- Kovács Krisztián
- 2021. július 30. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Az 1940-es, valamint az 1950-es évek elejének uralkodó hollywoodi stílusirányzata meglehetősen érdekes csillagzat alatt született gyermek, hiszen a hozzá köthető első, és méltán hírnévre szert tett alkotásokat már évekkel korábban bemutatták, minthogy magát a film noir kifejezést egyáltalán használni kezdték volna. Olyan, későbbi szupersztárok alapozták meg hírnevüket a cinikus nyomozó, vagy kiábrándult városi kalandor szerepében, mint Kirk Douglas, Humphrey Bogart, Robert Mitchum, vagy épp Charlton Heston.
A film noir stílus gyökerei legalább olyan szerteágazók, mint maga a stílus szellemében fogant alkotások. Szerepet játszik bennük a német expresszionizmus, a gazdasági világválság hatása, az amerikai álom kiábrándultságából fakadó borongós, baljós hangulat, a kortárs francia filmek lírája, és az 1930-as években divatbajövő, majd viszonylag hamar népszerűségét vesztő gengszterdrámák is, no és persze maguk, a sokszor alapanyagnak tekinthető legendás krimi regények a kor szórakoztatóirodalmi nagyágyúinak tollából, mint amilyen Raymond Chandler, vagy Dashiell Hammett. Mondhatni nem csoda, ha mindez közel húsz évre arannyá vált az álomgyárban, hiszen olyanok adaptálták ezeket a műveket vászonra, mint Howard Hawks, John Huston, Orson Welles, vagy épp William Faulkner. Nézzük akkor, mi mely alkotásokat szeretjük a legjobban!
A film noirt életre hívó 1941-es alkotás Humphrey Bogarttal a főszerepben, Dashiell Hammett regényéből John Huston rendezésében a műfaj, és az amerikai film aranykorának egyik legfontosabb filmje. Sam Spade magándetektívet egy titokzatos nő felbérli, hogy találja meg elveszett nővérét. Az ügy Spade társának kezébe kerül, akit még aznap éjszaka meggyilkolnak, így a kissé szűkszavű, cinikus nyomozó mintegy megtorlásként is eltökéli, hogy kideríti az igazságot egy szövevényes ügyben, ahol gyakorlatilag senki sem mond igazat, és aminek középpontja egy rejtélyes ereklye, a Máltai Sólyom, amit a 16. században a Máltai Lovagrend adományozott V. Károly spanyol királynak, és aminek értéke gyakorlatilag felbecsülhetetlen. Bogart alakítása itt alapozta meg hírnevét az elkövetkező közel húsz évre, az egyik leghíresebb amerikai kritikus, Roger Ebert pedig nemes egyszerűséggel minden idők legjobb filmjének nevezte.
A máltai sólyom Forrás: imdb.com
Billy Wilder 1950-es filmje nem csupán kiváló film noir, de egyben Hollywood sötétebbik arcának görbe tükre is. A 3 Oscar-díjat nyert, és összesen 11 szoborra jelölt alkotás az amerikai filmtörténelem része, mely az egyik első mozi volt, ami flashbacket alkalmazott egy bűnügyi történeten belül. A történet kezdetén egy elfeledett forgatókönyvírót holtan találnak golyó ütötte lyukkal a testén egy elegáns Beverly Hills-i villa medencéjében. Rögtön a kiindulópont után visszaugrunk a történetben, és onnan figyeljük Gloria Swanson és William Holden kettősét, ahogy döntéseiken át az általunk látott tragikus végkifejlet felé haladnak. Bár többször Wildernek szegezték a kérdést, vajon valójában egy fekete komédiát forgatott-e, ő ezt kategorikusan tagadta, noha a kor leghíresebb sztárjainak, Cecille B. DeMille-nek, vagy Buster Keatonnak cameo-szerepe is többek közt erre engedett következtetni. (A filmmel hosszabban is foglalkoztunk ITT.)
Alkony sugárút Forrás: imdb.com
Orson Welles egyik legjobb, és leghírhedtebb alkotása meglehetősen rögös utat járt be. Noha díjat nyert a brüsszeli filmfesztiválon, Welles akarata ellenére többször újravágták, és legalább három-négy verzióban keringett a köztudatban, melyek azonban meglehetősen összekuszálták az egyébként is bonyolult cselekményt. Végül maga Welles állította helyre a ma is elérhető verziót. Charlton Heston és maga a rendezői székben ülő Welles a vásznon feszül egymásnak, a jó és a rossz harca bontakozik ki általuk egy merénylettel hamisan vádolt mexikói állampolgár ügye kapcsán. A film a bűn természetrajzának kifinomult ábrázolása, talán egyetlen film noirt sem készítettek, mely ennyire hangsúlyosan mutatja be a rendfenntartó szervek önkényes korrupcióját. Műfajában és általánosságban is meglehetősen nehéz darab, semmiképpen sem tipikus film noir.
A gonosz érintése Forrás: imdb.com
A kiváló James M. Cain, A postás mindig kétszer csenget írójának regényéből készült 1945-ös film, a magyar származású, később a Casablancát is jegyző Michael Curtiz dirigálásában. Az alakításáért egy évvel később a legjobb női főszereplő Oscar-díjával jutalmazott Joan Crawford egy fiatal nőt alakít, aki önerejéből építi fel saját vállalkozását, egy vendéglőt, mely jólétet biztosít saját maga és egyedül nevelt gyermekei számára, és ennek az életnek a megtartása áldozatokat, és kemény döntéseket követel, így a nő egyre-egyre kétesebb alkukat köt, és egyre közelebb kerül egy addig számára ismeretlen, bűnös élethez. Bár Cain eredeti regénye egy jóval melankolikusabb történet volt, az eladhatóság és a thriller jelleg megőrzésére eszközöltek némi változtatást hozzá képest, aminek hála a film a legjobb adaptált forgatókönyv díjának egyik fő esélyese volt abban az évben, noha a jelölést végül nem sikerült díjra váltani.
Mildred Pierce Forrás: imdb.com
Két jóbarát, John Huston és Humphrey Bogart újabb közös munkája 1948-ból, és egyben Hollywood korabeli álompárjának, Lauren Bacallnak és Bogartnak utolsó közös filmje. A Maxwell Anderson korábbi színművéből készült film egy leszerelt katonáról szól, aki a Key Largo nevű hotelben száll meg, egykori, a háborúban elesett bajtársa apjánál, és felfedezi, hogy a hotelben hírhedt gengszterek szállásolták el magukat vele párhuzamosan, akik egy Kubából érkező illegális szállítmányra várnak. A film pikantériáját többek közt az adja, hogy Hollywood két ünnepelt férfi sztárja ezúttal egymással szemben áll a történetben, Bogart a jófiú, míg a román származású Edward G. Robinson, Johnny Rocco szerepében a rosszfiú karakterébe bújt, és bár vele kapcsolatban legtöbbször a Tízparancsolatot emlegetik, mint alakításai etalonját, véleményem szerint itt nyújtotta talán legemlékezetesebb alakítását.
Key Largo Forrás: imdb.com
Sokak szerint ez Robert Mitchum legjobb filmje, talán csak a Rettegés fokát, vagy a Mániákus motorosokat emlegetik vele egy szinten, és látva Mitchum átszellemült alakításáért, mindez nem véletlen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy nem egy könnyen befogadható film, amit jól mutat, hogy még a korabeli kritika sem igazán tudott mit kezdeni vele. Mitchum egy nőgyűlölő, önjelölt prédikátor szerepében tűnik fel, meglehetősen markáns átéléssel, aki mindemellett pszichopata sorozatgyilkos. Nem sokkal szabadulása előtt megtudta, hogy halálra ítélt cellatársa bankrablás miatt ült, és a pénzt kislánya babájába rejtette, így aztán szabadlábon célja a zsákmány megszerzése lesz, igen-igen közel kerülve volt cellatársa gyanútlan családjához. A film elsősorban pszichésen van nagy hatással az emberre különös és nyomott atmoszférája, és némileg szürreális képi világa miatt, az évek során pedig igazi klasszikussá érett a maga műfajában, még Alfred Hitchcock is személyes kedvencei közt említette.
A vadász éjszakája Forrás: imdb.com
Személyes kedvencem a film noirok közt, Lauren Bacall és Humphrey Bogart újabb együttműködése Raymond Chandler talán legjobb regényéből. Bogart a legendás Philip Marlowe bőrébe bújik, akit egy idős milliomos azzal bíz meg, hogy derítse ki, ki az a könyvkereskedő férfi, aki zsarolja a lányát. A nyomozás során persze kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik, az pedig, hogy a film a krimitörténelem igazi gyöngyszemévé emelkedett, többek közt impozáns, és kreatív alkotógárdájának is köszönhető. Chandler könyvéből William Faulkner írta a forgatókönyvet, a filmet pedig a híres-hírhedt Howard Hawks rendezte. Kiváló műfajösszegzés, megerősíti, hogy a film noirok esetében nem a történet az elsődleges, sokkal inkább a korszellem, a hangulat és a karakterek., amennyiben pedig A máltai sólyom indította útjára Bogartot tipikus filmes karakterében, úgy itt teljesedett ki igazán. (A filmmel ITT foglalkoztunk részletesen is.)
A hosszú álom Forrás: imdb.com
Egy újabb remekmű Orson Wellestől, ezúttal a tipikus, amerikai nagyvárosi krimiktől kissé elrugaszkodva, megint csak igazi szupersztárokkal a stáb tagjai közt, mint a producer David O. Selznick, vagy épp a forgatókönyvet részben a saját ötletéből papírra vető amerikai bestselleríró, Graham Greene. A történet Bécsben játszódik, kevéssel a második világháború befejezése után, ide érkezik meg a Joseph Cotten által életre keltett főhős egy barátja meghívására, ám mire a városba ér, már csak a rég nem látott férfi temetésén tud részt venni, miközben lassan kiderülnek a halott barát kétes üzelmei, főhősünknek pedig rá kell jönnie, hogy valójában egyáltalán nem is ismerte barátját. A történet valódi fordulatai pedig még csak innen veszik kezdetüket. A film végül 3 Oscar-díj jelölésig jutott, és biztos helye van a film noirokat tömörítő all time-listákon.
A harmadik ember Forrás: imdb.com
Talán a fentiekhez képest egy némileg ismeretlenebb film, pedig a főszerepet a ma már 103. életévét töltő Kirk Douglas játssza. A történet Manhattan egyik negyedének rendőrőrsén játszódik, egy céltudatos nyomozó figurájával a középpontban, aki elhatározta, hogy gátat vet a saját körzetében burjánzó bűnözési és korrupciós hullámnak. Korábban felesége elvetélt, köszönhetően egy hazug kuruzslónak, aki továbbra is zavartalanul ténykedik, főhősünk azonban a nyomára bukkan. A filmet a később a Ben-Hurral díjazott William Wyler rendezte, az akadémia pedig 4 Oscar-jelöléssel jutalmazta. Film noir listánkról kilóg némileg, hiszen a valódi rendőrségi munkát ábrázolja, ráadásul mindezt némi tanmese jellegbe bújtatva, és az egyik első film, mely nyíltan járta körbe az abortusz problémáját a mozivásznon.
Detektívsztori Forrás: imdb.com
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
