Kovács Krisztián
2021. február 23. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

7 film, mely a fikció eszközével ad magyarázatot megoldatlan esetekre

Az élet a legjobb forgatókönyvíró, ezt talán mondanunk sem kell; olyan történetek kanyarintására képes, melyeket egyetlen kreatív alkotói fantázia sem lenne képes eredetibb formában életre kelteni. Persze megesik, hogy az életben nem kerül pont egy-egy történet végére, és éppen ezért üdvözítő a művészet létezése, és bátorsága, amikor hozzányúl e történetekhez, hogy a fikció eszközével magyarázza meg őket. Néhány hasonló alkotás persze nem mutat túl saját műfajának leginkább elkoptatott kliséin, némelyiket látva azonban azt is mondhatnánk: igen, akár így is történhetett volna.

Rejtélyes jelenségek, UFO-észlelések, tudományos kísérletek, és bűnesetek maradtak feltáratlanul az elmúlt évszázadban, várható volt, hogy a tudomány szakemberei után Hollywood is megpróbáljon a maga módján magyarázatot találni rájuk, mi pedig most összeválogattunk hét jelenséget, vagy épp bűnügyet, és hét megoldást, melyet az álomgyár írói ötöltek ki.

7 film, mely a fikció eszközével ad magyarázatot megoldatlan esetekre

Megszólít az éjszaka

Richard Gere keveset emlegetett 2002-es filmje meglehetősen hangulatos lélektani darab, a molyember legendájára építve, mely a Loch Ness-i szörnyhöz, vagy Bigfoothoz hasonlóan mitikus helyi legenda a nyugat-virginiai Point Pleasant környékén. A történet egyébként meglehetősen hátborzongató. 1967. december 15-én, az ún. Silver-híd, mely Nyugat-Virginia és Ohio határán állt, mintegy összekötve a két államot, egyik pillanatról a másikra egyszerűen leomlott, és megölt 46 embert. A híd, melyet rendszeresen ellenőriztek, nem mutatta elhasználódás jeleit, és valóban minden előzetes jel nélkül omlott össze. A mérnökök, a katasztrófavédelem, és a mentésben dolgozó szakemberek egyhangúlag állították, hogy a híd kora, és az építése közben elkövetett hibák vezettek a tragédiához, ám többen nyilatkozták, hogy a katasztrófa előtti, és utáni napon egy furcsa, emberméretű, sötét, szárnyas lényt láttak a katasztrófa helyszínén. Érdekes egyébként, hogy a molyember észleléséről szóló tömeges beszámolók időről-időre felbukkannak, 2018-ban pl. 55 ember állította, hogy látta Chicagóban.

Megszólít az éjszaka

Égi tűz

Travis Walton 1975. november 5-én favágóként dolgozott egy csapattal az arizonai Snowflake közeli erdőben. Hazafelé tartva furcsa égi jelenségeket tapasztaltak, Walton kiszállt a kocsiból, hogy megnézze, mire eltűnt, és csak öt nappal később jelent meg újra, sebzetten és legyengülve. Állítása szerint idegenek rabolták el, némelyik sérülésére nem igazán lehetett magyarázatot találni, és a hivatalos dokumentációk is tele vannak lyukakkal, ám ettől még a közvélemény őrültnek titulálta. Walton 1978-ban könyvalakban is kiadta saját történetét. A The Walton Experience megfilmesítési jogai természetesen hamar elkeltek a 80-as években, de aztán csak 1993-ban készült el az adaptáció, mely ugyan nagyrészt Walton történetére épít, de különösen a finálét némi fikcióval egészíti ki. Walton esete egyébként azért is csigázta fel annyira a közvéleményt, mert a felépülése közben a hatóságok a meglehetősen meredek története miatt poligráfos vizsgálatnak vetették alá, a gépen kapott eredmények pedig minden egyes állítását igazolni tudták, noha később ennek jogosultságát is számtalan szakember vonta kétségbe.

Égi tűz

Fekete Dália

Ugyan Brian De Palma 2005-ös filmje Zsigmond Vilmos kiváló operatőri munkájával James Ellroy 1987-es Fekete Dália című, a valóságot és a fikciót keverő zsaruregényén alapszik, alapvetően mégis igaz történetre épít. A Fekete Dália-gyilkossággal mi is foglalkoztunk korábban részletesen, a film pedig ezúttal egy fiktív megoldást kínál az egyébként mai napig megoldatlan, 1947. január 15-én megtalált és brutálisan megcsonkított Elizabeth Short esetére. A film két ökölvívóból lett nyomozó, és a velük komplikált szeretői viszonyba bonyolódó fiatal nő meglehetősen ellentmondásos szerelmi háromszögén át mutatja be azt a megszállottságot, mely nem engedi az ügyön dolgozóknak, hogy elengedjék a rendkívül nyomszegény esetet, ami olykor kifejezetten végzetes döntésekbe hajszolja némelyiküket. A Fekete Dália-ügyről a mai napig kerülnek elő újabb és újabb részletek, de ahogy ennyi év távlatából lenni szokott, vélhetően Elizabeth Short tragikus esete már végérvényesen a megoldatlan ügyek listáját gyarapítja majd.

Fekete dália

A pokolból

Alan Moore Eddie Campbell rajzolóval kiegészülve készítette 1989 és 1998 között A pokolból című képregényt. Az összességében 5 Eisner-díjjal kitüntetett, közel 600 oldalas monstrum egy fiktív és szövevényes megoldást kínál a kriminalisztika egyik legnagyobb rejtélyére, Hasfelmetsző Jack ténykedésére. Mint ismeretes, a londoni sorozatgyilkos 1888-ban pár hét leforgása alatt öt korosodó prostituálttal végzett bestiális módon, belső szerveiket egy orvos precizitásával és hatékonyságával metszve ki a testükből. Az egyik áldozat fél veséjét a „Pokolból” című levéllel együtt aztán elküldte a Scotland Yard nyomozóinak is. A gyilkos kilétét az azóta eltelt 130 évben rengetegen igyekeztek kideríteni, és számos teória született az ügyben, köztük Moore is megtalálta a maga megoldását. A képregényes alapanyagot aztán a Hughes testvérek 2001-ben adaptálták filmre Johnny Deppel a főszerepben. Akárcsak a képregény, úgy a film sem csupán egy történelmi bűnügy felderítése, de az egész nyomorúságos századforduló társadalmi viszonyairól, hiedelemvilágáról, politikai és hatósági intrikáiról állít ki bizonyítványt.

A pokolból

Halálhegy – A Dyatlov-rejtély

Egy csupa egyetemistából álló turistacsoport, Igor Dyatlov vezetésével az Urál északi részén táborozott 1959-ben. Február 1-én éjszaka valamiért mindannyian kirohantak a sátorból, volt, aki mezítláb, a -18 fokos hidegbe, ahol aztán mindannyian szörnyethaltak, azóta sem tudni, hogy miért, vagy, hogy mi ijesztette meg őket annyira. Ami biztos, hogy a testeket vizsgálva egészen rémisztő tényekkel kellett a nyomozóknak szembenéznie. A sátrat belülről késsel felhasították, két áldozaton nem volt cipő, hárman csak alsóneműben voltak. Találtak vérnyomokat a helyszínen, ami viszont egyik áldozat vércsoportjával sem egyezett. Minden áldozat bőre narancssárgára színeződött, az egyik testnek hiányzott az orra, a másiknak a nyelve, hat testen pedig radioaktivitás nyomait fedezték fel, ráadásul a csoport fényképészének gépéből hiányzott a filmtekercs. A szovjetek nem találtak magyarázatot az esetre, ezért lezárták az azóta Dyatlov-hágónak nevezett szakaszt. Renny Harlin végül 2012-ben készített kézikamerás filmet az esetről, ahol egy csapat amerikai egyetemista igyekszik lekövetni Igor Dyatlovék útvonalát, ám közben ők maguk is részeivé válnak a rejtélynek.

Halálhegy – A Dyatlov-rejtély

A Philadelphia-kísérlet

A Philadelphia kísérlet az Egyesült Államok XX. századi történelmének egyik legnépszerűbb összeesküvés-elmélete, melyet 1984-ben John Carpenter produceri felügyelete mellett Az idő pallosa címen filmesítettek meg. A film alapvetően nem túl erős alkotás, tipikusan a 80-as évek másodvonalbeli terméke, de elég jól összefoglalja a történteket. Az USS Eldridge rombolóhoz kötődő katonai kísérletre állítólag 1943. október 28-án került sor Philadelphia kikötőjében, ahol egy különleges eljárással a haditengerészet néhány pillanatra állítólag láthatatlanná tette a hajót. A haditechnológiai célú kísérlet nyilván az elharapódzó háborús hadviselésnek szólt, és állítólag pár nappal később megismételték, ezúttal a nyílt óceánon. A hajó ekkor azonban már nem csupán eltűnt, de egy pillanatra 400 kilométerre onnan feltűnt a norfolki radaron is, ami természetesen ellentmond a fizika törvényeinek. Mindenesetre a USS Eldridge esete – mely hajót 1951-ben az USA eladott Görögországnak – az egyik legfontosabb UFO-konteók közé is bekerült.

A Philadelphia-kísérlet

Roswell

Az egyik leghíresebb UFO-észlelésről szóló történet. A pontos dátum ugyan nem ismert, de valamikor 1947. június 14-e környékén egy – a hivatalos beszámolók szerint – meteorológiai ballon zuhant le Új-Mexikóban, Roswell határában William Brazel, egykori művezető, most földműves, és állattenyésztő farmján. A hadsereg azonnal lezárta a területet, és a roncsot biztonságos helyre szállította. Vélhetően éppen ez az óvatosság, és a teljes hírzárlat eredménye, hogy sokan egy idegen űrhajó lezuhanására gyanakodtak. Több beszámoló is érkezett egy korong alakú tárgyról, és többtagú halott személyzetéről, akiket a hadsereg szintén elrejtett a kíváncsi szemek elől. Mások azt állítják, hogy a hadsereg kísérleti repülőgépe zuhant le szerencsétlenül, a nagy kapkodás pedig a fejlett technika esetleges szovjet kémek előli elrejtése miatt volt indokolt. Akárhogy is, Roswell lett minden ufóészleléssel foglalkozó későbbi történet kiindulópontja, az 1994-es Roswell című film, Kyle McLachlan főszereplésével pedig erre igyekezett egy viszonylag logikus, ám kétségtelenül sci-fibe hajló magyarázatot nyújtani.