- Kovács Krisztián
- 2022. április 27. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
A filmkészítés közel 130 éves történelme telis-tele van jobbnál-jobb, fontosabbnál-fontosabb alkotásokkal, melyek nagy szerepet játszottak abban, hogy a mozi, és alapjaiban a filmművészet a XXI. század, és így napjaink egyik legfontosabb szórakoztató eszköze, legnépszerűbb művészeti formája, és nem utolsósorban gátlástalan pénzcsináló gazdasági gépezete lett. A film története nem különíthető el élesen a technológia fejlődésétől, ugyanakkor messze nem csupán a vizuális effektek lehetnek azok, melyek adott időpontban, egyetlen filmen keresztül képesek fordulatot hozni a teljes iparágban.
Jelen összeállításunkban persze visszaáshattunk volna a Lumiére-fivérek első nyilvános vetítéséig, vagy A nagy vonatrablás című westernig, esetleg Charlie Chaplin némafilmes remekeiig, de mi most úgy döntöttünk, ezúttal csak a hangosfilmekre koncentrálunk, és hozunk Nektek 7 filmtörténeti jelentőségű alkotást, melyek kapcsán adott időszakban egy kicsit mindig másképp kezdtek nézni a szorgos mozibajárók a filmre, mint a művészet mindennapos intézményére.
A Warner Brothers 1927. október 6-án megjelent alkotása valódi filmtörténeti mérföldkő, egészen egyszerűen azért, mert ez volt az első, egész estés hangosfilm. A vadonatúj, és addig sosem látott törekvés a film költségvetésén is meglátszott, akkoriban horrorisztikusnak tűnő közel félmillió dollárból készült a zsidó gyökerekkel bíró Jakie Rabinowitz, azaz művésznevén Jack Robin dzsesszénes sztárrá válása, főszerepben a kor egyik leghíresebb énekesével, Al Jolsonnal, akit annak idején, és 1950-ben bekövetkezett halála után is számtalanszor tituláltak a világ legnagyobb szórakoztatójának, és egyértelműen a korabeli popzene egyik első sztárjának számított. A film annak idején közel 3 millió dollár bevételt hozott, aki csak megtehette, csodájára járt a hangosfilmnek, és hatása előtt tisztelegve két feldolgozás is készült belőle, az egyik 1953-ban, a másik 1980-ban.
Orson Welles 1941-ben készítette el a valaha volt egyik legfontosabb amerikai filmet, mely új korszakot nyitott a zsánerek ötvözése, a dramaturgia, valamint a történetvezetés terén, és gyakorlatilag a teljes második világháború utáni hollywoodi filmkészítésre hatást gyakorolt. A médiamágnás, William Randolph Hearst fikcióba bújtatott története ötvözte a bűnügyi sztorik, a filmhíradók, és a musicalek stílusjegyeit is, és mindezt egy mindössze 26 éves fiatalember jóvoltából, aki egy személyben töltötte be a rendező, a producer, a forgatókönyvíró és a főszereplő alakját is, ami merőben szokatlannak számított egy szakmában, ahol az emberek megszokták, hogy minden lap gondosan le van osztva az iparban. Bár elnyűhetetlen mestermű, többek közt az ábrázolásmódon felháborodó Hearst jóvoltából a film végül hamar lekerült a mozik kínálatából, és így tulajdonképpen bukásnak tekinthető, ám ahogy írtuk is, hatása a filmművészetre egyszerűen felfoghatatlan.
A négyszeres Oscar-díjas Joseph L. Mankiewicz grandiózus filmje mára szintén Hollywood legendája, mely a történelmi, kosztümös kalandfilmek csúcsidőszakában született, és a 20th Century Fox célja egyértelműen az volt vele, hogy túlszárnyalja a 4 évvel korábban született Ben-Hurt. Az eredeti változatában közel 5 és fél órás alkotás számtalan ok miatt híres. Egyrészt ez volt Hollywood történetének addigi legdrágább filmje, a számtalan életnagyságú díszlet, a kézzel varrt jelmezek, a színészek gigászi fizetése (köztük a címszereplő Elizabeth Taylor egyes források szerint egymaga 7 millió dollárt keresett a filmmel, ami elképzelhetetlen összeg volt) összesen 44 millió dollárt tett ki. (Csak összehasonlításképp, a hasonlóan grandiózus Ben-Hur 15 millióból készült.) Ráadásul ez volt az első eset, hogy a média szorgalmasan dokumentálta a film elkészültét akadályozó tényezőket, Taylor betegségeit, a rendezőcserét, a számtalanszor átírt forgatókönyvet, Taylor és Richard Burton kibontakozó szerelmét. Mindezeken túl ráadásul a film mondhatni törvényszerű módon anyagilag meg is bukott.
Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke közös vállalkozásával önálló cikkben is foglalkoztunk korábban, ahol részletesen kifejtettük, miként helyezte merőben új alapokra a sci-fi zsánert a film, és miként játszott a filmes narratívákkal, milyen távlatokat nyitott meg az allegorikus történetmesélés terén. Szó szerint ezt írtuk róla: „A 2001: Űrodüsszeia nem egy film, sokkal inkább egy fogalom, egy az emberiség létének értelmét a filmművészet minden létező kreatív eszközével érzékeltető monumentális definíció, mely hiába több, mint ötven éves, semmit sem veszített erejéből.” És valóban, Kubrick filmje gyakorlatilag kivétel nélkül minden későbbi sci-fire hatással volt, látnoki vizuális trükkjei, és űrábrázolása pedig Christopher Nolantől, Roland Emmerichen, Steven Spielbergen, és George Lucason át az álomgyár számos későbbi rendezőegyéniségét inspirálta. Arthur C. Clarke egyszer azt nyilatkozta, a 2001: Űrodüsszeia akkor vall kudarcot, ha a néző pontosan érti, mit akar mondani, hiszen ő és Kubrick éppen arra törekedtek, hogy több kérdést tegyenek fel, mint ahány választ adni tudnak.
Az 1995-ös év világviszonylatban második legsikeresebb filmje új korszakot nyitott a rajzfilmek világában. A Toy Story – Játékháború volt a filmtörténelemben az első teljes egészében számítógépes grafikával és technológiával alkotott egész estés produkció, melyet 110 animátor készített 30 millió dollárból. Ez azért is nagy szó, mert az Oroszlánkirályt egy évvel korábban 800 animátor készítette 45 millióból, vagyis Hollywood itt jött rá a 3D animáció költségkímélő természetére is. A Toy Story-t természetesen a forradalmian új megvalósítás emelte ki a tömegből, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy „gyerekfilm” létére a Disney-produkciókhoz hasonlóan, vagy talán azon túl is szellemes, és izgalmas a története, és rendkívül emlékezetesek a karakterei, nem hiába követte három folytatás is, melyek egyedülálló módon mindegyike hasonló sikereket ért el. A rendező, John Lasseter egyébként újító szelleme miatt a következő évi Oscar-gálán különdíjban is részesült.
Daniel Myrick és Eduardo Sánchez kultikussá érett alkotása is új lázat indított el Hollywoodban 1999-es megjelenésekor, korábban ugyanis elképzelhetetlen volt, hogy pusztán kézikamerával, a valósághűségre törekvés ilyen magaslatait lehessen elérni, ami különösen jól működött egy ilyen pszichológiai horrorba csomagolt, egyébként rémesen egyszerű történetben. A siker nem maradt el, a mindössze 60 ezer dollárból készült alkotás elképesztő módon világszerte 248 millió dolláros bevételt hozott, később pedig olyan hírességek tisztelegtek a stílusteremtő kézikamerás módszer előtt, mint J. J. Abrams (Cloverfield), a zombihorror atyja, George E. Romero (A holtak naplója), vagy épp M. Night Shyamalan (A látogatás). A siker hatására persze népszerű franchise alakult ki a történet körül, pletykák terjedtek, hogy a felvételek valójában igaziak, aminek hatására persze elkészült a folytatás, valamint megjelent a sztori videojáték és képregény formájában is.
Tekintve, hogy James Cameron jelenleg is forgatja a folytatásokat, az Avatar pedig idén már 13 éve került a mozikba, lenyűgöző vizuális effektjei miatt lehagyhatatlan egy ilyen listáról. Bár a faékegyszerűségű, és korábban több filmben is ellőtt történetét számtalan kritika érte, azzal senki sem vitatkozott, hogy a film lenyűgöző vizuális élmény, hiszen ez volt a filmtörténelem legelső, teljesen 3D-élményt nyújtó alkotása is. A film megvalósíthatóságára Cameron közel 10 évet várt, míg a technika elérte azt a szintet, mely lehetővé tette elképzelései formába öntését, számtalan technológiai bravúrt pedig ő maga ötölt ki. A 237 millió dollárból készült Avatar elképesztő, több, mint 2 éves reklámkampányának is hála világszerte 2,7 milliárd dollárt hozott a mozikasszáknál, és 10 évig ült a csúcson, míg a Bosszúállók negyedik része le nem taszította onnan, és bár azóta számtalan film másolta a technikai megvalósítását, gyakorlatilag azóta is ez számít az etalonnak.
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?