• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Film

Formálódó valóságok – 7 kiváló sorozat, mely újraírta a történelmet

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Mi lett volna, ha? A világ legfeleslegesebb kérdése, nem igaz? Életvezetési, lélektani szempontból kétségtelenül nem szerencsés folyton az életünk boldog, vagy épp kártékony elágazásain töprengenünk, a művészetben azonban nagyon is izgalmas témakörről beszélünk, mely manapság külön zsánerré vált, és gyakorlatilag mindegy, hogy az irodalom, a filmek, vagy a képzőművészet világáról is beszélünk, az alternatív történelem egyre inkább felívelő népszerűségnek örvend.

Ezt nagyon könnyen lemérhetjük a saját oldalunk statisztikáin is, hiszen korábban az alternatív történelmi regényekről (ITT olvashatjátok), képregényekről (ezt pedig ITT), valamint filmekről (ezt pedig ITT) szóló válogatásaink is rekordközeli olvasottságokat produkáltak; törvényszerű volt, hogy megvizsgáljuk, mi a helyzet a sorozatok világával. Jó hírünk van, mert a műfaj szerelmeseinek itt is akadnak bőven gyöngyszemek.

The Man in the High Castle

A tematika egyik leghíresebb darabja az elmúlt években. Philip K. Dick 1962. októberében megjelent nagyszerű regényének kibővített filmes adaptációja, mely 2015-ben mutatkozott be az Amazon Prime kínálatában. A Rufus Sewell, Cary-Hiroyuki Tagawa és Alexa Davalos főszereplésével, és Ridley Scott produceri felügyelete mellett született széria az 1960-as évek egy olyan alternatív verziójába kalauzol, ahol a náci Németország sikert aratott az oroszok elleni hadjáraton, az Egyesült Államok pedig képtelen volt Pearl Harbor után hatékonyan visszavágni, így a szövetségesek végül elveszítették a háborút, a megtört és meghasonlott ország területét pedig a Nagy Német Birodalom és a Japán Csendes-Óceáni Államok egy vékonyka Semleges Zóna kivételével felosztotta egymás közt, és a maga képére formálta. Megvalósultak Hitler nagyratörő álmai, megépült Berlinben a monumentális Dicsőség Csarnoka, az Empire State Building csúcsán a horogkeresztes-csíkos amerikai lobogót lebegteti a szél, és a Times Square óriás kivetítőiről is a horogkereszt néz le ránk. A háború után született amerikai fiatalok pedig már a Hitlerjugend szellemiségében cseperednek fel. (Kritika a sorozatról ITT.)

The Man in the High Castle

The Man in the High Castle

For All Mankind

Az Apple új sorozata tavaly év elején debütált a képernyőn, és hamar széles rajongótáborra tett szert. A Joel Kinnaman eddigi legerősebb alakításával tévére kerülő széria ismét az 1960-as évek Amerikájába repít vissza, itt azonban az idővonal 1969 júliusában vesz gyökeresen más irányt, mikor is az amerikai űrhajósok a Földről nézik végig, ahogy a szovjetek szállnak először a Holdra. Ez az alternatív Holdverseny azonban nem csupán azt mutatja be, hogy az Egyesült Államok miként igyekszik mindent feláldozva utolérni a szovjet űrprogram fejlesztéseit, de arra is kísérletet tesz, hogy átfogó képet nyújtson a 60-as évek konzervatív mindennapjainak változásáról. Kitér a nők helyzetére, a másság elfogadására, a háborús bűnök feloldozására, miközben türelmesen elidőzik minden egyes karakteren, hogy a végén a széria ne csupán nemzetek technológiai versenyfutásaként, de elmélyült, és átélhető karakterdrámaként is működőképes legyen. A második évad néhány hónappal ezelőtt került képernyőre. Jókora időugrással itt már a 80-as években járunk, megvalósult a Hold-bázis terve, ám az űrverseny még kiélezettebb, mint volt tíz évvel korábban volt. (Kritika a sorozatról ITT.)

For All Mankind

For All Mankind

Összeesküvés Amerika ellen

A 2018-ban elhunyt írózseni, Philip Roth 2004-ben az Amerika-trilógiája második köteteként jelent meg az Összeesküvés Amerika ellen című regény, melyből tavaly márciusban az HBO-n debütált a sorozatadaptáció, főszerepekben John Turturro-val, és Winona Ryderrel. Az időpont ezúttal az 1940-es évek eleje, amikor a republikánus párt úgy dönt, hogy a köztudottan fasiszta érzelmű, antiszemita repülőtisztet, Charles Lindbergh-et indítja a demokrata párti, és már nyolc éve az elnöki széket bitorló Franklin D. Roosevelt ellenében. Bár senki sem számít rá, az igazi hírességnek számító Lindbergh végül megnyeri a választásokat, első intézkedéseként pedig afféle meg nem támadási egyezményt köt Adolf Hitlerrel, és e lépések igencsak nehéz helyzetbe hozza az amerikai zsidó közösségeket, az antiszemitizmus pedig minden korábbinál erősebben szivárog be a társadalom kispolgári rétegébe. Az Összeesküvés Amerika ellen nem a politikai háttér bemutatását tűzte ki célul, sokkal inkább a politikai változások sorában sínylődő kisembert, és vélhetően éppen ezért tud olyan erős, és feszült hangulatot teremteni annak ellenére, hogy meglehetősen kimért tempóban építkezik.

Összeesküvés Amerika ellen

Összeesküvés Amerika ellen

Watchmen

A zseniális író, Alan Moore és Dave Gibbons 1986-1987-ben megalkotta minden idők talán legnagyszerűbb képregényét. A Watchmen – Az őrzők nem csupán kiforgatja az ismert szuperhőssablonokat, de egy rémisztően valóságos alternatív 80-as éveket is bemutat, nem hiába, a mű manapság megtalálható minden idők legjobb angol nyelvű regényeinek listájában is. Zack Snyder 2009-ben már filmre adaptálta, tavaly azonban az HBO Damon Lindelof vezetésével – ahogy ő fogalmazott – remixelte, és mintegy továbbgondolja, és folytatja a képregény világát és történetét. Míg abban egy alternatív 80-as éveket élhettünk újra, itt már a jelenben vagyunk, mikor az álarcos szuperhősök tevékenysége régóta tiltottnak számít, és ebben a világban paradox módon épp a rendőrök viselnek maszkot, hogy a személyazonosságuk miatt ne kerüljenek veszélybe. Lindelof sorozata zseniálisan mutatja be az eredeti képregény tragikus végkifejletének utózöngéit, az akkor elesettek áldozatainak értékét, és ahogy az alapanyag, úgy ez a széria is alaposan kiforgat mindent, amit a DC vagy a Marvel szuperhőseitől elvárnánk, amitől meglepően emberi, ugyanakkor túlságosan is ismerős világot tár elénk, ahol vezérelv az igazságtalanság. (35 éve jelent meg a Watchmen képregény, megemlékezésünk ITT.)

Watchmen

Watchmen

Mesék a Hurokból

Meglehetősen érdekes kísérlet az Amazon sorozata, hiszen a kiváló svéd művész, Simon Stalenhag idehaza is népszerű Tales From the Loop című képzőművészeti albumának festményeit igyekezett történetbe ágyazni és képernyőre adaptálni. Stalenhag képei a lenyűgöző vizualitáson túl kevés kapaszkodót adnak a nézőnek, így a szolgáltatónak sem lehetett könnyű dolga, és végül egy melankolikus, antológiaszerű történetnek szavaztak bizalmat, melynek ennél fogva lehetősége volt megtartani az eredeti mű látványvilágát; hangulatát és történetvezetését tekintve pedig leginkább a Black Mirrorral rokon. A Hurok nevű földalatti létesítmény felett álló városka lakóinak meg kell küzdeniük az intézmény célkitűzésével, azaz megfejteni az univerzum titkait, ez pedig óhatatlanul is kihatással van aprócska és békés ohio-i otthonukra. A misztikus elemek mentén egy elképesztően hangulatos alternatív világ épül fel, mely egyébként nem tér el olyan sokban a miénktől, ugyanakkor az is tény, hogy a leginkább a karakterek belső világára fókuszáló narratíva olykor kifejezetten nehézkessé teszi a széria befogadását, ám a pazar vizualitás miatt így érdemes adni neki egy esélyt.

Mesék a Hurokból

Mesék a Hurokból

1983

Az első lengyel Netflix-sorozat egy alternatív disztópikus világba kalauzol, melynek epizódjait rendezőként többek közt az Oscarra is jelölt Agnieszka Holland jegyzi. 1983-ban több lengyel nagyvárosban is bombamerényletet követtek el ismeretlen terroristák, mely miatt a gyengülni látszó pártállam új erőre kapott, és sikerült visszafordítania a rendszerváltásba torkolló enyhülés folyamatát. Húsz évvel később, 2003-ban vesszük fel a fonalat ismét, egy high-tech rendőrállammá vált Lengyelországban, amely még mindig a Varsói Szerződés tagja, ahol még mindig létezik a Szovjetunió és tart a hidegháború is. Bár felvezetését tekintve az Ember a fellegvárban juthat az ember eszébe, az 1983 valójában teljes mértékben nélkülözi a sci-fi vonalat, sokkal inkább politikai thrillerként működik, és bár akadnak hibái – néhány sablonos karakter, életszerűtlen párbeszédek, és túlságosan kevés, jellegzetes lengyel motívum használata, mely árt a hangulatnak – az 1983 kifejezetten szépen vezet fel újabb és újabb rejtélyes szálakat, és lényegében az első évadban nincs is másra idő, így aztán a második etapra marad, hogy bizonyítsa, képes izgalmasan kibontani az egyébként nagyszerűen felvázolt alapkoncepciót.

1983

1983

SS-GB

Az SS-GB hangulatában, de még hiányosságaiban is igencsak hasonló az 1983-hoz. Az alapkoncepció izgalmas, a németek 1941-ben megszállták Angliát, ahol a londoni rendőrség nyomozóinak a szintén nyomozó SS-tisztek alá kell dolgozniuk, így mikor rejtélyes körülmények közt meggyilkolnak egy régiségkereskedőt, a két tábor egy bűnügy közben feszülhet egymásnak, ahol egyébként együtt kellene működniük. Bár ezen túl a felállásban nem sok újszerű akad, atmoszférateremtésben a sorozat egészen kimagaslót alkot, még akkor is, ha nyilván nem éri el a jóval nagyobb büdzséből készült Ember a fellegvárban páratlan vizualitásának szintjét. Az SS-GB sajnos az alternatív múltból mutat jóval kevesebbet, mint amit a néző látni szeretne, és túl sokáig működik egy egyszerű krimi szintjén, de ettől függetlenül jól felépített történetével így is oda tudja szögezni a nézőt a képernyő elé. Len Deighton regényének BBC-s adaptációja tehát szintén várat még arra, hogy megmutassa az igazi erejét, de kedvcsinálónak már az első pár rész kiváló a műfaj szerelmesei számára.

SS-GB

SS-GB

Kapcsolódó cikkek

Mel Gibson kapta a John Wick-előzménysorozat egyik főszerepét

A rettenthetetlen Oscar-díjas rendezője elfoglaltabb, mint valaha.

Hollywoodi filmekről készít dokumentumsorozatot David Fincher

A Hetedik rendezője negyedszer dolgozik együtt a Netflix gárdájával.

Legendás párosok

A filmtörténelem 5 elválaszthatatlan színészpárosa, akik valóban jóbarátok voltak

Ismerősökből kollégák, kollégákból olykor életre szóló barátok.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 19.

    Filmkritika és filmrajongók – Avagy a közönségfilmek kétes viszonya a posztmodern fogalmával

    Manapság látszólag mindenre felelőtlenül ráaggatott jelző.

    • 2021. október 18.

    A filmtörténelem 5 elválaszthatatlan színészpárosa, akik valóban jóbarátok voltak

    Ismerősökből kollégák, kollégákból olykor életre szóló barátok.

    • 2021. október 14.

    Könyv vs. Film, avagy az örök vita – De van-e egyáltalán miről vitázni?

    Az örök vita, melyben az igazság nem ott van, ahol gondolnánk.

    • 2021. október 11.

    Ideológiák csapdájában – 20 betiltott film, mely áldozatul esett a cenzúrának

    Avagy szokásrendszerek, vallási és politikai ideológiák iránymutató szerepe.

    • 2021. október 6.

    10 világhírű klasszikus Hollywood aranykorából, mely valójában remake

    Avagy a feldolgozásláz 60-70 évvel ezelőtti fejezete.