• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A Vaják világa és a jogi szimbólumok

Film

A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Andrzej Sapkowski varázsvilága a Netflixnek köszönhetően mágnesként vonzza a fantasy-k rajongóit. A Trónok Harca fanok legnagyobb örömére a széria végeztével a HBO helyett a konkurens streaming szolgáltató töltötte be azt űrt, amely a fantasy kedvelőinél jelentkezett. Ríviai Geralt történetei 1986-ra nyúlnak vissza, s a novellák nemcsak képregény, hanem konzoljáték alakban is testet öltöttek. A Vaják A Gyűrűk Urához hasonlóan jóval több egyszerű fantasynál, a mélyére hatolva számos mondanivaló nyílik meg számunkra. Jogászként a jogtörténeti elemek és a jogi szimbólumok gazdag tárháza fedezhető fel benne, amelyet jelen cikk keretében vizsgálunk meg.

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

Andrzej Sapkowski 1948-ban született és közgazdaságtant tanult, azonban nagyon szeretett írni és olvasni.  Irodalmi pályájának kezdete előtt kereskedőként dolgozott, majd sci-fi művek fordítójaként tevékenykedett. Az első Vaják (The Witcher) című novellája 1986-ban jelent meg a lengyel Fantastyka magazinban, amely nagy sikert aratott, így a kezdő író lelkesen folytatta történeteit. Később az író három novelláskötetet és egy ötrészes regényciklust kreált ehhez a világhoz kapcsolódóan, amelyek főszereplője Ríviai Geralt, a magyar fordításban vaják, azaz egy mutáns szörnyvadász, akit különböző főzetekkel és eljárásokkal genetikailag módosítva egyetlen célra hoztak létre és képeztek ki Kaer Morhen-ben: hogy szörnyeket öljön.

Geralt, mint mindenki más, érzi ugyan, hogy a béke ideje lejár a sok királyságra szabdalt birodalomban, háború közeleg, amelyből ő személy szerint ki akar maradni, mert az ő dolga annyi, hogy szörnyeket öljön pénzért az emberek védelmében. Amikor azonban a háború tényleg kitör, abba minden faj (tündétől az emberig) belekeveredik, ő pedig barátaival a túlélésen túl arra törekszik, hogy megóvja Cirit, a cintriai királylányt, aki származása miatt az események középpontjába kerül, hiszen minden harcoló fél őt keresi, hogy a saját céljaira használja fel rendkívüli képességei miatt.

A történet azonban jóval többről szól: felfedezzük benne az európai kultúrtörténeti örökség nyomait, vallásokat, kultúrákat és nyelveket ismerhetünk meg.

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A birodalmat kis királyságok alkotják, amelynek egészét egyre inkább a nagy háború határozza meg, amelyben Emphyr császár, Nilfgaard uralkodója akarja igába hajtani az embereket, tündéket, törpöket, félszerzeteket, vagyis mindenkit. Nagyon úgy tűnik, hogy sikerül neki, de aztán persze eljön az a pont, amikor az addig egymás ellen acsarkodó kis államok szövetkeznek egymással, és ahogy az a sagákban lenni szokott, egy végső nagy csatában dől majd el a birodalom sorsa. Geralt sokáig úgy gondolja, hogy neki semmi köze sincs ehhez a háborúhoz, de aztán Ciri, Yennefer és a barátai (a dalnok Kökörcsin és a vámpír Regis) hatására rájön, hogy mégis.

A háború fő meghatározó eleme, vagy inkább eszköze a vallás, azaz Nilfgaard vallása, amelynek középpontjában a „Fény urának” tisztelete és a Nap imádata áll. A tünde vallás alapját a természet határozza meg.

A regények érdekes momentuma Melitele kultusza, amely az egyik legrégebbi és a maga idejében az egyik legelterjedtebb volt, kezdetei visszanyúltak az emlékezet és az ember előtti időkig. Nem meglepő, hiszen „az emberi faj és minden ősi, még vándorló emberi törzs tisztelte a termés és a termékenység valamely istennőjét, a földművesek és kertészek védelmezőjét, a szerelem és a házasság védasszonyát. Ezeknek a kultuszoknak a többsége Melitele kultuszában találkozott és egyesült.” (Az utolsó kívánság, 19.)

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A Vaják jogtörténészként is igazi csemege. Számos fantasy merít a középkori kultúrából, intézményekből, nincs ez másként a Witcher esetében sem. Rácz Lajos kiváló jogtörténészünk volt, ő mutatott rá kitűnően, hogy már a legkorábbi primitív népeknél is kialakultak a közösségi vezető, vagy a király kiválasztásával, beiktatásával kapcsolatos szabályok. A Witcherben a középkori állami berendezkedés jelenik meg, amelyben az államok élén királyok, vagy császárok álltak. Az uralkodói elnevezések sokasága ellenére a megkülönböztető öltözékek és egyéb hatalmi jelvények a történelem során minden korban és kultúrában jelen voltak, ahogy a jogi szimbólumok is.

A királyokkal kapcsolatban a jogar, a palást, a korona a király “isteni eredetű” hatalmának jelvényeként szolgálnak. Ebben az időszakban a királyi hatalom az államhatalommal volt egyenlő, amikor is a király közjogi és magánjogi méltósága egyet és ugyanazt jelentette. A „Corporatio sola”, mint ősi elv szintén megjelenik a regényekben.

Ez nem jelent mást, minthogy a birtokhoz tartozik a kötelezettség és a jog, a koronát mindig megilletik azok a jogok, amelyek a királyt megilletnék: megjelenik a jogi személyiség fogalma.

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A királyok támasza, a királyi tanács már a korai középkorban megjelent. A Vajákban is megtaláljuk ennek nyomait: Mint királyné, holnap összehívom a tanácsot, Cintrában nincs zsarnokság. A tanács határoz arról, hogy a halott király esküjének kell-e eldöntenie a trónörökösnő sorsát, ők határoznak arról, hogy odaadjuk-e a lányomat és Cintra trónját egy jöttmentnek, vagy a királyság érdekeivel összhangban lépünk fel.” (Az utolsó kívánság- 69.)

A szintén folyamatosan jelenlévő klérus helyett a varázslótanács, jelenlegi vezetőjével Stregoborral az élen, valamint a Varázslónők szövetsége látja el a nem világi feladatokat. Találkozhatunk továbbá a történetekben olyan jól ismert középkori intézményekkel, mint a falvak, városok, céhek, ispán, várkapitány, vagy a bírák. Jogászként nem feledkezhetünk meg a „jogi aktusok”, azaz a szerződések jelenlétéről sem, hiszen a történet alakulását is ez határozza meg.

A regényekben Geralt sorsa összefonódik Cirilla királylányéval, akit a „Meglepetés Törvénye” szerint neki ígértek.  Ennek értelmében, ha valaki megmenti más életét, cserébe joga van olyasmit kérni tőle, amivel az illető rendelkezik, csak még nem tud róla (általában születendő/újszülött gyermek), vagy arra tarthat igényt, aki/ami a hazatérőt elsőként köszönti.

Az ígéretek jogkeletkeztető ereje az ókori római jogig nyúlik vissza, hiszen itt rendkívül sok formális elemet követeltek meg ahhoz, hogy a puszta akaratmegegyezésnek jogilag kötelező ereje legyen. A középkorban az egyetemi jogászság munkálkodásának nyomán ez a formális szerződéstan teljesen átalakult. A középkori jog (ius commune) alakította ki a pactum vestitum fogalmát, a pacta sunt servanda elvét, amely szerint a szerződéseket meg kell tartani. Ennél is tovább mentek az ősi római jogi szokások, amelyek szerint is az ígéret kötelező erejű volt. A jogtudomány egyik legismertebb alakja, Hugo Grotius mondta: „semmi sem felel meg annyira az emberi tisztességnek, minthogy az egymás között létrejött megegyezéseket meg kell tartani.”

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

Végezetül tegyünk említést az állatszimbólumokról. Nálad van a vajákok jele? Az ismeretlen újra zekéjébe nyúlt, és előhúzott egy ezüstláncon függő, kerek medált, ami egy vicsorgó fogú farkasfejet ábrázolt.” (Az utolsó kívánság- 4. oldal) A farkas az egyik legizgalmasabb állatszimbólum. Számos legenda és mese szereplője, gondoljunk csak Romulus és Remus történetére. Kevesen tudják, de a jogforrások szerint Budán a gonosztevőket nevezték így, a korai és késő középkori joganyag pedig hemzsegett a farkasemberek pereitől, például 1589-ben Horváth János esetét jegyezték fel, de maga a nagy büntetőjogász Bodó Mátyás is említést tesz a lycanthropiáról. Az észak-európai népeknél kifejezetten a kiközösített ember szimbóluma volt (lásd Bódiné Beliznai Kinga izgalmas kutatásait), s ki ne lenne magányosabb a történet elején a fehér hajú Geraltnál?

Cindra jelképe, az oroszlán ősidők óta a hatalom és az uralkodás jelképe, a királyok legfőbb állata. A Velencei Köztársaságnak és Firenzének is a szimbóluma, de Márk evangélista megtestesítője is, nem véletlen, hogy Cindra zászlajában is megtaláljuk, Ciri nagyanyját, Calantét pedig „Cindra oroszlán”-jának nevezik.

A színek hatalmát sem elhanyagolandó feltűnhet, hogy Geralt sötét színeket visel. A fekete a zsidó hagyományokban a királyság jelképe volt. Kökörcsinen vöröset látunk, ami az életerő, a Bibliában a vezeklés szimbóluma. Ciri kéket és köpenyt. A köpeny az oltalom és a kegyelem jelképe volt, rangot kölcsönzött viselőjének. Eredete a brit területekre nyúlik vissza, ahol a XIII. századtól fejedelmi öltözék lett.

Kapcsolódó cikkek

Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

Denzel Washington a Kerítések forgatásán

A kamera másik oldala – 15 világhírű színész, aki rendezőnek állt

Avagy tehetségek, akik a kamera mindkét oldalán sikerrel állták meg a helyüket.

Szeptemberben jön magyarul az Oscar-díjas Will Smith memoárja

A kötet idehaza is megjelenik még idén szeptemberben.

A regény legelső kiadása

Csaknem tíz év után kapott új kiadást a leghíresebb szerelmes regény

Margaret Mitchell egyetlen regényének népszerűsége továbbra sem kopik.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. május 23.

    A kamera másik oldala – 15 világhírű színész, aki rendezőnek állt

    Avagy tehetségek, akik a kamera mindkét oldalán sikerrel állták meg a helyüket.

    • 2022. május 16.

    Kicsiknek és nagyoknak – 9 animációs film gyerekeknek, amit felnőtt fejjel is élvezni fogsz

    Avagy néhány animáció, amit felnőttek és gyerekek egyaránt élvezni fognak.

    • 2022. május 12.

    Hollywood királynőjét Hollywood sem tudta megzabolázni – 115 éve született Katharine Hepburn

    A színész, a nő, a legenda, aki önmagában Hollywood történelme.

    • 2022. május 10.

    Formálódó idővonalak – 7 film, mely újraírta a történelmet

    Avagy betekintés Hollywood alternatív idősíkjaiba.

    • 2022. május 4.

    Hollywood-i akták 65. – Holt költők társasága (1989)

    Avagy ragadd meg a napot, ahogy csak Robin Williams tudta.