• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A VR és a filmek jövője

Film

  • 2020. augusztus 28. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

A virtuális valóság és a filmek világa – Egy növekvő trend és annak jövőképe

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Vélhetően manapság már mindenki hallott a virtuális valóság, vagyis a VR népszerűségéről, és már annak működési elve sem képezi titok tárgyát. Az elmúlt években népszerűsége a folyamatosan fejlődő PC és konzoljátékoknak hála folyamatosan nőtt, miközben látszólag a stagnáló mozibiznisz egyik lehetséges jövőbeli útjává vált. Maga az élmény persze impulzív és talán még sokak számára ismeretlen tapasztalat, éppen ezért okvetlenül érdemes a kipróbálásra.

Honnan is eredhet maga a VR és társai? Mi inspirálta a létrejöttét és hogyan válhatott néhány évtized alatt a fikcióból valósággá? Húsz évvel ezelőtt csupán elképzelni tudtuk azt, amit a filmekben láttunk, vélhetően eszünkbe sem jutott, hogy később a saját bőrünkön érezhetjük egy-egy akció hevét. Természetesen manapság azért már ez sem hat akkora erővel, mint tíz évvel ezelőtt, de higgyétek el, még mindig bőven tud meglepetést okozni.

A VR és a filmek jövője

A VR és a filmek jövője

Az inspiráció

Maga a nézőpont természetesen nem új-keletű dolog, hiszen már a múlt évszázadban is kísérleteztek a filmkészítők egyedi megoldásokkal.

Az elsők között említhetjük például a Sötét átjáró című Humphrey Bogart-noirt, mely nem feltétlenül a cselekménye, sokkal inkább a film első harmadának POV kamerakezelése miatt lett híres, ahol a főszereplő bőrébe bújva élhetjük át a cselekményt.

Delmer Daves filmje 1947-ben mutatkozott be a mozikban, tehát amikor arról írunk, hogy a VR gyökere milyen messzire is nyúlik vissza, azt komolyan gondoljuk. Ez a megoldás tulajdonképpen az 1990-es és 2000-es évekre került újra elő és hódított széleskörben a videojátékok térnyerésének köszönhetően, ahol megjelent az First Person Shooter műfaj, vagy népszerűbb nevén az FPS.

Az FPS azokat a belső nézetes tűzharcra épülő játékokat jelenti, mint a korán nagy népszerűségre szert tevő Half-Life-, Quake– vagy Doom-szériák. Részben ennek hatására Hollywood is újra elővette a formát, és kezdetben néhány jelenet erejéig alkalmazta is a filmekben, ha nem is a legdirektebb formában. Bizonyára emlékszünk az 1999-es Mátrix első részére, mikor Neo a Smith ügynökkel való végső összecsapás előtt új erőre kap és az ő szemszögéből látjuk, ahogy a tér hirtelen kódokká válik a szeme előtt. Az ilyen jellegű próbálkozások a filmkészítők részéről a mai napig folyamatosak, gondoljunk a Saul fia váll fölötti kamerakezelésére, a Birdman vágás nélküli snittjeire, vagy a Hardcore Henry-re, melyről később még ejtünk szót. Összességében tényként kezelhetjük azt is, hogy az újítás jegyében a videojátékok és a filmek egymástól igyekeztek ellesni a következő lépést a globális fogyasztói élmény elérésében, és ez a kölcsönös folyamat volt az, mely végül a mai szintre emelte a szórakoztatás kreativitását.

A 3D moziélmény

A 3D moziélmény

A nosztalgia

Bizonyára mindenki emlékszik, hogy fiatalként, gyerekként milyen is volt az első 3D mozi élménye; beülni a haverokkal vagy az osztálytársakkal egy háromdimenziós vetítésre maga volt a kézzel fogható újdonság, a jövőépítő innováció, a technológia féktelen ereje. A 3D filmélmény egyértelműen James Cameron 2009-es látványfilmje, az Avatar megjelenése idején járt a csúcson, ez volt az első nem konvertált 3D rendszert használó mozi, mely egészen új szintre emelte a filmkészítés lehetőségeit. Az azóta eltelt tizenegy évben a 3D iránti láz kétségkívül lecsengőben van; hiába nézhetjük meg a legújabb blockbustereket az olykor komoly fejfájást és szédülést okozó szemüvegen keresztül, az élmény újdonságának varázsa rég lecsengett, és a jegyeladási mutatók is világosan hangsúlyozzák a forma hanyatlását.

Persze a történet itt nem állt meg: a 3D mozik kezdeti sikerén felbuzdulva megjelentek az újabb technológiák is, mint a 4D, 5D mely már nem csupán a háromdimenziós élményt kínálta a nézők számára.

Tekinthetjük ezeket kezdeti VR technikának is, hiszen itt a néző nem csak a nézőpontot, de magát a teret is megtapasztalhatja, mozgó ülésekkel, és környezeti effektekkel kiegészítve.

A népszerűsége csúcsát a VR-nak köszönhetően manapság éri el, amikor a legtöbb mozival felszerelt plázában szinte biztos, hogy találunk legalább egy 5D-s termet, a lehetőségek tárháza pedig végtelen (Budapesten pl. a Lurdy Moziban 8D vetítésre is beülhetünk már.)

A Hardcore Henry kiválóan alkalmazta a POV technikát

A Hardcore Henry kiválóan alkalmazta a POV technikát

A belső nézet és Hardcore Henry

A belső nézet – ahogy fentebb is írtuk – nem újdonság, sőt, kifejezetten hétköznapi dolog, különösen azok számára, akik a számítógépük képernyője előtt töltötték a 90-es évek végét. Bár a 2005-ös Doom című filmben a készítők egy pár perces jelenet erejéig már átörökítették egy az egyben az eredeti játék FPS-dinamikáját, először 2015-ben áldoztak teljes filmet a lehetőségre. Az Ilya Naishuller rendezte Hardcore Henry című film cselekménye is érdekes, de a lényeg a film végéig kitartó POV nézet, mely továbbviszi a YouTube-on és más platformokon látható GoPro-val rögzített felvételek technikáját egy egyedi kialakítású kamerával felszerelt arcmaszk használatával.

A VR, az átélhető POV nézet pedig időközben elkezdett borsos, de még megfizethető összegért a hétköznapok részévé válni a különböző konzolokhoz csatlakoztatható szemüvegeken át, melyek otthonainkban is képesek kitágítani az általunk ismert és belátható teret.

Természetesen még nem állunk a Ready Player One, és a hozzá hasonló szórakoztató disztópiák technológiai szintjén, de jelenkorunk VR-gondolkodóit és a technika innovációját látva, szinte bizonyosan kijelenthető, hogy az Oasis már csak pár lépés távolság.

És akkor még nem is beszéltünk a VR mellett felbukkanó AR-ről, vagyis a többek közt a mobilunkkal elérhető kiterjesztett valóságról, mely ugyan még nem annyira elterjedt, ám tökéletesen kezdi megvalósítani William Gibson az 1983-as Neurománc című cyberpunk regényében megírt élesszemű jóslatait.

A VR a jövő?

A VR a jövő?

A jövő

Ahogy már szó esett róla, a mozik sem mentek el szó nélkül a VR mellett és már rég nem csupán a 4D és 5D konvertált termekkel képviseltetik magukat. Az olyan sikerfilmek, mint a néhány évvel ezelőtt Star Wars spin-off, a Zsivány Egyes egyik jelenetét már VR technológiával rögzítették, és ez csak egy a sok közül, aminek köszönhetően a multiplexek és a nagyobb mozihálózatok is egyre inkább hajlanak a VR élmény biztosítása felé, melyek kezdetben leginkább iskolásoknak szóló tanulmányi vetítéseket foglaltak csupán magukba. Bár 2019-ben az amerikai mozik például rekordösszegű bevételt termeltek, a szigorúan gazdasági alapú döntéseket szorgalmazó Hollywood természetesen a média fellegváraként megköveteli a korral való fejlődést.

Korábban említettük Ernest Cline Ready Player One című regényét, és Steven Spielberg belőle készült látványfilmjét, és azt írtuk, hogy a VR ahhoz hasonló teljes szabadsága már csak egy lépés. Valóban nem vagyunk messze a megvalósulásától, hiszen már létrejöttek hasonló „állomások”, melyek szinte teljes szabadságot kínálnak a felhasználónak a virtuális tér kihasználásában.

Szomorú vagy sem, de ahogy az online tér alig húsz év alatt lassan elkezdte felemészteni az off-line teret, úgy a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy valóban a virtuális valóság lehet a jövő,

és bár a legnépszerűbb cyberpunk jóslatoktól még messze vagyunk – várni kell, hogy elmerülhessünk benne, mint Motoko a Ghost in the Shellben – de itt az ideje, hogy elkezdjünk megbarátkozni vele.

Kapcsolódó cikkek

Filmek négy fal közt – 10 kiváló kamaradráma, melyhez elég egy szoba és pár szereplő

Filmek, melyek újfent bizonyítják, hogy jó történethez pár szereplő is elég, akik nem tesznek mást, csak beszélgetnek.

Jövőre Madame Tussaud panoptikum nyílik Budapesten

Ez lesz a világ első franchise-alapon működő Tussauds-múzeuma.

A szerkesztőség kedvenc szatírái

7 társadalmi szatíra, mely megbotránkoztat, elgondolkodtat, megnevettet

A vígjáték keveset használt, de általában nagyot szóló zsánere.

Búcsú Hollywoodtól – 9 elfeledett színész, aki egykor igazi sztárnak számított

Hollywood olykor meglehetősen zordan bánik egykori kegyeltjeivel.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Filmek négy fal közt – 10 kiváló kamaradráma, melyhez elég egy szoba és pár szereplő

    Filmek, melyek újfent bizonyítják, hogy jó történethez pár szereplő is elég, akik nem tesznek mást, csak beszélgetnek.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. június 18.

    Filmek négy fal közt – 10 kiváló kamaradráma, melyhez elég egy szoba és pár szereplő

    Filmek, melyek újfent bizonyítják, hogy jó történethez pár szereplő is elég, akik nem tesznek mást, csak beszélgetnek.

    • 2021. június 17.

    7 társadalmi szatíra, mely megbotránkoztat, elgondolkodtat, megnevettet

    A vígjáték keveset használt, de általában nagyot szóló zsánere.

    • 2021. június 16.

    Búcsú Hollywoodtól – 9 elfeledett színész, aki egykor igazi sztárnak számított

    Hollywood olykor meglehetősen zordan bánik egykori kegyeltjeivel.

    • 2021. június 14.

    20 éve ért véget egy 60 éves gyermekkor – A Hanna-Barbera birodalom

    Avagy akik Tom és Jerry, A Jetson család, vagy Scooby Doo kalandjai felett bábáskodtak.

    • 2021. június 11.

    Egy ember a keserű mosoly mögött – A gumiarcú Jim Carrey

    Az ember a Holdon, akit megtépázott az élet.