Bizonyára sokan emlékeznek még, milyen is volt a videotéka. Fiatalságunk kulcsszereplője és közösségi tere, ahol együtt lógtunk a haverokkal, ahol nem tudtunk dönteni, hogy melyik és milyen kazit vigyünk haza a hétvégére. Hollywood kincsestára volt elérhető számunkra egy korban, mikor az internet gyermekcipőben járt, és nem létezett online téka vagy streaming szolgáltatás. Sorban állás és veszekedés a legújabb hollywoodi sikerfilmért, zacskós popcorn és sok csodás emlék egy helyen, ahol legalább heti egyszer tiszteletünket tettük.
A videotékák nagyon sokáig életünk részét képezték, barátságok köttetek, a szerelmes tinédzser a tékában verejtékezett, hogy melyik romantikus filmet válassza a randira, az anyukák figyelték, hogy a gyermek csak egy mesét válasszon hétvégére. A videotéka életünk több területére is kihatással volt, így ha csak néhány évtizedre is, de fontos részévé vált a társadalmunknak. Vajon honnan is ered a videotéka? Mi az, ami ekkora sikert hozott a számára és miként lehetett évtizedeken át a mindennapjaink része.
A Blockbuster
A filmgyártás és Hollywood már több mint 100 éve látja el a világot jobbnál jobb filmekkel, azonban az újranézés lehetősége sokkal ifjabb, mint azt gondolnánk. Az első videotéka prototípusa 1975-ben egy Eckhard Baum nevezetű személy boltjában jött létre. Ő volt az első, aki magáncéllal kölcsönzésre kínált filmeket. Később persze az ő boltja is a manapság is ismert videotéka formáját öltötte magára.
Az 1980-as évekre kialakult a videotéka formája és világszerte kezdett egyre elterjedtebbé válni. Ugyanebben az időben a beta elavulttá vált, így a készleteket immár teljesen egészében a VHS kazettákra fókuszálták, mert bár drága volt még a lejátszó, így is sokkal hozzáférhetőbbnek és költséghatékonyabbnak tűnt. A folyamatos terjeszkedés meglehetősen rövid idő alatt következett be, üteme pedig egyre gyorsult, így végül az 1980-as évek közepére csak az Egyesült Államokban megközelítőleg 15 ezer videokölcsönző működött már.
Tékatörténelem
Az első Blockbuster 1985-ben nyílt meg Dallasban egy David Cook nevű férfi grandiózus vállalkozásaként, több mint 8000 darabos készlettel. Később az Államok legnagyobb videotéka hálózatává nőtte ki magát, és nagyon hamar piacvezetővé vált a filmkölcsönzés világában, folyamatosan igyekezvén az élen is maradni. Ahogy teltek az évek és fejlődött a technika, úgy a bolt is folyamatosan idomult a változásokhoz, gyarapította a lehetőségeket, a konstrukciókat, és a kínálatot. Megjelentek a kölcsönző automaták, a DVD lemezek megjelenésével folyamatosan ezek száma is folyamatosan gyarapodott, majd végül teljesen háttérbe szorították a VHS kazettát. Az igazi változás az internet korában jött el a 2000-es években, mikor is számos új lehetőség nyílt a filmnézési szokásokban. Megjelentek az online tékák is és a streaming, így hogy ne maradjon le, a Blockbuster is igyekezett lépést tartani a korral.
Külön érdekesség, hogy a Blockbuster nem csak filmekkel foglalkozott. A szélesebb vásárlóközönség elérése érdekében videojátékokat is kínált kölcsönzésre, többek közt a Nintendo legfontosabb újdonságait is.
Ez persze csak nekünk lehet nagyon idegen, hiszen hazánkban nem igen emlékszem olyan videotékára, ahol ilyen módon szeparálták volna el a felnőttfilmeket a többitől, a legjobb esetben is maximum magasabbra tették őket a polcon.
Tékatörténelem
Az 1980-as években a videotékák térnyerése annyira szerves részé vált a hétköznapoknak, hogy jelentős mértékben meghatározták nem csak a mindennapi életet, de magát a filmgyártást is. A 90-es évek filmjei sok esetben gyakorlatilag már nem a mozikat, hanem a videotékákat igyekeztek kiszolgálni, melyeket aztán otthon mégis mozis élményként élhetett meg a néző. Jelentős keresete volt a kölcsönzők részéről a „blockbuster” vagyis a kasszasiker filmeknek, amiket volt, aki többször is újranézett, ezáltal sokszor kikölcsönzött; vagy éppen egy adott műfaj rajongóinak, akik az adott film minden egyes részletét alaposan meg akarták ismerni, minden egyes képkockát kielemezni.
A videotékák részben közösségi terekké alakultak, a tinédzserek suli után ott lógtak, a horror és más műfajok rajongói számára is törzshellyé alakult, ahol kedvenc témájukra mindig találtak valakit, akivel eltársaloghattak. A családosok itt választották ki, hogy milyen film is legyen terítéken a hétvégi „otthon” mozizás alkalmával. A párok együtt néztek és választottak filmet vagy éppen veszekedtek, hogy ki mit nézzen, és persze a magányos lelkek is itt találtak vigaszt időszakos magányukra. Ez volt részben a korai „netflix and chill” szlengje.
A pattogatott kukorica alapfelszereléssé vált minden videotékában, e mellé társult később a csokoládé, a rágó, a cukorka és a chips is (zömében persze ez is inkább az Egyesült Államokban, bár itthon is akadt rá példa.) Persze a tékásoknak is toppon kellett lenni, hiszen akkoriban nem lehetett csak úgy rákeresni filmekre az interneten, így a pult túloldalán állónak alapos ismeret szükségeltetett, néha több ezer filmmel kapcsolatban kellett naprakész információt szolgáltatniuk. Ennek oka természetesen az emberi feledékenység, sokan csak részletekre emlékeztek egy már megtekintett filmből, de a címére nem, és sűrűn hangzottak el olyan mondatok, mint „Tudod volt benne az a csávó, meg jöttek a terroristák…. meg valami felhőkarcolóban is játszódott…”
Tékatörténelem
Hazánkban is jelentősen elterjedt a videotéka kultúra, majdnem minden településen akadt egy téka, olykor függetlenül a város, vagy falu méretétől. Ráadásul bizonyos közegek egészen érdekes célokra is felhasználták a kölcsönzők kínálatát: a tanárok például előszeretettel kölcsönöztek ki előre rajzfilmeket, dokumentumfilmeket a diákok számára, ha tudták, hogy a másnapi szabadfoglalkozásra egy adott film segít az órai anyag magyarázatában.
persze nekünk is volt egy erős VHS-időszakunk, mely főleg a 90-es években virágzott, hiszen a rendszerváltozás után többek közt az itt megtalálható filmek voltak azok, amik igazán közel hozták az átlagpolgárhoz a nyugati kultúra varázsát. A nagy változás, akárcsak máshol, a 2000-es évek közepén kezdődött, a technika fejlődésével a VHS-t felváltották a DVD-k (melyekkel elszaporodtak a kalózmásolatok, ismét visszavetve a tékás keresletet és forgalmat), de gyakorlatilag a BluRay-formátum megjelenésére a tékakultúra erősen haldokolni kezdett, az internet térnyerésével és a különböző online tékák és streaming szolgáltatókkal térnyerésével pedig már képtelen volt felvenni a versenyt, ennek következtében pedig az előző évtizedben a magyar videotékák sorra húzták le rácsaikat, mellyel nem csak a boltok szűntek meg, de véget ért egy korszak, mely már sosem térhet vissza. Az utolsó magyar videotéka, a legendás a Művész mozi aljában működő Odeon 2019. július 1-el szűnt meg, pontosabban alakult archívummá, amivel pont került a VHS-korszak magyarországi történetére is.
Az utolsó videotéka, az Odeon idehaza 2019-ben zárt be
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
