• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Film

A megszállt kislány és a kambodzsai álomrém – 7 horrorfilm megtörtént események alapján

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A horror általában a zsigeri félelmeinkre ható fantázia szüleménye, de valójában már mi is számtalanszor eltöprengtünk rajta, mi teszi a jó horrort valóban jó horrorrá, és bizony e skálának egyik nélkülözhetetlen eleme a realitással való találkozás, ez teszi ugyanis még inkább átélhetővé a vásznon ábrázolt rettegést. És bizony-bizony előfordul, hogy bizonyos horrorfilmek megtörtént eseményekből táplálkoznak, noha az alkotói kreativitás még képes hozzátenni azt a plusz dimenziót, amitől az mégis inkább film lesz, semmint a világban zajló mindennapi és borzalmas események mementója.

Az elmúlt harminc évben az „igaz történet alapján” frázis túlságosan is elkoptatott jelszava lett Hollywoodnak, azt ugyanis a stúdiók hamar felismerték, hogy ez a film elejére betűzött gondolat varázsigeként képes működni még akkor is, ha épp egy horrorfilmről beszélünk. Most azonban következzék hét olyan alkotás, melyek inspirációját valóban megtörtént események adták, melyek aztán olyan rendezők kezében formálódtak, mint Wes Craven, William Friedkin, vagy Alfred Hitchcock.

The Amityville Horror – A rettegés háza

A Lutz család körül bonyolódó történet egy olyan házban játszódik, melyben korábban egy Ronald nevű fiú vadászpuskával az egész családját kiirtotta. Lutzék a beköltözést követően vettek észre bizarr jelenségeket a falak közt, melyet szellemjárásként aposztrofáltak, és mindössze 28 nap után ott is hagyták vadonatúj otthonukat. A film persze horrorként tálalta a sztorit, a valóság azonban ennél árnyaltabb. Egyrészt a család, aki Lutzék után költözött a házba, semmiféle furcsa jelenséget nem tapasztalt, ahogy az utánuk következő lakók sem, márpedig a ház a mai napig magántulajdonban áll, és ahogy eddig, most is egy család él benne. Másrészt létezik egy szalag, melyet William Weber, az eredeti mészárlást elkövető, és azóta is börtönben ülő Ronald DeFao ügyvédje készített, és amelyen állítólag hallani, amint megbeszéli a Lutz-család fejével az átverést, kiszínezve a történetet. Az eset persze megihlette Hollywoodot is, 1979-ben James Brolin, 2005-ben Ryan Reynolds főszereplésével készült film belőle.

The Amityville Horror – A rettegés háza

The Amityville Horror – A rettegés háza

Az ördögűző

Bizony, bár William Friedkin máig hatásos mesterműve William Peter Blatty azonos című regénye alapján készült, Blatty valójában egy megtörtént esetet használt fel a könyv cselekményének kiindulópontjaként. Az 1940-es évek végén (vélhetően 1949-ben) maga a szertartást végző katolikus pap, Raymond J. Bishop volt az, aki dokumentálta egy általa csak a Roland Doe és Robbie Mannheim álnévvel illetett 14 éves fiún végrehajtott ördögűzését. Az eseménysorozatnak több mint negyven tanúja volt, de állítólag olyan borzalmas emlékként maradt ez meg bennük, hogy később alig-alig beszéltek róla. Thomas B. Allen író 1993-ban több évnyi kutatást követően adott ki egy tényfeltáró kötetet a már korábban is vitatott igazságtartalmú ördögűzés kapcsán, melyben gyakorlatilag pontról-pontra megcáfolta a korábbi történetek állításait, felhasználva hozzá az általa felkutatott és szóra bírt szemtanúk egymásnak ellentmondó vallomásait is. Igaz, akkorra már William Friedkin filmadaptációja az egyik legfélelmetesebb horrorfilmnek számított a filmpiacon.

Az ördögűző

Az ördögűző

Rémálom az Elm utcában

Különös, nem igaz? Freddy Krueger története, és a főszereplésével készült filmek Wes Craven rendezésében a horror műfaj legszórakoztatóbb alkotásai közé tartoznak, és a 80-as évek VHS-korszakának világsikerei voltak. Az nyilvánvaló, hogy maga a démon csupán a fantázia szüleménye, de az élmény, melyből táplálkozott, nagyon is valós. Cravent az 1970-es években a Los Angeles Times-ban megjelent cikksorozat inspirálta, melyben egy olyan menekültcsoport tragikus és érthetetlen haláláról számoltak be, akik korábban a Laoszban, Vietnámban és Kambodzsában zajló népírtások elől menekültek az Egyesült Államokba. A cikk állítása szerint a hazájukat elhagyott túlélőket borzalmas rémálmok gyötörték, mely miatt minden erejükkel azon voltak, hogy ne aludjanak el. Sokan éppen az alvásmegvonás miatt vesztették életüket 11 álmatlan éjszaka után, és a fáradtság hatására furcsa hallucinációkról számoltak be, mások azonban – és végül ez ihlette Freddy Krueger alakját – éppen álmukban haltak meg, látszólag minden ok nélkül. Akkoriban az egészségügyi hatóságok „ázsiai halál szindrómának” nevezték el a jelenséget.

Rémálom az Elm utcában

Rémálom az Elm utcában

Eaten Alive

A texasi láncfűrészes mészárlás című filmért is felelős Tobe Hooper második alkotásáról van szó, mely idehaza kevéssé ismert. A történet Joe Ball, amerikai sorozatgyilkos történetén alapszik, akit a közvélemény csak az Aligátorember névvel illetett. Ball a feltételezések szerint (merthogy ő maga csak két gyilkosságot ismert be) 20 nővel végzett, méghozzá meglehetősen bizarr módon. Az első világháború után birtokán épített egy mesterséges tavat, melyben hat aligátort tartott, és látványetetéseket rendezett, melyre rengetegen eljöttek a közeli kisvárosokból. Aztán az 1930-as évek elején egyre több helyi nő eltűnését jelentették, főleg pincérnőkét, prostituáltakét, de voltak köztük tisztes, dolgozó asszonyok is. Ball korábban arról beszélt egy barátjának, hogy a gyilkosság nem számít gyilkosságnak, ha nincs holttest. A szóbeszéd eljutott végül a Bexar megyei seriffhelyettes fülébe is, aki felkereste Ballt az otthonában, a férfi azonban annyira megijedt, hogy helyben szíven lőtte magát a saját pisztolyával. Az aligátorok, valamint a tó vizsgálata során aztán húsz különböző női holttest maradványai kerültek elő, akiket vélhetően az állatok téptek szét, miután gazdájuk végzett velük.

Eaten Alive

Eaten Alive

Psycho

Kihagyhatatlan a listáról a feszültségkeltés nagymesterének egyik legfontosabb filmje. Alfred Hitchcock 1960-ban készítette el Robert Bloch regényének adaptációját, benne a Norman Bates-ként élete egyik legjobb alakítását hozó Anthony Perkins-szel. Bloch regénye, és így a film is az amerikai sorozatgyilkos, a csak Plainfieldi mészárosként emlegetett Ed Gein alakját veszi alapul. Gein 1955 és 1957 közti rémtettei inspirálták többek közt A texasi láncfűrészes mészárlás című filmet, vagy épp Hannibal Lecter alakját is. Gein nem csupán gyilkos volt, de hullarabló is, áldozataiból, és a közeli temetőből ellopott hullák testrészeiből különböző használati tárgyakat készített. Emberi koponyákból mélytányérok. Emberi bőrrel kárpitozott székek. Emberi bőrből készített lámpaernyők. Egy doboznyi levágott orr. Női mellbimbókból készült öv, valamint egyik áldozata lenyúzott arcából készült preparált álarc. Rémtettei hatására alkalmatlannak találták a bírósági tárgyalásra, így végül elmegyógyintézetbe zárták, ott is halt meg 77 éves korában 1984-ben.

Psycho

Psycho

A szomszéd lány

A népszerű amerikai horroríró, Jack Ketchum 1989-ben megjelent A szomszéd lány című regényének 2007-es adaptációja hűen követi a regény cselekményét, melyhez Ketchum egy megtörtént esetet használt fel. 1965 októberében Indianapolis külvárosában Gertrude Baniszewski bezárta a pincéjébe a gondjaira bízott Sylvia Likenst. A mindössze 16 éves lányt a nevelője, valamint annak fiai, illetve két szomszédjuk gyerekei három hónapon át különböző kínzásoknak vetették alá a legnagyobb titokban, míg végül Likens bántalmazásoktól és alultápláltságtól legyengült szervezete feladta a harcot. Az ügyész a tárgyaláson annyit mondott, ez „a valaha volt legördögibb eset, amely valaha bíróság vagy esküdtszék elé került”. Az Indiana állambeli polgárok egyébként a mai napig az államban történt legbrutálisabb bűncselekményként hivatkoznak a történtekre. Gertrude Baniszewski húsz év után 1985-ben helyezték feltételesen szabadlábra, akkor azt mondta, fogalma sincs, mekkora része van Likens halálában, mert nagyrészt kábítószer hatása alatt állt akkoriban.

A szomszéd lány

A szomszéd lány

Gyerekjáték

Tom Holland 1988-ban készítette el a gyilkos baba, Chucky első kalandját, melyet további hat epizód követett. Holland és David Kirschner írta az alapanyagot Don Mancini ötletéből, akit egy gyerekkorában hallott legenda inspirált, mely egy Robert nevű babához kötődött. Robert Robert Eugene Otto festő és író tulajdona volt Key Westen, és állítólag az apjától kapta 1904-ben. A matrózruhás baba Ott tulajdona volt egészen 1974-es haláláig, aztán eladták a házzal együtt, és 20 évig Myrtle Reuter birtokolta. Jelenleg Key Westen az East Martello Múzeumban őrzik. A babához számos városi legenda társult az évek során, egyesek szerint éjszakánként felkuncog, és képes mozogni, mert azt valójában Otto egy bahamai vodoo mágustól kapta, aki varázslattal keltette életre. Robert állítólag balszerencsét hoz arra, aki nem hisz abban, hogy ő maga is él, emiatt sok múzeumlátogató is arról számolt be, hogy miután megtekintette a babát az East Martello-ban, később furcsa balszerencsesorozat érte, amire semmiféle logikus magyarázatot sem tudott adni.

Gyerekjáték

Gyerekjáték

Kapcsolódó cikkek

Szerencsevadászok

Elfeledett vadnyugat – 10 keveset emlegetett western Hollywood aranykorából

Néhány klasszikus, az egyértelmű klasszikusokon túlról.

A fiú, aki beleszeretett King Kongba, aztán egész életében szörnyeket teremtett

A stop-motion keresztapja, aki átformálta Hollywood látványfilmjeit.

Quo Vadis (1951)

Hollywood-i akták 67. – Quo Vadis (1951)

Avagy a film, mely berobbantotta a szandálos alkotások piacát.

Az első világháború utáni évekbe kalauzol Helen Mirren és Harrison Ford sorozata

Komoly gárdát toborzott össze a Yellowstone spin-off sorozata.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Búcsú Böszörményi Gyulától

    Jurták, táltosok és revolveres hölgyek – Búcsú Böszörményi Gyulától

    A kiváló kortárs és gyerekkönyv író 57 éves volt.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. július 1.

    Elfeledett vadnyugat – 10 keveset emlegetett western Hollywood aranykorából

    Néhány klasszikus, az egyértelmű klasszikusokon túlról.

    • 2022. június 29.

    Hollywood-i akták 67. – Quo Vadis (1951)

    Avagy a film, mely berobbantotta a szandálos alkotások piacát.

    • 2022. június 20.

    Életük a magány és az ellentmondás? – 10 kiváló film 10 legendás íróról

    Az emberek, az irodalmi remekek mögött, sorsok a hírnéven túl.

    • 2022. június 16.

    Hollywood-i akták 66. – A dicsőség ösvényei (1957)

    Talán a legjobb film, de biztosan legfontosabb film, melyet a Nagy Háborúról készítettek.