Film

A Blockbuster és a videotékák története – Megemlékezés egy letűnt korszakról

Hirdetés

Bizonyára sokan emlékeznek még, milyen is volt a videotéka. Fiatalságunk kulcsszereplője és közösségi tere, ahol együtt lógtunk a haverokkal, ahol nem tudtunk dönteni, hogy melyik és milyen kazit vigyünk haza a hétvégére. Hollywood kincsestára volt elérhető számunkra egy korban, mikor az internet gyermekcipőben járt, és nem létezett online téka vagy streaming szolgáltatás. Sorban állás és veszekedés a legújabb hollywoodi sikerfilmért, zacskós popcorn és sok csodás emlék egy helyen, ahol legalább heti egyszer tiszteletünket tettük.

A videotékák nagyon sokáig életünk részét képezték, barátságok köttetek, a szerelmes tinédzser a tékában verejtékezett, hogy melyik romantikus filmet válassza a randira, az anyukák figyelték, hogy a gyermek csak egy mesét válasszon hétvégére. A videotéka életünk több területére is kihatással volt, így ha csak néhány évtizedre is, de fontos részévé vált a társadalmunknak. Vajon honnan is ered a videotéka? Mi az, ami ekkora sikert hozott a számára és miként lehetett évtizedeken át a mindennapjaink része.

A Blockbuster, mely élre állt a videotéka kultúrában

A Blockbuster, mely élre állt a videotéka kultúrában

A kezdet kezdetén

A filmgyártás és Hollywood már több mint 100 éve látja el a világot jobbnál jobb filmekkel, azonban az újranézés lehetősége sokkal ifjabb, mint azt gondolnánk. Az első videotéka prototípusa 1975-ben egy Eckhard Baum nevezetű személy boltjában jött létre. Ő volt az első, aki magáncéllal kölcsönzésre kínált filmeket. Később persze az ő boltja is a manapság is ismert videotéka formáját öltötte magára.

Az első igazi videotékát 1977-ben nyitotta George Atkinson az Egyesült Államokban. Ez a téka egyenesen Hollywoodban jött létre, és közvetlenül a 20th Century látta el készlettel a forgalmazót, így aztán rögtön a legelejétől igen széles választékkal dolgozhatott, olyan éppen aktuális filmeket kínált kölcsönzésre, mint a M*A*S*H* vagy a Butch Cassidy és a Sundance kölyök, ráadásul mindezt nem csupán VHS-en, hanem betamaxon is.

Az 1980-as évekre kialakult a videotéka formája és világszerte kezdett egyre elterjedtebbé válni. Ugyanebben az időben a beta elavulttá vált, így a készleteket immár teljesen egészében a VHS kazettákra fókuszálták, mert bár drága volt még a lejátszó, így is sokkal hozzáférhetőbbnek és költséghatékonyabbnak tűnt. A folyamatos terjeszkedés meglehetősen rövid idő alatt következett be, üteme pedig egyre gyorsult, így végül az 1980-as évek közepére csak az Egyesült Államokban megközelítőleg 15 ezer videokölcsönző működött már.

A virágzó videotéka kultúra

A virágzó videotéka kultúra

Az igazi Blockbuster

Az első Blockbuster 1985-ben nyílt meg Dallasban egy David Cook nevű férfi grandiózus vállalkozásaként, több mint 8000 darabos készlettel. Később az Államok legnagyobb videotéka hálózatává nőtte ki magát, és nagyon hamar piacvezetővé vált a filmkölcsönzés világában, folyamatosan igyekezvén az élen is maradni. Ahogy teltek az évek és fejlődött a technika, úgy a bolt is folyamatosan idomult a változásokhoz, gyarapította a lehetőségeket, a konstrukciókat, és a kínálatot. Megjelentek a kölcsönző automaták, a DVD lemezek megjelenésével folyamatosan ezek száma is folyamatosan gyarapodott, majd végül teljesen háttérbe szorították a VHS kazettát. Az igazi változás az internet korában jött el a 2000-es években, mikor is számos új lehetőség nyílt a filmnézési szokásokban. Megjelentek az online tékák is és a streaming, így hogy ne maradjon le, a Blockbuster is igyekezett lépést tartani a korral.

Külön érdekesség, hogy a Blockbuster nem csak filmekkel foglalkozott. A szélesebb vásárlóközönség elérése érdekében videojátékokat is kínált kölcsönzésre, többek közt a Nintendo legfontosabb újdonságait is.

A Blockbuster választotta le először a pornófilmeket a kínálat többi részétől, ezek az alkotások külön termet kaptak, függönnyel elválasztva és nem is lehetett csak úgy kézben vagy átlátszó szatyorban kivinni a kölcsönzött filmeket.

Ez persze csak nekünk lehet nagyon idegen, hiszen hazánkban nem igen emlékszem olyan videotékára, ahol ilyen módon szeparálták volna el a felnőttfilmeket a többitől, a legjobb esetben is maximum magasabbra tették őket a polcon.

Egy Blockbuster a sok közül

Egy Blockbuster a sok közül

A videotékák aranykora és társadalma

Az 1980-as években a videotékák térnyerése annyira szerves részé vált a hétköznapoknak, hogy jelentős mértékben meghatározták nem csak a mindennapi életet, de magát a filmgyártást is. A 90-es évek filmjei sok esetben gyakorlatilag már nem a mozikat, hanem a videotékákat igyekeztek kiszolgálni, melyeket aztán otthon mégis mozis élményként élhetett meg a néző. Jelentős keresete volt a kölcsönzők részéről a „blockbuster” vagyis a kasszasiker filmeknek, amiket volt, aki többször is újranézett, ezáltal sokszor kikölcsönzött; vagy éppen egy adott műfaj rajongóinak, akik az adott film minden egyes részletét alaposan meg akarták ismerni, minden egyes képkockát kielemezni.

A videotékák részben közösségi terekké alakultak, a tinédzserek suli után ott lógtak, a horror és más műfajok rajongói számára is törzshellyé alakult, ahol kedvenc témájukra mindig találtak valakit, akivel eltársaloghattak. A családosok itt választották ki, hogy milyen film is legyen terítéken a hétvégi „otthon” mozizás alkalmával. A párok együtt néztek és választottak filmet vagy éppen veszekedtek, hogy ki mit nézzen, és persze a magányos lelkek is itt találtak vigaszt időszakos magányukra. Ez volt részben a korai „netflix and chill” szlengje.

A tékák hamar elkezdtek úgymond mini mozikként is funkcionálni. Jelentősen hatott rájuk a mozik üzleti stratégiája, így természetesen a legjobb filmes élmény mellől nem hiányozhatott a nasi sem.

A pattogatott kukorica alapfelszereléssé vált minden videotékában, e mellé társult később a csokoládé, a rágó, a cukorka és a chips is (zömében persze ez is inkább az Egyesült Államokban, bár itthon is akadt rá példa.) Persze a tékásoknak is toppon kellett lenni, hiszen akkoriban nem lehetett csak úgy rákeresni filmekre az interneten, így a pult túloldalán állónak alapos ismeret szükségeltetett, néha több ezer filmmel kapcsolatban kellett naprakész információt szolgáltatniuk. Ennek oka természetesen az emberi feledékenység, sokan csak részletekre emlékeztek egy már megtekintett filmből, de a címére nem, és sűrűn hangzottak el olyan mondatok, mint „Tudod volt benne az a csávó, meg jöttek a terroristák…. meg valami felhőkarcolóban is játszódott…”

Videotékában dolgozni komoly elvárásokkal övezett szakmává vált, és a filmes tömegkultúra része lett.

A virágzó videotéka kultúra

A virágzó videotéka kultúra

A helyzet itthon

Hazánkban is jelentősen elterjedt a videotéka kultúra, majdnem minden településen akadt egy téka, olykor függetlenül a város, vagy falu méretétől. Ráadásul bizonyos közegek egészen érdekes célokra is felhasználták a kölcsönzők kínálatát: a tanárok például előszeretettel kölcsönöztek ki előre rajzfilmeket, dokumentumfilmeket a diákok számára, ha tudták, hogy a másnapi szabadfoglalkozásra egy adott film segít az órai anyag magyarázatában.

Idehaza későn jött, és sajnos viszonylag gyorsan le is csengett a videotéka időszaka;

persze nekünk is volt egy erős VHS-korszakunk, mely főleg a 90-es években virágzott, hiszen a rendszerváltozás után többek közt az itt megtalálható filmek voltak azok, amik igazán közel hozták az átlagpolgárhoz a nyugati kultúra varázsát. A nagy változás, akárcsak máshol, a 2000-es évek közepén kezdődött, a technika fejlődésével a VHS-t felváltották a DVD-k (melyekkel elszaporodtak a kalózmásolatok, ismét visszavetve a tékás keresletet és forgalmat), de gyakorlatilag a BluRay-formátum megjelenésére a tékakultúra erősen haldokolni kezdett, az internet térnyerésével és a különböző online tékák és streaming szolgáltatókkal térnyerésével pedig már képtelen volt felvenni a versenyt, ennek következtében pedig az előző évtizedben a magyar videotékák sorra húzták le rácsaikat, mellyel nem csak a boltok szűntek meg, de véget ért egy korszak, mely már sosem térhet vissza.

Kapcsolódó cikkek

Fedezd fel Forrestert!

Sorozat reboot készül Sean Connery egyik utolsó filmjéből

Gus Van Sant filmje Sean Connery egyik legjobb időskori szerepformálása volt.

Hírek

2020. 11. 25.

Felkészülés meghatározhatatlan ideig tartó együttlétre

Horváth Lili filmjét nevezi Magyarország az Oscar-díjra

Márciusban derül ki, vajon a végső nevezett öt film között is szerepel-e Horváth Lili filmje.

Hírek

2020. 11. 24.

Filmek, melyek újraírták a történelmet

Változó idővonalak – 7 film, mely újraírta a történelmet

Avagy betekintés Hollywood alternatív idősíkjaiba.

Film

2020. 11. 24.

Alan Rickman 27 kötetet írt tele élete tapasztalataival

Könyvalakban adják ki Alan Rickman 25 éven át írt naplóját

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

Hírek

2020. 11. 24.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Filmek, melyek újraírták a történelmet

Változó idővonalak – 7 film, mely újraírta a történelmet

Avagy betekintés Hollywood alternatív idősíkjaiba.

Film

2020. 11. 24.

A hosszú álom (1946)

Hollywood-i akták 30. – A hosszú álom (1946)

A film noir kiemelkedő alkotása, a Bogart-Bacall-páros jutalomjátéka.

Film

2020. 11. 23.

Amerika politikai lelkiismerete – A 9 legkiválóbb Oliver Stone-film

A szakasz, Tőzsdecápák, Nixon és még egy sor zseniális alkotás.

Film

2020. 11. 20.

Guillermo del Toro, a szörnykirály

Lidérces mesék mestere – Guillermo del Toro és a szörnyek világa

A rendező történeteiben nem a bizarr külsejű, visszataszító lény, hanem az ember az igazi szörnyeteg.

Film

2020. 11. 13.

Kicsoda Alan Smithee?

Hollywood polihisztora, aki valójában nem is létezett

Egy több mint 30 éves pályafutás, és egy szellem, akit Hollywood idézett meg.

Film

2020. 11. 09.

Hirdetés