Amire Agatha Christie sem gondolt – A krimi XX. századi sokoldalúsága

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2018. szeptember 20.

(becsült olvasási idő: 5 perc)

Egy korábbi cikkben már részletesen taglaltam, miért is szeretem a jó krimit, ebbe most részletesen nem is mennék bele, a cikk sem erről szól, inkább arról a szerteágazó zsáner-evolúcióról, amit a krimi az elmúlt százötven évben mutatott, és ami egyelőre úgy fest, töretlenül tart a mai napig is. Sokan rendkívül behatárolt műfajnak tartják, és ez az eszköztárát tekintve bizonyos szempontból igaz is, ám remélem, ez a kis összegzés rávilágít majd arra, miként lehet tágítani saját kereteit.

Ha valaki eddig azt gondolta, nem létezik játék az igencsak behatárolt műfaji keretekkel, alighanem most alaposan rácáfolunk majd, és ha eddig a krimi szó hallatán csupán Sherlock Holmes és Hercule Poirot jutott az eszedbe, de a műfaj szerelmese vagy, akkor most igyekszünk tippet adni, mely szerzők mely regényeit érdemes még kipróbálnod. A krimi műfajt alapvetően Edgar Allen Poe A Morgue-utcai kettős gyilkosság című novellája óta tartják számon, és alighanem még a hányatott sorsú, legendás író sem hitte volna, hogy alapötlete hány típusra ágazik majd el a XXI. századra. Íme:

Sherlock-evolúció

Sherlock-evolúció Forrás: www.ihearofsherlock.com

Hagyományos krimi

Kissé talán suta megfogalmazás, de ez foglalja össze leginkább azt a klasszikus vonalat, melyet éppen Poe indított újtára az 1841. áprilisában megjelent novella, és főszereplője Auguste Dupin által. Itt a központi szereplő általában egy zseniális logikai készséggel megáldott mesterdetektív, amilyen Arthur Conan Doyle történeteiben Sherlock Holmes, Agatha Christie-nél Hercule Poirot, vagy Miss Marple, és persze ne felejtsük el Belgium legnépszerűbb krimi szerzőjét, Georges Simenont, és az ő Maigret felügyelő alakja köré épülő történeteit. Nem ritkán a detektív segítőtársat is kap maga mellé, aki az olvasó számára is segít értelmezni a bűnügyek megfejtését. Ki ne emlékezne Hastingsre, vagy Watsonra.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Sir Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba

Agatha Christie: Halál a Níluson

Georges Simenon: Maigret nyaralni megy

Sir Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba és A négyek jele

Sir Arthur Conan Doyle: A bíborvörös dolgozószoba és A négyek jele Forrás: abebooks.com

Hard-boiled krimi

Az első konkrétan a hagyományos krimi irányvonalából elkülönülő zsáner. Ugyan megoszlanak a vélemények arról, melyik mű és konkrétan ki az, aki útjára indította a kemény, cinikus magánhekus figuráját, akinek gyengéje az ital és a végzet asszonyai, és aki a vitás kérdéseket kőkemény öklével intézi el. Ez a fajta hős valahol Dashiell Hammett műhelyében született meg az 1920-as 1930-as évek fordulóján Continental Op és Sam Spade alakján keresztül, majd olyan kiválóságok regényeiben folytatódott, mint Raymond Chandler, Ross McDonald, vagy James M. Cain. Hammett irányváltását legalább olyan forradalmi fogásként értelmezik az irodalmárok, mint Poe műfajteremtő remekeit közel száz évvel korábbról.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Dashiell Hammett: A máltai sólyom

Raymond Chandler: A hosszú álom

James M. Cain: A postás mindig kétszer csenget

Raymond Chandler: A hosszú álom

Raymond Chandler: A hosszú álom Forrás: abebooks.com

Pszichológiai krimi

Tulajdonképpen már a hagyományos krimi és a hard-boiled vállfajú sztoriknál is előfordultak olyan esetek, melyek fordulatai bőven beleillettek ebbe az akkor még meg nem nevezett kategóriába, elég csak Agatha Christie Gyilkosság az Orient Epresszen, vagy a Tíz kicsi néger című regényeire gondolni. Itt általában a gyilkosságok valamilyen lélektani szempontból egészen megterhelő és borzalmas formában történnek, melyek felderítése közben aztán a nyomozók is kénytelenek alámerülni az emberi lélek és akár saját lelki világuk sötét bugyraiba is. Nehéz a kialakulását élesen meghatározni, épp a fentebb is említett műfaji átfolyások miatt, de a noirban is jeleskedő Jim Thompson, vagy akár Stephen King egészen korai műveinek egyes darabjait is ide lehet sorolni.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Dennis Lehane: Viharsziget

Thomas Harris: A bárányok hallgatnak

Gillian Flynn: Holtodiglan

Thomas Harris: A bárányok hallgatnak

Thomas Harris: A bárányok hallgatnak Forrás: abebooks.com

Kalandregénybe oltott krimi

Egy a fentinél jóval könnyedebb kategória, főhőseink olykor emberpróbáló kalandok során küzdik át magukat, hogy megtalálják a megoldást, és a kiindulópont, valamint a teljes nyomozás nem is mindig egy-egy hagyományos értelemben vett gyilkosság körül bonyolódik. Ebben a vállfajban a szerzők olykor nem restek történelmi, politikai, vagy művészettörténeti, esetleg vallási hátteret adni a történetnek, ezzel mintegy mítoszt építve a nyomozás köré. Ezek a történetek egyébként a hetvenes évek óta népszerűek, nagyot dobott rajtuk Clive Cussler Dirk Pitt-sorozata, reneszánszukat pedig Dan Brown felbukkanása környékén élték a 2000-es évek közepén, manapság bár továbbra is népszerűek, messze nem annyira emlegetett kategóriát alkotnak, mint bármelyik másik alzsáner.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

David Baldacci: Órajáték

Dan Brown: A Da Vinci-kód

Wilbur Smith: Afrika szarva

Dan Brown: A Da Vinci-kód

Dan Brown: A Da Vinci-kód Forrás: antiquebook.com

Romantikus krimi

Talán nem is gondolnánk, milyen régen gyökerező kategóriáról beszélünk, itt ugyanis egész könnyedén meghatározhatjuk a zsáner kialakulásának origó pontját, melyet legszívesebben Daphne du Maurier leghíresebb regénye, A Manderley-ház asszonya 1938-as debütálása kapcsán emlegetnek. Persze a zsáner itt is hatalmas utat járt be, de alapvetően megtartotta stílusjegyeit, a nyomozásba vegyülő vad és szenvedélyes érzelmeket, melyeknek talán manapság Nora Roberts számít a leginkább kelendő, és leghíresebb képviselőjének, szinte mindegy, melyik álneve alatt is alkot. A zsáner Magyarországon is népszerű, de sajnos inkább Evelyn Marsch könyveinek köszönhetően, pedig az angolszász szerzők közt akad néhány, akik képesek lerombolni az őket övező sztereotípiákat.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszony

Nora Roberts: A tanú

Sandra Brown: A legelső férfi

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya Forrás: www.jordan-metcalf.com

Orvosi krimi

Ha ezt a zsánert említem, bizonyára a magyar olvasók is egyöntetűen vágják rá Robin Cook nevét, és nem hiába, a pályáját orvosként kezdő, és önmagára a mai napig orvosként tekintő író legelső, Kóma című regényével mondhatjuk, hogy műfajt teremtett a műfajon belül. Bár krimi történetekben már a klasszikusok esetében is fordultak meg orvosok, vagy éppen adtak orvosi megoldásokat egyes nyomozásoknak, Cook előtt nem volt konkrétan olyan sztori, amely a teljes történetet erre a tematikára húzta volna fel. Cookot persze sokat követték az évek során, elég hacsak Tess Gerristent, vagy Kathy Reichs-szet említem, de manapság már ugyanúgy nem övezi akkora népszerűség a zsánert, mint hajdanán, noha persze az olyanok, mint épp Robin Cook manapság is igazi sztárnak számítanak.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Robin Cook: Kóma

Patricia Cornwell: Különös kegyetlenséggel

Kathy Reichs: Csont és bőr

Robin Cook: Kóma

Robin Cook: Kóma Forrás: www.bestlittlebookhouse.com

Sci-fi krimi

Az eddigiektől talán leginkább elütő kategória, és megint csak messzebbre nyúlik vissza, mint hinnénk. Az egyik legismertebb sci-fi író, Isaac Asimov 1950-ben írta meg az Én, a robot című novellát, négy évvel később pedig az Acélbarlangokat, mely mindkettő, és e két széria további darabjai is egy-egy robotokkal kapcsolatos nyomozást mutattak be. A sci-fibe beépülő krimi vonal a későbbiekben sem veszített a fényéből, több a zsánerben már népszerű sci-fi író merészkedett erre a mezsgyére több-kevesebb sikerrel, és a mai napig is akadnak ilyen jellegű próbálkozások, noha nem mindig különítik el őket a science fiction kategóriájától, pedig a Galaxis útikalauz stopposoknak mély tisztelettel övezett szerzője, Douglas Adams is kipróbálta magát benne, mikor Dirk Gently hollisztikus nyomozó irodájáról írt.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Richard K. Morgan: Valós halál

Jack McDevitt: Elveszett kolónia

Hannu Rajaniemi: Kvantumtolvaj

Richard Morgan: Takeshi Kovacs-trilógia

Richard Morgan: Takeshi Kovacs-trilógia Forrás: worthpoint.com

Fantasy krimi

A sci-fihez képes meglehetősen fiatal kategóriáról beszélünk, mert bár akadtak olyan fantasy regények, melyek használták a krimi eszköztárát, azért mégiscsak megmaradtak saját zsánerjük határain belül. A fantasy krimi, mint önálló zsáner talán a kilencvenes évek vége táján John Connolly sötét történeteivel indulhatott, de ha nagyon engedékeny akarok lenni, akkor még az 1999-es harmadik Harry Potter sztorit, Az azkabani fogoly című epizódot is ide sorolnám. Az olyan szerzők felbukkanása pedig, mint China Miéville, vagy Ben Aaronovitch egyértelműn bizonyították, hogy a korábban csak érintőlegesen életre hívott zsáner nagyon is működőképes tud lenni, így vélhetően a jövőben is egyre többen mernek majd elkalandozni errefelé.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Ben Aaronovitch: London folyói

China Miéville: A város és a város között

Charles Stross: A Mosoda-akták

China Miéville: A város és a város között

China Miéville: A város és a város között Forrás: gumtree.com

Történelmi krimi

Utolsó két kategóriánk első darabja jól elhatárolható, és elképesztő népszerűségű, leginkább talán azért, mert a XX. században kialakult nyomozati módszereket alkalmazza régebbi korok keretei közt, melytől egészen egyedivé válnak a történetek. Nehéz egyértelmű kezdőpontot kijelölni, ami biztos, hogy manapság sem veszítettek fényükből, évről-évre bukkannak fel újabb szerzők a korábbiaknál is ambíciózusabb ötletekkel, és miután ezek a sztorik általában sorozattá formálódnak a szerzői műhelyekben, ezért a sorozatgyártók számára is kitűnő alapanyagok. Nem hiába vittek vászonra nem egyet az elmúlt években, és ez a tendencia vélhetően a jövőben is folytatódni fog, szinte mindegy, hogy a Római Birodalomba, VIII. Henrik udvarába, vagy a XIX. század végi barcelonai világkiállításra kell is visszautaznunk.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Steven Saylor: Eltűnt Massíliában

C. J. Sansom: Sötét tűz

Caleb Carr: A halál angyala

Steven Saylor: Eltűnt Massíliában

Steven Saylor: Eltűnt Massíliában Forrás: kauppa.aavetaajuus.fi

Alternatív történelmi krimi

És akkor egy leágazás a fenti kategóriából, mely érdekes módon előbb jelent meg a XX. század derekán. Talán éppen azért, mert az embert mindig is foglalkoztatta a mi lett volna, ha-kérdése, így aztán szerzőink rögtön a könyvek lapjain próbáltak erre választ adni. Az egyik leghíresebb regény, melynek alapján jelenleg is fut egy tv-sorozat, a hajmeresztő ötleteiről híressé vált sci-fi író Philip K. Dick nevéhez fűződik, aki elképzelte, miként nézne ki saját kora, amennyiben a második világháborút Japán és a Harmadik Birodalom nyeri. A zsáner olyan népszerű, hogy még az egyik legjobbnak tartott amerikai író, Philip Roth is kipróbálta magát benne, Összeesküvés Amerika ellen című regényében.

Ajánlott olvasmányok ismerkedésre:

Robert Harris: A Führer-nap

Philip K. Dick: Ember a fellegvárban

Robert Ferrigno: Ima egy bérgyilkosért

Robert Harris: A Führer-nap

Robert Harris: A Führer-nap Forrás: abebooks.com

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

10 szépirodalmi mű, mely sci-finek se utolsó

A techno-thriller pápája – 5 éve ment el Tom Clancy

Mit árulnak el világhírű írókról kedvenc regényeik?

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában