• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Film

  • 2020. június 19. | Becsült olvasási idő: 7 perc

A Blockbuster és a videotékák története – Megemlékezés egy letűnt korszakról

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Bizonyára sokan emlékeznek még, milyen is volt a videotéka. Fiatalságunk kulcsszereplője és közösségi tere, ahol együtt lógtunk a haverokkal, ahol nem tudtunk dönteni, hogy melyik és milyen kazit vigyünk haza a hétvégére. Hollywood kincsestára volt elérhető számunkra egy korban, mikor az internet gyermekcipőben járt, és nem létezett online téka vagy streaming szolgáltatás. Sorban állás és veszekedés a legújabb hollywoodi sikerfilmért, zacskós popcorn és sok csodás emlék egy helyen, ahol legalább heti egyszer tiszteletünket tettük.

A videotékák nagyon sokáig életünk részét képezték, barátságok köttetek, a szerelmes tinédzser a tékában verejtékezett, hogy melyik romantikus filmet válassza a randira, az anyukák figyelték, hogy a gyermek csak egy mesét válasszon hétvégére. A videotéka életünk több területére is kihatással volt, így ha csak néhány évtizedre is, de fontos részévé vált a társadalmunknak. Vajon honnan is ered a videotéka? Mi az, ami ekkora sikert hozott a számára és miként lehetett évtizedeken át a mindennapjaink része.

A Blockbuster, mely élre állt a videotéka kultúrában

A Blockbuster, mely élre állt a videotéka kultúrában

A kezdet kezdetén

A filmgyártás és Hollywood már több mint 100 éve látja el a világot jobbnál jobb filmekkel, azonban az újranézés lehetősége sokkal ifjabb, mint azt gondolnánk. Az első videotéka prototípusa 1975-ben egy Eckhard Baum nevezetű személy boltjában jött létre. Ő volt az első, aki magáncéllal kölcsönzésre kínált filmeket. Később persze az ő boltja is a manapság is ismert videotéka formáját öltötte magára.

Az első igazi videotékát 1977-ben nyitotta George Atkinson az Egyesült Államokban. Ez a téka egyenesen Hollywoodban jött létre, és közvetlenül a 20th Century látta el készlettel a forgalmazót, így aztán rögtön a legelejétől igen széles választékkal dolgozhatott, olyan éppen aktuális filmeket kínált kölcsönzésre, mint a M*A*S*H* vagy a Butch Cassidy és a Sundance kölyök, ráadásul mindezt nem csupán VHS-en, hanem betamaxon is.

Az 1980-as évekre kialakult a videotéka formája és világszerte kezdett egyre elterjedtebbé válni. Ugyanebben az időben a beta elavulttá vált, így a készleteket immár teljesen egészében a VHS kazettákra fókuszálták, mert bár drága volt még a lejátszó, így is sokkal hozzáférhetőbbnek és költséghatékonyabbnak tűnt. A folyamatos terjeszkedés meglehetősen rövid idő alatt következett be, üteme pedig egyre gyorsult, így végül az 1980-as évek közepére csak az Egyesült Államokban megközelítőleg 15 ezer videokölcsönző működött már.

A virágzó videotéka kultúra

A virágzó videotéka kultúra

Az igazi Blockbuster

Az első Blockbuster 1985-ben nyílt meg Dallasban egy David Cook nevű férfi grandiózus vállalkozásaként, több mint 8000 darabos készlettel. Később az Államok legnagyobb videotéka hálózatává nőtte ki magát, és nagyon hamar piacvezetővé vált a filmkölcsönzés világában, folyamatosan igyekezvén az élen is maradni. Ahogy teltek az évek és fejlődött a technika, úgy a bolt is folyamatosan idomult a változásokhoz, gyarapította a lehetőségeket, a konstrukciókat, és a kínálatot. Megjelentek a kölcsönző automaták, a DVD lemezek megjelenésével folyamatosan ezek száma is folyamatosan gyarapodott, majd végül teljesen háttérbe szorították a VHS kazettát. Az igazi változás az internet korában jött el a 2000-es években, mikor is számos új lehetőség nyílt a filmnézési szokásokban. Megjelentek az online tékák is és a streaming, így hogy ne maradjon le, a Blockbuster is igyekezett lépést tartani a korral.

Külön érdekesség, hogy a Blockbuster nem csak filmekkel foglalkozott. A szélesebb vásárlóközönség elérése érdekében videojátékokat is kínált kölcsönzésre, többek közt a Nintendo legfontosabb újdonságait is.

A Blockbuster választotta le először a pornófilmeket a kínálat többi részétől, ezek az alkotások külön termet kaptak, függönnyel elválasztva és nem is lehetett csak úgy kézben vagy átlátszó szatyorban kivinni a kölcsönzött filmeket.

Ez persze csak nekünk lehet nagyon idegen, hiszen hazánkban nem igen emlékszem olyan videotékára, ahol ilyen módon szeparálták volna el a felnőttfilmeket a többitől, a legjobb esetben is maximum magasabbra tették őket a polcon.

Egy Blockbuster a sok közül

Egy Blockbuster a sok közül

A videotékák aranykora és társadalma

Az 1980-as években a videotékák térnyerése annyira szerves részé vált a hétköznapoknak, hogy jelentős mértékben meghatározták nem csak a mindennapi életet, de magát a filmgyártást is. A 90-es évek filmjei sok esetben gyakorlatilag már nem a mozikat, hanem a videotékákat igyekeztek kiszolgálni, melyeket aztán otthon mégis mozis élményként élhetett meg a néző. Jelentős keresete volt a kölcsönzők részéről a „blockbuster” vagyis a kasszasiker filmeknek, amiket volt, aki többször is újranézett, ezáltal sokszor kikölcsönzött; vagy éppen egy adott műfaj rajongóinak, akik az adott film minden egyes részletét alaposan meg akarták ismerni, minden egyes képkockát kielemezni.

A videotékák részben közösségi terekké alakultak, a tinédzserek suli után ott lógtak, a horror és más műfajok rajongói számára is törzshellyé alakult, ahol kedvenc témájukra mindig találtak valakit, akivel eltársaloghattak. A családosok itt választották ki, hogy milyen film is legyen terítéken a hétvégi „otthon” mozizás alkalmával. A párok együtt néztek és választottak filmet vagy éppen veszekedtek, hogy ki mit nézzen, és persze a magányos lelkek is itt találtak vigaszt időszakos magányukra. Ez volt részben a korai „netflix and chill” szlengje.

A tékák hamar elkezdtek úgymond mini mozikként is funkcionálni. Jelentősen hatott rájuk a mozik üzleti stratégiája, így természetesen a legjobb filmes élmény mellől nem hiányozhatott a nasi sem.

A pattogatott kukorica alapfelszereléssé vált minden videotékában, e mellé társult később a csokoládé, a rágó, a cukorka és a chips is (zömében persze ez is inkább az Egyesült Államokban, bár itthon is akadt rá példa.) Persze a tékásoknak is toppon kellett lenni, hiszen akkoriban nem lehetett csak úgy rákeresni filmekre az interneten, így a pult túloldalán állónak alapos ismeret szükségeltetett, néha több ezer filmmel kapcsolatban kellett naprakész információt szolgáltatniuk. Ennek oka természetesen az emberi feledékenység, sokan csak részletekre emlékeztek egy már megtekintett filmből, de a címére nem, és sűrűn hangzottak el olyan mondatok, mint „Tudod volt benne az a csávó, meg jöttek a terroristák…. meg valami felhőkarcolóban is játszódott…”

Videotékában dolgozni komoly elvárásokkal övezett szakmává vált, és a filmes tömegkultúra része lett.

A virágzó videotéka kultúra

A virágzó videotéka kultúra

A helyzet itthon

Hazánkban is jelentősen elterjedt a videotéka kultúra, majdnem minden településen akadt egy téka, olykor függetlenül a város, vagy falu méretétől. Ráadásul bizonyos közegek egészen érdekes célokra is felhasználták a kölcsönzők kínálatát: a tanárok például előszeretettel kölcsönöztek ki előre rajzfilmeket, dokumentumfilmeket a diákok számára, ha tudták, hogy a másnapi szabadfoglalkozásra egy adott film segít az órai anyag magyarázatában.

Idehaza későn jött, és sajnos viszonylag gyorsan le is csengett a videotéka időszaka;

persze nekünk is volt egy erős VHS-korszakunk, mely főleg a 90-es években virágzott, hiszen a rendszerváltozás után többek közt az itt megtalálható filmek voltak azok, amik igazán közel hozták az átlagpolgárhoz a nyugati kultúra varázsát. A nagy változás, akárcsak máshol, a 2000-es évek közepén kezdődött, a technika fejlődésével a VHS-t felváltották a DVD-k (melyekkel elszaporodtak a kalózmásolatok, ismét visszavetve a tékás keresletet és forgalmat), de gyakorlatilag a BluRay-formátum megjelenésére a tékakultúra erősen haldokolni kezdett, az internet térnyerésével és a különböző online tékák és streaming szolgáltatókkal térnyerésével pedig már képtelen volt felvenni a versenyt, ennek következtében pedig az előző évtizedben a magyar videotékák sorra húzták le rácsaikat, mellyel nem csak a boltok szűntek meg, de véget ért egy korszak, mely már sosem térhet vissza.

Kapcsolódó cikkek

9 kultikus horrorfilm, mely több, mint olcsó rémisztgetés

Hollywood és a horror fénykora, hatásvadászattól mentesen.

25 év után írt ismét közösen forgatókönyvet Matt Damon és Ben Affleck

A két jóbarát egy interjúban beszélt arról, miért vártak negyedszázadot a közös munkával.

Bodrogi Gyula bújik a nagy vadász, Kittenberger Kálmán bőrébe

Az utolsó vadászat című film majd a Vadászati Világkiállításra érkezik.

9 színész, aki nem kímélte testi épségét, ha hiteles szerepformálásról volt szó

Legendás átalakulások, és színészek, akik nem kímélték önmagukat.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    9 kultikus horrorfilm, mely több, mint olcsó rémisztgetés

    Hollywood és a horror fénykora, hatásvadászattól mentesen.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. szeptember 16.

    9 kultikus horrorfilm, mely több, mint olcsó rémisztgetés

    Hollywood és a horror fénykora, hatásvadászattól mentesen.

    • 2021. szeptember 14.

    9 színész, aki nem kímélte testi épségét, ha hiteles szerepformálásról volt szó

    Legendás átalakulások, és színészek, akik nem kímélték önmagukat.

    • 2021. szeptember 8.

    Hollywoodba születve – A 10 kedvenc Jake Gyllenhaal-filmünk

    Generációja egyik legtehetségesebb színésze még vár az Oscar-díjra.

    • 2021. szeptember 7.

    Hollywood-i akták 48. – Menekülés New Yorkból (1981)

    John Carpenter kultikus remekműve, és egy legendás főhős születése.

    • 2021. szeptember 6.

    A pokol megtelt, a holtak a földön járnak – George A. Romero, a zombifilmek atyja

    A horror kultikus klasszikusa 2017-ben távozott közülünk.