párizsi Klímakonferencia előkészítésében való részvételre is felkérést kapott. Korábban leginkább az amerikai kontinens geológiai változásai iránt érdeklődött, és több kötetet is publikált a témában saját fotóival kiegészítve, a globális felmelegedés kapcsán a gleccserek kutatásába is belefogott, és kijelentette, hogy a gleccserek nem mások, mint a Föld hőmérői. Máig tartó pályája során több száz útifilmet forgatott, és kéttucatnál is több könyve jelent meg, manapság is sűrűn kérik ki a véleményét szakértőként a területét érintő kérdésekben. Jelenleg legújabb ismeretterjesztő könyvén dolgozik. (Juhász Árpáddal nemrég interjút is készítettünk, sok meghökkentő témát és az emberiség jövőjét boncolgató kérdést érintettünk. A teljes interjú itt olvasható el.)

Dr. Juhász Árpád

Dr. Juhász Árpád Forrás: csopamedia.hu

Pléh Csaba, pszichológus

Pléh 1969-ben végzett okleveles pszichológusként, egy évvel később pedig a doktori címét vehette át, mára az egyik legismertebb, iskolateremtő agykutatónak tartják, hírneve külföldre is elér. 1973-tól alkalmazott és okleves nyelvész. Fő kutatási területe a kognitív tudomány, ennek kapcsán alapította 1999-ben a Szegedi Tudományegyetemen a Megismeréstudományi és Neuropszichológia Programot, amit manapság csak Szegedi Kognitív Programnak neveznek. Pszichológiai és nyelvészi végzettségének köszönhetően a Jean Piaget és Noam Chomsky által követett úton haladva a pszicholingvisztika, vagyis a nyelv pszichológiája felé fordult, 2014-ben egy közel 1500 oldalas tanulmánykötetben társszerzőként publikálta eredményeit, melyeket a terület egyik legátfogóbb szakirodalmának tartanak. Tudományos munkája messze nem csak a kutatásokra terjed ki, bár azok is számtalan területet érintenek, mint amilyen a kétnyelvűség, az észlelés, a filozófia, az evolúciós pszichológia, vagy a nyelvek elsajátítása. Ezeken felül tudományos publikációi, az általa szervezett konferenciák, az általa szerkesztett gyűjteményes kötetek mind-mind szakmai elhivatottságát tükrözik, ráadásul a mai napig a szabad tudományos vita szószólója, és társaitól, kollégáitól, és hallgatóitól is bátran veszi a vitakezdeményezéseket. Egy sor kitüntetés, többek közt a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének, és egy sor tudományos társasági tagság tulajdonosa. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi tanára.

Dr. Pléh Csaba

Dr. Pléh Csaba Forrás: mta.hu

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

Oázisok az űr vákuumában – 3 példa az emberiség csúcsteljesítményeinek listájából

A XX. század Kolumbusz Kristófjai – 9 nagy felfedező

Titkos projektek a hidegháborúból

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában