• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Emil Jannings, az első Oscar-díjas

Film

  • 2021. augusztus 4. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

A pre-method actor, avagy az első Oscar-díjas, akiről megfeledkezett a szakma

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

1929-ben ítélték oda első alkalommal a mai napig a legrangosabbként számontartott filmes díjat, az Oscar-t. Az első díjazott pedig Emil Jannings volt, akinek A hontalan hősben nyújtott alakítását találták legjobbnak az ítészek. Mégis az utókor szinte alig emlékszik erre a korszakos sikerre, holott a svájci származású német/amerikai színészlegenda nemcsak korának egyik legkiválóbb színésze volt, de sok későbbi méltán híres aktor példaképe is.

A továbbiakban e remek színész két kiemelkedő filmjét – a már említett A hontalan hős-t (1928), és Az utolsó ember-t (1924), – bemutatva kívánom alátámasztani, miért is érdemes olykor a némafilmeket is újra elővenni, még a mai kor emberének is. A két film sokban hasonlít egymásra, nem csupán arra gondolok, hogy mindkettőnek a rendezője német volt (Josef von Sternberg,  Friedrich Wilhelm Murnau), s természetesen nem is csak Jannings a közös pont, hanem a korszakra jellemző színészvezetés, és a főszereplő által, oly szabatosan hozott színjátszási technika is.

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

Ám még mielőtt bármibe is belekezdenék, fontosnak tartom megjegyezni a két film forgatókönyvíróit. Az utolsó ember forgatókönyvét Carl Mayer, míg A hontalan hősét Herman J. Mankiewicz írták. E két úriember más könyveivel is forradalmit alkotott a filmművészet e korai szakaszában. Érdemes talán megemlítenem, hogy a német expresszionizmus legkiemelkedőbb darabjának, a Dr. Caligari-nak is Mayer felelt a forgatókönyvéért, míg Mankiewicz később olyan filmekkel lesz még ismertebb, mint az Óz, a csodák csodája, Mégis szép a világ, vagy éppen az Az aranypolgár, aminek keletkezéséről, és Mankiewicz alkohollal folytatott önpusztító harcáról David Fincher készített tavaly Gary Oldman főszereplésével egészen kiváló filmet.

De hogy miért volt fontos ez a kis kitérő? Úgy gondolom azért, mert a két szerző más darabjaival összevetve, felfedezhetünk bizonyos hasonlóságokat, és különbségeket – úgy, mint a XX. századi ember szociális kiszolgáltatottsága, az elitek és a tömegek közötti különbségek mélysége, vagy akár a szellem egzisztenciális válsága – melyek hatással voltak, és vannak akár még ma is a filmművészetre.

Kezdjük is Jannigs egy még Németországban forgatott filmjével, Az utolsó ember-rel. Ez a film egy kamarajáték, viszonylag szűk térben, kevés helyszínen és kevés szereplővel készítették. A készítők célja kettős volt, egyrészt tudatos reakció a kalandfilmek és a monumentális expresszionista filmek túltermelésével szemben. Éppen azt próbálta adni, ami az expresszionizmusból egyre inkább kimaradt: a lelki folyamatok filmszerű ábrázolását, másrészt a korabeli német társadalom adekvát tükrét kívánta felmutatni. Miután a németek szabotálták a háborús jóvátételek kifizetését, s 1923-ban Franciaország megszállta a Ruhr-vidéket, forradalmi helyzet alakult ki Németországban. Ez inflációval, tömeges elbocsátásokkal, és munkanélküliséggel járt. A film a bukott forradalmi helyzet után készült, és ekkor is játszódik: egy korban, mikor a társadalmon apátia, és létbizonytalanság uralkodik. Ez a hangulat, érzelmi élmény tükröződik kiválóan Az utolsó ember-ben. A lecsúszás és a bukás keserűsége, az ellene való lázadás erőtlensége, az álom csillogó kontrasztja, és végül a lelepleződés szégyene és nyomorúsága.

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

A kamarajáték kialakulására nagymértékben hatott a német avantgardizmus, és a francia impresszionizmus, mely ekkortájt tűzte ki céljául a film, mint művészet felkarolását. És míg a Dr. Caligari-ban az expresszionizmus inkább csak a grafikai megoldásaiban tükröződött, addig az Utolsó emberben, Carl Mayer már a történetben is ábrázolni óhajtotta az ember belső lelki folyamatait. A rendező a világítási technikával felhasználja az expresszionizmus eredményeit, ezekkel a fény-árnyék játékokkal teremt két külön helyszínt, a portási és a mosdói színtereket, melyek kiválóan viszonyulnak a főszereplő lelki-érzelmi állapotához.  A megszégyenülés jelenetében a nevető, majd összefolyó arcok mutatják legjobban a lelki hatás mélységét.

És ebben a jelenetben érződik az impresszionista hatás is a leginkább, a látomásszerű álomjelenet megvilágítását jól egészíti ki az egyébként jellemzően nehézkesen mozgó ex-portás lebegése, szökdelése. Az utolsó ember, s benne Jannigs alakítása, fontos lépés volt a realista filmek, és a karakterközpontú színjáték irányába.

A másik film, A hontalan hős, már Hollywoodban készült. A történet szerint 1928-ban járunk, egy oroszországi emigráns rendező szereplőt keres készülő filmjéhez, melynek témája a Nagy forradalom. A fényképek között lapozgatva egy ismerős arcra bukkan, Sergeus Alexander nagyhercegre, aki mint később kiderül, a rendező oroszországi hányattatásainak főszereplője volt. Mikor a producerek felkeresik, és értesítik Sergeust, hogy milyen munkát tudnának neki kínálni, akkor kezdődik a címszereplőt alakító Emil Jannigs Oscar-díjat érő alakítása. Hasonlóan Az utolsó ember-ben nyújtott alakításához, Jannigs ebből a karakterből is kihozza a legtöbbet. Ahogy az ember nézi a vásznon azt a végletekig meggyötört arcot, maga is átérzi a hazáját elhagyni kényszerült nagyherceg fájdalmát. Jannings nem használ széles, teátrális gesztusokat, mozdulatai finomak és precízek. Egy pillanatra nem esik ki a szerepből, mi pedig a film narratív technikájának hála megtudjuk, hogyan fonódott össze a rendező és a nagyherceg története, valamint fény derül arra is, hogy miért kényszerültek elhagyni a hazájukat a szereplők.

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

A film továbbá egy igen erős, Oroszország (vagy inkább azt lehetne mondani, kommunizmus) kritika is. Fontos kitérni rá: 1928-ban járunk ekkor. Van egy jelenet, amikor a szereplők/statiszták állnak a filmstúdió kapuja előtt. Az a tumultus, a türelmetlen arcok remekül példázzák az anyagi létbizonytalanság állapotát, mely már a gazdasági válság előtt jellemezte Oroszországot.

Amint már említettem, a Hontalan hős forgatókönyvét, Herman J. Mankiewicz jegyzi, aki bő egy évtizeddel később Orson Welles-szel karöltve a filmtörténet sok szempontból – kamerahasználat, színészvezetés, narratíva – forradalmian provokatív forgatókönyvét is írta. De míg Az aranypolgár központi karaktere egy kapzsiságtól megrészegült sajtómágnás, addig a Hontalan hős címszereplője egy végtelenül szimpatikus alak. Erre jön rá a filmbeli rendező is mikor a nagyherceg valóban életét veszti a film forgatása közben. Utolsó perceiben azt kérdezgeti, hogy megnyerték-e a csatát. A segédrendező megkérdezi a végén: “Ki volt ez az öreg ember? Nagyszerű színész volt.” Andrejev, a rendező azt feleli: “Nagyszerű ember volt.”

Jannigs, ebben a filmben is egészen hihetetlen hatásossággal ragadja meg a karakter belső fájdalmait, és szűkös színészi eszközökkel adja át egy olyan ember lelki vívódásait, aki azt volt kénytelen elhagyni, amit mindennél jobban szeretett: a hazáját.  A brecht-i iskola, valamint a már említett, különböző európai avantgarde mozgalmak, és a két háború közötti hatalmas német ajkú művésztömegek kiáramlása Hollywoodba, elvitathatatlan hatással voltak egy újfajta, ha tetszik lélektani filmkészítési módszerre.

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

Emil Jannings, az első Oscar-díjas

Emil Jannings pedig méltán lehetett példaképe a később Konsztantyin Sztanyiszlavszkij színésztechnikai módszerét alkalmazó és követő híres színészeknek. A method acting kialakulása előtt már Emil Jannings elindult egy úton, mely a karakter belső problémáit igyekezett elemezni, megérteni, hogy aztán lényegében belülről azonosulva a szereppel „eljátssza” azt a vásznon. Az utolsó ember méltán került az 1958-as brüsszeli tizenkettők közé, mert lényegileg segített a filmet a művészetek szintjére emelni.

Emil Jannings pedig méltán érdemelte meg a filmtörténet első Oscar-díját a Hontalan hősben nyújtott alakításáért, amivel egy sokkal magasabb szintre emelte a filmes színjátszást.

Kapcsolódó cikkek

Legendás állatok. 3. /Forrás: https://www.digitalspy.com/movies/a675773/fantastic-beasts-3-4-5-release-date-cast-plot-news-trailer/

Lesz-e folytatása a Legendás állatok és megfigyelésük-sorozatnak?

A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.

Elátkozott gyermek a csudálatos iskolában (és egyéb bűbájok) – Jessica Townsend Morrigan Crow sorozata

Balszerencse-mágnes lány a mágikus iskolában és egyéb furcsaságok

Alan Rickman 27 kötetet írt tele élete tapasztalataival

Emma Thompson előszavával jövő tavasszal jön magyarul Alan Rickman 25 évig írt naplója

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Andor / Disney+ / forrás: https://en.as.com/

    A Zsiványos nevű űrkalóz, és mindaz, amit nem akartál tudni a lázadásról – Sorozatkritika

    A Star Wars: Andor előzménysorozata a Zsivány egyes előzményfilmnek, és nem biztos, hogy indokolt volt a Disney-nek ennyire a távolba révednie.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 6.

    Középfölde kisokos – 5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán

    5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán

    • 2022. szeptember 1.

    Hollywood hercegnőjére egy igazi herceg is felfigyelt – 40 éve hunyt el Grace Kelly

    A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.

    • 2022. augusztus 26.

    Betűkből filmet – Hollywood aranykorának 7 világhírű forgatókönyvírója

    Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.

    • 2022. július 19.

    Gondolatok a jövőből – 9 csavaros sci-fi, amit látnod kell

    Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.

    • 2022. július 8.

    Öt órai tea és fényezett családi ezüst – A Downton Abbey világa

    Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?