Film

Geek történelemóra és konzolháború a videojátékok aranykorából

Hirdetés

Ahogy annak idején engem is, úgy gondolom közületek is sokakat elkapott jó 20-25 évvel ezelőtt a nagy videojáték láz. Akadt, akinek Nintendo lapult a szobájában, másoknak SEGA, és persze az ezredforduló környékén a PC is helyett kapott. Természetesen manapság a videojátékoknak hatalmas szerepe van a tömegkultúrában, sőt, ez a platform hivatalosan is elismert sportággá nőtte ki magát, melyen túl, vagy melynek hála az ipar is milliárdos nagyságrendűvé vált, a készítők és kiadók közti ádáz verseny felgyorsulásának hatására.

Az elmúlt években a világ rákapott a „memóbogyókra”, ahogy azt vészterhesen a South Park is sugallja. Azonban ez nem feltétlenül rossz, hiszen sok elfeledettnek hitt dolog kerül újra előtérbe és természetesen ez a gaming területén sincs másképp. Noha a játékoknál is elég erőteljesen képviselteti magát a remake és a remaster, ám most a Netflixnek hála kapunk egy friss történeti betekintést a videojátékok világába, és a konzolháború történetébe, mely akár meg is szerettetheti ezt a sokrétű területet azokkal, akik eddig ódzkodtak kontrollert, vagy billentyűzetet ragadni, és alááshatja némileg a gamerek világa körül épült sztereotípiákat is.

A High Score egy letűnt, de hatását a mai kifejtő korszak nyomába eredt

A High Score egy letűnt, de hatását a mai kifejtő korszak nyomába eredt

Régi szép idők

Nosztalgiavonatra fel!” A High Score című mini-dokumentum sorozat egészen a kezdetekig kalauzolja vissza a nézőt. Részletes és átfogó szakmaisággal mutatja be a videojátékok keletkezését, a hogyan, a miért, és a kik kérdése köré építve a koncepciót. A teremtés pillanatáig ásunk vissza, az 1950-es évek színteréig, a felgyorsuló technológiai fejlődés időszakáig, mikor az első kezdetleges kísérletek megmutatkoztak, az innováció pedig lassan összekapcsolódott a szórakoztatóiparral, azaz az első árkád gépekkel és játékaikkal.

Az egyetemisták és a gyerekek körében egykor elképesztő népszerűségnek örvendő masina azóta persze sokat fejlődött, formulája pedig az új konzolok és lehetőségek megjelenésével arányosan vált elavulttá, így manapság klasszikus értelemben vett árkádtermek már kizárólag csak a műfaj hazájában, Japánban találhatóak, ami emellett kiválóan reprezentálja az ország egyébként is világhírű hagyománytiszteletét.

Az 1970-es évektől az árkád gépek világa új fokozatra kapcsolt. A sort természetesen a Spacewar! és a Pong című játékok kezdték meg, ám az igazi aranykort a máig legendás Space Invaders indította be, melyre később a világ első videojáték világbajnoksága is épült. Később a világsztárrá nőtt Pac-Man vette át a stafétát, hogy a fejlesztések miatt fellobbanó versenyszellem olyan kompetitívebb játékokat hívjon életre, mint a Street Fighter, a Mortal Kombat, és a Tekken. A játékmodellekhez persze a platformok is idomultak, a kezdeti joystickra és nyomógombokra épülő formulát a játékélmény egészét konzekvensen szolgáló új formák váltották fel, vagy egészítették ki, így manapság már táncra perdülhetünk, bokszkesztyűt húzhatunk, fegyvert ragadhatunk, vagy akár beülhetünk egy tankba, vagy versenyautóba is.

A Super Mario a Nintendo talán legnagyobb húzása volt

A Super Mario a Nintendo talán legnagyobb húzása volt

Mario a híres vízvezeték szerelő

A High Score szépen építkezik az aranykor fontos és meghatározó személyiségei és karakterei felvázolásával, bemutatva, milyen komolyan is veszi a Netflix a hiteles, ugyanakkor végtelenül szórakoztató dokumentumfilmgyártást. A részletesen tárgyalt konzolalakok közül így nem maradhatott ki a mai napig nagy népszerűségnek örvendő Super Mario, és persze a tömzsi vízvezetékszerelőt életrehívó Nintendo. Mario karaktere Shigeru Miyamoto-nak köszönheti létét, első felbukkanása a Nintendo Entertainment System (NES) 1981-es Donkey Kong! című játékban volt, később pedig ő lett a cég hivatalos kabalafigurája, aki a mai napig a világ egyik legnépszerűbb és legismertebb videojáték karakterének számít, és kétlem, hogy az a hazai generáció, aki fiatalságát a 90-es években élte, ne kalandozott volna vele halomra ugrálva a szemtelen teknősöket.

A High Score párhuzamos történeteiben itt kapcsolódik be a konkurencia, az akkoriban feltörekvő trónkövetelőnek számító SEGA, mely már kifejezetten Mario alakjának legyőzése köré kezdte tervezni saját emblematikus figuráját.

A hangsebességgel guruló kék sündisznó, aki alakját lényegében egy Central Parkban végzett hevenyészett közvéleménykutatásnak köszönheti, huncutsága, kivagyisága hatására megugrotta, sőt, lefőzte Mario vagányságát, olyannyira, hogy bundája színe vált végül a SEGA hivatalos színévé is. Gerilla hadjárat volt ez persze a SEGA részéről, a Nintendo monopol helyzetének megdöntésére tett kísérlet, ami végső soron kizárólag a játékok szerelmeseit, és a piac fejlődését szolgálta.

Egykor erről szólt a konzolháború

Egykor erről szólt a konzolháború

A véget nem érő harc

Ma már más világot élünk, mely forradalmi technológiáiban nem is hasonlít, alapmotívumaiban viszont ugyanaz, mint a 70-es évek végén fellángoló konzolháború. A különbség, hogy a résztvevőket már nem a Nintendo és a SEGA alkotja, hanem a PlayStation és az Xbox. A két konzol közt elhanyagolhatóbb a különbség, ami a korábbi riválisok esetében még jóval élesebb határvonalat jelentett, hiszen

a Nintendo a kezdeti 8 bites masinájával játékélményben alig-alig tudta felvenni a versenyt a SEGA 16 bites gépeivel, melyek egyértelműen gyorsabbak, látványt tekintve pedig szebbek is voltak a nagy riválisnál.

Mindkét cég hatalmas energiát fektetett a versenybe, ami végleteiben nem is ütött el annyira a különböző reklám-, pénzügyi-, vagy egyéb multicégek esetében látható csörténél. Kémkedés, állandó pereskedések, a dolgozók átcsábítása mellett ugyanakkor talán épp a szakemberek érdeklődése, vagy az általuk piacra dobott termék jellege kapcsán érezni valamiféle különös játékosságot, ami képes elhitetni velünk, hogy az alapmotiváció az újabb és újabb fejlesztések létrehozásáért vívott küzdelemben nem feltétlenül és kizárólag a bőséges pénzkereset volt, sokkal inkább egyfajta innovatív kihívás, és a jó értelemben vett geek tisztelet, mely tökéletesen átjön a High Score archív filmrészletekkel, és izgalmas interjúkkal tarkított világából.

A DOOM úgy irányvonalakat szabott a játékfejlesztésnek

A DOOM úgy irányvonalakat szabott a játékfejlesztésnek

A fejlődés fája

Persze a High Score nem csupán a konzolháborúról mesél, de informatívan és izgalmasan mutatja be, miként fejlődtek ki a szerepjátékok, hogyan lett a kezdeti szövegalapú játékmenetből tér, és melyek voltak az alapjai annak, amit ma az RPG, vagy FPS műfajokként ismerünk. Számtalan azóta kultikus státuszba került játék keletkezéstörténetébe pillanthatunk be, köztük a geek kultúra 80-as éveinek szimbólumává érett Dungeons & Dragons, a Mortal Kombat, az amerikai focit a képernyőn életre keltő Madden-sorozat, a Wolfenstein 3D, vagy épp a talán legnagyobb áttörést produkáló Doom, mely nem csupán 3D játékmenetet, de a világ legelső online multiplayer játékát is adta a világnak.

A High Score az alkotókat megszólaltatva kiválóan foglalja össze, miként lépett a játékfejlesztés csecsemőkorból gyerekkorba, aztán hogyan vált felnőtté, meghódítva a szórakoztatóipar piacát.

Milyen lángelmék vállain nyugszik ez a hihetetlen örökség, milyen bátorságra, jogi és technológiai kiskapukra, milyen etikai szabályok áthágására volt szükség ahhoz, hogy egy-egy kézileg, otthon, a garázsban összebarkácsolt játék végül milliónyi gyerkőc és fiatal egyetemista szívét rabolja el, és tegye őket a játékok megszállottjává akár egy életre is.

Kapcsolódó cikkek

Crichton dedikáláson

Nyughatatlan úttörő volt a popkultúra polihisztora – Michael Crichton-portré

Vészhelyzet, Jurassic Park, Wesworld. Íme az ember és az örökség a címek mögött.

Irodalom

2020. 10. 23.

Jubileumi kötet érkezik hamarosan, és az Ectopolis.hu mutatja majd be az olvasóknak

Új Jóbarátok-album érkezik a legnépszerűbb 100 epizód történetével

Az albumot ráadásul november 11-én a Holl Nándorral és Nyírő Beával együtt mutatjuk be az olvasóknak.

Hírek

2020. 10. 23.

Mel Gibson dirigálja Jim Caviezelt A passió forgatásán

15 ambiciózus színész, aki kipróbálta magát a kamera másik oldalán

Avagy tehetségek, akik a kamera mindkét oldalán sikerrel állták meg a helyüket.

Film

2020. 10. 22.

Laurence Olivier után Armie Hammer a főszerepben

Újabb feldolgozás készült Daphne du Maurier világhírű pszichológiai thrilleréből

Kérdés, az új változat fel tud-e nőni 1940-es Alfred Hitchcock adaptációjához.

Hírek

2020. 10. 22.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Mel Gibson dirigálja Jim Caviezelt A passió forgatásán

15 ambiciózus színész, aki kipróbálta magát a kamera másik oldalán

Avagy tehetségek, akik a kamera mindkét oldalán sikerrel állták meg a helyüket.

Film

2020. 10. 22.

Nulladik óra

Hollywood-i akták 28. – Nulladik óra (1985)

Egy mára uralkodóvá váló műfaj alapköve.

Film

2020. 10. 14.

Elsikkadt kiválóságok

Mesterművek árnyékában – 9 világhírű rendező 9 alulértékelt filmje

Avagy remekművek, melyek elsikkadtak az életműben.

Film

2020. 10. 12.

Dűne

Hollywood-i akták 27. – Dűne (1984)

Egy megfilmesíthetetlen regény vitatott filmadaptációja a Twin Peaks rendezőjétől.

Film

2020. 09. 30.

Filléres fantasztikum

Filléres fantasztikum – 7 fordulatos, vagy épp meglepő kis költségvetésű sci-fi

Az Avatar filmes reciprokai, avagy kis pénzből kimagaslót.

Film

2020. 09. 25.

Facebook közösség