Tom Hanks januárban életműdíjat vehet át a Golden Globe-gálán

Kovács Krisztián
2019. december 19. | Becsült olvasási idő: 5 perc

9 közismert filmszerep, melyet eredetileg Tom Hanks kapott volna

A hollywoodi castingpiac maga az izgalom. Évről-évre számtalan hír szól arról, mely neves, esetleg sokat díjazott színészek voltak esélyesek egy-egy szerepre ahhoz képest, akik végül elnyerték azokat a munkákat, és legendák keringenek róla, hogy a filmtörténelem és a popkultúra emblematikus figuráinak megformálását eredetileg milyen nagyságoknak ajánlották fel, hogy ők visszautasíthassák azokat, később aztán vagy hibaként, vagy jótékony fordulatként értékelve tetteiket. Al Pacino a nemetmondás hollywoodi fenegyereke, és most itt van még egy legenda, aki kimaradt néhány valóban emlékezetes alkotásból.

Tom Hanks generációja egyik legkitűnőbb színésze, és hogy erről megbizonyosodjunk, bőven elég három filmet megtekinteni tőle, a Philadelphia – Az érinthetetlen, a Forrest Gump, és a Ryan közlegény megmentése három tökéletesen eltérő karakter, három tökéletes alakítással, melyből kettő Oscar-szobrot, egy pedig jelölést hozott a karrierjét korábban vígjátékszínészként kezdő, és annak elkönyvelt Hanks-nek. Akárhogy is, ez a férfi nem csupán rendkívül szimpatikus a maga szerény egyszerűségében, de még a legszürkébb szerepében is emlékezetesebb, mint néhány kortársa. Lássunk most 9 filmszerepet, melyet eredetileg neki szántak a készítők.

Tom Hanks januárban életműdíjat vehet át a Golden Globe-gálán

Rendőrakadémia (1984)

A később hétrészesre duzzadó, majd egy tv-sorozatban folytatódó Rendőrakadémia a 80-as évek első felében virágzását élő vígjátékdömping egyik legnagyobb sikere volt, Mahoney és a többiek hebehurgya kalandjairól manapság elsősorban mindenkinek Steve Guttenberg ugrik be, ám 2005-ben Paul Maslansky, az eredeti film alkotója egy interjúban elárulta, hogy valójában három név szerepelt a listájukon a casting megkezdésekor: Michael Keaton, Tom Hanks, és Steve Guttenberg. A rendező maga nézte ki Hankst a szerepre, de miután csak két filmben játszott korábban, nem tartotta elég tapasztaltnak.

Rendőrakadémia (1984)

Harry és Sally (1989)

1989-re Hanks már Golden Globe-díjas, és Oscar-jelölt színésznek vallhatta magát, amikor Rob Reiner megkereste a Harry és Sally című filmjének forgatókönyvével. Hanks meghallgatáson is járt, akárcsak vetélytársai, Richard Dreyfuss és Michel Keaton, de utóbbi végül inkább a Batman címszerepét vállalta el, mikor pedig megérkezett Billy Crystal a próbákra, a rendezőnek egyértelmű volt, hogy közte és Meg Ryan közt igazán működik a kémia. A helyzet furcsasága, hogy Hanks és Meg Ryan a későbbiekben két romantikus filmben is játszottak együtt.

Harry és Sally (1989)

A remény rabjai (1994)

Bizony, az imdb.com szerint minden idők legjobb filmjének számító Stephen King-adaptáció kapcsán is sokat emelgették Hanks nevét az előkészületek fázisában, de ő maga végül elfoglaltságaira hivatkozva nemet mondott (ekkoriban forgatta a Forrest Gumpot). Miután Hanks elállt Andy Dufresne szerepétől, azt felajánlották Kevin Costnernek, és Tom Cruise-nak is, előbbi viszont inkább saját projektjével, a végén csúfosan megbukott Waterworld – Vízivilág című filmmel foglalkozott volna, míg utóbbi túlontúl kezdőnek tartotta a rendező, Frank Darabontot.

A remény rabjai (1994)

Ha a férfi igazán szeret (1994)

Luis Mandoki rendezése a 90-es évek egyik legszívbemarkolóbb családi drámája az alkoholista felesége mellett kitartó férjről, amit manapság is Meg Ryan legjobb alakításaként értékelnek. Andy Garcia legalább ilyen jó a férj szerepében, noha nem ő volt az eredeti kiszemelt a feladatra. Hanks aláírt már a szerepre, noha akkor még a film hangvétele jóval könnyedebb volt, mikor viszont az új forgatókönyvírók teljesen megváltoztatták a gondolati hangsúlyt, Hanks végül továbbállt, várt rá az Apollo 13, valamint egy legendás szinkronszerep, a Toy Story.

Ha a férfi igazán szeret (1994)

Féktelenül (1994)

A Philadelphia – Az érinthetetlen című filmben mutatott játéka számtalan rendezőnek imponált, így talán sosem kapott annyi ajánlatot, mint ebben az 1-2 évben. Még egy Jan de Bont rendezte, azóta kultikussá vált akciófilm főszerepe is megtalálta, ez volt a Féktelenül. Ma már a film elképzelhetetlen a Keanu Reeves – Sandra Bullock páros nélkül, Reeves azonban csak akkor jött képbe valójában, mikor előle mindenki más kiesett. Előbb Hanks, majd Tom Cruise, aztán Wesley Snipes, majd Woody Harrelson. Utólag belegondolva, nem is baj, Hanks-t igen nehéz elképzelni ebben a szerepben.

Féktelenül (1994)

Nixon (1996)

Oliver Stone karrierjének egyik legérettebb filmje Nixon elnökségét, életét, és a Watergate-botrányban játszott szerepét járja körbe meglehetős részletességgel. Stone régóta készült a filmre, és eredetileg Tom Hanks-t képzelte el Richard Nixon szerepében a sminkesek alapos rásegítésével. Ebben az időben Hanks keveset filmezett, inkább pihent, a következő nagy munkája már a Ryan közlegény megmentése volt, így végül ezt a szerepet ő maga utasította vissza. A megüresedett székre nem sokkal később bejelentkezett Anthony Hopkins, és Stone már az olvasópróbán eldöntötte, hogy ő lesz a végső változat.

Nixon (1996)

Jerry Maguire – A nagy hátraarc (1996)

Hanks épp a Nyomul a banda! címmel forgatta első filmjét a saját forgatókönyvéből, amikor Cameron Crowe megkereste a Jerry Maguire forgatókönyvével, melynek központi figuráját kifejezetten az akkor már két Oscar-díjas tehetségre írta. Hanks-nek tetszett a forgatókönyv, el is tudta volna képzelni benne magát, de annyira lefoglalták saját rendezői ambíciói, hogy végül nemet mondott. Tom Cruise ezt követően kapta meg a szerepet, alakítása pedig Oscar-jelölést ért. Hanks később több interjúban is magasztalta a filmet, és benne kollégája fantasztikus alakítását.

Jerry Maguire – A nagy hátraarc (1996)

A nemzet színe-java (1998)

Mike Nichols vígjátékának forgatókönyve szintén Hanks-re épült volna, ráadásul a Hanks-szel kimondottan jó kapcsolatot ápoló Bill Clinton elnök első ciklusának történései ihlették, ám Hanks végül a Ryan közlegény megmentése elhúzódó forgatási munkálatai miatt nemet mondott. Később több kritika is érte, miszerint azért nem vállalta a szerepet, mert nem akarta megbántani Clintont, ám közben az elnök is nyilatkozott róla, hogy ő a maga részéről áldását adta a filmre, és Hanks szerepére is. A karaktert végül John Travolta játszotta el, akit Golden Globe-ra is jelöltek érte.

A nemzet színe-java (1998)

Dino (-)

Korábban legendás rendezők megvalósulatlan filmterveiről szóló cikkünkben már idéztünk egy Dean Martin életéről forgatandó Martin Scorsese-filmet. Nos, a film forgatókönyvét Scorsese együtt írta Hanks-szel, és a főszerepet is természetesen a színész alakította volna, ám miután időközben a Miramax rábólintott a New York bandái filmtervére, Scorsese végül félretette a projektet, mondván, miután ezzel a filmmel végzett, újra összeülnek majd Hanks-szel. Ebből persze semmi sem lett, ahogy a filmből sem, és látva a rendezőzseni terveit, kevés esély is van rá, hogy ez valaha is megváltozik.