Kovács Krisztián
2021. november 22. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Hollywood-i akták 53. – Kapcsolat (1997)

Kétségtelen tény, hogy a tomboló képregényadaptációs dömpingben nagyon nehéz maradandót alkotni, mert az igazán kiváló alkotásokra az ember úgy érzi, egyszerűen nem jut elég fókusz. Márpedig, ha valami, hát a sci-fi mozgóképes műfaja vágyta az innovációt, ami lényegében mindegy volt, hogy folytatásként, önálló alkotásként, vagy adaptációként érkezik meg. E tekintetben egyértelműen markáns Denis Villeneuve három filmjének hatása, mert az Érkezés, a Szárnyas fejvadász 2049, és most a Dűne egyértelműen bizonyítja, hogy az „okos” sci-finek egyértelműen helye van a moziban akkor is, ha kevésbé nyilvánvaló eszközökkel dolgozik, mint az egy kaptafára készülő hollywoodi látványfilmek.

E tekintetben egyébként húsz évvel ezelőtt sem volt más a trend, a 90-es években sem sorjáztak az értékes üzenettel, elgondolkodtató tartalommal, és komoly mondanivalóval bíró tudományos-fantasztikus alkotások, talán éppen ezért is kelthetett akkora visszhangot Carl Sagan regényének adaptációja 1997-ben, a visszhang pedig ezúttal messze nem csupán a kritikusok és nézők véleményét jelenti, de a Fehér Ház, a NASA, vagy a SETI-program vezetőinek nyilatkozatait is, melyet a film története és ábrázolásmódja szerintük okvetlenül megkövetelt. Amikor pedig egy film ilyen reakciókat vált ki, kétségtelenül mutatja, hogy ott valami fontos történt a képernyőn. Hollywood-i akták sorozatunk 53. epizódjában a Kapcsolat.

Kapcsolat (1997)

Carl Sagan-t a modern ismeretterjesztés élharcosaként tartották nyilván az 1970-es években, Az Éden sárkányai című tudományos esszékötete igazi bestseller lett 1977-es megjelenésekor, és lényegében ennek apropóján kapott felkérést Ann Druyannal közösen a Warner Bros-tól egy tudományos alapossággal megírt sci-fi forgatókönyvének elkészítésére. A páros egy 100 oldalas szkriptet tett le az asztalra Kapcsolat munkacímen 1980 novemberében, és Peter Gruber producer igyekezett elérni, hogy a Warner rendelje meg ez alapján a filmet. A producer azonban számos epizódot kifogásolt a szövegkönyvben, nagyszabásúbbá, látványosabbá alakította volna, kevésbé kihegyezve a tudományos tények visszaadására, ami ellentéteket szült a szerzőpáros és közte.

A fejlesztés a Warnernél végül így 1982-ben végleg elakadt, Sagan pedig úgy döntött, ha már így alakult, megkísérli regénnyé fejleszteni a történetet. A tudós nem írt korábban irodalmi művet, és ezt követően sem, ám a Kapcsolat végleges kéziratát ennek ellenére a Simon & Schuster kiadó 2 millió dolláros előlegért vásárolta meg kiadásra.

A könyv elképesztő siker lett, 1985 szeptemberi megjelenése után pár héten belül 265 ezer példányban fogyott, majd az elkövetkező években további 1,7 millió darabot adtak el belőle, mellyel publikálása évének 7. legnépszerűbb könyvévé vált. Hitelességét talán éppen az adta, hogy Sagan nem csupán saját ismereteit, de a saját tudományos komfortzónáján esetleg kívül eső információkat is elsőkézből vette át, és épített a történetbe, többek közt attól a Kip Thorne-tól, aki később, 2014-ben a Csillagok között című film tudományos hátterén dolgozott, és kapott aztán Nobel-díjat munkásságáért. Ahogy az várható volt, a könyv sikerét követően újra beindult a Warner gépezete is. 1989-ben a rendezésre kinevezték Roland Joffé-t, aki egy évvel korábban tette le az asztalra a zseniális A misszió című filmet Robert de Niro, Jeremy Irons és Liam Neeson főszereplésével.

Kapcsolat (1997)

Joffé belekezdett a fejlesztésbe, miután James V. Hart megírta Sagan eredeti forgatókönyvének új változatát, ügyelve rá, hogy a kiadott regényben szereplő részek ne sérüljenek. Az előkészületek azonban évekig húzódtak, Joffé pedig bármennyire is hitt az alapanyagban, 1992-ben kiszállt, hogy elkészíthesse Örömváros című filmjét. A helyét a stúdió a Mad Max-filmekért felelős George Millerrel töltötte be, miután az eredeti kiszemelt, Robert Zemeckis nemet mondott egy új Harry Houdini-filmre hivatkozva, melyet tervezett elkészíteni. Mindeközben ismét újraíratták a forgatókönyvet, ezúttal a később a Harry Potter-filmeken is dolgozó Michael Goldenberggel, Miller pedig elkezdett dolgozni a szereplőválogatáson, és elsőkörben a Sagan könyvéért rajongó Jodie Fostert nyerte meg a főszerepre. Miután Palmer Joss mellékszerepe a történet dinamikáját tekintve kulcsfontosságú, ide a Schindler listájában Amon Göth-ként óriásit alakító Ralph Fiennes volt a kiszemelt, aki azonban nem tudta vállalni a felkérést.

Matthew McConaughey ugyanakkor visszadobta a Sakál főszerepét, hogy beszállhasson Miller filmjébe, de a fejlesztés még mindig csigalassúsággal haladt, a rendező folyton a forgatókönyv javításainak elhúzódását okolta a tétlenségért, aminek az lett a vége, hogy a Warner kirúgta, és újra felkérte Zemeckist a rendezésre, aki ezúttal örömmel mondott igen, miután Houdini-filmje a kútba hullott. A Forrest Gump és a Vissza a jövőbe rendezője azért is bólintott végül, mert a stúdió a szerződésében garantálta számára a teljes művészi irányítás szabadságát, és a végső vágás jogát is. Zemeckis segítséget kért Carl Sagantól, aki akkor már küzdött a rákkal, de amíg ereje engedte, folyamatosan kijárt a forgatásra, és telefonon is mindig elérhető volt. Így indult meg a forgatás végül 1996 szeptember végén, és egészen 1997. február 28-ig tartott.

A külső jeleneteket eredeti helyszíneken vették fel, a VLA-központnál Új-Mexikóban, az Arecibo Obszervatóriumnál, Puerto Rico-ban, de forgattak a Fidzsi-szigeteken, Új-Fundlandon és Kanadában is.

Kapcsolat (1997)

Don Burgess operatőr PanaVision kamerákat használt a felvett terek átadásának elmélyítésére, melyek anamorf formában kerültek rögzítésre, ami még Sagan szerint is kifejezetten passzolt a regény hangulatához, Alan Silvestri pedig egy órányi anyagot rögzített a film zenei kompozíciójához. A vizuális effektekért nyolc különböző cég felelt, köztük George Lucas vállalata, az Industrial Light & Magic, vagy Peter Jackson cége, a Weta Digital. Utóbbi készítette a földönkívüli tervek alapján megkonstruált jármű indításának megjelenítését, Jodie Foster pedig sokszor panaszkodott, mennyire idegen neki a kék-háttér technika, mert akkor vett részt életében először ilyen jellegű forgatáson. A Kapcsolat speciális effektusai egyébként afféle grandiózus éles tesztet is jelentettek, mert az itt kipróbált fogásokat később olyan filmekben alkalmazták, mint a Mátrix, vagy a Holnapután.

A film premierjét 1997. július 1-én tartották a Los Angeles-i Village Theatre-ben, és tíz nappal később kezdték vetíteni az ország 1923 mozijában. A 90 millió dolláros költségvetés mellett készült alkotás a nyitóhétvégén valamivel több mint 20 millió dollárt hozott, ami nem számított túlságosan magasnak, ám végül néhány hét alatt 171 millió dollárra tornázta ezt fel világszerte, vagyis majdnem megduplázta a kiadásait, amin dobott még némileg az 1997 decemberében megjelenő VHS és DVD változat is, utóbbin számos audiokommentárral. A film hírét azonban nem csupán nagyszerűen kidolgozott története, és a közreműködő színészek tehetsége vitte el a hátán.

A Kapcsolat a földönkívüliekkel való érintkezést használta fel arra, hogy elmerengjen vallás és tudomány szembenállásán és együttműködési lehetőségein, és várható volt, hogy hitelességre törekvése, és ábrázolt konfliktusai nem maradnak szó nélkül, mégis végül azok igyekeztek nyilatkozatban elhatárolódni tőle, akik korábban az elkészültét segítették.

Kapcsolat (1997)

A film számos módosított archív felvételt használt fel többek közt Bill Clinton fehér házi sajtótájékoztatójából, másutt – pl. a CNN televíziós bejátszásainál – a csatorna maga járult hozzá, hogy műsorvezetői – pl. Larry King – „színészkedjenek” a film kedvéért. Mégis, később a Fehér Ház volt az első, aki igyekezett megerősíteni, hogy Clinton filmben látott cameója csupán trükk, majd a CNN is úgy döntött, a későbbiekben nem kooperál majd hasonlóképpen hollywoodi filmek esetén, mert azzal azt a látszatot kelti, hogy a hírközlés alárendelhető a filmgyártásnak.

A NASA és a SETI-program szintén kiadta a maga sajtónyilatkozatát, kiemelve, hogy a film teljes mértékben a fantázia szüleménye, Francis Ford Coppola pedig nemes egyszerűséggel beperelte a Warnert, és a három héttel azelőtt elhunyt Sagant, mondván a film alapötletét a tudóssal karöltve még a 70-es években ő dolgozta ki, csak aztán nem használták fel.

Coppola keresetét a fellebviteli bíróság is elutasította, mondván, hol volt eddig, miért nem jelentkezett már akkor, mikor 1985-ben megjelent Sagan regénye. A filmet egyébként üdvözölték a kritikusok, frissnek és üdének nevezték, amiért a blockbusterek mellett mert tartalmat is nyújtani a látványelemek mellett. Roger Ebert, Pulitzer-díjas filmkritikus például három és fél csillagot adott neki a lehetséges négyből, és azt írta a Chicago Sun-Times hasábjain: „A legokosabb és leglenyűgözőbb történet a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvételről a Harmadik típusú találkozások óta. Az olyan filmek miatt, mint a Kapcsolat, az ember végre megérti, miért érezte magát üresnek és elégedetlennek A függetlenség napja megtekintése után”. James Berardinelli, a Rotten Tomatoes egyik fő kritikus úgy fogalmazott, és ezzel végszóként mi is egyet tudunk érteni: „1997 legszebb mozija, és a bizonyíték rá, hogy Hollywood, ha megerőlteti magát, még mindig képes a varázslatra”.