• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Az igazak (1983)

Film

Hollywood-i akták 62. – Az igazak (1983)

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Az 1980-as évek eleje új korszakot nyitott az amerikai űrkutatás történetében. Ekkoriban ért révbe két, lassacskán tíz éve féltve dédelgetett projekt, az egyiket 1983-ban Ronald Reagan a Csillagháborús-tervként jelentette be, míg két évvel korábban elindult a Space Shuttle program is, melynek keretében annak 1972-es meghirdetésétől a NASA hat vadonatúj űrsiklót épített a Föld körüli küldetésekre, melyekből öt évekig teljesítette is a rábízott feladatokat. Ekkoriban már rég nem volt kérdés, hogy az Egyesült Államok megnyerte-e a Szovjetunióval szemben zajló űrversenyt, és nem csoda, hogy e korszak tényirodalmi sikerkönyve is éppen az űrkutatáshoz kötődött.

Tom Wolfe a Kandírozott mandarizselészínű áramvonal című riportgyűjteményével szerzett hírnevet magának, és bár később több világsikerű regényt is írt, legkedveltebb terepének a tényirodalmat tekintette. Wolfe riporteri karrierje csúcsán volt az Apollo-missziók idején, és mindig is foglalkoztatta a kérdés, vajon az űrhajósok a propaganda és pátosz felszíne alatt mégis miként élték meg a repüléssel járó halálfélelmet; olyan személyes titkokra volt kíváncsi, mely sokkal emberibb hősöket faragott volna a repülés úttörőiből az olvasók szemében. Wolfe-nak épp jól jött új könyvéhez mindaz az ismeretség, melyet még a Rolling Stone újságírójaként szerzett az Apollo 17 felbocsátása kapcsán.

Az igazak (1983)

Az igazak (1983)

Wolfe 1977-től két éven át mondhatni teljes állásban dolgozott űrhajóskönyvén, a NASA mérnökeivel, és a Stanford Egyetem pszichológusaival konzultált, hogy mind technikai, mind lélektani téren maradandót alkothasson. A célja a valaha volt legjobb könyv megírása volt, melyet az amerikai űrprogramnak szenteltek, és tulajdonképpen elérte a célját, hiszen egész karrierje legkelendőbb kötete lett Az igazak, mely elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat is, mint a legjobb non-fiction mű. Nem csoda hát, hogy komoly licit folyt a megfilmesítés jogáért is, mely versenyben sokáig a Universal Pictures vezetett, de aztán a Rocky producerpárosa, Robert Chartoff és Irwin Winkler tett egy 350 ezer dolláros ajánlatot személyesen Wolfe-nak, amire az író rábólintott.

Winkler és Chartoff a legjobbat akarta adni, ezért aztán felbérelték Az elnök embereivel óriási kritikai sikert aratott William Goldmant a forgatókönyv elkészítésére.

Goldman akkoriban meglehetősen rossz bőrben volt, az amerikai politikai változásokra mindig is érzékenyen reagáló kiváló írót teljesen megbotránkoztatta az 1979. novemberi iráni túszdráma, melynek keretében fegyveres erők 52 amerikai diplomatát tartottak fogva. Azért is vállalta a felkérést, mert szerette volna visszaadni a hitet a nézőknek, ezért Wolfe kötetét meglehetősen hazafias érzelműre alakította, Chartoff és Winkler pedig szabad kezet adott neki. A producerek az United Artist stúdiót bízták meg a gyártással, akik 20 millió dolláros keretet szavaztak meg a költségvetésre, és már csak annyi dolguk volt, hogy megtalálják a megfelelő rendezőt. Az idehaza kevésbé ismert Michael Ritchie volt az első választás, aztán jött a Rocky-ért Oscarral jutalmazott John G. Avildsen, aki kézenfekvő választásnak tűnt, hisz Chartoff és Winkler korábban is dolgozott vele, de ő akkor épp Marlon Brando és George C. Scott párosát dirigálta a csúfosan megbukott A képlet című filmben, így kerülhetett a képbe Philip Kaufman.

Az igazak (1983)

Az igazak (1983)

Kaufman akkor már két éve nem dolgozott, utolsó munkája A testrablók támadásának korrekt remake-je volt, így aztán azonnal igent mondott, ugyanakkor, mikor elolvasta Goldman forgatókönyvét, számos kifogásolnivalót talált benne. Kaufman életszagú sztorira vágyott, olyanra, ami a hősiesség felesleges felnagyítása nélkül, tisztes távolságtartással kezeli a szereplőket, ahogy tette azt Wolfe könyv is eredetileg. Goldmannak nem tetszett, hogy nyíltan kritizálják a munkáját, így kiszállt a produkcióból, és vitte magát a United Artist stúdiót is. Kaufman megkereste ugyan Wolfe-ot, hogy adaptálja a saját munkáját, de ő akkor már egy Bauhaus stílusról szóló építészeti munkán dolgozott, így nem vállalta a felkérést.

Kaufman végül nyolc hét alatt saját maga írta meg a szkriptet, és végül a The Ladd Company vállalta, hogy finanszírozza a produkciót, azonban az eredeti 20 millió dollárt helyett, csak 17 milliót tudott biztosítani hozzá.

A forgatás 1982 márciusától csaknem egy éven át zajlott kisebb-nagyobb megszakításokkal a Mohave-sivatagtól az elhagyatott Hamilton-légibázisig számos helyszínen. Az nyilvánvaló volt, hogy a hadsereg nem ad majd engedélyt az eredeti helyszínen, azaz az Edward légibázison való forgatásra, így a szűkös költségvetés ellenére számos díszletet kellett hozzáalakítani az eredetihez, amihez a stáb csupán a NASA által a Mercury űrprogram alatt készített, olykor 20-30 éve ládában pihenő filmeket tudta felhasználni, a végén mégis igen autentikusra sikerült alakítaniuk a hátteret. A film egyik központi karakterét adó pilótát, Chuck Yaegert felvették főtanácsadónak, ő pedig ragaszkodott hozzá, hogy a legkülönfélébb gépekkel elvigye egy-egy körre a színészeket, hogy elsőkézből tapasztalhassák meg a magasság és sebesség felejthetetlen és félelmetes elegyét.

Az igazak (1983)

Az igazak (1983)

A filmben megközelítőleg 80 különböző repülőgépmodell szerepel, melyek azonban 1-2 kivételtől eltekintve csupán életnagyságú makettek, megépítésük pedig a költségvetés nagyobbik részét el is vitte. A legtöbbjük fából, vagy kartonból készült, a hajtóművek hangját pedig utólag vágták a felvételek alá korábbi, eredeti felvételek felújított kópiájából, hogy ezzel is spóroljanak. A NASA és a hadsereg a későbbiekben egyaránt kifejezte elismerését a tervezőknek, mert véleményük szerint tökéletesen sikerült reprodukálni szinte mindegyik modellt, többek közt a Mercury űrkapszulák fából készült mását is. Az igazak 1983. október 16-án mutatkozott be a szűkebb közönségnek a Kennedy Centerben, aztán öt nappal később került kereskedelmi forgalomba, ám a film több mint három órás játékideje miatt csak 229 moziban mutatták be, így mondhatni törvényszerű volt a bukás.

27 millió dolláros végső költségvetéséhez képest csupán 21 millió dollárt termelt, és lényegében csődbe vitte a gyártó, The Ladd Company-t, holott aki látta, szinte mind elájult tőle, legyen néző, vagy kritikus. Utóbbiak jórészt ódákat zengtek róla: Roger Ebert, Pulitzer-díjas itész 1983 legjobb filmjének nevezte, később pedig saját szubjektív listáján az 1980-as évek második legjobb filmjének titulálta Martin Scorsese Dühöngő bikája után. David Ansen a Newsweek hasábjain azt írta: „a film legjobb pillanatai egyszerűen összehasonlíthatatlanok más alkotásokkal, ez a legizgalmasabb történet, mely a repülésről szól.”

Hiába a számos dicsérő kritika, maga Tom Wolfe sosem titkolta, hogy ki nem állhatja a filmet, mert az túl sok helyütt eltért a könyvtől, és a Mercury program egykori űrhajósai is nagyrészt negatívan nyilatkoztak róla nem sokkal a premiert követően, ami lehetséges, hogy összefüggött a pénzügyi bukással, pedig a színészek még a Baltimore-ban tartott World Science Fiction Conventionon is részt vettek, hogy népszerűsítsék az alkotást, de végül ez sem mentette meg a stúdiót a csődtől.

Az igazak (1983)

Az igazak (1983)

Az igazak nyolc Oscar-jelölést tudhatott a magáénak, és ebből négyet díjra is váltott, elvitte a legjobb vágás, legjobb hang, legjobb hangeffektusok és a legjobb eredeti filmzene díját, és bár manapság igazi klasszikusnak számít, a Mercury űrhajósai az elkövetkező években is számtalanszor igyekeztek rávilágítania a hibáira. Wally Shirra azt mondta: „ez volt a legjobb könyv, amit az űrkutatásról írtak, a film pedig teljesen eltorzította.”

Alan Shepard már a könyvet is utálta: „sem Wolfe, sem Kaufman nem beszélt soha személyesen azokkal, akikről írt és forgatott. Az igazak csupán egy mese.” Deke Slayton pedig úgy fogalmazott: „amilyen jó a könyv, olyan pocsék a film.”

Akárhogy is, Az igazak igazi, amerikai hőseposz még abból az időből, amikor a hazaszeretet ábrázolásánál fontosabb volt a kisember mindennapi félelmének, és bátorságának bemutatása, mely végül megnyerte az űrversenyt az Egyesült Államoknak.

Az igazak (1983)

Az igazak (1983)

Kapcsolódó cikkek

Ismeretterjesztő road movie készült a magyar El Camino-ról

A film május 16-tól online is megtekinthetővé válik.

Denzel Washington a Kerítések forgatásán

A kamera másik oldala – 15 világhírű színész, aki rendezőnek állt

Avagy tehetségek, akik a kamera mindkét oldalán sikerrel állták meg a helyüket.

Szeptemberben jön magyarul az Oscar-díjas Will Smith memoárja

A kötet idehaza is megjelenik még idén szeptemberben.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. május 23.

    A kamera másik oldala – 15 világhírű színész, aki rendezőnek állt

    Avagy tehetségek, akik a kamera mindkét oldalán sikerrel állták meg a helyüket.

    • 2022. május 16.

    Kicsiknek és nagyoknak – 9 animációs film gyerekeknek, amit felnőtt fejjel is élvezni fogsz

    Avagy néhány animáció, amit felnőttek és gyerekek egyaránt élvezni fognak.

    • 2022. május 12.

    Hollywood királynőjét Hollywood sem tudta megzabolázni – 115 éve született Katharine Hepburn

    A színész, a nő, a legenda, aki önmagában Hollywood történelme.

    • 2022. május 10.

    Formálódó idővonalak – 7 film, mely újraírta a történelmet

    Avagy betekintés Hollywood alternatív idősíkjaiba.

    • 2022. május 4.

    Hollywood-i akták 65. – Holt költők társasága (1989)

    Avagy ragadd meg a napot, ahogy csak Robin Williams tudta.