• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A Tiltott bolygó plakátja

Film

10 oldschool sci-fi film, melyek egy CGI előtti kor gyermekei

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Hirdetés

Aki akár napi szinten követi az oldalt, pontosan tudja, hogy olykor látszólag rögeszmés szokásommá vált ütni a CGI-ban tobzódó látványmozikat. Igaz, ami igaz, a magam részéről a forgatókönyvek pártján állok, azt viszont örömmel konstatálom, hogy akadnak azért rendezők, akik képesek a megfelelő egyensúly meglelésére a történet, és a látvány vonatkozásában – igen, Christopher Nolan és Denis Villeneuve, többek közt rátok gondolok – és talán, a vizuális effekteket leginkább használó sci-fi műfajra mindez hatványozottan igaz.

A sci-fi ugyanis saját általános terminológiája szerint tudomány fantasztikumot jelent, ebből azonban a tudomány része – mely a forgatókönyv kérdése – mostanság meglehetősen ritkán valósul meg. Éppen ezért egy-egy esti filmezés esetén sűrűn nyúlok vissza kedvenc oldschool sci-fijeimhez, melyek ugyan látvány tekintetében manapság talán egyeseket megmosolygtatnak a mozgó makettekkel, és festett hátterekkel, de sztorijukat tekintve sokszor jóval távolabb merészkednek, mint napjaink egyik-másik látványos blockbustere. Össze is gyűjtöttem most nektek a személyes kedvenceimet.

A Tiltott bolygó plakátja

A Tiltott bolygó plakátja

Tiltott bolygó

Mivel is kezdhetnénk, ha nem az egyik legkultikusabb oldschool sci-fivel, a fiatal Leslie Nielsennel a főszerepben. Fred M. Wilcox eredetileg B-kategóriásnak induló filmje végül messze túlnőtt önmagán, és műfaja egyik legnagyobb klasszikusává vált. A többek közt Asimov robottörténeteinek hatását is magába foglaló alkotás nagy költségvetéssel, kiváló díszletekkel, jelmezekkel, és grandiózus festett hátterekkel készült, ami messze kiemeli a szürke tömegből, ráadásul egy olyan a tudományos-fantasztikumban később toposszá váló alapgondolatot állít a cselekmény középpontjába, amit később számtalanszor újrahasznosítottak a leghíresebb írók és filmes szakemberek is. A Tiltott bolygó talán a retro sci-fik egyik legizgalmasabb, és leginnovatívabb alkotása, pedig idestova 64 évvel ezelőtt került a mozikba.

Tiltott bolygó

Tiltott bolygó

Amikor megállt a Föld

Robert Wise 1951-ben készítette el nagyszabású, és később kiemelt kultuszra szert tevő alkotását, benne Klaatu-val, a jószándékú, de elszánt földönkívülivel, és a robottal, mely egymaga képes lett volna kiirtani a Föld lakosságát. A film üzenete le sem tagadhatná születésének idejét, a hidegháború kezdetén, az atomháború fenyegetettségétől körülvéve igyekezett a maga módján felhívni a nézők figyelmét az emberi faj, és a bolygó törékenységére. Az 1940-es Farewell to the Master című sci-fi novella alapján készült alkotás alapvetően megmaradt a B-kategóriájánál, ez a jelmezeken, és a díszleten is tetten érhető, a kritikusok általában akkoriban a túlságosan didaktikus forgatókönyvet rótták fel neki, ami egyébként mai fejjel még szembetűnőbb, de akkoriban talán épp arra volt szükség, hogy valaki nyíltan kimondja azt, amit Klaatu is, hogy az emberiség megállíthatatlanul robog a vesztébe.

Amikor megállt a Föld

Amikor megállt a Föld

A lény egy másik világból

Alighanem mindenki ismeri John Carpenter 1982-es A dolog című filmjét, melyet mi is megválasztottunk a mester legjobbjának. Pedig valójában már ez a film is egy remake volt, hiszen az eredeti változat 1951-ben került a mozikba, és bár alapvetően horrorként hivatkozik rá a filmes terminológia, külsőségeiben nyilván nem ér a Carpenter-film vizualitásához, még akkor sem, ha történetét tekintve nagyrészt egyezik is vele. Christian Nyby és Howard Hawks alkotása nem is feltétlenül a feszültségre, vagy félelemkeltésre helyezte a hangsúlyt, ez a film ugyanis tökéletesen illeszkedik az elharapódzó hidegháború okozta paranoia által keltett filmes divathoz, melynek szellemében annak idején tömegével fogantak az amerikai filmek.

A lény egy másik világból

A lény egy másik világból

Világok harca

Minden idők egyik leghíresebb sci-fije, a műfaj atyjának is tartott H. G. Wells 1898-as regénye, melyben egy fejlett marsi civilizáció készül leigázni az emberiséget, és melynek rádiós feldolgozása állítólag Orson Welles előadásában akkora pánikot keltett 1938-ban. A Byron Haskin rendezte 1953-as adaptáció talán a leghíresebb mind közül, nem hiába, a vizuális effektusok annak idején Oscar-díjat értek a stábnak, a filmnek pedig kisebb kultusza alakult ki, minőségét pedig a korszerű technika használatával sem sikerült felülmúlni a 2005-ös Steven Spielberg-féle változatnak sem, mely látványosra, de a eredetihez képest némileg üresre sikerült. Haskin filmjének legfőbb erejét éppen az adja, hogy teljes mértékben képes volt megtartani Wells regényének mély gondolatiságát.

Világok harca

Világok harca

Világok összeütközése

Bár a film felütése, miszerint a Föld felé egy másik bolygó közelít, a tudósok pedig pontosan megjósolják a leendő ütközés hatását a földi viszonyokra, méghozzá másodpercre pontosan, ma már némileg megmosolyogtatóan hat, akárcsak a film második felében látható kozmikus menekülés, de 1951-ben, bőven az űrkorszak beköszönte előtt, az aktuális tudományos ismeretek fényében ez még messze nem számított annak. Ráadásul a film alapgondolata, vagyis, hogy lehetséges-e a bolygó pusztulása után is megmenteni valamit az emberi fajból, megintcsak olyan gondolat, amivel több később számtalan világsikerű film, többek közt Christopher Nolan Csillagok közöttje is foglalkozott, és mely gondolat innen is eredeztethető.

Világok összeütközése

Világok összeütközése

This Island Earth

A Raymond F. Jones 1952-es regénye alapján Joseph Newman által rendezett 1955-ös film korának egyik mind a közönség, mind a kritikusok által legünnepeltebb sci-fi mozija volt, köszönhetően a kiváló színezésnek, valamint a speciális effektusok használatának. Utóbbi esetében a készítők a kornak megfelelő lehető legrealisztikusabb ábrázolásra törekedtek, amit később számtalan kritika, többek közt a The New York Times is kiemelt, és hogy mekkora hatással is bírt a film, azt jól jelzi, hogy Robert Zemeckis és Steven Spielberg is fő inspiráció forrásaként jelölte meg, mikor előbbi a Vissza a jövőbe-trilógiát, utóbbi pedig az E. T. – A földönkívülit készítette. Newman igyekezett árnyaltabban közelíteni egy földönkívüli találkozáshoz, és a földönkívüli-ember viszony ábrázolásához, ez is okozta az újszerű hatást, és népszerűséget.

This Island Earth

This Island Earth

The Last Man on Earth

Vincent Price a korabeli horrorfilmek királya volt, A ház a Kísértet-hegyen, vagy A holló mellett egyik legemblematikusabb szerepe a Richard Matheson Legenda vagyok című kisregényéből készült első mozgóképes adaptáció, melyben Robert Neville egy vámpírokkal teli világban igyekszik boldogulni. A spórolás céljából végül Rómában forgatott alkotás rendezői székére Fritz Langet szemelték ki, aki végül mégsem vállalta a feladatot, és bár Matheson később a műve hű adaptációjának nevezte, ennek ellenére sem volt elégedett a filmmel, mert szerinte az épp a Legenda vagyok komplex és több rétegben értelmezhető mondanivalóját volt képtelen átemelni a vászonra. Akárhogy is, az kétségtelen, hogy sem a később Charlton Heston-féle, sem a Will Smith főszereplésével készült változat nem volt ennyire hű az alapanyaghoz.

The Last Man on Earth

The Last Man on Earth

Fantasztikus utazás

Richard Fleisher 1966-os filmje klasszikus hidegháborús sci-fi thriller, egy később több filmben is megismételt alapötlettel, miszerint egy tengeralattjárót a legénységgel együtt mikroszkopikus méretűre zsugorítanak, hogy megállítsanak egy vérrögöt, és megmentsék egy kis híján gyilkosság áldozatává lett neves diplomata életét. Donald Pleasence, Raquel Welch és James Brolin főszereplésével készült alkotás esetén sokan hitték, hogy az egy Isaac Asimov regényen alapszik, az ugyanis igaz, hogy a készítők megkeresték a sci-fi nagymestert, hogy segítsen az adaptálásban, de ő végül nemet mondott. Érdekesség továbbá, hogy a történet eredeti változatában a 19. században játszódott volna, egy klasszikus Jules Verne-szerű történetként, ám végül a stúdió nyomására egy az adott társadalmi kérdésekhez jobban alkalmazkodó forgatókönyvé dolgozták át.

Fantasztikus utazás

Fantasztikus utazás

A majmok bolygója

Pierre Boulle regényének alaposan megváltoztatott adaptációja átírt ugyan néhány dolgot – többek közt a katartikus finálét is – az Alkonyzóna atyjának, Rod Serling forgatókönyvének hála korának egyik legünnepeltebb sci-fije lett. A baljós történetű filmet manapság már úttörő jelentőségűnek tartják, ami a maszkmesteri munkát, valamint a jelmezeket és díszleteket illeti, és számos későbbi filmre óriási hatást gyakorolt, ráadásul gondolatiságában is újszerűnek hatott, hiszen a teljes, általunk ismert evolúciós folyamatot megfordította, egy korábban sosem látott kifacsart helyzetet teremtve, ráadásul Franklin J. Schäffner kiváló érzékkel játszott az információval, és a feszültséggel is, nem hiába, később négy folytatás is megpróbálta felülmúlni az eredetit, természetesen sikertelenül, és akkor még nem beszéltünk Charlton Hestonról, akinek ez lett az egyik leghíresebb szerepe a Ben-Hur után.

A majmok bolygója

A majmok bolygója

Marooned

Idehaza kevésbé ismert alkotás, pedig a pályája csúcsán, az Oscar-díja után járó Gregory Peck alakítja a főszerepet ebben az 1969-es filmben, melyet John Sturges rendezett, és melyben feltűnt továbbá Gene Hackman, és Richard Crenna is. Martin Caidin regényének adaptációja, melyben három űrhajós számára meghiúsul a Földre való visszatérés, és az űrben kell várniuk a megoldásra. A film a vizuális effektekért elnyerte az Oscar-díjat, és óriási közönségsikert aratott, mert felhasználta a NASA aktuális technológiáját az űrkorszak közepén, a filmet pedig mindössze néhány hónappal az Apollo 11 Holdon való landolása után küldték mozikba kvázi előrevetítve egy az Apollo 13-hoz hasonló hibát, és annak megoldását. Alfonso Cuarón a 2013-as Gravitáció című filmjének egyik fő inspirációs forrása is Sturges filmje volt.

Marooned

Marooned

Kapcsolódó cikkek

Michael Crichton

A tehetség sokrétű ereje – 5+1 világhírű író, akik tudósként kezdték

Orvos, biokémikus, fizikus, csillagász, és filológus, akik mind bestsellereket írtak.

Ma Rainey

A blues nagyasszonyának portréja lett Chadwick Boseman hattyúdala – Filmkritika

Boseman utolsó alakítása tragikusan korán lezárult karrierje és tehetsége tanúja.

Norman Lloyd (1914-2021)

106 évesen elhunyt Norman Lloyd, aki még Orson Welles színházában kezdte a szakmát

Lloyd a hollywoodi aranykor egyik utolsó hírnöke, és az álomgyár korelnöke volt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Hirdetés

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. május 14.

    Martin McDonagh, a dialógus mestere, aki színdarabjaival az arcunkba mászik, filmjeivel gyomorszájon rúg

    Az ír Tarantino – kicsit angol, kicsit keserű, de így szeretjük.

    • 2021. május 12.

    A különc, akit Hollywood is hiába próbált megzabolázni – Katharine Hepburn-portré

    A színész, a nő, a legenda, aki önmagában Hollywood történelme.

    • 2021. május 11.

    Kötelezők a vásznon – 7 kötelező olvasmány, 7 filmadaptáció

    Mozgóképes segítség, ha elakadnál a kötelezőkben.

    • 2021. május 7.

    Hollywood-i akták 40. – Mogambo (1953)

    John Ford akkor készítette el egyik legjobb filmjét, mikor elhagyta a western terepét.

    • 2021. május 5.

    Aki maga volt Hollywood aranykora – 115 éve született John Huston

    Kamera előtt és mögött gyakorlatilag bármilyen műfajban megállta a helyét.

    Hirdetés