Korábban megemlékeztünk már róla, miként értelmezte újra, és tette népszerűvé ismét az 1997-es Szigorúan bizalmas a főleg az 1940-es és 1950-es években divatos film noirokat, miként mutatott rá, mennyi potenciál lakozik még mindig a műfajban, és hogyan kell azt a jelenkor ízléséhez szabni úgy, hogy közben nem sérül egyetlen műfaji jellegzetesség sem. Pedig nem Curtis Hanson zseniális filmje volt az első, mely a noir népszerűségének leáldozása után igyekezett új életet lehelni a műfajba, az első fontosabb próbálkozás már 23 évvel korábban megtörtént, és a mai napig Hollywood egyik klasszikusaként tisztelik.
Roman Polanski 1973-ban már túl volt élete legnagyobb tragédiáján, 1969 nyarán a Manson-család által elkövetett brutális gyilkosságban elvesztette várandós feleségét, Sharon Tate-t, miközben ő maga Londonban forgatott; az első zaklatási botrány, mely foltot ejtett hírnevén, pedig csak négy évvel később köszöntött rá. Ekkoriban épp a munkájában igyekezett kapaszkodót keresni, melynek végeredménye karrierje talán egyik legjobb és legjellegzetesebb alkotása lett. Hollywood-i akták sorozatunk 46. epizódjában a Kínai negyed.
Kínai negyed (1974)
Robert Towne színészként és íróként képzelte el az életét, amikor beült a népszerű mentor, az idén már 95 éves Roger Corman osztályába, hogy elsajátítja a szakma csínját-bínját, és hamar barátságot kötött egyik osztálytársával, akit Jack Nicholsonnak hívtak. Corman látott lehetőséget a fiatal íróban, aki már az 1960-as évek elején megkapta az esélyt a bizonyításra, és több, főleg a hidegháborús atomparanoia jegyében fogant óriásszörnyes thriller forgatókönyvéért felelt, többek közt ilyen volt a Last Woman on Earth 1960-ban, majd egy évvel később a Creature from the Haunted Sea. Towne friss és üde stílusa, valamint nagyfokú munkabírása, és letisztult szövegkönyvei végül állást szereztek neki a Az U.N.C.L.E. embere, és a The Loyd Bridges Show stábjában, miközben ő maga egy ennél jóval nagyszabásúbb terven dolgozott.
A Towne-t foglalkoztató Paramount Stúdió elvetemült ötletnek tartott egy ilyen kaliberű filmet, így aztán más munkák felé terelték az írót, elsőkörben kértek tőle egy szövegkönyvet F. Scott Fitzgerald világhírű regénye, A nagy Gatsby alapján, melyért Towne markát 125 ezer dollár ütötte volna. Towne kifejezetten szerette Fitzgerald regényét, és úgy érezte, képtelen lenne bármit is hozzátenni az alapműhöz, ellenben azt mondta főnökeinek, hogy mindössze 25 ezer dollárért fogyasztható terjedelműre dolgozza át korábbi krimijének forgatókönyvét. A cég alelnöke, Robert Evans végül elolvasta az eredeti, 300 oldalas szkriptet, és engedélyt adott Towne-nak az átdolgozásra, igaz, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a női főszerepre majd beprotezsálhatja feleségét, Ali MacGraw-t.
Kínai negyed (1974)
Evans pechje, hogy amint aláírás került a később Kínai negyed címen bemutatott film forgatási munkálatainak engedélyére a kész forgatókönyv nélkül, MacGraw bevallotta férjének, hogy viszonya van Steve McQueennel, és a pár el is vált, ám ekkor már mindegy volt, Towne ötlete elindult a megvalósulás útján. A rendezői posztra a stúdió első választása az 1971-es Az utolsó mozielőadás című, nyolc Oscar-díjra jelölt film direktora, Peter Bogdanovich volt, ő azonban elutasította a felkérést.
Polanski ekkor – leginkább a tragédia miatt – évek óta Európában tartózkodott, kifejezetten reszketett tőle, hogy visszatérjen Los Angelesbe, a gyilkosságok színhelyére, de végül úgy döntött, talán éppen ez segíti majd a trauma feldolgozásában. A rendező lelkiállapota végül nagyban rányomta a bélyegét a filmre is, Towne eredeti szövegkönyve ugyanis happy enddel zárult volna, Polanski volt az, aki ragaszkodott a női főszereplő, Evelyn filmvégi halálához. Towne később úgy nyilatkozott, örömmel dolgozta át a forgatókönyvet, mert a rendező ötletei valóban működőképesebbé tették azt, miután pedig eldőlt, hogy Jack Nicholson mindannyiuk számára megfelelő választás Jake Gittes szerepére, elindulhatott a további szereplők felkutatása.
Kínai negyed (1974)
Polanski nagy reménységnek tartotta Nicholsont, mégsem barátkoztak össze könnyen, egy alkalommal állítólag a rendező kidobta Nicholson tévéjét az öltöző ablakán azzal, hogy az inkább a szerepet tanulja, ahelyett, hogy a Los Angeles Lakers mérkőzéseit bámulja a tévén. Nicholson később úgy nyilatkozott, megértette Polanski húzását, ráadásul annyira szerette a szerepet, hogy évtizedekig nem is vállalt olyan karaktert, mely a klasszikus detektív figurája lett volna.
Polanski-nak személyes problémája végül a női főszerepre kiválasztott Faye Dunaway-jel alakult csak ki, aki nagyon – a rendező szerint – túlságosan is készült a szerepre, aprólékosságával pedig az olykor zsigerből dolgozó Polanski nem tudott mit kezdeni. Egyszer annyira összevesztek, hogy a stúdió három hét szabadságra küldte Dunaway-t, mikor pedig onnan visszatért, többet nem szólt Polanski-hoz, noha igaz, hogy minden egyes utasítását végrehajtotta, ám gyakorlatilag minden alkalommal elkésett a forgatásról, hogy Polanski agyára menjen. A filmes legenda szerint, Evelyn azért is hal olyan csúnya halált a film végén, mert Polanski így akart elégtételt venni az őt sérelmekért. Akárhogy is, mindaz a feszültség, ami jellemezte a forgatást, végül csupán jó értelemben jelenik meg a vásznon, a film ugyanis kifejezetten feszültre sikeredett.
Kínai negyed (1974)
A Kínai negyed 1974. június 20-án mutatkozott be az amerikai mozikban, és mindössze 6 milliós gyártási költsége után majdnem 30 millió dollárt hozott vissza, ami kifejezetten jó eredménynek számít, tekintve, hogy olyan klasszikusokkal kellett versenyeznie, mint a Keresztapa második része, A nagy Gatsby, a Bosszúvágy, vagy Az aranypisztolyos férfi. A Kínai negyed kapcsán a kritikusok is kis túlzással elaléltak, noha épp az egyik legfontosabb lap, a The New York Times közölt igencsak fagyos kritikát róla, melyben Vincent Canby azt írta: „Polanski és Towne semmit sem tesz hozzá a műfajhoz, ami így képtelen felnőni A máltai sólyom, vagy A hosszú álom című alkotásokhoz, noha tény, hogy Jack Nicholson alakítása példaértékű.” Nicholson alakítását dicsérte a Pulitzer-díjas filmkritikus, Roger Ebert is, aki szerint a színész alakítása kulcsfontosságú a Kínai negyed klasszikussá éréséhez.
Manapság nem kérdés, hogy a Kínai negyed igazi klasszikus, a sikert meglovaglandó hamar folytatást is terveztek hozzá, mely végül csak 1990-ben készült el A cinikus hekus címmel, de mind minőségében, mind sikerében elmaradt az első résztől. Legutóbb 2019-ben merült fel a hír, hogy David Fincher készítene egy előzménysorozatot Polanski alkotásához a Netflix számára, aztán később Ben Affleck nevét is emlegették a projekt kapcsán, 2020 óta azonban csend honol a projekt körül. Ami biztos viszont, hogy Robert Towne forgatókönyve a mai napig tananyagnak számít a filmes iskolákban, és Hollywood egyöntetű véleménye szerint is egy igazi mestermű, amit műfajában valóban csak 23 évvel később Curtis Hanson, és a Szigorúan bizalmas tudott műfajában megközelíteni.
Kínai negyed (1974)
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
5 érdekesség A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi kapcsán
A csendes kitartás szobra megküzdött minden sikeréért.
Akikről ritkán emlékszünk meg, pedig a filmek lelkét hozzák létre.
Okos mozik, melyek kidomborítják a sci-fi tudományos oldalát is.
Mennyire hiteles, és vajon miért rajongunk úgy a szériáért?
