Spangler és Douglas A trombitás fiatalember forgatásán találkoztak

Kovács Krisztián
2021. február 3. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

A köddé vált modell, akit Kirk Douglas is letagadott – A Spangler-akta

1947. január 15-én délelőtt Los Angelesben egy elhagyatott telken borzalmas holttestre bukkant egy helyi lakos, aki hároméves kislányával sétált a környéken. A korábban színésznői ambíciókat dédelgető Elizabeth Short testét középen kettévágták, a száját fültől-fülig felhasították, a testét lemosták, és áldozati pózban helyezték el. A gyilkos kilétére a mai napig nem derült fény, bár számos teória kering közkézen. 1949. október 7-én péntek este aztán Jean Spangler, a talán épp befutás előtt álló egykori modellből lett színésznő elindult otthonról. Nem tudni, hová készül pontosan, ami viszont bizonyos, hogy soha nem ért oda.

A második világháború utáni időszakot nem hiába szokás Hollywood aranykoraként emlegetni: csillogó filmsztárok, fényes kasszasikerek, pénzéhes producerek, és a mindent átható korrupció lelkiismeretlen melegágya volt ez a hely, ahol a Los angelesi rendőrség ugyanúgy levette a maga sápját, ahogy a leginkább Mickey Cohen vezette helyi maffia, de még a jó nevű nőgyógyászok is, akik egyre-másra végezték az illegális abortuszokat a színésznőkön, míg mások magánklinikákat alapították, hogy ott kezeljék ki teljes titokban a sztárok drogfüggőségeit. Bár ma már gyakorlatilag mindent elmeséltek e különös korszakból, Jean Spangler története azon ügyek közé tartozik, melyek a mai napig nyitottak, és megoldásra várnak.

Jean Elizabeth Spangler (1923-?)

Kiugrási lehetőség

Az 1949-es év a Seattle-ben 1923-ban született Jean Elizabeth Spangler számára a kiugrás éve lehetett volna. Akkoriban kapott jelentősebb mellékszerepet A trombitás fiatalember című, a Casablancát is jegyző Kertész Mihály által rendezett musicalben. Nem volt komoly szerep, karakterének még nevet sem adtak, de először dolgozhatott együtt olyan, akkor már ünnepelt hírességekkel, mint a főszereplő Kirk Douglas, valamint Lauren Bacall és Doris Day. Szép reményekkel telt tehát a forgatással zajlott nyár, ám Spanglernél messze nem volt minden rendben. A nő ekkor már elvált asszonyként egyedül, főleg sógornője segítségével nevelte kislányát, Christine-t, 1946-ban ugyanis, alig két évi házasság után vált el Dexter Bennertől. 1949. október 7-én délután 17 óra tájban megkérte a sógornőt, hogy legyen szíves vigyázni a lányára, amíg ő átugrik Bennerhöz, hogy megbeszéljék, pontosabban újratárgyalják a bíróság által korábban megítélt tartásdíjat.

Sógornőjével, Sophie-val közölte, hogy vélhetően csak reggel érkezik majd haza, mert az éjszakát filmforgatáson tölti, ám Spangler-t végül többé senki sem látta. A nő nagyjából nyolcórányi távollétet ígért, és ha ilyesmire került is a sor, hajnalban mindig hazaért, ezúttal azonban a család hiába várta október 8-án reggel, így Sophia aggodalmában rögtön a rendőrséghez fordult. A hatóság viszonylag gyorsan reagált, és még aznap végigjárták a Warner Bros stúdióit, ahol Spangler akkoriban forgatott, és kihallgattak gyakorlatilag minden statisztát és színészt, akik az éppen készülő produkciókban közreműködtek. Sophie eközben a házuk környékét járta, és így botlott bele a tőlük mindössze pár száz méterre lévő Farmers Market élelmiszerbolt eladójába, aki arról számolt be, hogy nem sokkal 18 óra után, tehát egy órával azt követően, hogy távozott hazulról, a boltban látta, a sorok közt az árut mustrálta, és úgy tűnt, mint aki vár valakire. Ez volt az utolsó jelentés, mely életben látta a nőt.

A rendőrség persze rögtön felkereste Dexter Bennert, aki viszont elárulta, hogy hetek óta nem látta a volt feleségét, és nem is beszélt vele, az október 7-i estére pedig nem terveztek találkozót. Benner alibijét több ismerőse is megerősítette.

Spangler és Douglas A trombitás fiatalember forgatásán találkoztak

Egy biztató nyom

A rendőrség nagy erőkkel kezdett nyomozni, felrémlett ugyanis előttük, hogy megismétlődhet a két és fél évvel korábbi borzalmas Fekete Dália-gyilkosság, mely többek közt a nyomozók inkompetenciája, és a rendőrség borzalmas ügykezelése miatt maradhatott megoldatlan. A nyomozati szerveknek akkoriban kifejezetten rossz sajtója volt a maffiával ápolt szoros kapcsolat, és a hollywoodi stúdióktól áramló busás kenőpénzek miatt, így nem engedhettek meg maguknak egy hasonló fiaskót. Alig telt el két nap Spangler eltűnése óta, amikor a véletlen biztató nyomot sodort a nyomozók útjába. Járókelők megtalálták ugyanis Spangler retiküljét a Griffith Parkban, közel 9 kilométerre az otthonától. A retikül egyik pántja elszakadt, mely tipikus jel utcai rablásra mutatott, amit csak megerősített, hogy a tárcájából is hiányzott a készpénz, ám, mikor sógornője, Sophie elmondta a rendőröknek, hogy Jean sosem hordott magánál készpénzt, végül elvetették a rablás teóriáját.

Akkor pedig különösen, amikor rábukkantak a tárcában lévő kézzel írott cetlire, melyen egy bizonyos Kirk-nek címezve a következő üzenet állt: „Már alig várom. Megyek Dr. Scott-hoz. Így lesz a legjobb, amíg anya távol van.”

Az üzenet vesszővel végződött, mintha Spangler folytatni akarta volna az írást, de közben félbeszakították. A rendőrség köreiben hamar elterjedt a hír, hogy a titokzatos Kirk nem más, mint Kirk Douglas, akivel Spangler a legutóbbi filmjét, A trombitás fiatalembert forgatta. A rendőrség pocsék diszkréciójára jó példa, hogy a susmogás hamar eljutott a színész fülébe, aki telefonon felhívta a Los angelesi rendőrséget, hogy tisztázza magát az esetleges gyanú alól. Október 12-én aztán Douglas hivatalos sajtónyilatkozatot is tett, hogy eloszlassa a kételyeket, melyben azt mondta: „Megmondtam Thad Brown nyomozónak, hogy nem emlékszem a lányra, sőt még a neve sem rémlett, ahogy az sem, hogy egy filmben játszottunk. Aztán, amikor egy barátom leírta nekem, akkor beugrott. Persze, magas lány volt, zöld ruhában. Beszélgettem, és viccelődtem vele az egyik jelenet felvétele előtt, de ennyi. Soha előtte, és azóta sem találkoztam vele.”

Spanglert is kapcsolatba hozták a Fekete Dália-gyilkossággal, és az annak elkövetésével gyanúsított George Hodellel (balra)

Egy eltűnt terhes nő

A rendőrség óvatosan kezelte Douglas nyilatkozatát és tanúvallomását egészen addig, míg Spangler anyja, Firenze néhány nappal később vissza nem tért Hollywoodba, és be nem számolt róla, hogy ő tud egy bizonyos Kirk-ről, aki kétszer is eljött kocsival a lányáért az utóbbi hetekben, de egyszer sem ment be a házba, így személyleírást nem tud adni róla. A rendőrség közben nagy erőkkel átkutatta a Griffith Parkot 200 önkéntes és rendőrjárőr segítségével, hátha újabb – a retikülhöz hasonló – nyomra bukkannak, egy másik csoport pedig igyekezett kideríteni, ki az a bizonyos Dr. Scott, akiről a táskában talált cetlin olvashattak. Spangler családja és ismerősei nem hallottak még ilyen nevű orvosról, a nyomozók azonban minden egyes Dr. Scottot felkerestek Los Angelesben, sőt, még a környező kisvárosokban és külkerületekben is, de egyik sem ismerte fel Spanglert a neki felmutatott fotó alapján, és a nyilvántartásukban sem szerepelt ilyen nevű páciens.

Végül, mikor már a nyomozás kezdett zsákutcába futni, és a rendőrség már inkább csak a nő borzalmasan megcsonkított holttestének felbukkanását várt, Spangler egyik barátnője elkotyogta nekik, hogy a nő három hónapos terhes volt az eltűnése idején, és abortuszra készült, mely az akkori hatályos kaliforniai törvények szerint illegálisnak számított.

Állítólag soha, senkinek sem említette, hogy ki lehet a gyerek apja. Akkoriban járta a szóbeszéd, hogy valahol Los Angelesben van egy rezidens orvostanhallgató, akire csak „Dokiként” hivatkoztak, és aki pénzért, mindenki tudta nélkül sorban végezte a fiatal lányok abortuszait, ám a rendőrség egyetlen tanút sem talált, aki találkozott volna a férfival, így végül annak kiléte is bizonyítás nélkül maradt. A nyomozók egyre-másra zsákutcába futottak, de elsődlegesen továbbra is úgy vélték, Spangler épp annak az embernek a fogságában van, aki elkövette a Fekete Dália-gyilkosságot is.

Spangler az eltűnése évében

Maffiakapcsolatok

Mint közben kiderült, Spangler karrierje kezdetén a Florentine Gardens nevű bárban volt színpadi táncos. A bár az MGM közkedvelt publicistája Nils Thor Granlund résztulajdonában volt, és mindenki tudta róla, hogy előszeretettel látogatják a helyi alvilág fejesei, mint Anthony Cornero, vagy később a város teljhatalmú urává emelkedő Mickey Cohen.

Azokban az időkben Spangler sokat mutatkozott Cohen kollégája, Davy Ogul társaságában, akivel számtalanszor kirándultak Las Vegasba is. Mire a rendőrség elért Ogul nevéig, kiderült, hogy a férfi 1949. október 9-én, tehát két nappal azután, hogy utoljára látták Spanglert, szintén eltűnt.

Spangler családja persze tagadta, hogy lányuknak valaha is köze lett volna bárkihez a Los angelesi alvilágból, ám mindössze néhány hónappal később, 1950 tavaszán, mikor Spangler arcképe már minden határon, és rendőrőrsön megtalálható volt, egy texasi vámtiszt El Paso-ban arról számolt be, hogy látta Davy Ogult áthajtani Mexikóba, az anyósülésen egy Spanglerre kísértetiesen hasonlító nővel.

A rendőrség még közel tíz éven át folytatta a keresést, de nem sikerült Spangler nyomára bukkanni. Lánya, Christine felügyeletét három héttel az eltűnése után az apjának ítélték, és mindketten maguk mögött hagyták Los Angelest, hogy aztán Floridában telepedjenek le. William Randolph Hearst iparmágnás – akiről Orson Welles az Aranypolgár címszereplőjét mintázta – szeretője, a villanyoszlopok reklámfelületének hirdetési jogát birtokló Louella Parsons 1000 dollárt ígért annak, aki információt szolgáltat Spangler tartózkodási helyéről, de nem volt senki, aki megbízhatóan bizonyítani tudta volna, mi történt a feltörekvő színésznővel. Az eltűnést követő években persze számos helyen látták felbukkanni a nőt, többek közt Phoenix-ben, Miamiban, és Mexikóvárosban is, de végül mind légből kapott hírnek bizonyult. A Los Angelesi Rendőrség Spangler-aktája a mai napi a megoldatlan ügyek sorát gyarapítja, az ügy pedig továbbra is nyitottnak számít.