- Kovács Krisztián
- 2021. június 25. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Sosem értettem, miért legyint a nézősereg többsége az animációs és rajzfilmek esetén, amennyiben elmúlt már húsz éves. Tudom, a műfaj XX. század első feléig visszanyúló gyökerei, Micky egér, vagy épp Tom & Jerry alapján joggal gondolnánk, hogy a műfaj kizárólag a gyerekeknek szól, de őszintén, ha mai, felnőtt fejjel újra elővesszük ezeket a remekeket, nem vélünk-e felfedezni bennük valamit az ember egész életére szóló tanmesék tanításaiból. A jó és a rossz harcát, a másik elfogadására való törekvés, a bátorság dicsőítését, a barátság, vagy a szerelem megélését, és felvállalását.
Nem szeretem a rajzfilmeket övező fals előítéleteket, egész egyszerűen azért, mert hamisak. Rajzfilmfigurák története miért ne lehetne komplex és összetett, miért ne tükröződhetne rajta társadalomkritika, szociológiai körkép, mély és emberi mondanivaló, csak azért, mert nem hús-vér szereplőket látunk a vásznon? A rajzfilm azért kivételes műfaj, mert eleve rendelkezik minden joggal, amivel egy valódi film, ráadásul eszköztáránál és formájánál fogva még olyan metaábrázolási módokat is megengedhet magának, melyek nem csak teljesebbé teszik az élményt, de bőven felveszik a versenyt a legsikerültebb élőszereplős filmekkel is. Úgyhogy most íme 10 példa olyan, kizárólag felnőtteknek szóló rajzfilmekből, melyek bőven megfelelnek ezeknek a feltételeknek.
Clive Smith 1983-as remeke rögtön elég messze van attól, amit gyerekeknek ajánlhatnánk. Egy különös posztapokaliptikus jövőbe kalauzol el minket a film, ahol az emberiség kipusztult, mostanra pedig egy mutációnak hála egér- és kutyaszerű értelmes lények népesítik be a bolygót, akik arra törekszenek, hogy közülük kerüljön ki a jövő legnagyobb rocksztárja, mindemellett pedig kénytelenek megmenteni a Földet egy interdimenzionális entitástól, aki újra elhozná a sötétséget. Olykor rendkívül szürreális, némileg cyberpunkra hajazó képi világával, disztópikus hangulati elemeivel, és rendkívül sűrű atmoszférájával nem éppen egy habkönnyű alkotás, de mindenképpen emlékezetes, ráadásul az aláfestő zenéért olyan kiválóságok feleltek, mint a Cheap Trick, Lou Reed vagy épp Iggy Pop, ez az egyveleg pedig még a néhol döcögős, megakadó cselekményt is elhalványítja idővel.
Rock & Rule Forrás: imdb.com
Tavaly hosszabb cikkben foglalkoztunk az évfordulós anime-ről, Katsuhiro Otomo legendás és mélyen tisztelt alkotásáról, mely mára a popkultúra része lett, és hírességek egész armadája rajong érte. A harmadik világháború utáni jövőben járunk Neo-Tokióban, és egy fiatalokból álló motoros banda mindennapjaiba csöppenünk, akik egy éjszakai üldözés alkalmával egy különös lénnyel kerülnek kapcsolatba, mely végérvényesen megváltoztatja mindannyiuk, de mint később kiderül, az egész város életét is. Az Akira egyedülálló vállalkozás volt a maga idejében, elképesztő költségvetésével, borongós, cyberpunk hangulatával, és testhorrorba forduló fináléjával a mai napig erőteljes alkotás maradt, képi világa pedig a kimondottan Otomo kedvéért kikevert színeknek, és az elképesztő részletességű városképeknek hála az animék elkövetkező generációja számára jelölte ki a követendő utat.
Akira Forrás: imdb.com
Egy újabb kultikus, cyberpunk manga, melyből 1995-ben Osii Mamoru rendezett hatalmas sikerű adaptációt. Egy technológiailag elképesztő fejlettségű jövőben járunk, ahol a kiborg, Motoko őrnagy a 9-es csoport élén egy Bábjátékos névre hallgató cyberterroristát üldöz, a szálak pedig egyre magasabb körökbe, egy politikai összeesküvés szintjére vezetik. A Ghost In The Shell ma már az egyik leghíresebb anime az Akirával egyetemben, szemet gönyörködtető megvalósítása, izgalmas cselekménye, és különös zenéje magával ragadó elegyet képez, nem hiába nevezték inspirációs forrásuknak olyan szaktekintélyek, mint a Wachowski-nővérek, vagy épp James Cameron, ráadásul az egyik első animációs film volt, melyben a hagyományos rajzfilmes képi kereteket számítógépes grafikával egészítették ki, mely így utal a film világának technológiai fejlettségére is, érdekesen összecsengő koherenciát létrehozva. Szinte törvényszerű volt, hogy megkapja a maga teljesen felesleges élőszereplős feldolgozását.
Ghost In The Shell Forrás: imdb.com
Egy újabb meglepően szürreális alkotás, mely gyakorlatilag afféle reklám- és propaganda filmje az 1977-ben indult legendás magazinnak. A filmben egy Loc-Nar nevű ragyogó zöld gömb meséli el egy kislánynak, hogy a különböző korokban tett utazásai során milyen hatást gyakorolt az ott élő emberekre, és miként tette gonosszá őket. A rövidke epizódok közt van minden, ami szem-szájnak ingere, sci-fi, zombi-horror, fantasy sztori, melyek megvalósulásához többek közt olyan nevek adtak segédkezet, mint a legendás Moebius, a zenei aláfestésért pedig Black Sabbath, Nazareth vagy épp Blue Öyster Cult dalok felelnek. Rendkívül különleges atmoszférájú alkotás, amit abszolút nem az egyébként jelentéktelen történet, sokkal inkább a megkapó, és a mai napig tetszetős vizualitás viszi el a hátán. Azt pedig még nem is említettük, hogy az eredeti változatban olyan kiválóságok adták a karakterek szinkronhangját, mint John Candy, vagy épp a Szellemírtókkal befutott Harold Ramis.
Heavy Metal Forrás: imdb.com
Groteszk és egészen nyomasztó élmény lesz a francia Sylvain Chomet filmje. Az idős nagymama, Mme Souza története, aki unokájából a Tour de France következő bajnokát nevelte kemény edzésekkel, és aki most felkerekedik, hogy a New York alternatívájaként feltűnő Belleville-be menjen a világ másik felére, és kiszabadítsa unokáját, akit a francia maffia rabolt el valamilyen rejtélyes okból kifolyólag. Ha némileg zavarosnak tűnik a felvetés, ne csodálkozzunk, ez a film semmiben sem követi a megszokott rajzfilmes panaleket, sokkal inkább némafilmes hagyományokat hívja életre, finom humorral átszőve, különös alakokkal benépesítve saját világát, ráadásul miután alig-alig hangzik el benne emberi beszéd, a legszebb rajzfilmes toposzokat követve minden hangulatot kizárólag a zenei aláfestéssel képes megjeleníteni. Szinte borítékolható volt, hogy hiába jelölték 2005-ben a legjobb animációs film Oscar-díjára, különös tálalásánál fogva nem kaphatta meg azt.
A Belleville-i randevú Forrás: imdb.com
A Csehszlovákia szovjet megszállásának allegóriájára épülő alkotás egy rendkívül érzékeny szürrealizmussal dolgozó, meglepő animációs megoldásokkal bíró mű, mely René Laloux, a neves francia filmrendező legfontosabb trilógiájának nyitódarabja. Laloux filmes pályája előtti életét jól tükrözi első alkotása, hiszen a művész korábban egy pszichiátrián dolgozott, a film pedig mind vizualitását, mind mondanivalóját tekintve olyan, mint egy rémálomszerű látomás, mely a lét fizikai és metafizikai értelmével foglalkozik. Az Ygam bolygón élő technikailag fejlett Draag faj a számára parazitaként létező emberek, vagyis az Om faj módszeres elpusztítására tör, ám Terr, akit addig háziállatként kezeltek, megszökik, és az emberi felkelés élére áll. A papírfigurákkal, stop-motion technikával készült alkotás rendkívül alacsony költségvetésből dolgozott, és ma már azt is nehéz elképzelni, hogy valamikor még a délutáni műsorsávban, gyerekeknek vetítették, holott nem ritkán még felnőtt nézőknek is okozott rémálmokat.
A vad bolygó Forrás: imdb.com
Mike Judge böfögő-fingó, ostoba, alpári tajparaszt párosa az egyik legsikerültebb modern társadalomkritika az értékeiben kiüresedő Amerika, és a média tömegmanipulációs, népbutító erejének kapcsolatáról. A több mint 220 epizódot megélt széria végül már-már törvényszerű módon egy egész estés animációs filmet is fialt, ami afféle summázata volt Judge törekvéseinek a két tökkelütött fickóval kapcsolatban, megbolondítva egy gigantikus trippel keresztül az Egyesült Államokon, egy összeesküvés nyomában. A film csillagát csak emeli a szenzációs zenei aláfestés, melyről az AC/DC, a Red Hot Chili Peppers, vagy épp Ozzy Osbourne gondoskodik, egyes mellékszereplőknek pedig olyan hírességek kölcsönzik a hangjukat, mint az épp pályája csúcsán lévő Bruce Willis, vagy Demi Moore. Bár a sorozaton sokszor fanyalognak, ezt a 80 perces esszenciális Beavis és Butt-head élményt jobbára még a kritikusok is dicsérték, bevételében pedig az akkor igen népszerű Sikoly sorozat második részét is maga mögé utasította.
Beavis és Butt-head lenyomja Amerikát Forrás: imdb.com
Jean Giraud, azaz Moebius által felügyelt, és René Laloux által rendezett rajzfilm bátran tekinthető magyar alkotásnak is, hiszen az animáció nagy része nem csak idehaza készült, de az akkor legkiválóbb magyar szakemberek dolgoztak rajta a Pannónia Filmstúdióban. A Stefan Wul A Perdide bolygó árvája című regénye alapján készült mozi a 1982-ben, és 1983-ban számtalan díjjal távozott a különböző európai filmfesztiválokról, és ma már kultikus státusznak örvend. Piel, a Perdide bolygón ragadt árva, és a megmentésére igyekvő atyai jóbarát, Jaffar története egyértelműen magán hordozza Moebius sci-fi képregény rajzolói kéznyomát, és Laloux több rétegben is értelmezhető művészi attitűdjét, mindez egészen egyedi atmoszférát teremt az akkoriban még nem megszokottnak számító elektronikus zenei betétekkel. Bár a korabeli kritika nem tüntette ki dicsérő szavakkal, az utókor mindenképpen megadta neki, ami jár, és szerencsére a mai napig sokan fedezik fel maguknak a 90-es évek generációinak tagjai közül is.
Az idő urai Forrás: imdb.com
Könnyedén és tépelődés nélkül merem kijelenteni, hogy a Macskafogó nemes egyszerűséggel a valaha készült legjobb magyar rajzfilm, korábban foglalkoztunk is vele, hogy az X bolygón egymásnak feszülő macskák és egerek viszálya hány különböző rétegben ad értelmeséi lehetőséget a nézőnek. Fantasztikus karakterek, legendás szinkronmunka, kellemesen fordulatos, James Bond-sztoriba illő kémtörténet, és a mai napig naponta idézett frappáns párbeszédek jellemzik Ternoszvky Béla filmjét, mely idén már a 33 évét tölti majd be, mondanivalója mégis olyannyira univerzális, hogy ma pontosan ugyanannyira aktuális, mint megjelenése évében volt. Kétlem, hogy idehaza bárki, aki kicsit is érdeklődik a filmek világa iránt ne tudna legalább egy sort idézni a Macskafogóból, és nem véletlen az sem, hogy bemutatásra került 1987-ben a Los Angeles-i Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon Cat City címmel, a Szovjetunióban pedig 1988-ban bemutatása után legalább olyan kultikus státuszt vívott ki magának, mint itthon.
Macskafogó Forrás: imdb.com
A film Marjane Satrapi perzsa származású francia írónő tollából született négykötetes, önéletrajzi ihletésű képregénysorozaton alapul, mely műfajában az egyik legjobb a Maus-szal karöltve, és mely számtalan ország oktatási rendszerében ma már tananyagnak számít. A 2007-es adaptáció gyakorlatilag egy az egyben veszi át a képregény cselekményét és világát, és bár a Közel-Keleten meglehetősen vitatott műnek számít több rétegben is értelmezhető Irán-ellenessége miatt, a nyugati világban sokszorosan körberajongott alkotásnak tartják. A főszereplőnk Marjane egy párizsi presszóban ücsörögve idézi fel életének viszontagságait, vallási, politikai, ideológiai körképet adva egy kirekesztő társadalom hatásáról egy gyermek fejlődésére, mindezt rendkívül érzéktelesen egyszerű animációs stílus, és kevés szín mögé rejtve. Talán nem is gondolnánk, hogy egy ilyen sarkos és komoly témákra, egy iráni nő iszlám forradalom alatti megpróbáltatásaira épülő film végeredményben mennyire szórakoztató tud lenni, 2008-ben nem hiába jelölték a legjobb animációs film Oscar-díjára.
Persepolis Forrás: imdb.com
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
