Talán senkinek nem kell bemutatni a Jóbarátok, vagyis a Friends című amerikai sitcom tévésorozatot. Valószínűleg minden idők legismertebb tévészériája, mely 10 éven keresztül ültette nézők millióit a tévéképernyők elé, fiatalokat és időseket egyaránt. A sorozat, hála a Netflixnek, manapság a stream szolgáltatók korában is képes új rajongókat bevonzani és teljesen rabul ejteni a szívüket. Miért is lett ez a sorozat ennyire népszerű? Hogy jött létre és mi az, amitől olyan jó, hogy évekkel a befejezést követően is képes új rajongókat szerezni magának? A Jóbarátok-generáció című könyv, mely idén jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában, a kulisszatitkokat, az alkotók szemszögét és a sorozat történetét hivatott bemutatni.
A Jóbarátok című amerikai sitcom sorozat 1994-ben indult világhódító újtára, majd 2004-ig futott a tévéképernyőn, így gyakorlatilag nehéz olyan embert találni, aki nem ismeri, vagy ne hallott volna róla. Folyamatos beszédtéma volt a millenium környékén, hogyan is élik hőseink, Ross, Monica, Chandler, Phoebe, Rachel és Joey izgalmas, mégis átlagos életüket a képernyőn. Milyen sok időt töltöttek kedvenc kávézójuk, a Central Perk kanapéján az élet nagy problémáit boncolgatva: „Vagy az is lehet, hogy csak azért van ez, mert szerda délelőtt tizenegykor kávézgattok!”
A sorozat a maga nemében elsőre nem tűnt kiemelkedőnek, hiszen akkoriban élte aranykorát a sitcom szériák világa, temérdek próbálkozás született már a 90-es években is, több pedig (pl. Egy rém rendes család) évek óta sikerrel futott. David Crane és Marta Kauffman az előkészületek alatt még nem számítottak ekkora sikerre, azt azonban tudták, hogy valami újat készülnek alkotni, új színt vinni a sorozatgyártásba. Az alkotók teljesen elhatárolódtak az addig bevett sitcom standardoktól és új irányba indultak el. Sok sorozat, főleg sitcom karakterei a munkásosztály köreiből kerültek ki, akiknek már családjuk volt, így született az ötlet, miszerint ezúttal a főszereplők pályakezdő fiatalok legyenek, akiknek meg kell küzdeni a mindennapi élet problémáival, a munkával és a függetlenné válással.
Eleinte sok negatív kritika érte a sorozatot a pilot epizód után a producerek és rendezők részéről is, hiszen az idősebb korosztály elsőre egyáltalán nem tudott azonosulni a szereplőkkel, az alkotók kitartásának és a stúdió várakozásának hála azonban a folytatás végül zöld utat kapott, és hirtelen fiatalok millió látták meg saját életüket a fő karakterek problémáiban. Ez volt az, ami igazán sikerre vitte a Jóbarátokat már viszonylag a kezdet kezdetén. A széria lehetőséget kapott, hogy megmutassa a világnak, mire képes, a népszerűsége pedig évadról évadra csak nőtt és nőtt.
A Jóbarátok legfőbb mozgatórugóját a karaktereikre tökéletesen eltalált színészek élvezetes játéka adta. Az alkotók a legtökéletesebb párosításra törekedtek, bátran vállaltak be relatív ismeretlenebb neveket a hosszútávú siker érdekében, így bár a szereplőgárda végül tapasztalt színészekből állt össze, akkoriban még úgy igazán csak a Monicát játszó Courtney Cox volt az, akit szélesebb közönség is ismert, igaz, inkább modellmúltja, és Bruce Springsteen Dancing in the Dark című videoklipje miatt. A legérdekesebb választás mégis talán a Phoebe-t alakító Lisa Kudrow, aki egyenesen a tudományos pályáját hagyta ott a színészkedésért, és a Jóbarátok egyik főszerepéért.
A szereplőgárda valódi kis családdá formálódott az évek alatt, a munka pedig minden egyes nap újabb és újabb kihívást jelentett, hiszen a pályájuk kezdetén járó színészek a lehető legtermészetesebb módon filmes főszerepekre hajtottak, ám így sem merült fel, hogy a Jóbarátok a karrierjükben csak afféle ugródeszkának számítana, és ez az elkötelezettség a végeredményt is meghatározta. Különösen azt követően, hogy a David Crane és Martha Kauffman vezette alkotógárda letisztázta a szereplőkkel, hogy egyikük se kezdje el ledominálni a másikat, mert itt mind a hatan egyformán fontosak, és egy irányba kell, hogy kormányozzák a hajót.
A sorozat nem csak amiatt hatott újszerűen, hogy a mindennapok aktualitását, és a fiatal generáció nézőpontját ütköztette, de az akkoriban éppen előtérbe kerülő szociális kérdésekből is kivette a részét. Az elején persze temérdek kritika érte a szériát, amiért egy épp New Yorkban játszódó cselekmény látszólag teljességgel hanyagolja a szereplők diverzitását és hiányolták az ázsiai és afro-amerikai színészeket.
Ekkoriban ugyanis jelentős szociális változások mentek végbe, visszaszorulóban volt a klasszikus családmodell, ezáltal növekedett az egyedülálló szülők száma, és előtérbe került az emancipált nő, valamint a meleg jogok kérdése is.
Nevetségesnek tűnik annak vádja, hogy a sorozat elhatárolódik az érzékeny témák ábrázolásától, hiszen már az első epizódokban megjelenik Rachel karakterén át az önállóvá váló emancipált nő képe. Aztán ott van Ross, és karakterének összetett üzenete, hiszen ő maga a korképre oly jellemző elvált férfi, és akkor még nem is beszéltünk az exfeleségről, Carollról, aki egy leszbikus kapcsolat miatt lép ki a házasságból, hogy később aztán összekösse az életét Susannal. Chandler alakján át aztán a széthullott családkép is megjelenik, a válás lelki traumákat okozó tragédiája, vagy épp a Monica fiatalkori testsúlyára tett célzásokon át bemutatásra kerül a társadalom megbélyegző hatása.
Austerlitz több tucat interjúalannyal karöltve kalauzol végig a széria kulisszatitkain, a nehézkes kezdetektől egészen a világsikerig. Megismerhetjük a fő ötletgazdák, showrunnerek, David Crane és Marta Kauffman eltökéltségét, a szériát meghatározó döntéseik hátterét, mely által bizonyos, a sorozatban megjelenő elemek is jóval érthetőbbé, vagy még inkább átélhetővé válnak.
A kulisszatitok ezúttal valóban kulisszatitkot jelent, nem csupán elnagyolt utalásokat a forgatási körülményekre; megismerhetjük egy-egy jelenet pontos hátterét, amiből kirajzolódik az alkotók, a forgatókönyvírók törekvése, ugyanúgy, mint a szereplők, és a színészek közti mindennapos dinamika, a tíz éven át tartó kitartó és megfeszített munka, mely hat, a kezdetek kezdetén egymásra vetélytársként tekintő színészt végül azzá formált, amit a sorozat már a címválasztással is olyan tökéletesen elkapott: valódi jóbarátokká.
A Star Wars: Andor előzménysorozata a Zsivány egyes előzményfilmnek, és nem biztos, hogy indokolt volt a Disney-nek ennyire a távolba révednie.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
William Gibson a sci-fi legendás alakja, végre sorozatformátumban is bemutatkozhat.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?