- Kovács Krisztián
- 2021. október 26. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Nem én leszek az első, és nem is az utolsó, aki rávilágít arra, hogy az ún. blockbusterek – azaz a CGI-látványorgiába merülő látványfilmek – sikere nem a minőség egyértelmű törvényszerűsége, és még manapság is, amikor e művek egyike-másika egy milliárd dollár felett termel is, egy jó forgatókönyv bármilyen innovatív látványtrükknél többet ér. Az már önmagában sajnálatos, hogy e kettőt meglehetősen kevesen képesek hatékonyan ötvözni, és hiába a forgatókönyv egy film legolcsóbb eleme, egy olyan világ felé tartunk, mely a tömegtermelés hatására egyre inkább elfeledkezik erről.
Igen, a tendencia nagyobbrészt azt mutatja, hogy sok pénzből lehet olyan filmet készíteni, mely még többet hoz, ugyanakkor – ahogy jelen lista is bizonyítja – egy magával ragadó ötlet, és egy jó szövegkönyv olykor egészen váratlan – olykor még Hollywood számára is megmagyarázhatatlan – sikereket képes kovácsolni. Összegyűjtöttünk most egy csokorra valót azon művekből, melyek olykor fillérekből voltak képesek kasszát robbantani.
Sofia Coppola sokaknak csak a Keresztapa harmadik részében mutatott Arany Málna-díjas teljesítménye alapján maradt meg, pedig a skatulyát rég kinőve tehetséges rendező és forgatókönyvíró vált belőle. Ennek bizonysága a 2003-ban debütált Elveszett jelentés, melyben Bill Murray és Scarlett Johansson magányos figurái bolyonganak és botlanak egymásba Tokió végeláthatatlan forgatagában. Az átható csendjével is mesélő alkotás meghozta Coppolának a legjobb forgatókönyv Oscar-díját, és további három kategóriában is jelölték, de ennél is hangsúlyosabb a film pénzügyi sikere. A főleg zárt terekben játszódó visszafogott történet mindössze 4 millió dollárból készült, ám világszerte 120 millió dolláros bevételt termelt a kritikusok elismerő szavaitól is kísérve.
Elveszett jelentés
A 2000-es évek egyik legkreatívabb horrorja (bár a véres jelenetek dacára inkább pszicho-thrillernek mondanánk) mára komplett franchise üzletté vált, ami egyértelműen nem tett jót a későbbi részek minőségének, no de az első film így is úttörő. Kifejezetten okos, feszes, mégis pörgős és elgondolkodtató alkotás egy gyomrossal felérő csattanóval a végén, egyértelműen James Wan rendező mestermunkája. A mindössze 18 nap alatt, a megszokottól eltérő módon a jelenteket lineáris sorrendjükben rögzítő munkálatok összességében csupán 1,2 millió dollárt tettek ki, mégis világszerte 103 milliót hozott a mozikasszáknál, csavaros története, és a finálét övező katartikus élmény híre pedig szájról-szájra terjedt, így még költséges marketingkampányt sem szükségeltetett folytatniuk az alkotóknak.
Fűrész
Bizony, a mára az egyik széleskörben leginkább ismert sportfilm is egészen alacsony költségvetéssel készült. Azok után, hogy Sylvester Stallone megírta a szkriptet egy Mohamed Ali meccsből merítve az ihletet, majd hosszú hónapokat házalt vele, és azzal a vágyával, hogy ő játszhassa a főszerepet, a film végül zöld utat kapott, és 1976 egyik legnagyobb sikerét hozta. Az olasz csődör felemelő története a kisember bátor harca a világ ellen, mindössze 2 millió dollárból készült, és összességében 225 millió dollárt hozott a mozikasszáknál, Stallone forgatókönyvét is jelölték az Oscar-díjra, az aranyszobrot pedig a legjobb film, és legjobb rendező kategóriákban is elnyerte. Ahogy az lenni szokott, Rocky története is sorozattá nőtte ki magát, mára összesen nyolc filmet számlál, az utóbbi kettőben már Apollo Creed fia lépett a kötelek közé.
Rocky
Ez az 1973-as film a később a Star Wars-szériának hála milliárdossá váló George Lucas első saját rendezése volt, a Keresztapa rendezőjének, Francis Ford Coppolának produceri felügyelete mellett. Az amerikai kisvárosok tinédzsereinek életét epizódos felosztásban taglaló alkotást bemutatása után egy évvel öt kategóriában is jelölték az Oscar-díjra, ráadásul itt tűnt fel Han Solo és Indiana Jones későbbi megformálója, Harrison Ford is a vásznon. A stúdió, a Universal tulajdonképpen csak Coppola neve hallatán adott összesen 775 ezer dollárt a filmre, ugyanakkor a meglehetősen intim, személyes történetekben nem láttak túl nagy potenciált. Végül az Amerikai graffiti sikere aztán rájuk cáfolt, hiszen a mozikasszáknál végül 140 millió dollárt hozott össze, saját költségvetésének 200-szorosát termelte vissza, és óriási szerepe volt abban, hogy Lucasra már nem nyeretlen kétévesként gondoltak, mikor legújabb filmtervével ismét kopogtatni kezdett a nagy stúdiók ajtaján.
Amerikai graffiti
A Mel Gibsont sztárrá tevő George Miller-mozi szenzációs érzékkel ötvözte a posztapokaliptikus zsáner elemeit a western stílussal, a pörgős cselekmény pedig még az ismeretlen színészek dacára is meghozta az áttörést. Szinte kimondani is hihetetlen, de a Mad Max első része mindössze 350 ezer dollárból készült el, ám a nagyratörő forma miatt számtalan TV-csatorna is segítette a film hírének terjesztését, miután pedig Új-Zélandon, és Svédországban is betiltották, már ennek puszta ténye is nézőcsalogatónak bizonyult, és összességében világszerte 100 millió dollárt hozott, még úgy is, hogy az amerikai premiert végül az utolsó pillanatban törölték, mert az amerikai döntéshozók méltatlannak, és főleg érthetetlennek titulálták a jobbára amatőr ausztrál színészek akcentusát. A film így végül az egyértelmű ausztrál siker miatt csak 11 hónapos csúszással debütált az Egyesült Államokban, a siker azonban ekkor már egyértelmű volt.
Mad Max
Ha létezik egészen valószínűtlen siker, hát az idén 80 éve született George A. Romero 1968-as alkotása egyértelműen ebbe a kategóriába sorolható. A zombi kultuszt a horror és azon belül is a slasher műfajokba beemelő, és ezzel a popkultúra részévé tevő film mindössze 114 ezer amerikai dollárból készült, és megteremtette a szatirikus-társadalmi horror zsánerét, ráadásul a rendező kérlelhetetlenségének hála olyan tabutémákat emelt a vászonra, mint a kannibalizmus, vagy az anyagyilkosság. Megtehette, hiszen az amatőr stábbal készülő alkotás függetlenfilmként forgott, Romero felett nem atyáskodott egyetlen stúdió, vagy producer sem, így a film nélkülöz mindenféle kompromisszumot. Híre persze ennek megfelelően rendkívül gyorsan terjedt, és főleg a németországi bemutató után végül több mint 30 millió dollárt gyűjtött össze, ami lehetővé tette a rendező számára, hogy később újabb ötleteit is a vászonra vigye a széria lazán összefüggő folytatásaiban.
Az élőhalottak éjszakája
A képregényrajongó Kevin Smith ma már az amerikai függetlenfilm egyik legfontosabb alakjának számít. Az 1994-ben mindössze néhány nap alatt forgatott első rendezése, a Shop-stop mindössze három helyszínen játszódik, a stáb pedig a költségek csökkentése végett fekete-fehérben vette fel a jeleneteket, összességében mindössze 27 ezer dollárból. Az egyéni hangvétel, és a 90-es években egyébként is új erőre kapó függetlenfilm hatására azonban végül 3 millió dollárt hozott, és beindította Smith karrierjét, aki az elkövetkező években sorra jött a saját forgatókönyve alapján készített filmjeivel, melyek némelyik manapság már egyértelmű rajongói kedvenc. Ezek voltak a Shop-show, a Képtelen képregény, a Dogma és a Jay és Néma Bob visszavág. 2006-ban elkészült a Shop-stop folytatása is, de ez persze már nem tudta megismételni a nagy előd elképesztő sikerét, magasabb költségvetéssel is nagyjából csak 27 millió dollárt hozott.
Shop-stop
Az egyéni hangú David Lynch manapság már igazi filmes ikonnak számít, a Kék bársony, a Mullholland Drive, vagy épp legnagyobb sikere, a Twin Peaks örökre beírta a nevét Hollywood nagykönyvébe. Lynch 1977-ben készítette el első rendezését, ez volt a rendkívül szürreális cselekményével a nézőknek a leckét alaposan feladó Radírfej, melyet a rendező mindössze 100 ezer dollárból forgatott. A kritikusok egyöntetűen imádták Lynch újító szándékát, a képkockákon megbúvó már-már groteszk fekete humort, az egész film látomásos jellegét, és a komplex mondanivalót, így többek közt a kritikáknak hála is egyre többen fedezték fel maguknak Lynch filmjét, ami végül 7 millió dollárral zárt a mozikasszáknál, és ami végül lehetővé tette rendezője számára három évvel később Az elefántember elkészítését, melyet aztán nyolc Oscar-díj jelöléssel jutalmazott az Akadémia.
Radírfej
Kultikus akciómozi fillérekből? Már George Miller bizonyította a Mad Max sikerével, hogy ez lehetséges, ám akad valaki, aki még nála is jobban tudott spórolni. Robert Rodriguez nevét manapság már olyan alkotások fémjelzik, mint a Desperado, a Sin City, az Alkonyattól pirkadatig, a Machete, vagy a Grindhouse: Terrorbolygó, azonban hírnevét második alkotásával, az 1992-es El Mariachival alapozta meg. A Mexikóban forgott film költségvetése mindössze 7 ezer dollárra rúgott, melynek felét Rodriguez úgy szerezte meg, hogy részt vett néhány klinikai gyógyszerkísérletben Texasban, a film azonban ennek ellenére több mint 2 millió dollárt hozott, és 1993-ban elnyerte a Sundance-i Film Fesztivál közönségdíját, Rodriguez számára pedig belépőt jelentett az amerikai piacra, ahol a függetlenfilmek ászával, Quentin Tarantinóval kötött barátságot.
El Mariachi – A zenész
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
