2019. május 20., hétfő

Vérbeli blues-rock talpig szakállban – A ZZ Top fél évszázada a pályán

Kovcs Krisztin
Kovács Krisztián
2019. február 28.

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy nincs még egy olyan jelenség a könnyűzenei, pláne a rockzenei színtéren, mint a texasi illetőségű, fülbemászóan tökös blues rockban utazó ZZ Top. A Billy Gibbons, Dusty Hill és Frank Beard trió alkotta őskövület immáron 50 éve mozog a pályán, amit lehet megéltek, amit lehet, sőt, annál is többet elértek, de ma is ugyanolyan fáradhatatlanul nyomják az ipart, mentesen mindenféle sztárallűrtől, pusztán a zenére koncentrálva.

Kevés olyan bandát tudnék hirtelen felsorolni, akik a kezdetektől ugyanabban a felállásban játszanak, most hirtelen a ZZ Topon kívül egyedül az ebben a rovatban korábban már szintén tárgyalt, legendás Rush jut eszembe, és még a rockerek körében szentként tisztelt Motörhead is megélt néhány tagváltást, ha már a hármas felállásnál tartunk. De mégis, milyen is a ZZ Top, és mi okozhatta, hogy az MTV történetének egyik legképtelenebb rocksztárjává emelkedhetett egy banda, ahol legalább két tag festett úgy, mint egy texasi farmer és a Mikulás szerelemgyereke?

50 éve a pályán

50 éve a pályán Forrás: wikipedia.com

Déli íz, texasi aroma

A ZZ Top ma már megkerülhetetlen monolitja a rockzene történelmének, 2004 óta immáron a Rock And Roll Hall Of Fame tagjai, 11 arany, hét platina és 3 multi-platina album tulajdonosai, csak az Egyesült Államokban 25 millió eladott albummal büszkélkedhetnek, de sikerük valóban egészen példa nélkül álló. Zenéjük eleve különleges fúzió, az amerikai dél vérbeli blues gyökereire építették a New Wave és a punk zene hatásait, némi pop-rock beütéssel a szintetizátorok használata miatt.

Különösen az 1980-as években megjelent három leghíresebb lemezük egyesítette magában az említett hatásokat, de mindezt elképesztően feelinges, és laza gitárzenével, valamint pofátlanul ragadós dallamokkal kombinálta, aminek köszönhetően a glam metaltól ragadós évtizedben is nap, mint nap játszották legnagyobb slágereiket azon az MTV-n, ami akkoriban a Mötley Crüe, a Ratt, a Bon Jovi, vagy épp a Dokken dalairól szólt. Az élményt már csak tetézte Gibbons-szék élő megjelenése, a szegecselt, vagy szövet zakók, a mellközépig érő szakáll, a csillogó, vagy épp prémes jelmezbe bújtatott gitárokkal kiegészült egyébként meglehetősen puritán színpadkép, melyek alapján valóban a korszak legképtelenebb sztárjaivá emelkedtek.

A kezdetek, még az emblematikus szakáll nélkül

A kezdetek, még az emblematikus szakáll nélkül Forrás: www.morrisonhotelgallery.com

A szakáll MTV-uralma

A ZZ Top a 80-as évek elejére már Egyesült Államok szerte ismert névnek számított, immáron évek teltek el addigi legnagyobb slágerük, a La Grange, és öndefiniáló albumuk, a Tres Hombres 1973-as megjelenése óta, amikor végre Európa is megismerte a nevüket. Az 1983-ban megjelent Eliminator című lemez csak a tengerentúlon 10 millió példányban talált gazdára, és az olyan slágereknek hála, mint a lemezt nyitó Gimme All Your Lovin, mely refrénjével valósággal berágja magát az ember fülébe, illetve a Sharp Dressed Men, vagy a Legs, világszerte ismertségre tett szert, pedig már ekkor sem lehetett egyértelműen bekategorizálni sem a zenekar tagjait, sem ezerszínű, feelinges zenéjüket.

Bár az ezt követő, 1985-ös Afterburner már csak feleannyi példányban kelt el, így is elképesztő sikert aratott, szintetizátor vezéreltebb megszólalása számtalan új rajongót nyert meg magának, hisz mindenki lába elindul az olyan vérbeli boogie-ra épülő dalokra, mint a Can’t Stop Rockin’, vagy a Stages. A banda közel 2,5 évet turnézott a lemezzel, majd némileg szabadságolta magát, de leginkább azért, hogy ráfeküdjön a következő lemez munkálataira, mely azonban végül csak 1990-ban látott napvilágot.

A Recycler némileg gitárközpontúbb megszólalása a bandát az Afterburner lemezzel megismert rajongótábornak nem igazán vált ínyére, ám a korai idők rajongói újra visszataláltak a ZZ Tophoz, gyakorlatilag tehát kijelenthető, hogy a 80-as években már kultstátuszba emelkedett banda valahogy mindig ráérzett, mi legyen a következő lépése, és bár az ezzel a három lemezzel elért sikereit már soha nem tudta megismételni, kétségtelenül és véglegesen szupersztár státuszba emelkedett.

Billy Gibbons a Dr. Csont egyik epizódjában

Billy Gibbons a Dr. Csont egyik epizódjában Forrás: digitaledition.chicagotribune.com

A ZZ Top egy jelenség

Mindazon az egyediségen túl, amit a ZZ Top a könnyűzenei palettán megalkotott, a tagok emellett még szimpatikus hozzáállásukkal és személyiségükkel is felhívták magukra a figyelmet, nem hiába dolgozott velük szívesen több rendező, vagy épp PC-játék fejlesztő cég. Gibbons, Hill és Beard megmaradt ugyanannak az egyszerű, texasi fickónak, aki 1969-ben elkezdte az ipart, nem hiába számítanak rájuk Hollywoodban, és a különböző karitatív események kapcsán is.

A ZZ Top írta a Vissza a jövőbe harmadik részének betétdalát, Doubleback címmel, valamint feliratkoztak Robert Rodriguez vámpírfilmjének, az Alkonyattól pirkadatig filmzene albumára is, a She’s Just Killing Me című tőlük szokatlanul keménynek tűnő dallal. Előbbi filmben fel is tűntek egy rövid zenés betét erejéig, de Gibbons több filmszerepet is kapott az elmúlt tizenöt évben, szerepelt a Dr. Csont szériában, a King of The Hill című animációs sorozatban többször is, valamint a Metalocalypse névre keresztelt, egy death metal banda életét és világsikerét nyomon követőn rajzfilmben is, sőt, Gordon Ramsey is meghívta a Hell’s Kitchen című műsorában az ételkóstolók közé.

A ZZ Top vitathatatlanul a könnyűzenei színtér dinoszaurusza, a kitartás, a kreativitás és a lazaság szobra, egy önmagát még véletlenül sem komolyan vevő óriási grimasz a minket körülölelő zord világban, egy végtelenül feelinges blues-rock dallam, amitől alighanem még egy dermesztőan hűvös őszi napon is kisüt a nap. Ha rosszkedv ellen receptet írnának, azon vélhetően szerepelne valamelyik albumuk, pl. az Eliminator, és nagy betűkkel a ZZ Top név is, immáron 50 éve.

Tetszett a cikk? Akkor olvasd el ezeket is, és nyomj egy LIKE-ot, hogy ne maradj le a legújabb írásokról!

A dallamos rockfúzió 40 éve – A Toto legjobbjai

A hard rock új generációs iskolája – 7 zseniális Van Halen-album

Progresszor professzorok – A Pink Floyd legjava

Címkék

Legutóbbi cikkeink a témában

50 éve a pályán

Tárlat Zene

2019. február 28.

Vérbeli blues-rock talpig szakállban – A ZZ Top fél évszázada a pályán

A könnyűzene dinoszauruszai, immáron 50 éve gitárral és szakállban.

Tárlat Zene

2019. január 11.

A hard rock új generációs iskolája – 7 zseniális Van Halen-album

Meghatározó új irányvonal a 80-as évek gitárzenéjében

Steve Lukather zenekarvezető (balra), és Joseph Williams énekes

Tárlat Zene

2018. december 4.

A dallamos rockfúzió 40 éve – A Toto legjobbjai

Egy fülbeszámóan ragadós világ a világslágereken túlról.

Facebook