A science fiction irodalom valóra vált jóslatai

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2018. szeptember 24.

(becsült olvasási idő: 5 perc)

A sci-fi nem a látnokok irodalma. Olyan nem létezik. A sci-fi inkább azon szerzők terepe, akik képesek józanul értékelni a technológiai fejlődést, és annak mutatott irányvonalából fantáziájuknak hála akár messzemenő következtetéseket is le tudnak vonni. Ez persze nem jelenti azt, hogy bármit is megjósolnának, de tény, hogy olykor-olykor erőteljesen ráhibáznak egy-egy technikai vívmány, vagy szociológiai probléma megvalósulhatóságára.

A sci-fi írók nem Nostradamusok, pusztán csak képesek logikusan és irányítottan összefogni azt, amit a világ jelenleg megmutat magából, és itt fel is merül egy lehetséges probléma. Vajon a sci-fi írók hibáztak rá egyes találmányok megvalósíthatóságára leleményességüknek hála, vagy a találmányok megszületésének ötletét épp egy-egy sci-fi regény adta. Klasszikus tyúk vagy tojás-probléma ez, és érdemes is lenne vizsgálni a kérdést ebből a nézőpontból, de ezt én most nem teszem meg, egyszerűen csak bemutatok nektek kilenc találmányt, jelenséget, melyek hamarabb jelentek meg egy regény lapjain, semmint hogy kézzelfogható valósággá váltak volna.

John Brunner: Zanzibár

Megjósolt jelenség: Detroit elnéptelenedése

Mű megjelenése: 1968

A jóslat beteljesedése: 2013

John Brunner műve a sci-fi műfaj klasszikusa, az említett példán túl vagy fél tucat különböző, jelenleg is érvényben lévő tudományos újítást, vagy társadalmi problémát látott előre, a regény megjelenése évében éppen éleslátásának köszönhetően elnyerte a legrangosabb science fiction irodalmi kitüntetést, a Hugo-díjat. Ugyan az autók fővárosának hanyatlása már a hatvanas években elkezdődött, de tulajdonképpen ez olykor-olykor alig észrevehetően zajlott a 2008-as válság kirobbanásáig, ami lényegében megpecsételte az egykori ipari főváros sorsát, mely 2013-ban jelentett csődöt végleg. Az egykor 4,5 milliós nagyváros lakossága az 5 évvel azelőtti csőd időszakáig 680 ezerre apadt, és azóta is folyamatosan csökken. Brunner rendkívül megterhelő olvasnivalót adó regénye egyébként magyarul is elérhető, a Galaktika kiadójának gondozásában jelent meg 2015-ben.

A Detroiti Központi Pályaudvar elhagyott épülete a hanyatló város egyik jelképe lett

A Detroiti Központi Pályaudvar elhagyott épülete a hanyatló város egyik jelképe lett Forrás: www.huffingtonpost.com

Robert Heinlein: Angyali üdvözlet

Megjósolt jelenség: vízágy

Mű megjelenése: 1961

A jóslat beteljesedése: 1971

Heinlein a műfaj nagy öregje, és egyik leginkább tisztelt alakja volt, neki köszönhetjük például a Csillagközi invázió című művet is. 1961-ben jelentette meg Stranger in a Strange Land című regényét, mely magyarul 1993-ban a JLX kiadásában látott napvilágot idehaza a kissé furcsa Angyali üdvözlet címen. Heinlein a regényben egy olyan matracról ír, melynek bélését nem toll, vagy szivacs alkotja, hanem víz, ezzel tulajdonképpen a pontosan 10 évvel később San Franciscóban kikísérletezett vízágy fogalmát alkotta meg. A vízágy sorozatgyártása és elterjedése azonban még későbbre tehető, lényegében csak a 80-as években tett szert szélesebb ismertségre. A vízágy egyébként már az 1850-es évek közepén Elisabeth Gaskell regényében megjelenik, ám mai formájában Heinlein ábrázolta először, sőt, mi több, érintőlegesen ő is foglalkozott már vele az Angyali üdvözlet előtt is, igaz, de akkor még nem nevezte nevén.

A klasszikus vízágy, mely népszerűségének csúcsát a 80-as években élte

A klasszikus vízágy, mely népszerűségének csúcsát a 80-as években élte Forrás: www.rentongo.com

William Gibson: Neurománc

Megjósolt jelenség: internet

Mű megjelenése: 1984

A jóslat beteljesedése: 1993

Kicsit csalóka lehet a megnevezés, hiszen az internet kezdetleges formájában már 1969-ben az ARPANET-tel elindult, ám, ha szimplán azt írom, virtuális valóság, az meg nem fejezi ki kellőképpen Gibson jóslatát. A Neurománc 1984 legnagyobb durranása volt, véglegesen felhelyezett a térképre egy zsánert, melyben tudtán kívül korábban már Philip K. Dick is alkotott, és ami a cyberpunk nevet viselte. A regény megjelenése évében elhozta a Hugo- és a Nebula-díjat és két további folytatást is fialt. Magyarországon először a Valhalla Páholy gondozásában jelent meg 1992-ben. Gibson remekül látta előre azt a helyzetet, mely lényegében ma számunkra az internetet jelenti. Gépek és szerverek egymással folyamatos összeköttetésben lévő hálózatát, a vírusokat, valamint az adatcsempészek és adathalászok, és a virtuális valóság jövőjét. Ennek mindenki számára szabad felhasználású területe 1993-ban nyílt meg, ez lett a Web.

Belépés a virtuális valóságba a Johnny Mnenomic című filmben

Belépés a virtuális valóságba a Johnny Mnenomic című filmben Forrás: drafthouse.com

Arthur C. Clarke: Az éden szökőkútjai

Megjósolt jelenség: űrlift

Mű megjelenése: 1979

A jóslat beteljesedése: 2018 (?)

Arthur C. Clarke a sci-fi irodalom egyik nagymestere, minden idők egyik legfontosabb sci-fi remeke (mind filmen, mind könyvben) a 2001 Űrodisszeia is az ő nevéhez fűződik, és akad még egy találmány a sok közül, melyről épp az elmúlt hetekben érkezett a hír, hogy a japánoknál már a tesztelés fázisába került. Ez az űrlift, mely Clarke írásában egy jóval gazdaságosabb módját jelentené az űrbe való feljutásnak, és utasait 36.000 km magasba vinné. Az ötlet olyan szimpatikusnak tűnt, hogy később Robert Heinlein, és Kim Stanley Robinson is felhasználta egy-egy regényében. Két hete, szeptember 11-én érkezett a hír, hogy a japán Shizuoka Egyetem munkatársai – egyelőre persze kicsiben – de hamarosan Föld körüli pályára állítják a történelem első űrliftjét, melynek hosszú távú célja, hogy időt, pénzt, és főleg űrtörmeléket spóroljon a tolórakétákkal szembeni űrutazás kapcsán.

Fantáziarajz működő űrliftek hálózatáról

Fantáziarajz működő űrliftek hálózatáról Forrás: ilkadi.blogspot.com

Edward Bellamy: Visszatekintés

Megjósolt jelenség: hitelkártya

Mű megjelenése: 1888

A jóslat beteljesedése: 1950

Az amerikai Edward Bellamy eredetileg szociológusként végzett, bár lelkészcsaládból származott. 1888-ban írta meg Visszatekintés (egyes fordításokban Visszatekintés a múltba, vagy Visszatekintés 2000-ből 1887-re) című utópiáját, melyben az emberek a pénzüket egy impregnált papírkártyán tartották. Nehéz nem felismerni a későbbi hitelkártya ötletét, és alig huszonöt évvel később a Western Union el is kezdett használni egy ehhez hasonló hűségkártyát, ám az első valódi hitelkártya használatra 1950-ig kellett várni, nyolc évvel később pedig megszületett az American Express, amit alighanem senkinek nem kell bemutatni. Innentől pedig nem volt megállás, következett a BankAmericard, aztán 1966-ban a Master Change, majd utódja 1979-től, a MasterCard, és az EuroCard.

A hitelkártya, mely közel 100 éves jóslat volt létrejöttekor

A hitelkártya, mely közel 100 éves jóslat volt létrejöttekor Forrás: tnp.sg

Isaac Asimov: Egy fiú legjobb barátja

Megjósolt jelenség: robotkutya

Mű megjelenése: 1974

A jóslat beteljesedése: 1999

A világ egyik leghíresebb sci-fi szerzőjének kevésbé ismert novellájáról beszélünk, mely idehaza a Robottörténetek című novelláskötet részeként látott napvilágot 1993-ban a Móra Kiadónál Kuczka Péter szerkesztésében. A történet egy Jimmy nevű fiúról szól, akinek legjobb barátja egy robotkutya, akit a szülei egy igazira akarnak cserélni, hiszen a robot csak imitálja a szeretetet, ennek ellenére Jimmy viszont szereti, és ragaszkodik hozzá. Asimov elképzelése 1999-ben valósult meg a japán Sony cég fejlesztésének hála, és piacra dobták Aibo-t, a robotkutyát. Gyakorlati haszna nem igazán volt, ahogy az azóta eltelt években forgalmazott további hozzá kötődő fejlesztéseknek, és új verzióknak sem, de nagyjából 150 ezer példányt azért így is eladtak belőle világszerte, ráadásul két éve Aibo vadonatúj formában vissza is tért a piacra.

Aibo, a robotkutya

Aibo, a robotkutya Forrás: phys.org

Arthur C. Clarke: 2001 Űrodisszeia

Megjósolt jelenség: tablet

Mű megjelenése: 1968

A jóslat beteljesedése: 2001

A sci-fi irodalom egyik leghangsúlyosabb művében Clarke lényegében pontosan megjósolta a táblagépek formáját és rendeltetését is, és ez egyaránt megjelenik a regényben, és Stanley Kubrick legendás filmjében is. Ráadásul ebben az esetben a véletlen úgy hozta, hogy az első kezdetleges tablet, melyet még a Microsoft fejlesztett X86-os alapon, épp a regény jósolta évben, 2001-ben került bejelentésre. Természetesen a művekben ábrázolt tabletre még egy kicsit várni kellett, ugyanis az iPad-et Steve Jobs 2010-ben jelentette be, mely nyolc év fejlesztésének eredménye lett. A kéziszámítógépek új generációja az olvasási szokásokra is némileg hatással volt, leginkább az Amazon 2011-es Kindle-jének piacra dobása után. Clarke és Kubrick párosa után egyébként több helyütt is megjelentek táblagépek sci-fi művekben, ilyen volt pl. Gene Roddenbarry Star Trek sorozata, és ne feledjük, hogy a Galaxis útikalauz stopposoknak maga is egy táblagép.

Keir Dullea és a tablet jóval a tablet feltalálása előtt a 2001: Űrodisszeia című filmben

Keir Dullea és a tablet jóval a tablet feltalálása előtt a 2001: Űrodisszeia című filmben Forrás: openculture.com

Jules Verne: Utazás a Holdba

Megjósolt jelenség: Holdraszállás

Mű megjelenése: 1865

A jóslat beteljesedése: 1969

Verne a mai napig a leghíresebb, és legolvasottabb francia írók mezőnyének éllovasa, ami nem véletlen. Kalandokban bővelkedő, olvasmányos, és fordulatos regényei fiatalok generációival szeretették meg az olvasást, és bár világéletében törekedett a tudományos hitelességre, ő is csak abból tudott kiindulni, ami rendelkezésére állt, ez pedig akkoriban a Hold kapcsán nem volt túl sok. A tengeralattjárók létét hibátlanul megjósolta, ellenben az Utazás a Holdba egyes részei ma már megmosolyogtatóan hatnak, de tény, azon kevés korai regény egyike ez, ahol emberek eljutottak űrbéli kísérőnkhöz, úgy, hogy ezt az életben csak 104 évvel később abszolválta az Apollo 11, hogy Neil Armstrong elmondhassa világhírű mondatát. Kevesen tudják egyébként, de Nagy Ferenc színműíró ugyanezzel a címmel már kiadott egy hasonló munkát 1836-ban, ott viszont hőseink egyenesen léghajóval utaztak a Holdra.

Buzz Aldrin holdséta közben 1969-ben

Buzz Aldrin holdséta közben 1969-ben Forrás: www.nationalgeographic.com.au

Samuel Butler: Erehwon

Megjósolt jelenség: mesterséges intelligencia

Mű megjelenése: 1872

A jóslat beteljesedése: 1950

Elméleti síkon már a 18. századtól kutatások folytak a témában, foglalkozott a kérdéssel Descartes, Pascal és Babbage is. A mesterséges intelligencia, mint fogalom, végül 1950-ben terjedt el John McCarthy jóvoltából, aki a Lisp programozási nyelv kifejlesztője is, és ekkoriban születik meg Alan Turing, az Enigma feltörőjének hála a Turing-teszt is, mely azon alapszik, vajon egy MI képes-e megközelítőleg ugyanolyan válaszokat adni ugyanazokra a kérdésekre, mint egy ember. A mesterséges intelligencia kutatás jelenleg is az egyik legfontosabb vállfaja a tudománytechnológiai kutatásoknak, és erről érintőlegesen már Samuel Butler is írt Erehwon című sci-fi regényében, ahol a már egy, az emberétől teljességgel független intelligencia jelenik meg, melyet a szerző nem démonizál, hanem igyekszik tudományos oldaláról megközelíteni, így ezt jegyezhetjük fel az irodalomtörténet első MI-említésének.

Az MI-k egyik klasszikus ábrázolása, emberi vonások géptestben

Az MI-k egyik klasszikus ábrázolása, emberi vonások géptestben Forrás: wordpress.com

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

10 szépirodalmi mű, mely sci-finek se utolsó

Az irodalom Elon Muskja – 10 éve halt meg Michael Crichton

Az ember kéjenc vonzalma saját kipusztulásához

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

Steve Lukather zenekarvezető (balra), és Joseph Williams énekes

Tárlat Zene

2018. december 4.

A dallamos rockfúzió 40 éve – A Toto legjobbjai

Egy fülbeszámóan ragadós világ a világslágereken túlról.

Ne várd a csodát!

Film, mozi Tárlat

2018. november 30.

Filléres fantasztikum – 7 zseniális kis költségvetésű sci-fi

Az Avatar filmes reciprokai, avagy kis pénzből kimagaslót.

Jean Henri Gaston Giraud (1938-2012)

Képregény Tárlat

2018. november 26.

A francia képregénybirodalom császára – 80 éve született Moebius

Sokoldalú zseni, aki kizárólag a legendás Hergé-vel említhető egy lapon.

Facebook