- Kovács Krisztián
- 2019. november 21. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Folyamatosan évről-évre igyekszem pótolni esetleges elmaradásaimat a filmtörténelem legendás alkotásaiból. Elég jól állok, de így is néha-néha becsúszik egy-egy film, melynek címét aztán felhúzott szemöldökkel pásztázom, gondolván, ez hogy maradhatott ki eddig? Így jártam nemrég a Khartoum – A Nílus városa című remekkel, mely Charlton Heston főszereplésével Szudánba kalauzolt el, és fantasztikus élményt nyújtott, így aztán úgy gondoltam, érdemes ennek a manapság meglehetősen keveset emelgett műfajnak külön cikket szentelni.
A 2010-es éveket hosszú évtizedek múlva minden bizonnyal a képregényfilmek korának fogják nevezni (hacsak nem nevezik annak máris), nos, a második világháborútól az 1960-as évek közepéig tartó időszakot ugyanezen logika szerint bátran nevezhetjük a kosztümös történelmi filmek korának, melyek azonban némileg más színezetet képviseltek, mint modern társaik, és a tényeket jó adag fordulatos kaland közé rejtették. Ez, a díszletek, a jelmezek, az effektek, no meg az olykor rendkívül jellegzetes technicolor színezés ezt a korszakot tette kedvenc filmtörténeti időszakommá, így most össze is gyűjtöttem egy csokorravalót, hátha akad még köztetek, aki hasonlóan érez.
Az aranykor legendás eposzai
John Huston 1951-es filmje a németek által megszállt Kelet-Afrikában játszódik az első világháború kitörése környékén. A C. S. Forester 1935-ben megjelent azonos című regénye lapján készült alkotás egy iszákos hajókapitány, és egy puritán misszionárius nő egymásra találásának története, miközben egy egészen őrült terv keretében igyekeznek kivenni a maguk részét a háborúból. A filmet története és látványvilága (eredeti helyszíneken, a Kongó-folyón zajlott többek közt a forgatás) mellett egyértelműen a Humphrey Bogart és Katherine Hepburn karakterei közti kémia teszi kiemelkedő alkotássá. A filmet négy Oscar-díjra jelölték a legfontosabb kategóriákban, de végül csak Humhprey Bogart nyerte el a legjobb férfi főszereplő aranyszobrát.
Afrika királynője
Nem megyünk túl messzire, a rendező ezúttal is John Huston, az egyik főszereplő pedig Humphrey Bogart. A rejtőzködő író, B. Traven azonos című művéből készült alkotás az egyik leghíresebb, és legtöbbet hivatkozott kalandfilm a filmtörténelemben. A Sierra Madre kincse az egyik első hollywoodi film volt, melyet az Egyesült Államok területén kívül forgattak, és mely három, a munkaadóik által átvert kétkezi munkásról szól, akik a Sierra Madre hegyeibe igyekeznek összefogva, hogy ott aranyat keressenek. A film természetesen az Egyesült Államok Nemzeti Filmarchívumának tagja, összesen négy Oscar-díjra jelölték, ebből John Huston rögtön kettőt is elnyert, ő kapta ugyanis a legjobb rendező és a legjobb adaptált forgatókönyv díját is.
A Sierra Madre kincse
David Lean 1962-es rendezése jelenleg a 7. helyen áll minden idők legjobb amerikai filmjeit tömörítő listáján. A Peter O’Toole és Omar Sharif főszereplésével készült epikus, közel négy órás történelmi dráma megtörtént eseményeket dolgoz fel. A történet az első világháború idején játszódik a Közel-Keleten, és egy fiatal és rendkívül fondorlatos, excentrikus személyiségű angol tiszt felemelkedését követi nyomon. Lean alkotását összesen 10 Oscar-díjra jelölték, melyből hetet elnyert, filmzenéje, látványvilága, operatőri munkája manapság is hivatkozási alapot képez a szakmán belül, és ne felejtsük el azt sem, hogy ez a film tette fel a nyugati filmek térképére Omar Sharifot is. Számtalan erénye már megjelenésekor kritikai- és közönségsikert hozott, még úgy is, hogy számos arab országban betiltásra került, mert szerintük meglehetősen tiszteletlenül bánt a kultúrájukkal.
Arábiai Lawrence
J. Lee Thompson filmjét 1961-ben mutatták be a mozik, mely Alistair MacLean rendkívül népszerű 1957-es regénye alapján készült. A történet Keith Mallory kapitány, Miller, a robbantásszakértő és egy jó helyismerettel rendelkező görög hazafi, Sztavrosz titkos szabotázsakciója körül bonyolódik, melyet egy aprócska, nácik által megszállt sziget ellen terveznek valahol az Égei-tengeren. A film egyik erejét a fantasztikusan ábrázolt robbantások adják, melyek a legjobb vizuális effektek Oscar-díját is elnyerték, és persze nem hagyhatjuk említés nélkül a három főszereplő, Gregory Peck, David Niven és Anthony Quinn játékát sem, ráadásul még a mellékszerepekben is olyanok tűnnek fel, mint Irene Papas, vagy Richard Harris. Elnyert díja mellett a Navarone ágyúit további hat kategóriában jelölte még az Akadémia aranyszoborra.
Navarone ágyúi
A film, amit valóban keveseknek kell csak bemutatni. Lew Wallace regényének William Wyler által készített monumentális adaptációja hosszú évtizedekig a legsikeresebb filmnek számított, hiszen 12 kategóriából 11 Oscar-díjat nyert el, köztük a legjobb film, legjobb rendező, legjobb operatőr díját, de aranyszoborral távozott Charlton Heston, és a magyar származású Rózsa Miklós is a film zenéjéért. A gazdag júdeai herceg, Ben-Hur egyedi megközelítésű Krisztus-történetében minden megvan, amiért rajongani lehet: hűség a családhoz, és a hazához, az árulás fájdalma, a szerelem ereje, a bátorság és a túlélés lehetőségeinek keresése, mindezek mellett pedig díszleteiben és látványvilágában is kultikus alkotás, mely kereken 60 évvel a bemutatása után is megállja a helyét, és nem mellesleg kihúzta a csávából a Metro-Goldwyn-Mayert, mely akkoriban épp a teljes csőd szélén állt.
Ben-Hur
Jules Verne kalandor regényeinek talán valaha volt legjobb adaptációja 1954-ben került a mozikba Richard Fleischer jóvoltából, és olyan sztárokkal, legendákkal a főszerepben, mint Kirk Douglas, Peter Lorre és James Mason, a producer pedig nem más volt, mint maga Walt Disney, akinek cége ekkor kezdett betörni az élőszereplős filmek piacára is. A jól ismert történet 1868-ban játszódik, amikor a Csendes-óceánon titokzatos szörnyről pletykálnak, ami sorban süllyeszti el a hajókat. Végül az egyik ilyen hajó hajótöröttjei jönnek rá, hogy amit szörnynek hittek, valójában egy ismeretlen, vízalatti szerkezet, melyet egy a felszíni világtól elzárkózó kapitány vezet. Korához képest is lenyűgöző látványvilágú kalandfilm, mely ennek megfelelően el is nyerte természetesen a legjobb látványtervnek és a legjobb vizuális effekteknek járó Oscar-díjakat.
Némó kapitány
David Lean, még az Arábiai Lawrence előtt rendezte meg Pierre Boulle háborús regényének adaptációját 1957-ben. A történet Nicholson ezredes és emberei körül zajlik, akik egy japán fennhatóság alatt lévő burmai hadifogolytáborban sínylődnek, és fogvatartóik parancsára hidat építenek a Kwai-folyón átívelő vasút számára, míg a táborból megszökött bajtársai annak felrobbantását tűzték ki célul. A Híd a Kwai-folyón manapság is az egyik legfontosabb háborús film, William Holden, Alex Guiness és persze Sessue Hayakawa fantasztikus alakításaival, nem véletlenül 8 Oscar-jelöléséből hetet díjra is váltott, legnagyobb erénye pedig talán abban rejlett, hogy ez volt az első film, mely nem fekete-fehér, jó és rossz példákon át ábrázolta a második világháború szembenálló feleit, hanem igyekezett azok emberségét is kidomborítani.
Híd a Kwai-folyón
Anthony Mann 1961-ben rendezte meg világhírű történelmi filmeposzát az akkor már a Ben-Hurért Oscar-díjjal kitüntetett Charlton Heston, és a felfelé ívelő pályát mutató Sophia Loren főszereplésével. A háromórás film az Ibériai-félsziget jórészét megszállva tartó arabok ellen jelentős hadisikereket elért legendás 11. századi kasztíliai lovaghadvezér, El Cid romantikus történetét beszéli el. A film igazi hőseposz, nem csupán üres történelmi tabló, ráadásul a színészi alakításoknak, a grandiózus csatajeleneteknek köszönhetően magával ragadó történet, mely egyenesen a középkori Spanyolország nem éppen unalmas mindennapi életébe enged betekintést. Bár a rendező nevét korábban inkább a westernek világából ismerték, ezzel a filmmel tört be a nagyívű történelmi eposzok terepére, és később még elkészítette a Római birodalom bukása című filmet is.
El Cid
A Fletcher Christian által 1789-ben kirobbantott lázadás a Bounty nevű angol királyi hadihajón, számtalan feldolgozás megért már, de ezek közül a legjobb talán Lewis Milestone 1962-es filmje, olyan nevekkel a főbb szerepekben, mint Trevor Howard, vagy Richard Harris, és maga a lázadó hadnagy szerepében a mindig elementáris Marlon Brando. Bár a film a korábbi és későbbi feldolgozásokhoz hasonlóan számtalan ponton torzította némileg a történelmi tényeket, így is korának egyik legfontosabb kalandfilmjévé vált, és számtalan díjat és jelölést gyűjtött be, az Oscar-gálán például hét különböző kategóriában indították, és bár díjat nem nyert, mind a filmzenét, mind a rendezést, mind pedig a speciális effekteket hivatkozási alapnak tekintetették.
Lázadás a Bountyn
John Sturges 1963-as filmje valós történeten alapul. Ahogy a címéből is könnyedén kitalálható, a film egy jól megtervezett börtönszökés krónikája, valamikor a második világháború derekán, mikor angol és amerikai rabok próbálnak szabadulni náci fogvatartóiktól. Sturges filmje igazi sztárparádé, hiszen a rabokat és tiszteket olyanok keltik életre, mint Steve McQueen, James Garner, James Coburn, Richard Attenborough, és Charles Bronson, míg a zenét a három évvel korábban A hét mesterlövész filmzenéjével világhírnévre szert tett Elmer Bernstein szerezte. A film abban némileg kilóg a kortársai közül, hogy olykor meglepően kevéssé veszi komolyan saját magát, némileg könnyedebb, oldottabb hangulat jellemzi, sokkal inkább hasonlít a fentebb felsorolt történelmi kalandfilmekre, mint a tipikus világháborús eposzokra.
A nagy szökés
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
