
- Kovács Krisztián
- 2020. szeptember 3. | Becsült olvasási idő: 6 perc
Az élet a legjobb forgatókönyvíró. Ezt az ezerszer hallott, és unalomig koptatott sablont mindenki ismeri, ám még mindig nem találtak ki olyan aranyköpést, mely ennél is jobban leírná, mennyire kreatív tud lenni a minket körülvevő világ, és mennyire nem ér még csak nyomába sem az emberi fantázia. Hollywood különösen szereti az igaz történeteket, olykor csavar rajtuk egyet a dramaturgia kedvéért, máskor meghagyja őket a maguk valóságában, és már-már dokumentarista stílusban dolgozza fel a megtörtént eseményeket, de szerencsére az eredmény szinte mindig ugyanaz: ez esetben egy izgalmas krimi.
Összegyűjtöttünk most 9 alkotást, melyek nagy részét vélhetően Ti magatok is ismeritek, sőt, láttátok is, és melyek alapját, vagy akár egészét egy-egy megtörtént bűnügy, vagy azok sorozata képezte. Hogy ezek mennyire kiváló ihletforrások, arra jó példa, hogy olyan kiváló rendezőket inspiráltak, mint Brian de Palma, Clint Eastwood, Martin Scorsese, vagy épp David Fincher. Végignézve e filmeket tulajdonképpen kis túlzással a XX. századi amerikai kriminalisztika teljes történelme megelevenedik előttünk.
Bűnügyi filmek, megtörtént események alapján
Ugyan Brian De Palma 2007-es filmje Zsigmond Vilmos kiváló operatőri munkájával James Ellroy 1987-es Fekete Dália című, a valóságot és a fikciót keverő zsaruregényén alapszik, alapvetően mégis igaz történetre épít. A Fekete Dália-gyilkossággal mi is foglalkoztunk korábban részletesen, a film pedig ezúttal egy fiktív megoldást kínál az egyébként mai napig megoldatlan, 1947. január 15-én megtalált és brutális megcsonkított Elizabeth Short esetére. A film két ökölvívóból lett nyomozó, és a velük komplikált szeretői viszonyba bonyolódó fiatal nő meglehetősen ellentmondásos szerelmi háromszögén át mutatja be azt a megszállottságot, mely nem engedi az ügyön dolgozóknak, hogy elengedjék a rendkívül nyomszegény esetet, ami olykor kifejezetten végzetes döntésekbe hajszolja némelyiküket.
Fekete Dália
Clint Eastwood 2008-as filmjében Angelina Jolie bújik egy anya szerepébe, aki fia eltűnése után annak hasonmását kapja vissza, és mikor kérdőre vonja a hatóságokat, azok őrültnek bélyegzik. A női jogok elfojtását, valamint a politikai és hatósági körök rendkívül szövevényes korrupcióját is bemutató alkotás egy eredetileg 1928-ban lezárt ún. Wineville-i tyúkketrec-gyilkossági és emberrablási ügyhöz kapcsolódik, melynek keretében a filmben is ábrázolt egyedülálló anya, Christine Collins kilencéves kisfia tűnik el látszólag nyomtalanul, hogy aztán öt hónappal később előkerüljön sértetlenül. Collins azonban, mint bármelyik anya, pontosan tudja, hogy nem a saját fiáról van szó, ám a hatóságok rábeszélésének hatására végül hazaviszi a gyermeket.
Elcserélt életek
A legendás Fritz Lang, a Metropolis rendezőjének kultikus német expresszionista filmje, főszerepben a nem kevésbé zseniális és magyar származású Peter Lorre-al, akinek ez az 1931-es alkotás hozta meg a hírnevet, és biztosította az utat Hollywood felé. A történet Peter Kürten, német sorozatgyilkos sztoriját meséli el, aki több kislánnyal is végzett, és akinek a borzalmas ténykedése az egész városból paranoiás félelmet váltott ki, melynek keretében az emberek még a saját barátaikkal, szomszédaikkal, és rokonaikkal szemben is bizalmatlanná váltak, és ok nélkül is meggyanúsítottak bárkit, akiről feltételezték, hogy elkövethette a gyilkosságokat. Az M – Egy város keresi a gyilkost tulajdonképpen egy film noir, mely közel tíz évvel a filmes noir korszak beköszönte előtt már bemutatta, miről fognak szólni a trendek néhány éven belül.
M – Egy város keresi a gyilkost
David O. Russell 2013-as krimi-vígjátéka igazi sztárparádét vonultatott fel, hiszen szerepelt benne Christian Bale, Amy Adams, Jennifer Lawrence, Bradley Cooper, Jeremy Renner, és Robert de Niro is, és összességében 10 Oscar-díjra jelölték. A film egyedi módon dolgozza fel az 1970-es évek egyik hírhedt FBI-akcióját, az ún. ABSCAM-műveletet, aminek lényege egy már-már nevetséges vesztegetési botrány volt, amelybe egy amerikai szenátor és hat kongresszusi tag bukott bele. Russel filmjét egyöntetűen dicsérte a kritika, és visszafogott elbeszélésmódjához képest meglehetősen korrekt bevételt is termelt, ráadásul begyűjtött három Golden Globe- és három BAFTA-díjat is (köztük Jennifer Lawrence és Amy Adams alakítását is díjazták), noha az Oscar-jelölések közül végül egyet sem sikerült aranyszoborra váltania.
Amerikai botrány
Tom McCarthy 2015-ös drámája az év egyik szenzációja volt, holott tartózkodott mindennemű akciótól, vagy látványosságtól, ám témaköre, és kiváló forgatókönyve miatt mégis az érdeklődés középpontjába került. A legjobb film, és a legjobb eredeti forgatókönyv díjával kitüntetett alkotás a Boston Globe munkatársainak egy zárt csoportjáról szól, akik új főszerkesztőjüktől azt a megbízást kapják, hogy derítsenek fel egy korábbi gyermekmolesztálással kapcsolatos esetet, mely egy katolikus paphoz köthető. A stáb aztán egy meglehetősen szövevényes, és rendkívül kiterjedt bűntényre bukkan, melyben több tucat pap, és sok száz kiskorú szerepel. A Spotlight nem sokat színez a valóságon, mert az így is eléggé megdöbbentő volt, amiképp a 2000-es évek elején az amerikai katolikus egyház eltussolta papjai molesztálási ügyeit.
Spotlight – Egy nyomozás részletei
Spike Lee 1999-es filmje az 1977-es év nyarának tűzforró New Yorkjába repíti vissza a nézőjét, amikor is egy ámokfutó sorozatgyilkos egy 44 kaliberes fegyverrel kezdi látszólag találomra írtani a bevándorlók lakta külváros lakosságát. Bár a filmben a krimi szál sokszor érezhetően mellékes, és inkább a 70-es évek társadalmi tablójának megjelenítése a lényeges, a koncepció mégis David Berkowitz, azaz „Sam fia” rémtetteire épül. Berkowitz 1975 és 1977 között összesen hat embert ölt meg, és további hetet megsebesített. A korábban számtalan szektában megfordult zavaros lelkivilágú férfi útkeresése közben megismerkedett a legkülönbözőbb drogokkal, a szadista pornográfiával, és az erőszakos cselekmények lehetőségével. A férfi előbb kutyákon kísérletezte ki a módszereit, majd 1975-ben késsel támadta meg első áldozatát. Még 1977-ben feladta magát, és néhány szektabeli társát is. Berkowitz jelenleg is New York egyik szigorított fegyintézetében ül.
Egy sorozatgyilkos nyara
Sidney Lumet legendás 1975-ös krimije, a fiatal Al Pacinóval a főszerepben már megjelenésekor kiváló kritikákat kapott, és elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyv Oscar-díját is. A film alapját P.F. Kluge és Thomas Moore: The Boys in the Bank című, a Life magazinban megjelent újságcikke szolgáltatta, mely egy balul elsült brooklyni bankrablás krónikáját mutatta be, amit eredetileg 1972. augusztus 22-én John Wojtowicz és Salvatore Naturile követett el. Bár maga Wojtowicz később egy The New York Times-ban megjelent interjúban azt nyilatkozta, hogy a film nagyjából csak 30%-ban felel meg a valóságnak, manapság így is igazi kultusz alakult ki körülötte, Al Pacino karakterét minden idők egyik legjobb bankrablós alakításának nevezték, a film pedig előkelő helyen szerepel a neves Empire magazin legjobb filmeket tömörítő listáján is.
Kánikulai délután
A mai napig Martin Scorsese egyik legfontosabb filmjeként emelgetik az 1991-es Nagymenőket, mely sokak szerint végleg leszámolt a maffia romantizálásával, melyet valamikor közel húsz évvel korábban a Keresztapa indított el. Ray Liotta, Robert de Niro, és leginkább Joe Pesci is kitesz magáért a Nicholas Pileggi Nagyokos című könyvéből készült filmben, utóbbi az Oscar-szobrot is hazavihette alakításáért. Pileggi bűnügyi tudósítóként a már fiatalon gengszterré vált, majd társai feladása után a tanúvédelmi programba bekerült Henry Hill elbeszélései nyomán írta meg kötetét. Scorsese igencsak minimális mértékben nyúlt bele a történetbe, kicserélt néhány nevet, hogy ne legyenek közvetlen utalások olyan alvilági figurákra, mint a filmben Jimmy Conway-ként megjelenő James Burke, akit a zseniális Robert de Niro formált meg.
Nagymenők
David Fincher lenyűgözően részletes, már-már dokumentarista megközelítésű filmje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bemutatja, miként változtatta meg az 1969-től tevékenykedő Zodiákus gyilkos az utána kajtató nyomozók és átlagemberek életét. A Robert Downey Jr., Jake Gyllenhaal és Mark Ruffalo főszereplésével készült alkotás talán az egyik legautentikusabb, és leghitelesebb krimi, amit valaha készítettek, és noha a Zodiákus kiléte a mai napig nem tisztázott, a film, a számtalan szakértő, nyomozó, szemtanú, vagy túlélő elmondásai nyomán készült forgatókönyvével mégis tesz egy nyilvánvaló utalást az elkövető személyére. A film egyébként a Gyllenhaal által életre keltett karikaturista, Robert Graysmith könyvét veszi alapul, aki maga is több évet áldozott az életéből arra, hogy átfogó képet alkosson az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb kriminalisztikai rejtélyéről.
A Zodiákus
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?