- Kovács Krisztián
- 2022. május 31. | Becsült olvasási idő: 8 perc
Sir Sean Connery-t utoljára a 2003-ban bemutatott, meglehetősen negatív fogadtatásra talált A szövetség című filmben láthatta a nagyközönség. Egy évvel később Prágában került volna sor következő filmje, a Josiah’s Canon munkacímen futó bankrablómozi forgatására, Connery azonban, noha korábban még olyan legendás filmjei folytatását is tervezte, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, végül kihátrált a produkcióból, és bejelentette teljes visszavonulását a filmszakmától és a vászontól.
Hogy pontosan milyen okok húzódtak meg a korábban még ambíciózus színész döntésének hátterében, azt talán sosem tudjuk meg. Connery idős korában sem veszített népszerűségéből, a jó szerepek és kiváló karakterek továbbra is megtalálták, kisugárzásával és tehetségével mindig betöltötte a vásznat, idén pedig már két éve lesz, hogy 2020. október 31-én, 90 éves korában végleg itt hagyott minket. Bár élete utolsó közel húsz évében nem láthattuk a filmvásznon, ennek lényegében nincs jelentősége, hiszen életműve így is kerek és egész, számtalan ikonikus szerep és film gondoskodik halhatatlanságáról, úgyhogy íme, a skót lovag számunkra legkevesebb 10 filmje.
Umberto Eco szenzációs regényének filmadaptációjában Connery Baskerville-i Vilmost alakítja, a ferences rendi szerzetest, aki egy rejtélyes gyilkosság kivizsgálása kapcsán másodmagával érkezik egy idegen apátságba. A film kiváló crossover, zsigeri atmoszférával elegyíti a horror, a thriller, a krimi és a történelmi film jellemzőit egy csavaros, borongós hangulatú sztoriba ágyazva. Connery szerepét eredetileg Robert De Niro-nak szánták, aki nem sokkal a forgatás kezdete előtt adta vissza azt, aztán Paul Newman és Anthony Perkins neve merült fel. A rendező, Jean-Jacques Annaud kezdetben nem bízott Conneryben, félt, hogy mindenki James Bondot látja majd benne, de már az első olvasópróbán világossá vált, hogy a szerepet gyakorlatilag ráöntötték a skót színészre, Vilmos karaktere pedig a következő évben BAFTA-díjat hozott a számára, miközben Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték. Bár utóbbiakat nem ítélték neki, egyesek szerint ez volt Connery valaha volt legjobb alakítása
A rózsa neve
Tom Clancy legendás techno-thrillerének adaptációjában Sean Connery Marko Ramiust, a disszidálás előtt álló szovjet tengeralattjáró, a Vörös Október parancsnokát alakítja, aki egy pattanásig feszült külpolitikai helyzetet próbál kezelni Alec Baldwin CIA elemzőjével együtt. Connery szerepét eredetileg Klaus Maria Brandauer kapta volna, aki azonban két hét forgatás után kilépett a projektből. Connery faxon kapta meg a forgatókönyvet, de először nemet mondott rá, leginkább azért, mert sok tengeri forgatásról lett volna szó, Connery pedig hajlamos volt a tengeribetegségre. Végül aztán igent mondott, a film pedig nagy sikert aratott, A tengeralattjáró című Wolfgang Petersen-film után ezt tartják az egyik legjobb tengeralattjárón játszódó mozinak kiváló karakterei, a két főszereplő közti dinamika, valamint feszült és izgalmas jelenetei okán.
Vadászat a Vörös Októberre
A szerep, ami végül meghozta Connerynek az Oscar-szobrot. Kevin Costner alakítja Eliott Ness-t, akit azzal bíznak meg főnökei, hogy számolja fel az illegális szeszkereskedelmet, ezáltal pedig Al Capone bandáját. Ness segítsége kér Joe Malone-tól, akit Sean Connery kelt életre, és aki ezért az alakításáért az aranyszobron kívül legalább féltucat különböző filmfesztivál fődíját hozta el. Érdekes, hogy a közönség messze nem értékelte olyan nagyra Connery ezen alakítását, sokak szerint inkább megérdemelte volna az Oscart egy évvel korábban, A rózsa neve főszerepéért, az Aki legyőzte Al Caponét kapcsán pedig épp a gengsztert megformáló Robert de Niro-t dicsérik, aki bár olykor komikusan fest a kitömött jelmezében, alakítása megkérdőjelezhetetlen. A film mindenesetre kritikai sikert aratott, és beállt Francis Ford Coppola és Martin Scorsese mára legendává érett gengszterfilmjeinek sorába.
Aki legyőzte Al Caponét
A kalandorfilmek alfájának számító Indiana Jones-széria harmadik filmjében Connery a címszereplő Harrison Ford apját alakítja, az öreg, házsártos Henry Jones-t, aki a kulcsa a Szent Grálért folytatott hajtóvadászatnak. A rendező, Steven Spielberg mindenképpen bele akarta írni Indiana Jones apját a filmbe, és a szerepre az első választása épp Sean Connery volt. George Lucas eredetileg egy Laurence Olivier típusú tudósalakot készült volna írni, ám végül kiegyeztek Conneryben, aki szerette volna, ha skót származása is megjelenik a filmben, amire végül nem került sor. A casting alatt megkérték, hogy próbálja utánozni Richard Burtont, így végül Connery belőle, és saját elképzeléseiből alakította ki az idős tudós alakját, aki a sorozat egyik legnépszerűbb karakterévé vált az idők során, és Connery szeretett is volna visszatérni a szerepbe, de a folytatás már csak a visszavonulása után valósult meg.
Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag
Amikor azt mondom, Conneryt idős korában is megtalálták a testhez álló szerepek, akkor többek közt erre a Gus Van Sant filmre gondolok. Connery itt egy világ elől bujkáló, Pulitzer-díjas regényírót alakít, aki különös barátságot köt egy fiatal fekete, írói hangját kereső tinédzserrel. Rendkívül érzékeny, visszafogott és emberi film, Connerynek a zsémbes, a társadalomtól elzárkózott figura, aki ráébred a barátság értelmére igazi jutalomjáték volt, és élt is a szerep nyújtotta lehetőséggel. Jól jellemzi mindezt, hogy amint a rendező elvetette a főszerepre eredetileg kiszemelt Bull Murray-t, és felajánlotta a karakter megformálásának lehetőségét Connerynek, aki azonnal igent mondott. Szerepének fő inspirációjaként Connery sokat tanulmányozta a Zabhegyező évtizedek óta rejtőzködő írójának, J. D. Salingernek az életrajzát és magatartását.
Fedezd fel Forrestert!
Egy film, melyben az akkor már 66 éves Connery ellopta az akciósztár szerepét Nicolas Cage-től. És valóban, az egykori titkosügynök, jelenleg fegyenc szerepe valahogy még ebben a korban is hihető, és magával ragadó tudott lenni, hála Connery karakterformálásának. A sziklát kiváló alapkoncepciója, fordulatai, és leginkább Connery és Cage alakja közti dinamikának és finom humorának hála manapság még mindig a valaha készült egyik legjobb akciófilmnek tartják, Connery pedig itt egy kicsit visszatérhetett ahhoz a szerephez, és figurához, mely a 60-as években elhozta számára az igazi népszerűséget. Ez volt Michael Bay második rendezése a Bad Boys után, és ezzel együtt talán rögtön az utolsó jó filmje is, ahol még nem rendelte alá a forgatókönyv hibáit a mindent beborító látványorgiának, ráadásul adott még egy lehetőséget Connerynek, hogy méltóképpen búcsúzzon az akcióműfajtól.
A szikla
A listán szereplő legkorábbi Connery-film 1975-ből. A filmben egészen félelmetes névsor jött össze, a két főszerepet Connery és jóbarátja, Michael Caine alakította, a filmet pedig a legendás John Huston rendezte a Nobel-díjas Rudyard Kipling novellájából. A film a brit hadsereg két egykori tisztjének harácsoló kalandjairól szól a Brit Indiákon. A legtöbb kritika általában ezt, illetve az Afrika királynőjét nevezi meg John Huston karrierje legjobb alkotásaiként, és mind Connery, mind Caine is tartja magát hozzá, hogy ez a film karrierjük legjobbja, az, melynek forgatása közben a legjobban érezték magukat. A négy Oscar-díjra jelölt alkotás ma már a filmtörténelem része. Huston közel húsz éve tervezte megfilmesíteni a történetet, korábban a főszereplőpárost még Clark Gable és Humphrey Bogart, majd Kirk Douglas és Burt Lancaster, később Robert Redford és Paul Newman alakította volna. Végül Newman javasolta maga helyett Connery-t és Caine-t.
Aki király akart lenni
Connery egy kevéssé emlegetett filmje a dél-amerikai dzsungel közepén, a világtól elzárva megszállottan a rák ellenszerét kutató orvosról, Robert Campbellről, aki új asszisztenst kap, hogy együtt vegyék fel a harcot az erdőírtás ellen. Connery számára álomszerep, megint megvillanthat valamit a csibészes mosolyból, és a fanyar humorából, megint kiválóan működik a szereplők közti kémia, az egzotikus helyszín, és az egész sztori háttértörténete pedig ad egy különleges ízt a filmnek. Persze nem tett jót a fogadtatásnak, hogy Lorraine Bracco elnyerte szerepéért az Arany Málnát, a kritikusok pedig valamilyen rejtélyes oknál fogva akciófilmként hivatkoztak rá, megtévesztve a nézőket, noha Connery kimondottan szerette a filmet, és saját karakterét, úgy érezte, az egész koncepció rávilágít egy rendkívüli fontossággal bíró ökológiai és szociológiai problémára, melyről elengedhetetlen a társadalmi diskurzus.
Medicine Man
Ismét egy ikonikus szerep egy nem kevésbé ikonikus filmben, melyet az időn átívelő történet, a háttérben lassan felépülő mítosz, és persze a Queen feledhetetlen zenéje tesz azzá, ami. Connery a spanyol (egyiptomi) Ramirez szerepében igazi apa- és mentorfigura Connor McLoad, azaz Christopher Lambert számára, ahol már nem ő a főszereplő, de bölcs mentalitása és tudása révén katalizátora a főhős sorsa alakulásának. Szinte hihetetlen, de a forgatókönyv egy a California-i Egyetemen kiadott házifeladat keretében született meg az ott tanuló Gregory Widen fejében, amire aztán a 80-as és 90-es évek legnagyobb fantasy franchise-a épült. A halhatatlanok története még három mozifilmet, és egy sorozatot élt meg, Connery a második részben még vállalt egy rövid szerepet, de igazi jelentősége igazán csak az első filmnek volt, mely kétségtelenül a VHS-korszak egyik legnépszerűbbjévé nőtte ki magát.
Hegylakó
És akkor a végére ismét egy kevésbé emlegetett Connery-film 1995-ből John Katzenbach regénye alapján. Connery ezúttal egy meggyőződéses védőügyvédet játszik, aki egy fiatal fekete fiút igyekszik kijuttatni a slamasztikából, akit egy fiatal fehér lány megerőszakolásával és meggyilkolásával gyanúsítanak. A Koltai Lajos operatőri munkájával készült alkotás a Ne bántsátok a feketerigót! típusú déli történetet mesélne el, ám a folyamatosan bonyolódó történetszálak végül egy egészen váratlan történet végi csavarra futnak ki. Connery rendkívül visszafogottan hozza az ügyvéd alakját, ráadásul érezhetően fontos volt neki ez a film, mert Mel Gibsonnak mondott nemet azért, hogy eljátszhassa Paul Armstrongot, Gibson ugyanis őt szánta volna I. Edwárd király szerepére az épp előkészületi fázisban lévő, A rettenthetetlen című filmjéhez. Az Egy igaz ügy végül messze nem durrant akkorát, mint Gibson történelmi remeke, mely abban az évben letarolta a fesztiválokat, ám a mai napig kellemes szórakozást nyújt, és méltó helye van Connery hosszúra nyúlt életművében.
Egy igaz ügy
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
