Emberi katasztrófák az óceánon

// Szerző Kovács Krisztián
// Dátum 2018. szeptember 25.

// Rovat Satöbbi

// Hozzászólás Nincs

// Címkék

(becsült olvasási idő: 8 perc)

Bárki, aki valaha is utazott hajón, alighanem átérezte, hacsak a pillanat töredékére is, hogy milyen ereje van a víznek, és, hogy az ember milyen apró hozzá képest. Nekem legutóbb akkor jutott eszembe, mikor a Király utcában a Titanic-kiállításon bóklásztam, és odaképzeltem magam a hullámsírban nyugvó roncsba, ahogy közel négy kilométernyi víztömeg hullámzik a fejem felett, és egészen beleborzongtam.

El sem tudom képzelni, milyen lehet egy süllyedő hajó fedélzetén állni, nem is szeretném megtapasztalni. Állni, és várni, hogy a víz elérje a bokámat, miközben a gigászi hajótest lassan elmerül alattam, és megpróbál magával rántani a sötét mélységbe, márpedig az elmúlt évszázadban a Titanic katasztrófája csak egy azon tragédiák sorában, ahol utasok százai, olykor ezrei küzdöttek ugyanezzel a kínzó érzéssel. Összeszedtem most hat történetet, mikor a víz, az óceán ismét bebizonyította hatalmasságát.

A USS Arizona csatahajó fölé emelt múzeum Pearl Harbor kikötőjében

A USS Arizona csatahajó fölé emelt múzeum Pearl Harbor kikötőjében Forrás: travelweekly.com

Kurszk

A Kurszk egy 1994-ben vízre bocsájtott Antyej osztályú, az orosz Északi Flotta kötelékébe tartozó atom-tengeralattjáró volt. 2000. augusztus 12-én hadgyakorlaton vették részt a Bering-tengeren. Az egyik hatástalanított rakétafej kilövésekor robbanás történt a tengeralattjáró fedélzetén, mely a becslések szerint 250 kg TNT erejével ért fel, amit még talán el is viselt volna a Kurszk, ám 135 másodperccel később újabb robbanás történt, melynek ereje már 7000 kg TNT-nek felelt meg. A Kurszk a fenékre süllyedt, a hajót elöntötte a víz, másodpercenként 90 000 liter. A becslések szerint a 118 fős személyzetből mindössze 23-an élték túl a robbanásokat, ők a 9. rekeszben gyűltek össze, és bár reménykedtek, hogy a segítségükre sietnek, hamarosan a kamra megtelt vízzel, és mindannyian megfulladtak. A roncsot egy holland roncsmentő cég egy évvel később emelte ki, és a roszljakovói hajójavítóba vontatta. A legénység 115 tagjának holttestét találták meg, mindannyian hősi temetést kaptak, és Vladimir Putyin posztumusz kitüntette mindannyiukat a Bátorság Érdemrendjével. Persze megoszlanak a teóriák arról, valóban egy meghibásodott torpedó okozta-e a robbanást. Egyesek odáig merészkednek, hogy azt feltételezik, hogy a robbanást egy amerikai atomtengeralattjáróval, a USS Toledo-val történt ütközés okozta, mások öngyilkos szabotázsakcióról beszélnek, megint mások egyszerű vezetői hibáról, és a pletykákat csak táplálta, hogy a kormány nyilatkozatai sem voltak egyértelműek a tragédia kapcsán. (Nemrég volt szerencsénk meglátogatni New Yorkban a USS Growler tengeralattjárót, itt olvashatjátok a beszámolót.)

A kiemelt és félbevágott Kurszk a vizsgálatok idején

A kiemelt és félbevágott Kurszk a vizsgálatok idején Forrás: hybridtechcar.com

Exxon Valdez

Az Exxon Valdez az Exxon Mobil cég olajszállító tankhajója 1989. március 24-én hajózott ki Valdezből fiatal kapitánya, Joseph Hazelwood irányítása alatt. Nem tudni, pontosan kinek a hibájából, de a legénység nem hajtott végre egy a kapitány által a hajó navigációs manőverére kiadott parancsot, ezzel ugyanis a Valdez kikerült volna egy zátonyokkal terített térséget, hogy folytathassa útját. Amikor a hibát korrigálni akarták, már késő volt, a 211 ezer tonnás hajó ráfutott egy zátonyra, mely kilyukasztotta a hajótestet, és az olaj ömleni kezdett az óceánba nem messze Alaszka partjaitól. A szélsőséges időjárási körülmények nehezítették a mentést, és a kárelhárítást, így mire két nappal később, nagyjából 10 000 ember segítségével belekezdtek a műveletbe, már megközelítőleg 50 millió liter nyersolaj folyt ki a hajóból, és 115 kilométeres körben terült el az Exxon Valdez megfeneklett teste körül. A mentés költségei nagyjából 2 milliárd dollárra rúgtak, melyet a később felelősként megjelölt Exxon Mobil társaságnak kellett állnia. A legnagyobb tragédia, hogy a katasztrófa teljességgel tönkretette a térség ökoszisztémáját, madarak, halak, fókák ezrével pusztultak el, és még a helyi lakosok is szenvedtek az olaj későbbi kipárolgásaitól. Szakemberek szerint megközelítőleg hetven évre van szükség ahhoz, hogy az élővilág populációja elérje a katasztrófa előtti szintet.

A megfeneklett Exxon Valdez

A megfeneklett Exxon Valdez Forrás: zpravy.idnes.cz

RMS Britannic

Ismerős a név igaz? A Titanic testvérhajójáról van szó, a három Olympic-osztályú luxus tengerjáró egyike, és a Titanic után a második, aki nem érte meg a nyugdíjazást. A Titanic katasztrófája után a megmaradt két hajón számtalan módosítást hajtottak végre, többek közt itt már két csavarsorral rögzítették egymáshoz a hajólemezeket. 1914-ben bocsátották vízre, de miután kitört a világháború, szinte azonnal katonai célokra kezdték használni, feladatául kapta, hogy Nagy-Britanniába szállítsa a sérült frontkatonákat, mint kórházhajó. Öt sikeres út után 1916 novemberében Nápolyból hajóztak ki, mikor 21-én reggel egy robbanás rázta meg a hajót. A vízzáró rekeszek ajtajai megrongálódtak, így nem tudták lezárni őket, vagyis, mint a Titanic, a Britannic is lassan megtelt vízzel. Bár Bartlett kapitány megpróbálta a sérült hajót kivezetni Kéa szigetének partjára, olyan gyorsan tört be a víz, hogy ez lehetetlennek bizonyult, végül 55 perccel a robbanást követően a hajó az oldalára dőlt, és elsüllyedt az Égei-tengerben. Az utasok nagyrészét kimentették, a tragédia megközelítőleg 30 halálos áldozatot követelt, és a Britannic lett a legnagyobb hajó, mely elsüllyedt a világháborúban. A megközelítőleg 400 méter mélyen fekvő roncsot Jacques-Yves Cousteau találta meg 1975-ben, és a mai napig viták övezik elsüllyedésének hátterét. Sokan torpedótaláltra, megint mások szabotázsakcióra gyanakodnak, háborús helyzetről lévén szó, a legtöbb történész az első megoldásra esküszik.

Az utolsó útjára induló Britannic

Az utolsó útjára induló Britannic Forrás: wikipedia.org

Costa Concordia

Az elmúlt évek talán legnagyobb port kavart tengeri katasztrófája. A 450 millió euróba kerülő üdülőhajó 2012. január 13-án az olaszországi Giglio partjai közelében zátonyra futott, és az oldalára dőlt, közel 4300 utassal a fedélzetén, köszönhetően egy szikla által a hajótest oldalába vájt hetven méteres lyuknak. Bár rendkívül közel volt a part – mindössze száz méterre – azok közül, akik a hajó tengerbe borult oldalán tartózkodtak, harmincketten életüket vesztették, köztük a magyar Fehér Sándor, a hajó egyik zenekarának hegedűművésze, aki a beszámolók szerint néhány gyermeknek akart mentőmellényt szerezni, mikor egy lift ajtaján kitóduló víztömeg magával sodorta. A legnagyobb botrányt az okozta, mikor kiderült, hogy a hajót a parthoz túlságosan közel kormányzó Francesco Schettino kapitány az elsők közt akart elmenekülni a lassan oldalára dőlő Costa Concordiáról. Az esetet követő tárgyalás is bűnösnek találta, és 16 év börtönt szabott ki rá. A hajót másfél évvel később állították talpra, és Genova kikötőjébe vontatták, ahol egyszerűen szétszerelték.

A Costa Concordia a mentési munkálatok közben

A Costa Concordia a mentési munkálatok közben Forrás: edition.cnn.com

Estonia

1994. szeptember 28-án az Estonia nevű komp Tallinból Stockholmba tartott, akkor már hosszú évek óta teljesített szolgálatot a két főváros közt, ám aznap este zord viharba keveredett. A hatalmas hajó nagyjából kapacitása feléig volt tele, közel ezer utas és nagyjából 70 autó tartózkodott a fedélzeten. Akkor éjjel óriási szél támadt, és felkorbácsolta a Balti-tenger hullámait, melyek ekkor már 10 méternél is magasabbak voltak. A hajó nyitható orrának hidraulikája vélhetően megsérült, az orrkúp kinyílt, majd a nagy erőhatásnak, és sebességnek hála leszakadt, így a víz szabadon áramolhatott a hajó gyomrába, mely hamarosan megdőlt. A kapitány balra fordította az Estoniát, hogy kiegyensúlyozza, de ezzel épp azt érte el, hogy növelte a dőlésszöget, aminek köszönhetően a víz elérte a motorokat, a világítás, és minden elektronika leállt, a hajóra pedig sötétség borult. Közel nyolcszázan rekedtek a komp belsejében, amit végül hajnali kettő óra előtt nem sokkal elnyelt a tenger. Az időjárásnak köszönhetően lassan indult meg a mentés, de végül a hajók mellett helikopterek is érkeztek a helyszínre, így reggel kilenc órára összesen 138 túlélőt sikerült kiemelni a tengerből. A hivatalos vizsgálat szerint a katasztrófához a hajó túlzott sebessége vezethetett, mivel a kapitány így próbálta behozni a kései indulást. Persze ezúttal is számtalan teória született a lehetséges okokról, ezúttal is fedélzeti robbanásról szólt a fáma, illetve az orosz titkosszolgálat beavatkozásáról, mert állítólag a hajó katonai eszközöket csempészett volna nyugatra.

Az Estonia orra, mely a tragédiához vezetett

Az Estonia orra, mely a tragédiához vezetett Forrás: www.thelocal.se

Deepwater Horizon

A Transocean nevű cég tulajdonában álló mélytengeri fúrótorony a British Petroleum olajvállalat számára végzett kitermelést a Mexikói-öbölben 60 kilométerre Louisiana partjaitól. 2010. április 20-án, részben a folyamatosan elmaradt karbantartásoknak, a hiányos felszereltségnek, az elöregedett műszereknek és eszközöknek, és az ellenőrzés folyamatos elmaradásának köszönhetően robbanás következett be az állomáson, mely azonnal kigyulladt, és ezt követően két nappal későbbi elsüllyedéséig lényegében folyamatosan lángolt. A robbanás 11 munkást megölt, további 17-et megsebesített. Az elsüllyedése után szakemberek hónapokon át próbálkoztak az 1500 méter mélyen lévő kút elzárásával, de mindeközben az olaj folyamatosan ömlött a Mexikói-öböl vizébe, minden idők legnagyobb kiterjedésű környezetszennyezését okozva, mely nem túl megtisztelő címet addig az Exxon Valdez katasztrófája tartotta. A nagy igyekezet ellenére is csak az olajfolt 10%-át sikerült felszámolni, tekintve pedig, hogy közel 780 millió liter olaj került a tengerbe, a folt kiterjedése alig másfél hónap alatt elérte a 25 ezer négyzetkilométert, ami Szardínia szigetének felelne meg. Végül 2010. szeptember 19-ére sikerült tökéletes elfojtani az ömlést, de addigra az olaj 1600 kilométernyi partszakaszt szennyezett be, és pusztította ki rajta az ökoszisztémát, így egyelőre még jósolni sem lehet, hogy a természet mikorra lesz képes helyreállítani önmagát.

A Deepwater Horizon nem sokkal azelőtt, hogy elmerült az öböl vizében

A Deepwater Horizon nem sokkal azelőtt, hogy elmerült az öböl vizében Forrás: safety4sea.com

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásainkról!

6 rejtélyes tárgy 6 lehetséges megfejtés

5 történelmi alak, akik nem csak abban kiemelkedőek, amiért emlékszünk rájuk

Embert tolláról, avagy a történelem legendás barátságai

Vélemény, hozzászólás?

Legutóbbi cikkeink a témában