Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére!

2020. július 7., kedd

Film

A Blockbuster és a videotékák története – Megemlékezés egy letűnt korszakról

2020. június 19.
Becsült olvasási idő: 7 perc

Hirdetés

Bizonyára sokan emlékeznek még, milyen is volt a videotéka. Fiatalságunk kulcsszereplője és közösségi tere, ahol együtt lógtunk a haverokkal, ahol nem tudtunk dönteni, hogy melyik és milyen kazit vigyünk haza a hétvégére. Hollywood kincsestára volt elérhető számunkra egy korban, mikor az internet gyermekcipőben járt, és nem létezett online téka vagy streaming szolgáltatás. Sorban állás és veszekedés a legújabb hollywoodi sikerfilmért, zacskós popcorn és sok csodás emlék egy helyen, ahol legalább heti egyszer tiszteletünket tettük.

A videotékák nagyon sokáig életünk részét képezték, barátságok köttetek, a szerelmes tinédzser a tékában verejtékezett, hogy melyik romantikus filmet válassza a randira, az anyukák figyelték, hogy a gyermek csak egy mesét válasszon hétvégére. A videotéka életünk több területére is kihatással volt, így ha csak néhány évtizedre is, de fontos részévé vált a társadalmunknak. Vajon honnan is ered a videotéka? Mi az, ami ekkora sikert hozott a számára és miként lehetett évtizedeken át a mindennapjaink része.

A Blockbuster, mely élre állt a videotéka kultúrában

A Blockbuster, mely élre állt a videotéka kultúrában

A kezdet kezdetén

A filmgyártás és Hollywood már több mint 100 éve látja el a világot jobbnál jobb filmekkel, azonban az újranézés lehetősége sokkal ifjabb, mint azt gondolnánk. Az első videotéka prototípusa 1975-ben egy Eckhard Baum nevezetű személy boltjában jött létre. Ő volt az első, aki magáncéllal kölcsönzésre kínált filmeket. Később persze az ő boltja is a manapság is ismert videotéka formáját öltötte magára.

Az első igazi videotékát 1977-ben nyitotta George Atkinson az Egyesült Államokban. Ez a téka egyenesen Hollywoodban jött létre, és közvetlenül a 20th Century látta el készlettel a forgalmazót, így aztán rögtön a legelejétől igen széles választékkal dolgozhatott, olyan éppen aktuális filmeket kínált kölcsönzésre, mint a M*A*S*H* vagy a Butch Cassidy és a Sundance kölyök, ráadásul mindezt nem csupán VHS-en, hanem betamaxon is.

Az 1980-as évekre kialakult a videotéka formája és világszerte kezdett egyre elterjedtebbé válni. Ugyanebben az időben a beta elavulttá vált, így a készleteket immár teljesen egészében a VHS kazettákra fókuszálták, mert bár drága volt még a lejátszó, így is sokkal hozzáférhetőbbnek és költséghatékonyabbnak tűnt. A folyamatos terjeszkedés meglehetősen rövid idő alatt következett be, üteme pedig egyre gyorsult, így végül az 1980-as évek közepére csak az Egyesült Államokban megközelítőleg 15 ezer videokölcsönző működött már.

A virágzó videotéka kultúra

A virágzó videotéka kultúra

Az igazi Blockbuster

Az első Blockbuster 1985-ben nyílt meg Dallasban egy David Cook nevű férfi grandiózus vállalkozásaként, több mint 8000 darabos készlettel. Később az Államok legnagyobb videotéka hálózatává nőtte ki magát, és nagyon hamar piacvezetővé vált a filmkölcsönzés világában, folyamatosan igyekezvén az élen is maradni. Ahogy teltek az évek és fejlődött a technika, úgy a bolt is folyamatosan idomult a változásokhoz, gyarapította a lehetőségeket, a konstrukciókat, és a kínálatot. Megjelentek a kölcsönző automaták, a DVD lemezek megjelenésével folyamatosan ezek száma is folyamatosan gyarapodott, majd végül teljesen háttérbe szorították a VHS kazettát. Az igazi változás az internet korában jött el a 2000-es években, mikor is számos új lehetőség nyílt a filmnézési szokásokban. Megjelentek az online tékák is és a streaming, így hogy ne maradjon le, a Blockbuster is igyekezett lépést tartani a korral.

Külön érdekesség, hogy a Blockbuster nem csak filmekkel foglalkozott. A szélesebb vásárlóközönség elérése érdekében videojátékokat is kínált kölcsönzésre, többek közt a Nintendo legfontosabb újdonságait is.

A Blockbuster választotta le először a pornófilmeket a kínálat többi részétől, ezek az alkotások külön termet kaptak, függönnyel elválasztva és nem is lehetett csak úgy kézben vagy átlátszó szatyorban kivinni a kölcsönzött filmeket.

Ez persze csak nekünk lehet nagyon idegen, hiszen hazánkban nem igen emlékszem olyan videotékára, ahol ilyen módon szeparálták volna el a felnőttfilmeket a többitől, a legjobb esetben is maximum magasabbra tették őket a polcon.

Egy Blockbuster a sok közül

Egy Blockbuster a sok közül

A videotékák aranykora és társadalma

Az 1980-as években a videotékák térnyerése annyira szerves részé vált a hétköznapoknak, hogy jelentős mértékben meghatározták nem csak a mindennapi életet, de magát a filmgyártást is. A 90-es évek filmjei sok esetben gyakorlatilag már nem a mozikat, hanem a videotékákat igyekeztek kiszolgálni, melyeket aztán otthon mégis mozis élményként élhetett meg a néző. Jelentős keresete volt a kölcsönzők részéről a „blockbuster” vagyis a kasszasiker filmeknek, amiket volt, aki többször is újranézett, ezáltal sokszor kikölcsönzött; vagy éppen egy adott műfaj rajongóinak, akik az adott film minden egyes részletét alaposan meg akarták ismerni, minden egyes képkockát kielemezni.

A videotékák részben közösségi terekké alakultak, a tinédzserek suli után ott lógtak, a horror és más műfajok rajongói számára is törzshellyé alakult, ahol kedvenc témájukra mindig találtak valakit, akivel eltársaloghattak. A családosok itt választották ki, hogy milyen film is legyen terítéken a hétvégi „otthon” mozizás alkalmával. A párok együtt néztek és választottak filmet vagy éppen veszekedtek, hogy ki mit nézzen, és persze a magányos lelkek is itt találtak vigaszt időszakos magányukra. Ez volt részben a korai „netflix and chill” szlengje.

A tékák hamar elkezdtek úgymond mini mozikként is funkcionálni. Jelentősen hatott rájuk a mozik üzleti stratégiája, így természetesen a legjobb filmes élmény mellől nem hiányozhatott a nasi sem.

A pattogatott kukorica alapfelszereléssé vált minden videotékában, e mellé társult később a csokoládé, a rágó, a cukorka és a chips is (zömében persze ez is inkább az Egyesült Államokban, bár itthon is akadt rá példa.) Persze a tékásoknak is toppon kellett lenni, hiszen akkoriban nem lehetett csak úgy rákeresni filmekre az interneten, így a pult túloldalán állónak alapos ismeret szükségeltetett, néha több ezer filmmel kapcsolatban kellett naprakész információt szolgáltatniuk. Ennek oka természetesen az emberi feledékenység, sokan csak részletekre emlékeztek egy már megtekintett filmből, de a címére nem, és sűrűn hangzottak el olyan mondatok, mint „Tudod volt benne az a csávó, meg jöttek a terroristák…. meg valami felhőkarcolóban is játszódott…”

Videotékában dolgozni komoly elvárásokkal övezett szakmává vált, és a filmes tömegkultúra része lett.

A virágzó videotéka kultúra

A virágzó videotéka kultúra

A helyzet itthon

Hazánkban is jelentősen elterjedt a videotéka kultúra, majdnem minden településen akadt egy téka, olykor függetlenül a város, vagy falu méretétől. Ráadásul bizonyos közegek egészen érdekes célokra is felhasználták a kölcsönzők kínálatát: a tanárok például előszeretettel kölcsönöztek ki előre rajzfilmeket, dokumentumfilmeket a diákok számára, ha tudták, hogy a másnapi szabadfoglalkozásra egy adott film segít az órai anyag magyarázatában.

Idehaza későn jött, és sajnos viszonylag gyorsan le is csengett a videotéka időszaka;

persze nekünk is volt egy erős VHS-korszakunk, mely főleg a 90-es években virágzott, hiszen a rendszerváltozás után többek közt az itt megtalálható filmek voltak azok, amik igazán közel hozták az átlagpolgárhoz a nyugati kultúra varázsát. A nagy változás, akárcsak máshol, a 2000-es évek közepén kezdődött, a technika fejlődésével a VHS-t felváltották a DVD-k (melyekkel elszaporodtak a kalózmásolatok, ismét visszavetve a tékás keresletet és forgalmat), de gyakorlatilag a BluRay-formátum megjelenésére a tékakultúra erősen haldokolni kezdett, az internet térnyerésével és a különböző online tékák és streaming szolgáltatókkal térnyerésével pedig már képtelen volt felvenni a versenyt, ennek következtében pedig az előző évtizedben a magyar videotékák sorra húzták le rácsaikat, mellyel nem csak a boltok szűntek meg, de véget ért egy korszak, mely már sosem térhet vissza.

Kapcsolódó cikkek

Egy sírig tartó szerelem, Tracy és Katharine Hepburn

2020. július 7.

Film

Az első realista, egy generáció kedvence – 120 éve született Spencer Tracy

Laurence Olivier mellett az aranykor legkimagaslóbb férfi színészének tartották.

Kulka János a 2011-es A vizsga című filmben

2020. július 7.

Hírek

Hidegháborús kémfilm folytatásában tér vissza Kulka János

A 2011-es nagy sikert aratott A vizsga folytatása 2021-ben érkezhet majd a magyar mozikba.

A mester 91 éves volt

2020. július 6.

Hírek

Elhunyt Ennio Morricone

A kiváló olasz mester már életében legendává vált, az egész filmszakma siratja.

Két új évad, és egy spin-off is készül a két agyatlan történetéből

2020. július 2.

Hírek

Közel 10 év után két vadonatúj évaddal tér vissza a Beavis & Butt-head

A két agyatlan tuskó kalandjai folytatódnak, sőt, még egy spin-off is készül.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Egy sírig tartó szerelem, Tracy és Katharine Hepburn

2020. július 7.

Film

Az első realista, egy generáció kedvence – 120 éve született Spencer Tracy

Laurence Olivier mellett az aranykor legkimagaslóbb férfi színészének tartották.

Filléres kasszarobbantók

2020. július 2.

Film

Filléres kasszarobbantók – A filmtörténelem legváratlanabb sikerei

Minden film szíve a forgatókönyv, akkor is, ha erről lassan megfeledkezünk.

Pitt mára Oscar-díjas színésszé lett

2020. június 26.

Film

Hollywoodi szépfiúból nagybetűs színész – Brad Pitt-portré

Diploma helyett Hollywood, csirkeember helyett vérbeli színész.

Hollywood aranykora a botrányok melegágya volt

2020. június 23.

Film

Hollywood aranykorának sötét oldala – Eltitkolt titkok, letagadott vádak

A filmművészet eltitkolt botrányai, melyekről ma is kevés szó esik.

Facebook közösség