Az irodalom Elon Muskja – 10 éve halt meg Michael Crichton

Szerző Kovács Krisztián
Dátum 2018. augusztus 30.

(becsült olvasási idő: 9,5 perc)

Túlzónak tűnik talán a cím, pedig a mélyére ásva egyáltalán nem az. Ha belegondolsz, mit is mondhatnék egy olyan emberről, akinek az egyik regénye, az egyik regényéből készült filmadaptáció, valamint az általa írt televíziós sorozat egyszerre, egy időben vezette a könyves eladási listát, a mozis bevételi listát, valamint a televíziós nézettségi listát is. Ha Elon Musk, a SpaceX, a Tesla, no meg a PayPal atyja zseni, akkor jelen írás alanya saját területén legalább annyira annak számít.

Ha azt mondom, Jurassic Park, Az elveszett világ, a 13. harcos, Gyilkos nap, Az Androméda-törzs, A gömb, nyilván sorolnád a rendezőt, a főszereplőket, dicsérnéd a sztorit, a speciális effektek úttörő jellegét, a filmek közvetített mondanivalóját, az előremutató tudománytechnológiai kérdések boncolgatását, ám ezek a filmek soha nem jelennek meg, ha nincs az író, aki megalkotta az alapjukként szolgáló regényt, és akinek pályafutása egészen egyedi epizódja a XX. század szórakoztatóirodalmának, és akit Stephen King egyszerűen csak „gyalázatosan okos” írónak nevezett. 76 éves lenne, és immáron 10 éve nincs köztünk Michael Crichton.

Crichton neve összeforrt a dinoszauruszokkal

Crichton neve összeforrt a dinoszauruszokkal Forrás: vanityfair.com

Az Orwell-novella átka

John Michael Crichton 1942. október 23-án született az Illinois állambeli Chicagóban. Apja újságíró volt, így az írás szeretetét lényegében génjeiben hordozta, és már 14 évesen eltervezte, hogy író lesz belőle. 1960-ban a Harvardon kezdte meg tanulmányait, és rögtön megmutatkozott a fiatal írópalánta zsenije, amikor az egyik tanárának, aki szerinte irracionálisan alacsony osztályzatokat adott bárki írására, beadott saját neve alatt egy eredetileg George Orwell által írt novellát, amire végül csak négyes osztályzatot kapott.

Crichton úgy volt vele, hogyha a XX. század egyik legnagyobb angol regényírója (és a Crichton által rajongott 1984 szerzője) sem tud tökéletes novellát írni, akkor neki sem érdemes fáradoznia vele, így végül teljes kiábrándultságában otthagyta az egyetemet, és újra útkeresésbe fogott, majd végül 1964-ben biológiai antropológia szakon diplomázott, és felvételt nyert az Orvostudományi karra is.

Újra tollat forgatva

Mint a legtöbb író, aki már gyerekkora óta tervezgeti írói karrierjét, úgy Crichton sem volt képes örökre letenni a tollat, és a diplomaosztó környékén ismét belefogott az írásba. Felvette a John Lange álnevet, mellyel utalni igyekezett saját elképesztő magasságára (egy 1997-es interjúban 206 centiméter magasnak írta le magát), és egyszerű, puhakötésű, nem túlságosan markáns irodalmi értékkel bíró ponyvák írásába kezdett. Közülük az első az 1966-ban a Signet Books kiadónál megjelent rövidke krimi volt, az Odss On, mely azonban Crichton egész későbbi írói pályafutásának abszolút előfutára is volt.

Egyrészt formailag itt már alkalmazta későbbi jellegzetes fogását, vagyis a fejezeteket nem sorszámozta, hanem az eltelt idővel jelölte meg, vagyis térben és időben is elhelyezte a cselekményt, ezzel segítve az olvasókat. A regény cselekménye egy costa brava-i szálloda kirablása körül bonyolódik, a rablást pedig egy számítógépes program segítségével tervezik meg. Ne feledjük, hogy 1966-ot írunk, az Apple és a személyi számítógépek kora még messze van, ráadásul alig húsz év telt csak el a számítógép alapját képező Neumann-elvek publikálásától, de Crichton máris használja és nem csak használja, de rögtön tovább is gondolja az ötletet, mely már annak idején is forradalminak számított, főleg egy krimi történet kellős közepén.

Karrierjére a későbbiekben is jellemző marad, hogy olyan tudományágakat igyekszik feltérképezni, és hatásait több aspektusból bemutatni, melyek aktuálisan még nem érték el saját csúcspontjukat. Az Odds On-t még további hét álnéven írt kötet követte, egy részük már a nagy áttörést követően jelent meg.

Az életmű egy része

Az életmű egy része Forrás: pinterest.com

Új műfaj születik

1969-ben Crichton létrehozott egy új műfajt, vagy nevezzük zsánernek, talán saját tudtán kívül is, első igazi regényével Az Androméda-törzzsel. A műfaj a techno-thriller megnevezést kapta a korabeli kritikáktól, és a későbbiekben olyan neves képviselőket szült, mint Tom Clancy (akiről korábban részletesen is írtunk, megfogalmazva a műfajt definiáló sajátosságokat is), vagy épp Neal Stephenson és Takano Kazuaki.

Az Androméda-törzs a science fiction egy egészen új irányvonalát képviselte azzal, hogy hard sci-fiket megszégyenítő részletességgel villantotta fel a tudományos hátteret, belekeverve egy jó adag krimit, haditechnikai leírásokat, ám mindezt nem a jövőbe, hanem a jelenbe helyezte, ezáltal zsigerien közel hozva az élményt az olvasóhoz. Ne feledjük, 1969-et írtunk, ekkor még csak pár éve jelent meg a sci-fi egyik legnagyobb hatású műve, Frank Herbert Dünéje, mindössze egy év telt el Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című, később újabb zsánert fialó remeke, az olyan klasszikusok pedig, mint Joe Haldeman Örök háborúja, a Végjáték, a Neurománc, vagy épp a Hyperion még évekre voltak onnan.

Ezt csak azért írom le, amit egyébként te is tudsz, ha újra kézbe veszed és elolvasod Crichton műfajteremtő regényét. Sok, a sci-fi aranykorában született műhöz képest, ez ma sem hat elavultnak, nem rakódott rá por, a történet, az ábrázolt fertőzés ugyanannyira húsbavágó, mint megjelenése évében, ez pedig az igazi klasszikusok sajátja, mert bár az olyanok, mint Asimov, Clarke vagy épp Herbert műveiben ábrázolt technikák manapság már néha megmosolyogtatóan hatnak, de miután örök témákkal foglalkoztak, így ma is aktuálisak. Ez a zsenik sajátja.

Crichton három évig íródó regénye azonban azon kevés kivételek egyike, mely sem az ábrázolt helyzetek, a bemutatott technológiák, sem a háttérben munkálkodó mondanivaló tekintetében nem veszített fényéből, pedig gondoljunk bele, a mű jövőre lesz 50 éves.

Megszületik a filmrendező

Crichton első regénye hosszú heteket töltött el a The New York Times bestsellerlistáján, a népszerűség és az elképesztő siker hatására pedig az író belekezdhetett saját önmegvalósításába, így 1973-ban megírta, és megrendezte Yul Brynner főszereplésével a Feltámad a vadnyugat című filmet. A jelenleg is futó, és sorozatokkal foglalkozó portálokon megannyi vitát generáló Westworld című széria is ennek a filmnek a szellemiségét bontotta ki és boncolgatja, és bár az eredeti fogadtatása meglehetősen vegyes volt, az megintcsak tény, hogy felvillantotta Crichton zsenijét az emberszabású robotok alkotta vidámparkban, ahol a látogatók újraélhették egy letűnt kor történelmét etikai és erkölcsi fenntartások és gátak nélkül. Persze a film hemzseg a hibáktól, melyek leginkább a gyenge karakterábrázoláson, no meg a dramaturgiai bakikon áll meg, érezhetően nagy falat volt még az írónak, de mai szemmel nézve is megér egy délutáni filmezést.

Crichton egyáltalán nem adta fel saját ötleteiből építkező filmek készítését, de előbb még 1978-ban Robin Cook mesteri regényéből elkészítette a Kóma című orvosi krimit, melyben már a később Oscar-díjas Michael Douglas is szerepelt, majd hat évvel a Feltámad a vadnyugatot követően 1975-ös regényét, A nagy vonatrablást vitte vászonra, nem kisebb nevek, mint Donald Sutherland és Sean Connery főszereplésével. Kitűnő bűnügyi kalandfilm kerekedett a vállalkozásból, ám Crichton megterhelő éveket maga mögött hagyva újra az írás felé fordult, amit nem is tehetett volna jobban.

Illusztris társaságban a Golden Globe-díjátadón

Illusztris társaságban a Golden Globe-díjátadón Forrás: imdb.com

Felfut a techno-thriller mestere

Crichton 80-as években három regényt írt, ebből kettő kimagasló, egy pedig bár ezektől elmarad, még így is átlagon felüli, és ha volt is kétség, bebetonozta az író nevét a popkultúra talapzatába. A Kongó az állati intelligencia, és a jelbeszéd részletes körüljárását, A gömb az idegen intelligenciákkal való lehetséges találkozást és az időutazás vonatkozásait, míg az Őslénypark a biológia és a génkutatás tudományát állítja középpontba.

Crichton hihetetlen alapossággal veséz ki és jár körül egy-egy témát, nem hiába szükségeltetik egy-egy újabb regény megírásához akár 3-4 év is. A kutatómunkát persze olykor-olykor megszakítja egy-egy film készítése, mint amilyen az ámokfutó robotokról szóló, Tom Selleck főszereplésével készült Runaways (a KISS alapítója, Gene Simmons is játszik a filmben), mely bár a 80-as évek VHS-korszakának egyik emblematikus darabja, mai szemmel kifejezetten nevetségesnek hat. Mindez annyira azért nem ejtett foltot rendezője becsületén, hiszen miután megjelent 1990-ben az Őslénypark, a megfilmesítés jogai szinte azonnal elkeltek.

Végleg a csúcson

A 90-es évek vitathatatlanul Crichton karrierjének csúcsát jelentették. Nézzük a filmeket. 1993-ban megjelenik a Jurassic Park a korszak legnagyobb rendezőjének tartott Steven Spielberg dirigálásában, mely minden idők legmagasabb bevételét termeli, és új szintre emeli a sci-fi, a kalandfilm és a szörnyfilm műfaját. Ugyanebben az évben megjelenik a Gyilkos nap filmadaptációja Sean Connery-vel a főszerepben. 1994-ben jön a Zaklatás, 1995-ben a Kongó, 1997-ben a Jurassic Park folytatása, Az elveszett világ, 1998-ban A gömb, 1999-ben pedig Antonio Banderas-szal a 13. harcos.

Közben pedig feldobta egy régi ötletét Steven Spielbergnek egy kórházban játszódó filmről, mely egy sürgősségi osztály munkáját követné nyomon. A produceri javaslatok hatására aztán változtattak néhány dolgot, rövidebbre vették a játékidőt, és ekkor már lényegében egy lehetséges sorozat első, pilot epizódját forgatták. Ez lett a végül 15 évadot, és 331 részt megért Vészhelyzet című sorozat, mely 2009-es fináléig nem csak az Egyesült Államokban, de a világ számos országában, többek közt Magyarországon is a valaha futott egyik legnépszerűbb sorozatnak számított. Crichton minden lehetséges tekintetben a popkultúra legnagyobb ikonjai közé emelkedett.

Dedikáláson

Dedikáláson Forrás: www.thoughtco.com

Az ember az író mögött

És ennek, ahogy lenni szokott, akadtak hátulütői. Crichton ötször házasodott, ebből négyszer elvált. Elképesztő magassága miatt komoly mentális problémákkal küzdött, képtelen volt elfogadni saját magát, terápiára járt, és élete végéig minden egyes nap meditált. Regényírás közben elképesztően szigorú, már-már kényszeres rendet tartott maga körül, és hihetetlen szigorral viseltetett önmagával szemben is, többek közt, mindössze 4 óra alvást engedélyezett magának egy-egy, valamint elzárkózott a világ elől, hogy kizárólag az írásra koncentrálhasson, nem csoda hát, hogy nem igazán akadt nő, aki ezt az életmódon hosszabb ideig el tudta volna viselni.

Hiába nyert Peabody-díjat, és többször Edgar Allen Poe-díjat, hiába neveztek el róla dinoszauruszt, és hiába választotta soraiba néhány nagynevű tudományos és ismeretterjesztő társaság, mint Képzőművészeti és Tudományos Akadémia, a Harvard Egyetem, a Gorilla Alapítvány, vagy a PEN, Crichton látszólag mindig is útkeresésben volt, és talán éppen ez tette olyan kiemelkedővé egész életművét. Már-már földöntúli elhatározottsággal, és szenvedélyességgel viseltetett minden iránt, amit szeretett csinálni, öröksége pedig éppen ezért legalább olyan fontos, bár talán kevésbé emlegetett epizódja a XX. század irodalmának és popkultúrájának, mint a már említett Asimov, Clarke, Herbert, vagy Dick.

Crichton regényei, és a belőlük készült filmek meglehetősen kis csoportját képviselik azon művek listájának, mely a kiváló és emlékezetes karakterek, a fordulatos és egyedi sztori, valamint az alapos és hihető tudományos háttér tényezőinek vékonyka halmazát töltik ki, éppen ezért olyan fájó, hogy mindössze 66 évesen elragadta a rák, és ennek idestova már 10 éve. Nem mondom, hogyha ma élne, 76 évesen is olyan műveket tenne le az asztalra, mint annak idején, de ha kortársaiból, pl. Stephen Kingből, vagy Ken Follett-ből indulunk ki – akiktől szintén nem várunk el újabb Ragyogást, vagy Tű a szénakazalbant, de – tudjuk, hogy néhány évente egyszer egy megbízható minőségű regénnyel rukkolnak elő, mi pedig kedves ismerősként üdvözöljük őket újra. Hiába került elő néhány kézirat Crichton hagyatékából, ez már messze nem ugyanaz, története pedig újabb példa az élet zord és kíméletlen kiszámíthatatlanságára.

 

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb cikkekről!

A krimi esszenciája, avagy James Ellroy királysága

A techno-thriller pápája – 5 éve ment el Tom Clancy

10 szépirodalmi mű, mely sci-finek se utolsó

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában