2019. július 17., szerda

A világ legnépszerűbb szuperhőse 30 éve Magyarországon

Kovcs Krisztin
Kovács Krisztián
2019. június 18.

1994-ben, mindössze hét éves voltam, épp csak elkezdtem az első osztályt, és viszonylag gyorsan megtanultam olvasni, noha akkor még nem igazán tudtam, hogy ez az élmény mennyiben határozza majd meg az életemet. A buszmegálló mellett állt egy fémbódé, főleg napilapokat árulva, és amikor a nagyanyáméktól hazafelé tartó buszról leszállva elhaladtunk mellette édesanyámmal, megpillantottam egy színes borítót, amin egy furcsa zöld ruhát, és szkafandert viselő fickó lőtt egy másikra, aki tetőtől-talpig feketében próbált védekezni, csak a szemei világítottak fehéren. Azonnal megkértem édesanyámat, hogy vegye meg nekem.

Ez volt A Csodálatos Pókember 67. száma, amiért 115 forintot adtunk az újságárusnak, aki ekkor még nem sejtette – ahogy én sem – hogy mostantól igen sűrűn fogunk majd találkozni egymással. Pókember nem csupán az olvasás szeretetét, de a képregények és a szuperhősök iránti rajongást is magával hozta, később rendszeres vásárlójává váltunk a Batman, a Superman, az X-Men, és a Transformers képregényeknek is. Azóta eltelt 25 év, az első magyarországi Pókember képregény megjelenése óta pedig pontosan 30, de egy valami nem változott: rajongásom a pókmaszkos igazságosztó iránt.

A Csodálatos Pókember

A Csodálatos Pókember Forrás: mozistar.hu

Egy 57 éves történet

Bizony, mondhatjuk akár azt is, hogy eredeti, amerikai megjelenése után meglehetősen gyorsan megérkezett Magyarországra a világ legnépszerűbb szuperhőse, hiszen a legelső szám – még nem teljes szám – 1962-ben látott napvilágot az Amazing Fantasy 15. számában. Peter Parker történetét a modern képregényipar két, későbbi legendája, az egyaránt a tavalyi évben eltávozott Steve Ditko, és a Marvel képregénybirodalom feje, Stan Lee hozta össze nem kevés viszontagság árán, hiszen kezdetben a korábbi szuperhősöktől némileg elrugaszkodott koncepcióval bíró Pókembert nem mindenki tartotta piacképesnek.

Stan Lee számtalan interjúban mesélt erről a jelenségről, és arról a tényről, mennyire szándékosan vették némileg más hangulatúra a hőssé váló gimnazista srác kalandjait, és alighanem éppen ez lehetett az, ami később világszerte ekkora sikert hozott a figurának. Lee megközelítésében Peter Parker sokkal emberibb, kisebb léptékű hős, megvannak a maga hétköznapi problémái, melyek ugyanazok, melyek bármelyik kamaszt sújtják, és éppen emiatt Pókember rendkívül hamar belopta magát az olvasók szívébe, mert olyan hőst láttak maguk előtt, akivel könnyedén azonosulni tudtak.

Steve Ditko és az első megjelenés az Amazing Fantasy-ben

Steve Ditko és az első megjelenés az Amazing Fantasy-ben Forrás: hollywoodreporter.com

Pókember megkezdi világhódító útját

Lee végül a megszüntetésre váró Amazing Fantasy utolsó számába tette bele az első Pókember-történetet, mondván, úgysem számít már, ha pocsék eladási mutatókat is hoz a lap, így önmaga megnyugtatására még a borítóra is rátette vadonatúj szuperhősét. Az Amazing Fantasy megszűnt, ám a Marvel néhány hónappal később meglepő felfedezést tett az eladási mutatók jelentései alapján. Az év legjobban fogyó lapszáma lett Pókember története, a Marvel pedig, ami korábban Lee újszerű ötleteit mind a kukába hajította vele kapcsolatban, újult erővel vágott neki a figura kidolgozásának.

Jack Kirby, Amerika kapitány megalkotója kapta a feladatot, hogy rajzolja meg az első önálló kalandokat, ám ez nem nyerte el Lee tetszését, mondván, Kirby pontosan ugyanúgy ábrázolta Pókembert, mint bármelyik szuperhőst, a koncepció lényege pedig éppen abban rejlik, hogy Pókember különbözik mindenkitől, akivel korábban az olvasó találkozhatott. Így került a feladat Steve Ditko kezébe, akivel Lee évekig tartó legendás együttműködést alakított ki. A Pókember egy olyan kamaszfiú hőssé válásának krónikája lett, akinek emellett a napi feladatokkal is meg kellett küzdenie, és egyáltalán elfogadnia a tényt, hogy belőle hős lehet, férfivá érnie, és érezni az emberek iránti felelősségének súlyát. Mint az hamar kiderült, Pókember nem csupán az Egyesült Államokat, de az egész világot is meghódította.

Az eredeti sorozat itthon 1989 és 1999 között 127 lapszámot élt meg

Az eredeti sorozat itthon 1989 és 1999 között 127 lapszámot élt meg Forrás: halozsak.hu

Peter Parker Magyarországra jön

A 80-as években különböző antikváriumok filléres vásárain már kapható volt a Csodálatos Pókember rossz minőségű skandináv utánnyomása, az embereket pedig még az sem érdekelte, hogy meglehetősen kevesen beszélték úgy a svédet, hogy érthetővé váljanak a kalandok, ám a kiváló minőségű rajzok önmagában elvitték a hátán a történetet. A Semic Kiadó kiválóan és idejében ismerte fel, hogy mutatkozna igény idehaza Pókember történeteire, így gondolt egy merészet, és mélyet merített a szuperhős eredeti sorozatának kalandjaiból.

Igen ám, de az amerikai kiadás ekkoriban már a sok századik lapszámnál tartott, a kiadó ráadásul szembesült azzal, hogy valamiképpen a még a témában ismeretlen, laikus olvasókat is be kell vonnia a sztoriba, így úgy döntött, az első számot egyfajta hamarjában végzett múltidézésnek szenteli, ahol Peter Parker Ben bácsi sírjánál meséli el addig eredettörténetét, mesél ellenségeiről, életének tragédiáiról, és persze arról a bizonyos balesetről, mely végül egy egyszerű tinédzserből szuperhőst csinált. A húzás bejött, a második lapszámtól pedig a kiadó belecsapott Pókember legnépszerűbb kalandjaiba.

A legendás, legelső szám, mely épp 30 éves

A legendás, legelső szám, mely épp 30 éves Forrás: halozsak.hu

A nosztalgia jóleső emléke

A mai napig gyűjtök képregényeket, de a 90-es évek elején megjelent Csodálatos Pókember példányainál jobban egyetlen képregény sem képes felkorbácsolni bennem a jóleső, gyermekkori nosztalgiát. A fényes borító, a gyenge minőségű, fatartalmú papír, a színes, olykor a vonalakból kicsúszó belív, és a buborékokba láthatóan kézzel beírt szövegeket tartalmazó darabok a maguk dohos, savanykás illatával mintegy szimbóluma is volt annak, hogy Magyarországon a rendszerváltás hatására még a könyv és újságpiacon is változások álltak be az angolszász füzetek szabad érkezésével.

Peter Parker ennek élharcosává vált, pontosabban az olvasók azzá tették. Az eredetileg nagyjából 22 oldalas amerikai füzeteket a hazai kiadó 32 oldalra bővítette, ezzel lehetőséget teremtve, hogy egy komplett történet mellé még egy fél beférjen, ami aztán a következő lapszámban folytatódott, később pedig ezen a 10 oldalon új szereplőket mutattak be, többek közt személyes kedvencemet, Frank Castle-t, azaz a Megtorlót. Az eredeti sorozat pontosan 127 lapszámot élt meg 1989 és 1999 közt, melyben a Web of Spider-Man, vagy az Ultimate Spider-Man sorozatok bizonyos epizódjain túl gyakorlatilag az eredeti Amazing Spider-Man széria 200. és 303. lapszámai közül minden történet elérhetővé vált magyarul.

Még ma is gyakran cserél gazdát licitoldalakon

Még ma is gyakran cserél gazdát licitoldalakon Forrás: vatera.hu

Pókember nem megy ki a divatból

A figura népszerűségét jól jelzi, hogy a jelentős áremelkedést követően mindössze 7 lapszámmal a sorozat rajongótáborának csökkenése után megszűnt, ám alig másfél évvel később ott folytatódott, ahol korábban abbamaradt. A 2000-es években már nyilvánvalóan nem lehetett akkora olvasótáborra szert tenni, mint korábban, így Pókember is egyik kiadótól csapódott a másikig, előbb az olasz Panini magyar leányvállalata, később a Kingpin Kiadó vette át a történetek közlésének jogát. Szerencsére utóbbinál azóta is töretlen a havi megjelenések száma, sőt, a kiadó megengedhette magának, hogy a hat különböző Spider-Man sorozat közül több különbözőbe is belekóstolhasson.

Én manapság már inkább az eredeti, amerikai, füzetes kiadásokat gyűjtöm a 70-es, 80-aas évekből, számomra azok hozzák vissza azt az ellenállhatatlanul jóleső nosztalgiát, melyről már fentebb is írtam, és sosem fogom elfelejteni Pókembernek, hogy gyerekként megszerettette velem az olvasást, hogy megmutatta, milyen nehéz felnőtté válni, és elültetett bennem néhány törvényszerűséget az életre vonatkozóan, minthogy a kitartás, és a türelem meghozza a gyümölcsét, hogy rossz tetteink előbb-utóbb visszahatnak ránk, vagy, hogy a bátorság az élet minden területén elengedhetetlen fontosságú.

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

A hibrid-noir képregény atyja – Frank Miller művészete

A francia képregénybirodalom császára – 80 éve született Moebius

A mindent kiforgató képregénykirály – Az 5 legjobb Alan Moore képregény

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

Csernobil

Sorozat Tárlat

2019. július 12.

10 kiváló sorozat, melyeket megtörtént események ihlettek

Az élet nem csupán filmfronton a legjobb forgatókönyvíró.

Fox Mulder

Film, mozi Tárlat

2019. július 4.

6 híres pszichológus a filmvászonról

Világhírű lélekbúvárok a hollywoodi és más mozivásznakról.

Guns N' Roses

Tárlat Zene

2019. július 1.

7 Guns N’ Roses dal, ha fel akarod pörgetni a napod

A test öltött hedonizmus a punk és a hard rock határán.

Facebook